Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-07 / 32. szám

2 • 2006. FEBRUÁR 7., KEDD • NÉPSZABADSÁG ' - Koalíciós számvetés: egymásra ítélve Tízre nőtt a közös MSZP-SZDSZ-jelöltek száma Az elmúlt 16 év történelmé­ben ez a koalíciós együtt­működés volt a legsikere­sebb - jelentette ki Gyur­­csány Ferenc, miután részt vett a Szabad Demokraták Szövetségének hétfői frak­cióülésén a Parlamentben. Két téma mégis rögtön elő­került, amelyben nem ért egyet a két párt. Ennél azért jóval több is van. Haszán Zoltán „Az SZDSZ parla­­­­mentbe jutása VÁLASZTÁS szükséges, de a­­ fi­x nem elégséges " ^­­ feltétele a kor­mányzás folytatásának” - nyi­latkozta lapunknak a szabad demokraták egyik képviselője arról, hogy mire jutottak az SZDSZ frakcióülésére vendég­ként érkező Gyurcsány Ferenc­cel. Hivatalosan a téma a vá­lasztásokig tartó időszak kor­mányzati munkája, a kampány és a programok összeegyez­tethetősége volt, a legtöbb szó mégis arról esett, hogyan tud­nak együttműködni a követke­ző hetekben. Az SZDSZ saját arculatának felmutatása ugyanis helyenként nem kí­méli az MSZP-t sem, a párt honlapján a szocialisták prog­ramjának ismertetésénél csak az áll: „Program a sikeres Ma­gyarországért. Sajnos egyelő­re csak ennyi...”. Gyurcsány ugyanakkor jelezte: elemi ér­dekük az SZDSZ parlamentbe jutása. A nyilvánosság előtt a házi­gazda Kuncze Gábor pártelnök és a miniszterelnök is az eddi­gi együttműködés sikerét emelte ki. Gyurcsány szerint az elmúlt 16 év legsikeresebb koalíciója e mostani, mert tisz­teletben tartotta az együttmű­ködő pártok önállóságát szer­vezeti és politikai értelemben, sikeres volt, mert az önálló programokat közös kormány­zati akarattá formálta. Az eredmények tételes felsorolá­sánál megemlítette a szociális rendszer kiigazítását, az adó­­csökkentést, az önkéntes had­erőt, valamint a demokratikus normáknak, a liberális parla­mentarizmus hagyományos értékeinek és eszményeinek a parlament működésébe való visszaemelését. Kuncze Gábor szerint a kor­mánypártok között egyetértés alakult ki abban, hogy ha a vá­lasztók úgy döntenek, és a pártprogramok harmonizálha­tók, akkor szükséges a koalíci­ós kormányzás folytatása. Amiben egyetértettek, a bü­rokrácia leépítése és az állam­­igazgatás hatékonyságának nö­velése. Amiben viszont nyilvá­nosan is vállalt konfliktusuk van: az adórendszer és az egészségügy átalakításának mértéke. Nem esett szó arról, hogy ennél azért több dolog­ban van jelentős különbség a két párt között. Friss példa er­re az ügynöktörvény újra elő­vett módosítása, amire az MSZP ebben a ciklusban való­jában már nem nagyon mutat hajlandóságot. • Amiben az MSZP és az SZDSZ álláspontja távol áll: Az egészségügy át­alakításának módja Az adócsökkentés mér­téke Az egyházak és az állam kapcsolata Az ügynökakták nyilvá­nossága Szociális támogatások odaítélésének kritériumai • Amiben közösek: A Fideszhez való viszony A szélsőséges politizá­láshoz való viszony Külpolitikai orientáltság Bár az SZDSZ folyamato­san azt kommunikálja, hogy csak program alapján kötnek majd koalíciót, a jelek szerint az MSZP-n kívül nem gondol­kodnak másban. Erről Horn Gábor ügyvivő - nem mellé­kesen a koalíciós koordináció­ért felelős államtitkár­­ a szabad demokraták honlapjá­ra a közelmúltban feltett mi­niinterjúban azt mondja: ez nem egy eleve elrendelt do­log, „meg szeretném élni, hogy ne csak az MSZP-vel le­hessen koalíciót kötni. Tulaj­donképpen szomorú, hogy a ma konzervatív értékeket megtestesítő Fidesz nem al­kalmas koalíciós partnernek lassan már senkivel, de az SZDSZ-szel biztosan nem”. Végül Horn leszögezi: „nem örülök, hogy jelenleg realitás­ként az MSZP-vel való együtt­működés adódik, de tudomá­sul lehet ezt venni”. Belépő: Kuncze Gábor és Gyurcsány Ferenc Fotó: Móricz Simon Újabb kormányzati Startok Gyurcsány: A Fidesz javaslata a külföldi munkavállalóknak jó A miniszterelnök a gyes­ről, gyedről visszatérő szü­lők, az 50 év felettiek, vala­mint a nehéz helyzetű vi­dékeken élő, tartósan mun­ka nélkül lévők elhelyezke­dését kívánja megkönnyí­teni új javaslataival. Nagy B. György - A választások közeledtével az emberek egyik szeme sír, a másik nevet, és sokan még most sem látnak tisztán fon­tos ügyekben, például abban, hogy ki, mit tett a munkahely­­teremtésért - mondta tegnap az Országgyűlésben Gyur­csány Ferenc. A kormányfő szerint, szemben a Fidesz foglalkoztatásügyi kampányá­val, nem leegyszerűsített fél­igazságokat kell a választók fejébe csepegtetni. A valóság ugyanis Gyurcsány szerint az, hogy a Fidesz-ciklus elején valóban nőtt a foglalkoztatás, később azonban megfordult a tendencia, és 2003 elejéig, te­hát a ciklushatáron is átlépve, egyre több lett a munkanélkü­li. Ezután azonban újra duz­zadni kezdett a munkavállalók tábora. Hetvenhatezren talál­tak állást, és további 74 ezren kezdtek aktívan munkát keresni. Ők így meg is jelen­tek a munkanélküli-statiszti­kákban. A kormány ebben a helyzetben csak azt teheti, hogy ösztökéli a piacot. Meg­próbálja elérni, hogy új mun­kahelyek vegyék fel ezeket az embereket. - Ráadásul Magyarorszá­gon egyszerre van munkanél­küliség és munkaerőhiány - állította a miniszterelnök. - Tavaly ugyanis százezer olyan munkahely akadt, amelynek gazdája nem talált megfelelő alkalmazottat. Többek között ezért dolgozik Magyarorszá­gon százezer külföldi, így ha megvalósulna a Fidesz javas­lata a tb-járulék 29 százalékról 19 százalékra csökkentéséről, az egyes régiókban a külföldi­ek munkavállalását támogat­ná. Azt sem lehet zárójelbe tenni, hogy sok vállalkozás azért nem foglalkoztat több embert, mert nincs rá szüksé­ge. A miniszterelnök korrigál­ta a Fidesz kiindulópontját is, amikor megjegyezte: a tb­­járulék nem 29, hanem 33,5 százalék. A Fidesz így 650 milliárd forintot dobna ki többé-ke­­vésbé fölöslegesen, hiszen nem oda adná, ahol a támoga­tás hasznosul. Azért, hogy ez ne így legyen, a kormányzat kiterjeszti a Start-kártya prog­ramot. Ez ma a pályakezdő fi­atalok elhelyezkedését segíti - aki e kör tagjait alkalmazza, az első évben 15 százalékos, a második évben 25 százalékos társadalombiztosítási járulé­kot fizet. A Fidesz a munkanélküliek kapcsán két számot használ a kampányában: 1.400 ezer munkanélküli van. 2. Mióta Gyurcsány Ferenc kormányoz, 60 ezerrel több a munkanélküli. A KSH adatai szerint 2004 szeptemberében 254 600,2005 decemberé­ben 309 900 volt a munkanélküliek száma. Tehát ez esetben a Fidesz által hangoztatott 400 ezres szám nem stimmel. A Foglalkoztatási Hi­vatal adatai viszont valóban azt mutatják, hogy 2004 szeptemberében 364 858 embernek nem volt munkája, 2005 novemberében pedig 399 013-nak. Itt azonban a 60 ezres különbség helyett annak csak alig több mint a fele van meg. • Az MSZP és az SZDSZ két választókörzetben közös jelöltet indít Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Tiszavasváriban a szocialista Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Vásáros­­naményban Jüttner Csaba SZDSZ-es polgármester indul a koa­líciós pártok közös jelöltjeként. Lamperth Mónikának Kaposváron nem lesz SZDSZ-es vetélytársa. Ezzel tízre nőtt a választásokon induló közös jelöltek száma. Kuncze válaszképlete Csuhaj Ildikó „Lejárt lemez” - így minősí­tette Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök napirend előtti beszédének néhány elemét Áder János, a Fidesz frakció­­vezetője. Az ellenzéki politi­kus kitartott a 400 ezer mun­kanélküli mellett, s továbbra is állította, hogy a Gyurcsány­­kormány idején 60 ezerrel nőtt az álláskeresők száma. Áder felszólította a miniszter­­elnököt, hogy a 23 millió ro­mánról és a beözönlő külföldi munkavállalókról szóló régi lemezt vegye le. Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly a hazai kis- és középvállalkozók pozícióinak a javítására szólította fel a kormányt, de üdvözölte, hogy végre konkrét dolgok hang­zottak el a miniszterelnök ré­széről. Ismét balanszírozott Kun­cze Gábor, az SZDSZ elnöke, aki szerint nem olyan bonyo­lult képlet, hogy miközben nő a munkanélküliség, többen ta­lálnak munkát, s nő a foglal­koztatottság.­­ Az SZDSZ is azt mondja, hogy a miniszter­­elnök is fontolja meg a tb­­járulék tízszázalékos mérsék­lésére vonatkozó Fidesz-ja­­vaslatot - közölte Kuncze Gá­bor -, s azonnal hozzá is tette: „És sürgősen vesse el.” Vége­zetül a szabad demokraták frakcióvezetője megjegyezte, hogy a Gyurcsány Ferenc által felsorolt javaslatok „rendben vannak”. Gyurcsány Ferenc válaszá­ban arra kérte Áder Jánost, hogy ha arról beszél, hogy növekszik a munkanélküliség, tegye már hozzá azt a másik fél mondatot, hogy egyúttal növekszik a foglalkoztatott­ság is. Herényi Károlynak azt vá­laszolta a kormányfő, hogy a Fidesz-MDF-kormány idején 71 milliárdos tőke-, garancia- és hiteltámogatást kaptak a kis- és középvállalkozások, míg az MSZP-SZDSZ kor­mány idején 421 milliárdot. Az új elemek START EXTRA Aki 50 év feletti, tartósan munka nélkül lévőnek ad ál­lást, annak egy évig nem kell tb-járulékot fizetnie, a máso­dik évben pedig csak 15 szá­zaléknyit. E kedvezményben részesül, aki nehéz helyzetű kistérség, illetve vészesen le­szakadt településen tartósan állás nélkülit alkalmaz. START PLUSZ A gyermekgondozási segély­ről, illetve a gyermekgondo­zási díjból visszatérő anyu­kákat, apukákat foglalkozta­tó munkáltatóknak a 33,5 százalékos társadalombiz­tosítási járulék helyett az első évben 15 százalékot, a máso­dikban 25 százalékot kell le­róniuk. Már kézbesítik a választási értesítőket Lencsés Károly Valamivel több mint nyolcmil­lió nagykorú polgár számára kézbesítik tegnaptól az ország­­gyűlési választásról szóló érte­sítést és az ajánlószelvényt. Szerdától a helyben szokásos módon - többnyire a polgár­­mesteri hivatalban - közzé kell tenni a választói névjegyzéket is, és egy hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy kifogást jelentse­nek be, ha valaki kimaradt, vagy jogosulatlanul szerepel a listán. Azok, akik péntekig nem kapják meg az értesítést, a helyi választási irodához for­dulhatnak. A kopogtatócédulák kézbe­sítésével együtt megkezdődik a pártok versenyfutása az aján­lószelvényekért. A 176 egyéni választókerületi jelöltet legké­sőbb március 17-ig lehet beje­lenteni, így öt hét áll rendelke­zésre ahhoz, hogy összegyűjt­­sék az induláshoz szükséges támogató aláírásokat. Egy-egy körzetben átlagosan negyven­ötvenezer választásra jogosult él, így a jelöltállítás feltételéül szabott 750 ajánlószelvény nem különösebben szigorú kö­vetelmény, bár a kisebb pártok gyakran már itt elbuknak. A 2002-es országgyűlési vá­lasztáson 39 szervezet indult, ám mindössze kilenc tudott országos listát állítani - a Fi­desz és az MDF közösen indult -, és közülük csupán öt volt je­len valamennyi választókerü­letben. Végül négy párt alakít­hatott parlamenti frakciót, míg az ugyancsak 176 jelöltet kiállí­tó MIÉP fél százalékkal elma­radt az ötszázalékos bejutási küszöbtől. Az OVB­-nek eddig­ 22 párt jelentette be, hogy indul, ám még több mint egy hónapig kö­zölhetik részvételi szándéku­kat, így valószínű, hogy az in­dulók száma most is megha­ladja majd a harmincat. A leg­többen azonban az esélytele­nek nyugalmával vethetik ma­gukat a versenybe, hiszen arra sincs reményük, hogy legalább egy-egy egyéni választókerüle­ti mandátumot elhalászhatná­nak a nagy pártok orra elől. Jubiláló mondatok • „Az ország különböző ré­szeiből és a fővárosi kerületek­ből eddig beérkezett adatok szerint 20 jelöltünk már indul­hat a választásokon.” (Áder Já­nos, a Fidesz kampányfőnöke, 1990. február 7.) • „A választás után a szélső­­jobboldali, illetve a radikális jobboldali erők megerősödésé­re lehet számítani. Ezek az erők lesznek majd, amelyek radikalizálják a lecsúszó, elsze­gényedett rétegeket.” (Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, 1994. február 7.) • „Új, ezúttal gazdasági dikta­túra kialakulásának első jele, hogy a kormány ismét tervezi a nagymarosi beruházás befe­jezését.” (Mizsei Zsuzsanna, a KDNP választmányi elnöke, 1998. február 8.) • „Azzal, hogy Orbán Viktor lehazaárulózta a legnagyobb ellenzéki párt képviselőit, le­nézte azokat a választókat, akik őket a parlamentbe küldték. A parlamentbe beköltözött a fo­ciöltözők stílusa.” (Szili Kata­lin, a parlament szocialista alel­­nöke, 2002. február 7.) Összeállította: Rab László t­ék *

Next