Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-07 / 32. szám
2 • 2006. FEBRUÁR 7., KEDD • NÉPSZABADSÁG ' - Koalíciós számvetés: egymásra ítélve Tízre nőtt a közös MSZP-SZDSZ-jelöltek száma Az elmúlt 16 év történelmében ez a koalíciós együttműködés volt a legsikeresebb - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, miután részt vett a Szabad Demokraták Szövetségének hétfői frakcióülésén a Parlamentben. Két téma mégis rögtön előkerült, amelyben nem ért egyet a két párt. Ennél azért jóval több is van. Haszán Zoltán „Az SZDSZ parlamentbe jutása VÁLASZTÁS szükséges, de a fix nem elégséges " ^ feltétele a kormányzás folytatásának” - nyilatkozta lapunknak a szabad demokraták egyik képviselője arról, hogy mire jutottak az SZDSZ frakcióülésére vendégként érkező Gyurcsány Ferenccel. Hivatalosan a téma a választásokig tartó időszak kormányzati munkája, a kampány és a programok összeegyeztethetősége volt, a legtöbb szó mégis arról esett, hogyan tudnak együttműködni a következő hetekben. Az SZDSZ saját arculatának felmutatása ugyanis helyenként nem kíméli az MSZP-t sem, a párt honlapján a szocialisták programjának ismertetésénél csak az áll: „Program a sikeres Magyarországért. Sajnos egyelőre csak ennyi...”. Gyurcsány ugyanakkor jelezte: elemi érdekük az SZDSZ parlamentbe jutása. A nyilvánosság előtt a házigazda Kuncze Gábor pártelnök és a miniszterelnök is az eddigi együttműködés sikerét emelte ki. Gyurcsány szerint az elmúlt 16 év legsikeresebb koalíciója e mostani, mert tiszteletben tartotta az együttműködő pártok önállóságát szervezeti és politikai értelemben, sikeres volt, mert az önálló programokat közös kormányzati akarattá formálta. Az eredmények tételes felsorolásánál megemlítette a szociális rendszer kiigazítását, az adócsökkentést, az önkéntes haderőt, valamint a demokratikus normáknak, a liberális parlamentarizmus hagyományos értékeinek és eszményeinek a parlament működésébe való visszaemelését. Kuncze Gábor szerint a kormánypártok között egyetértés alakult ki abban, hogy ha a választók úgy döntenek, és a pártprogramok harmonizálhatók, akkor szükséges a koalíciós kormányzás folytatása. Amiben egyetértettek, a bürokrácia leépítése és az államigazgatás hatékonyságának növelése. Amiben viszont nyilvánosan is vállalt konfliktusuk van: az adórendszer és az egészségügy átalakításának mértéke. Nem esett szó arról, hogy ennél azért több dologban van jelentős különbség a két párt között. Friss példa erre az ügynöktörvény újra elővett módosítása, amire az MSZP ebben a ciklusban valójában már nem nagyon mutat hajlandóságot. • Amiben az MSZP és az SZDSZ álláspontja távol áll: Az egészségügy átalakításának módja Az adócsökkentés mértéke Az egyházak és az állam kapcsolata Az ügynökakták nyilvánossága Szociális támogatások odaítélésének kritériumai • Amiben közösek: A Fideszhez való viszony A szélsőséges politizáláshoz való viszony Külpolitikai orientáltság Bár az SZDSZ folyamatosan azt kommunikálja, hogy csak program alapján kötnek majd koalíciót, a jelek szerint az MSZP-n kívül nem gondolkodnak másban. Erről Horn Gábor ügyvivő - nem mellékesen a koalíciós koordinációért felelős államtitkár a szabad demokraták honlapjára a közelmúltban feltett miniinterjúban azt mondja: ez nem egy eleve elrendelt dolog, „meg szeretném élni, hogy ne csak az MSZP-vel lehessen koalíciót kötni. Tulajdonképpen szomorú, hogy a ma konzervatív értékeket megtestesítő Fidesz nem alkalmas koalíciós partnernek lassan már senkivel, de az SZDSZ-szel biztosan nem”. Végül Horn leszögezi: „nem örülök, hogy jelenleg realitásként az MSZP-vel való együttműködés adódik, de tudomásul lehet ezt venni”. Belépő: Kuncze Gábor és Gyurcsány Ferenc Fotó: Móricz Simon Újabb kormányzati Startok Gyurcsány: A Fidesz javaslata a külföldi munkavállalóknak jó A miniszterelnök a gyesről, gyedről visszatérő szülők, az 50 év felettiek, valamint a nehéz helyzetű vidékeken élő, tartósan munka nélkül lévők elhelyezkedését kívánja megkönnyíteni új javaslataival. Nagy B. György - A választások közeledtével az emberek egyik szeme sír, a másik nevet, és sokan még most sem látnak tisztán fontos ügyekben, például abban, hogy ki, mit tett a munkahelyteremtésért - mondta tegnap az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint, szemben a Fidesz foglalkoztatásügyi kampányával, nem leegyszerűsített féligazságokat kell a választók fejébe csepegtetni. A valóság ugyanis Gyurcsány szerint az, hogy a Fidesz-ciklus elején valóban nőtt a foglalkoztatás, később azonban megfordult a tendencia, és 2003 elejéig, tehát a ciklushatáron is átlépve, egyre több lett a munkanélküli. Ezután azonban újra duzzadni kezdett a munkavállalók tábora. Hetvenhatezren találtak állást, és további 74 ezren kezdtek aktívan munkát keresni. Ők így meg is jelentek a munkanélküli-statisztikákban. A kormány ebben a helyzetben csak azt teheti, hogy ösztökéli a piacot. Megpróbálja elérni, hogy új munkahelyek vegyék fel ezeket az embereket. - Ráadásul Magyarországon egyszerre van munkanélküliség és munkaerőhiány - állította a miniszterelnök. - Tavaly ugyanis százezer olyan munkahely akadt, amelynek gazdája nem talált megfelelő alkalmazottat. Többek között ezért dolgozik Magyarországon százezer külföldi, így ha megvalósulna a Fidesz javaslata a tb-járulék 29 százalékról 19 százalékra csökkentéséről, az egyes régiókban a külföldiek munkavállalását támogatná. Azt sem lehet zárójelbe tenni, hogy sok vállalkozás azért nem foglalkoztat több embert, mert nincs rá szüksége. A miniszterelnök korrigálta a Fidesz kiindulópontját is, amikor megjegyezte: a tbjárulék nem 29, hanem 33,5 százalék. A Fidesz így 650 milliárd forintot dobna ki többé-kevésbé fölöslegesen, hiszen nem oda adná, ahol a támogatás hasznosul. Azért, hogy ez ne így legyen, a kormányzat kiterjeszti a Start-kártya programot. Ez ma a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segíti - aki e kör tagjait alkalmazza, az első évben 15 százalékos, a második évben 25 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet. A Fidesz a munkanélküliek kapcsán két számot használ a kampányában: 1.400 ezer munkanélküli van. 2. Mióta Gyurcsány Ferenc kormányoz, 60 ezerrel több a munkanélküli. A KSH adatai szerint 2004 szeptemberében 254 600,2005 decemberében 309 900 volt a munkanélküliek száma. Tehát ez esetben a Fidesz által hangoztatott 400 ezres szám nem stimmel. A Foglalkoztatási Hivatal adatai viszont valóban azt mutatják, hogy 2004 szeptemberében 364 858 embernek nem volt munkája, 2005 novemberében pedig 399 013-nak. Itt azonban a 60 ezres különbség helyett annak csak alig több mint a fele van meg. • Az MSZP és az SZDSZ két választókörzetben közös jelöltet indít Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Tiszavasváriban a szocialista Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Vásárosnaményban Jüttner Csaba SZDSZ-es polgármester indul a koalíciós pártok közös jelöltjeként. Lamperth Mónikának Kaposváron nem lesz SZDSZ-es vetélytársa. Ezzel tízre nőtt a választásokon induló közös jelöltek száma. Kuncze válaszképlete Csuhaj Ildikó „Lejárt lemez” - így minősítette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti beszédének néhány elemét Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Az ellenzéki politikus kitartott a 400 ezer munkanélküli mellett, s továbbra is állította, hogy a Gyurcsánykormány idején 60 ezerrel nőtt az álláskeresők száma. Áder felszólította a miniszterelnököt, hogy a 23 millió románról és a beözönlő külföldi munkavállalókról szóló régi lemezt vegye le. Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly a hazai kis- és középvállalkozók pozícióinak a javítására szólította fel a kormányt, de üdvözölte, hogy végre konkrét dolgok hangzottak el a miniszterelnök részéről. Ismét balanszírozott Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, aki szerint nem olyan bonyolult képlet, hogy miközben nő a munkanélküliség, többen találnak munkát, s nő a foglalkoztatottság. Az SZDSZ is azt mondja, hogy a miniszterelnök is fontolja meg a tbjárulék tízszázalékos mérséklésére vonatkozó Fidesz-javaslatot - közölte Kuncze Gábor -, s azonnal hozzá is tette: „És sürgősen vesse el.” Végezetül a szabad demokraták frakcióvezetője megjegyezte, hogy a Gyurcsány Ferenc által felsorolt javaslatok „rendben vannak”. Gyurcsány Ferenc válaszában arra kérte Áder Jánost, hogy ha arról beszél, hogy növekszik a munkanélküliség, tegye már hozzá azt a másik fél mondatot, hogy egyúttal növekszik a foglalkoztatottság is. Herényi Károlynak azt válaszolta a kormányfő, hogy a Fidesz-MDF-kormány idején 71 milliárdos tőke-, garancia- és hiteltámogatást kaptak a kis- és középvállalkozások, míg az MSZP-SZDSZ kormány idején 421 milliárdot. Az új elemek START EXTRA Aki 50 év feletti, tartósan munka nélkül lévőnek ad állást, annak egy évig nem kell tb-járulékot fizetnie, a második évben pedig csak 15 százaléknyit. E kedvezményben részesül, aki nehéz helyzetű kistérség, illetve vészesen leszakadt településen tartósan állás nélkülit alkalmaz. START PLUSZ A gyermekgondozási segélyről, illetve a gyermekgondozási díjból visszatérő anyukákat, apukákat foglalkoztató munkáltatóknak a 33,5 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett az első évben 15 százalékot, a másodikban 25 százalékot kell leróniuk. Már kézbesítik a választási értesítőket Lencsés Károly Valamivel több mint nyolcmillió nagykorú polgár számára kézbesítik tegnaptól az országgyűlési választásról szóló értesítést és az ajánlószelvényt. Szerdától a helyben szokásos módon - többnyire a polgármesteri hivatalban - közzé kell tenni a választói névjegyzéket is, és egy hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy kifogást jelentsenek be, ha valaki kimaradt, vagy jogosulatlanul szerepel a listán. Azok, akik péntekig nem kapják meg az értesítést, a helyi választási irodához fordulhatnak. A kopogtatócédulák kézbesítésével együtt megkezdődik a pártok versenyfutása az ajánlószelvényekért. A 176 egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb március 17-ig lehet bejelenteni, így öt hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy összegyűjtsék az induláshoz szükséges támogató aláírásokat. Egy-egy körzetben átlagosan negyvenötvenezer választásra jogosult él, így a jelöltállítás feltételéül szabott 750 ajánlószelvény nem különösebben szigorú követelmény, bár a kisebb pártok gyakran már itt elbuknak. A 2002-es országgyűlési választáson 39 szervezet indult, ám mindössze kilenc tudott országos listát állítani - a Fidesz és az MDF közösen indult -, és közülük csupán öt volt jelen valamennyi választókerületben. Végül négy párt alakíthatott parlamenti frakciót, míg az ugyancsak 176 jelöltet kiállító MIÉP fél százalékkal elmaradt az ötszázalékos bejutási küszöbtől. Az OVB-nek eddig 22 párt jelentette be, hogy indul, ám még több mint egy hónapig közölhetik részvételi szándékukat, így valószínű, hogy az indulók száma most is meghaladja majd a harmincat. A legtöbben azonban az esélytelenek nyugalmával vethetik magukat a versenybe, hiszen arra sincs reményük, hogy legalább egy-egy egyéni választókerületi mandátumot elhalászhatnának a nagy pártok orra elől. Jubiláló mondatok • „Az ország különböző részeiből és a fővárosi kerületekből eddig beérkezett adatok szerint 20 jelöltünk már indulhat a választásokon.” (Áder János, a Fidesz kampányfőnöke, 1990. február 7.) • „A választás után a szélsőjobboldali, illetve a radikális jobboldali erők megerősödésére lehet számítani. Ezek az erők lesznek majd, amelyek radikalizálják a lecsúszó, elszegényedett rétegeket.” (Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, 1994. február 7.) • „Új, ezúttal gazdasági diktatúra kialakulásának első jele, hogy a kormány ismét tervezi a nagymarosi beruházás befejezését.” (Mizsei Zsuzsanna, a KDNP választmányi elnöke, 1998. február 8.) • „Azzal, hogy Orbán Viktor lehazaárulózta a legnagyobb ellenzéki párt képviselőit, lenézte azokat a választókat, akik őket a parlamentbe küldték. A parlamentbe beköltözött a fociöltözők stílusa.” (Szili Katalin, a parlament szocialista alelnöke, 2002. február 7.) Összeállította: Rab László ték *