Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-02 / 28. szám

2006. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Keserű évforduló Munkatársunktól Fennállásának tizedik évfordu­lója alkalmából „születésnapi rendezvényt” tartott tegnap a fővárosban a Roma Sajtóköz­pont. Az ünneplés azonban nem volt felhőtlen: az első ci­gány hírügynökséget a meg­szűnés veszélye fenyegeti. Tóth Andrea főszerkesztő lapunknak elmondta, hogy a négy főállású és két félállású munkatárssal dolgozó Roma Sajtóközpont éves költségve­tése 15 millió forint. A kasszá­ban egyelőre csak négymillió forint van, ami mindössze pár hónapra elég. A sajtóközpont­nak három pályázata vár elbí­rálásra, de ha megkapják is a kért összeget, a munkához szükséges pénz fele még min­dig hiányzik. Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal állam­titkára támogatást ígért, de a főszerkesztőnek ennél több konkrétumról nincs tudomása. A Roma Sajtóközpont az el­múlt tíz évben mintegy három­ezer hírt, hatszáz elemzést és ezer rádiós riportot készített, tíz saját kutatást végzett. Bevé­telük eddig csak külföldi nagy­­követségektől érkezett, a ma­gyarországi többségi médiu­moknak ingyen szolgáltatták a híreiket. Tóth Andrea elmond­ta: talpon maradásukhoz szük­ség lenne arra, hogy a jövőben anyagi ellenszolgáltatást kap­janak munkájukért. Ennek ér­dekében több szerkesztőséggel is tárgyalásokat folytatnak. » • Továbbra is erősek a ro­mákkal szembeni előítéle­tek - állapította meg leg­újabb vizsgálatának össze­foglalásaként a Tárki. A 18 év felettiek körében készí­tett reprezentatív felmérés szerint a felnőtt lakosság négyötöde úgy gondolja, hogy a „romák gondjai meg­oldódnának, ha végre elkez­denének dolgozni”. A meg­kérdezettek csaknem két­harmada egyetért azzal az erősen rasszista állítással, hogy a „bűnözési hajlam a cigányok vérében van”. Levél Orbánnak Nyílt levelet küldött Orbán Vik­tornak a Jászsági Roma Polgár­jogi Szervezet. Kifogásolják, hogy Orbán évértékelőjében úgy fogalmazott: „Nem hisszük, hogy egyetlen kaptafára lehetne húzni a roma és a magyar kö­zösségek együttélésének kérdé­sét, van, ahol tudnak közösen is egy osztályba járni, van, ahol ezt nem szeretnék, ezért van, ahol ilyen, van, ahol amolyan megol­dást kell választani”. Kállai László, a jászsági szervezet el­nöke szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz elfogadja és támogatja az iskolai szegregációt. (MTI) Leszállásra készül a fapados tévé Egy évig ingyen, s később is nagyon olcsón adnának 34 csatornát „Fapados” tévéműsor-ter­jesztő indul Magyarorszá­gon. Az első évben ingyen vinné be a háztartásokba a megszokott adók többségét a romániai székhelyű Digi TV. A kábeltársaságok tisz­tességtelen piaci magatar­tást emlegetnek, és a ható­ságoktól a szerintük tisztá­zatlan jogi hátterű szolgál­tatás kivizsgálását kérik. Haszán Zoltán Felboríthatja a kábeltelevíziós piacot egy heteken belül indu­ló új szolgáltatás. A Digi TV - a partnereinek kiküldött tájé­koztató szerint - egy évig in­gyen kínál majd 34 magyar nyelvű csatornát az előfizetői­nek. Egyetlen feltételként meg kell vásárolni egy 21 ezer forin­tos vevőberendezést - akár 12 havi részletre is -, és kétéves hűségnyilatkozatot kell aláírni a cégnél. Az egyéves ingyenes szolgáltatás után a havi díj még mindig alacsony, 2700 forint­ marad. A műsorokat műhold­ról terjesztik majd - akárcsak a már piacon lévő UPC Direct (amelynek alapcsomagja jelen­leg 3990 forint) -, így parabo­laantennával az adás lényegé­ben bárhol fogható lesz. Ám a rendkívül kedvező­nek tűnő „fapados” műsorter­jesztésnek vannak hátulütői is. A romániai központú cég takarékossági okok miatt a hí­rek szerint nem cseréli le pél­dául az ott terjesztett képet, csak egy külön hangsávon ma­gyar szinkron kerül rá, így a külföldi adók képsoraira Ma­gyarországon is román felirat kerül. Az előzetesen meghir­detett csomagban egyetlen hírcsatorna van, a Hír TV. Nincs a listán az M2 és az ATV sem. A Digi TV adása a tervek szerint tegnap indult volna, ám a startot elhalasztották egy vagy két héttel. A kiszivárgott előfizető-gyűjtési akció ugyan­akkor már komoly aggodalmat keltett a piacon. A tévécsator­nákkal már megállapodott a ro­mán vállalkozás magyarországi partnere, az Egyesült Magyar Kábeltelevízió (EMKTV) Kft., a hatóságoknál azonban még nem regisztrálta magát. Az egy­éves ingyenes szolgáltatással járó „nem tisztességes piaci magatartásra” több cég is fel­hívta a hatóságok figyelmét. Számításaik szerint képtelen­ség nyereségesen kijönni az el­ső ingyenes és a második év 2700 forintos havi díjából, hi­szen a kábelszolgáltatóknak fi­zetniük kell a televízióknak a műsorokért. Ez a Digi TV alap­csomagjában lévő tévék eseté­ben egy előfizetésre lebontva önmagában körülbelül 1800 fo­rintba kerül. Ehhez jön még a műholdbérlet és az adminiszt­rációs költségek. A Digi TV szerződéseit inté­ző EMKTV-nél - a hivatalos in­dulás előtt egyelőre névtelenül - annyit mondtak: számítanak arra, hogy a bedobott kavics fel­kavarja az állóvizet, és konku­renciaharc kezdődik, de ez csak a nézőnek lesz jó. A hatósági bejelentéseket pedig elintézik az indulásra. A Magyar Kábelkommuni­kációs Szövetség elnöke, Kéry Ferenc lapunk megkeresésére elmondta: a jelenleginél jóval alacsonyabb áron nem lehet színvonalas szolgáltatást nyúj­tani. A Gazdasági Versenyhiva­tal is ellenőrzi, hogy költség­alapon határozzák-e meg az árakat. „Le lehet mondani a ha­szonról, és lehet trükközni is, ám alacsony árak mellett nem lehet csodát várni” - véli Kéry, aki bízik abban, hogy a minő­séget elváró előfizetők meg­maradnak a jelenlegi szolgálta­tóknál. A kisebb kábeltársaságok at­tól tartanak, hogy a nagyok kö­zött most várhatóan meginduló árversenyt nem bírják majd. Amennyiben jelentősen csök­kennek az előfizetési díjak, a té­vék is rosszabbul járhatnak, hi­szen kevesebb pénzt kapnak az elkészített termékükért. Márpe­dig a kisebb tévék nem reklám­­bevételekből, hanem a kábele­sektől kapott pénzből tartják fent magukat. Más kérdés, hogy a távolabbi kilátások mennyire érdeklik majd az alacsonyabb díjakra átálló előfizetőket. A romániai Digi TV internetes promóciója Pornó napi 24 órában Az ár mellett a tartalom mi­att is vékony jégen táncol a Digi TV. Eddig ugyanis Ma­gyarországon még nem volt látható alapcsomagban - az­az nem külön díjért rendel­­hetően - 24 órás pornócsa­torna. Márpedig ilyen is szerepel az előzetes kínálat­ban. Romániában - egyelőre - nincsenek olyan szigorú előírások, mint az uniós tag­államokban. A kollégiumoknak csak a harmada készült el Tegnap Miskolcon avattak, ma Veszprémben adnak át egy új, PPP-konstruk­­cióban épült kollégiumot. A kormány által 2006-ig ígért kollégiumi helyeknek azonban csak a harmada készült el. Varga Dóra Tízezer új kollégiumi hely 2006 végégig történő megépí­tését ígérte két évvel ezelőtt Magyar Bálint oktatási mi­niszter, ehhez képest a szak­tárca legfrissebb adatai sze­rint az év végéig csak 3647 új hellyel bővül a diákszállók kí­nálata. Az oktatási miniszter 2004 márciusában írt alá hat egyetemmel és főiskolával megállapodást arról, hogy az intézményekben az úgyneve­zett Public Private Partner­ship (PPP) program kereté­ben kezdődnek beruházások, a költségek felét pedig a mi­nisztérium átvállalja. A PPP-program lényege, hogy a befektető a felsőoktatá­si intézmény telkén magántő­kéből új kollégiumot vagy ok­tatási épületet épít, esetleg az intézmény egyik meglévő épü­letét alakítja át. Az így létrejö­vő infrastruktúra beruházási költségeit és kamatait húsz éven át bérleti díjként fizeti vissza az egyetem vagy a főis­kola a vállalkozásnak. A mi­niszter 2004 szeptemberében újabb kilenc intézménnyel ál­lapodott meg, s akkor még mindig tízezer új kollégiumi hely 2006 év végéig történő megépítését ígérte 18 felsőok­tatási intézményben. (Emellett 2007-ig 17 ezer kollégiumi hely korszerűsítését, 2008-ig 14 in­tézmény infrastruktúra bővíté­sét és hét intézmény­­ oktatási épületeinek rekonstrukcióját is bejelentette.) Magyar Bálint tegnap, a Miskolcon elkészült új kollégi­um átadásán is arról beszélt: 2002 és 2006 között nyolcezer új kollégiumi férőhely létesült, illetve létesül (a miniszter va­lószínűleg a rekonstrukciókat is beleszámolta, ezek azonban nem jelentenek férőhelybőví­tést.) Eddig állami pénzből mindössze U21 férőhely léte­sült Kaposváron, Kecskemé­ten, Szegeden, Pécsett, Eger­ben és Békéscsabán. PPP- beruházásban négy kollégium épült föl eddig: Debrecenben és Nyíregyházán adtak át ta­valy augusztusban és szeptem­berben egy 930, illetve egy 426 személyes PPP-diákszállót. A napokban ismét elkészült két új kollégium: Miskolcon teg­nap avatták föl a 2,4 milliárd forintos beruházással épült, 600 személyes diákszállót, ma pedig Veszprémben adják át az új, 800 férőhelyes, PPP- konstrukcióban felhúzott diák­hotelt. A tervek szerint még a választások előtt, márciusban elkészül Gyöngyösön is a 436 személyes kollégium, Gödöl­lőn viszont már az új kormány avathatja föl szeptemberben a 450 férőhelyes szállót. A 2006 végéig elkészült új kollégiumi helyek száma te­hát alig több mint harmada az ígértnek, igaz, a többi beruhá­zás is elkezdődött már. Jövőre az új kormány sorra avathatja majd a PPP-kollégiumokat, legalábbis a mostani ütem­terv szerint 2007-ben össze­sen 4586 diákszállói helyet adnak át. Bessenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora és Magyar Bálint miniszter az új kollégium, az Uni­ Hotel fitnesztermében Fotó: MTI - Vajda János Fekete könyv a munkaügyi jogsértésekről Fekete könyv készül a dol­gozók elleni jogsértések­ről. A Liga Szakszerveze­tek listát tesz közzé a tör­vénytelenséget elkövető cégekről. Kun J. Erzsébet Várhatóan két héten belül nyil­vánosságra hozza a munkavál­lalók ellen törvénytelenséget elkövető munkáltatók listáját a Liga Szakszervezetek. Ezt a versenyszférában szerveződő konföderáció elnöke, Gaskó István jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett több nagy cég dolgo­zóinak képviselője is. Olyan vállalkozások érdekvédői, ahol az utóbbi időben éles munka­ügyi viták folytak. Gaskó István a lista össze­állítását azzal indokolta, hogy az utóbbi időszakban „minden képzeletet felülmúló munkál­tatói retorziókról, trükkökről és jogsértésekről értesült a szövetség, ezért olyan eszkö­zökhöz kell nyúlnia, amelyek megakadályozzák a munka­adók gátlástalan praktikáit”. A tapasztalatok szerint - tette hozzá - a munkaadók egyre gyakrabban kerülik ki a törvé­nyeket és az ellenőrzések, il­letve a retorziók hatékonysá­gának hiánya miatt ezt már vállalják is. A Liga honlapján rövidesen olvasható fekete könyv azoknak a cégeknek az adatait tartalmazza, amelyek bizonyíthatóan jogsértéseket követtek el alkalmazottaikkal szemben. A listán biztosan szerepel a fél éve nagy botrányt kavart pétfürdői Nitrogénművek Rt. is, ahol azért bocsátották el az üzemi tanács (üt) több tagját, mert szót emeltek, s bírósági eljárást kezdeményeztek a vállalat jóléti célú ingatlanjai­nak jogsértő eladása ellen. Falussy Sándor, a helyi üt tisztségviselője, a Liga helyi szervezetének elnöke el­mondta: bár az azóta megszü­letett bírósági ítélet visszahe­lyezte, a munkáltató nem haj­landó az ítéletet tudomásul venni. Nem veszik figyelembe a bírói ítéletet a Philips Kft.­­nél sem, itt a szakszervezeti titkár azért indított pert a cég ellen, mert elküldte dolgozóit, hogy kölcsönmunkaerőt fog­lalkoztasson. Az ügy több bí­rói fórumot is megjárt, s bár a legújabb eljárásban az érdek­védő számára kedvező ítélet született, a cég nem állítja helyre munkaviszonyát. Az érintett Káprai Attila szerint a Philipsnél a munkaügyi bírsá­got bekalkulálják a költségve­tésbe. A cégnek vélhetően megéri a törvénysértés kocká­zata, hiszen míg például nem­rég szabálytalanul fizetett hétvégi munkával ötmillió fo­rintot spórolt, a szabálytalan­ságért kivetett bírság összege csupán 800 ezer forint volt. A sajtótájékoztatón több olyan történet hangzott el, amelyek azt jelzik: a hazai vál­lalkozások egy részénél nem tekintik partnernek a szakszer­vezeteket, s különféle prakti­kákkal arra törekszenek, hogy lejárassák a tisztségviselőket. A végső cél nyilvánvalóan a dolgozók érdekeit képviselő szakszervezet megszűnése. Gaskó István: Minden képze­letet felülmúló munkaadói re­torziók, jogsér­tések. * » i

Next