Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-02 / 28. szám
2006. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Keserű évforduló Munkatársunktól Fennállásának tizedik évfordulója alkalmából „születésnapi rendezvényt” tartott tegnap a fővárosban a Roma Sajtóközpont. Az ünneplés azonban nem volt felhőtlen: az első cigány hírügynökséget a megszűnés veszélye fenyegeti. Tóth Andrea főszerkesztő lapunknak elmondta, hogy a négy főállású és két félállású munkatárssal dolgozó Roma Sajtóközpont éves költségvetése 15 millió forint. A kasszában egyelőre csak négymillió forint van, ami mindössze pár hónapra elég. A sajtóközpontnak három pályázata vár elbírálásra, de ha megkapják is a kért összeget, a munkához szükséges pénz fele még mindig hiányzik. Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára támogatást ígért, de a főszerkesztőnek ennél több konkrétumról nincs tudomása. A Roma Sajtóközpont az elmúlt tíz évben mintegy háromezer hírt, hatszáz elemzést és ezer rádiós riportot készített, tíz saját kutatást végzett. Bevételük eddig csak külföldi nagykövetségektől érkezett, a magyarországi többségi médiumoknak ingyen szolgáltatták a híreiket. Tóth Andrea elmondta: talpon maradásukhoz szükség lenne arra, hogy a jövőben anyagi ellenszolgáltatást kapjanak munkájukért. Ennek érdekében több szerkesztőséggel is tárgyalásokat folytatnak. » • Továbbra is erősek a romákkal szembeni előítéletek - állapította meg legújabb vizsgálatának összefoglalásaként a Tárki. A 18 év felettiek körében készített reprezentatív felmérés szerint a felnőtt lakosság négyötöde úgy gondolja, hogy a „romák gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni”. A megkérdezettek csaknem kétharmada egyetért azzal az erősen rasszista állítással, hogy a „bűnözési hajlam a cigányok vérében van”. Levél Orbánnak Nyílt levelet küldött Orbán Viktornak a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet. Kifogásolják, hogy Orbán évértékelőjében úgy fogalmazott: „Nem hisszük, hogy egyetlen kaptafára lehetne húzni a roma és a magyar közösségek együttélésének kérdését, van, ahol tudnak közösen is egy osztályba járni, van, ahol ezt nem szeretnék, ezért van, ahol ilyen, van, ahol amolyan megoldást kell választani”. Kállai László, a jászsági szervezet elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz elfogadja és támogatja az iskolai szegregációt. (MTI) Leszállásra készül a fapados tévé Egy évig ingyen, s később is nagyon olcsón adnának 34 csatornát „Fapados” tévéműsor-terjesztő indul Magyarországon. Az első évben ingyen vinné be a háztartásokba a megszokott adók többségét a romániai székhelyű Digi TV. A kábeltársaságok tisztességtelen piaci magatartást emlegetnek, és a hatóságoktól a szerintük tisztázatlan jogi hátterű szolgáltatás kivizsgálását kérik. Haszán Zoltán Felboríthatja a kábeltelevíziós piacot egy heteken belül induló új szolgáltatás. A Digi TV - a partnereinek kiküldött tájékoztató szerint - egy évig ingyen kínál majd 34 magyar nyelvű csatornát az előfizetőinek. Egyetlen feltételként meg kell vásárolni egy 21 ezer forintos vevőberendezést - akár 12 havi részletre is -, és kétéves hűségnyilatkozatot kell aláírni a cégnél. Az egyéves ingyenes szolgáltatás után a havi díj még mindig alacsony, 2700 forint marad. A műsorokat műholdról terjesztik majd - akárcsak a már piacon lévő UPC Direct (amelynek alapcsomagja jelenleg 3990 forint) -, így parabolaantennával az adás lényegében bárhol fogható lesz. Ám a rendkívül kedvezőnek tűnő „fapados” műsorterjesztésnek vannak hátulütői is. A romániai központú cég takarékossági okok miatt a hírek szerint nem cseréli le például az ott terjesztett képet, csak egy külön hangsávon magyar szinkron kerül rá, így a külföldi adók képsoraira Magyarországon is román felirat kerül. Az előzetesen meghirdetett csomagban egyetlen hírcsatorna van, a Hír TV. Nincs a listán az M2 és az ATV sem. A Digi TV adása a tervek szerint tegnap indult volna, ám a startot elhalasztották egy vagy két héttel. A kiszivárgott előfizető-gyűjtési akció ugyanakkor már komoly aggodalmat keltett a piacon. A tévécsatornákkal már megállapodott a román vállalkozás magyarországi partnere, az Egyesült Magyar Kábeltelevízió (EMKTV) Kft., a hatóságoknál azonban még nem regisztrálta magát. Az egyéves ingyenes szolgáltatással járó „nem tisztességes piaci magatartásra” több cég is felhívta a hatóságok figyelmét. Számításaik szerint képtelenség nyereségesen kijönni az első ingyenes és a második év 2700 forintos havi díjából, hiszen a kábelszolgáltatóknak fizetniük kell a televízióknak a műsorokért. Ez a Digi TV alapcsomagjában lévő tévék esetében egy előfizetésre lebontva önmagában körülbelül 1800 forintba kerül. Ehhez jön még a műholdbérlet és az adminisztrációs költségek. A Digi TV szerződéseit intéző EMKTV-nél - a hivatalos indulás előtt egyelőre névtelenül - annyit mondtak: számítanak arra, hogy a bedobott kavics felkavarja az állóvizet, és konkurenciaharc kezdődik, de ez csak a nézőnek lesz jó. A hatósági bejelentéseket pedig elintézik az indulásra. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke, Kéry Ferenc lapunk megkeresésére elmondta: a jelenleginél jóval alacsonyabb áron nem lehet színvonalas szolgáltatást nyújtani. A Gazdasági Versenyhivatal is ellenőrzi, hogy költségalapon határozzák-e meg az árakat. „Le lehet mondani a haszonról, és lehet trükközni is, ám alacsony árak mellett nem lehet csodát várni” - véli Kéry, aki bízik abban, hogy a minőséget elváró előfizetők megmaradnak a jelenlegi szolgáltatóknál. A kisebb kábeltársaságok attól tartanak, hogy a nagyok között most várhatóan meginduló árversenyt nem bírják majd. Amennyiben jelentősen csökkennek az előfizetési díjak, a tévék is rosszabbul járhatnak, hiszen kevesebb pénzt kapnak az elkészített termékükért. Márpedig a kisebb tévék nem reklámbevételekből, hanem a kábelesektől kapott pénzből tartják fent magukat. Más kérdés, hogy a távolabbi kilátások mennyire érdeklik majd az alacsonyabb díjakra átálló előfizetőket. A romániai Digi TV internetes promóciója Pornó napi 24 órában Az ár mellett a tartalom miatt is vékony jégen táncol a Digi TV. Eddig ugyanis Magyarországon még nem volt látható alapcsomagban - azaz nem külön díjért rendelhetően - 24 órás pornócsatorna. Márpedig ilyen is szerepel az előzetes kínálatban. Romániában - egyelőre - nincsenek olyan szigorú előírások, mint az uniós tagállamokban. A kollégiumoknak csak a harmada készült el Tegnap Miskolcon avattak, ma Veszprémben adnak át egy új, PPP-konstrukcióban épült kollégiumot. A kormány által 2006-ig ígért kollégiumi helyeknek azonban csak a harmada készült el. Varga Dóra Tízezer új kollégiumi hely 2006 végégig történő megépítését ígérte két évvel ezelőtt Magyar Bálint oktatási miniszter, ehhez képest a szaktárca legfrissebb adatai szerint az év végéig csak 3647 új hellyel bővül a diákszállók kínálata. Az oktatási miniszter 2004 márciusában írt alá hat egyetemmel és főiskolával megállapodást arról, hogy az intézményekben az úgynevezett Public Private Partnership (PPP) program keretében kezdődnek beruházások, a költségek felét pedig a minisztérium átvállalja. A PPP-program lényege, hogy a befektető a felsőoktatási intézmény telkén magántőkéből új kollégiumot vagy oktatási épületet épít, esetleg az intézmény egyik meglévő épületét alakítja át. Az így létrejövő infrastruktúra beruházási költségeit és kamatait húsz éven át bérleti díjként fizeti vissza az egyetem vagy a főiskola a vállalkozásnak. A miniszter 2004 szeptemberében újabb kilenc intézménnyel állapodott meg, s akkor még mindig tízezer új kollégiumi hely 2006 év végéig történő megépítését ígérte 18 felsőoktatási intézményben. (Emellett 2007-ig 17 ezer kollégiumi hely korszerűsítését, 2008-ig 14 intézmény infrastruktúra bővítését és hét intézmény oktatási épületeinek rekonstrukcióját is bejelentette.) Magyar Bálint tegnap, a Miskolcon elkészült új kollégium átadásán is arról beszélt: 2002 és 2006 között nyolcezer új kollégiumi férőhely létesült, illetve létesül (a miniszter valószínűleg a rekonstrukciókat is beleszámolta, ezek azonban nem jelentenek férőhelybővítést.) Eddig állami pénzből mindössze U21 férőhely létesült Kaposváron, Kecskeméten, Szegeden, Pécsett, Egerben és Békéscsabán. PPP- beruházásban négy kollégium épült föl eddig: Debrecenben és Nyíregyházán adtak át tavaly augusztusban és szeptemberben egy 930, illetve egy 426 személyes PPP-diákszállót. A napokban ismét elkészült két új kollégium: Miskolcon tegnap avatták föl a 2,4 milliárd forintos beruházással épült, 600 személyes diákszállót, ma pedig Veszprémben adják át az új, 800 férőhelyes, PPP- konstrukcióban felhúzott diákhotelt. A tervek szerint még a választások előtt, márciusban elkészül Gyöngyösön is a 436 személyes kollégium, Gödöllőn viszont már az új kormány avathatja föl szeptemberben a 450 férőhelyes szállót. A 2006 végéig elkészült új kollégiumi helyek száma tehát alig több mint harmada az ígértnek, igaz, a többi beruházás is elkezdődött már. Jövőre az új kormány sorra avathatja majd a PPP-kollégiumokat, legalábbis a mostani ütemterv szerint 2007-ben összesen 4586 diákszállói helyet adnak át. Bessenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora és Magyar Bálint miniszter az új kollégium, az Uni Hotel fitnesztermében Fotó: MTI - Vajda János Fekete könyv a munkaügyi jogsértésekről Fekete könyv készül a dolgozók elleni jogsértésekről. A Liga Szakszervezetek listát tesz közzé a törvénytelenséget elkövető cégekről. Kun J. Erzsébet Várhatóan két héten belül nyilvánosságra hozza a munkavállalók ellen törvénytelenséget elkövető munkáltatók listáját a Liga Szakszervezetek. Ezt a versenyszférában szerveződő konföderáció elnöke, Gaskó István jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett több nagy cég dolgozóinak képviselője is. Olyan vállalkozások érdekvédői, ahol az utóbbi időben éles munkaügyi viták folytak. Gaskó István a lista összeállítását azzal indokolta, hogy az utóbbi időszakban „minden képzeletet felülmúló munkáltatói retorziókról, trükkökről és jogsértésekről értesült a szövetség, ezért olyan eszközökhöz kell nyúlnia, amelyek megakadályozzák a munkaadók gátlástalan praktikáit”. A tapasztalatok szerint - tette hozzá - a munkaadók egyre gyakrabban kerülik ki a törvényeket és az ellenőrzések, illetve a retorziók hatékonyságának hiánya miatt ezt már vállalják is. A Liga honlapján rövidesen olvasható fekete könyv azoknak a cégeknek az adatait tartalmazza, amelyek bizonyíthatóan jogsértéseket követtek el alkalmazottaikkal szemben. A listán biztosan szerepel a fél éve nagy botrányt kavart pétfürdői Nitrogénművek Rt. is, ahol azért bocsátották el az üzemi tanács (üt) több tagját, mert szót emeltek, s bírósági eljárást kezdeményeztek a vállalat jóléti célú ingatlanjainak jogsértő eladása ellen. Falussy Sándor, a helyi üt tisztségviselője, a Liga helyi szervezetének elnöke elmondta: bár az azóta megszületett bírósági ítélet visszahelyezte, a munkáltató nem hajlandó az ítéletet tudomásul venni. Nem veszik figyelembe a bírói ítéletet a Philips Kft.nél sem, itt a szakszervezeti titkár azért indított pert a cég ellen, mert elküldte dolgozóit, hogy kölcsönmunkaerőt foglalkoztasson. Az ügy több bírói fórumot is megjárt, s bár a legújabb eljárásban az érdekvédő számára kedvező ítélet született, a cég nem állítja helyre munkaviszonyát. Az érintett Káprai Attila szerint a Philipsnél a munkaügyi bírságot bekalkulálják a költségvetésbe. A cégnek vélhetően megéri a törvénysértés kockázata, hiszen míg például nemrég szabálytalanul fizetett hétvégi munkával ötmillió forintot spórolt, a szabálytalanságért kivetett bírság összege csupán 800 ezer forint volt. A sajtótájékoztatón több olyan történet hangzott el, amelyek azt jelzik: a hazai vállalkozások egy részénél nem tekintik partnernek a szakszervezeteket, s különféle praktikákkal arra törekszenek, hogy lejárassák a tisztségviselőket. A végső cél nyilvánvalóan a dolgozók érdekeit képviselő szakszervezet megszűnése. Gaskó István: Minden képzeletet felülmúló munkaadói retorziók, jogsértések. * » i