Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-18 / 42. szám
18 • 2006. FEBRUÁR 18., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra/IUdia Képernyős déjá vu Bud Spencer és Chuck Norris, a megunhatatlan színészek Volt már olyan érzése, mintha ezt a filmet látta volna már valahol? Bud Spencer szerepelt benne? Nem lehet véletlen. Egy nagy szakállas ember és egy vékony szőke pofozkodik. Megvan? Volt alkalma látni ezt néhányszor. A két kereskedelmi tévé kérésünkre előállt egy listával, az elmúlt nyolc évben mely filmeket ismételték a legtöbbször. A listavezető a Love story. A TV 2 kilencszer vetítette. A klasszikushoz képest ismeretlennek számít a Talpig pácban amerikai vígjáték, már amennyire, ismeretlennek számít egy nyolcszor játszott film. A nyolc leggyakrabban képernyőre került RTL-es filmből hatban bukkan fel Bud Spencer, vagy egyedül, vagy pofozkodótársával, Terence Hill-lel. És lehet ugyan szidni a kereskedelmi tévét a sok ismétlés miatt, de átküldték a nézettségeket is. Ezek szerint például az Apád anyád idejöjjön című amerikai családi mozit - amelyben kivételesen nem szerepel Bud Spencer - a legtöbben akkor nézték, amikor hatodszorra és hetedszerre sugározták. Kétszer annyian, mint a premieren. Volt olyan jó periódusa, amikor 2000-ben egy hónapon belül háromszor is leadták. Legutóbb december 28-án ment. De itt van például a Szuperhekus kutyabőrben. Akcióvígjáték, Chuck Norris és egy eb a főszereplője. 1998-ban lendületesen indult, fél év alatt háromszor is a képernyőn. Aztán több mint egymillióan megnézték harmadszorra-negyedszerre és ötödszörre is. Hetedszerre tavaly augusztusban adták le. Ha valaki már nem emlékszik rá, a Film + nevű csatorna ezen a héten háromszor is műsorra tűzte, ma délután is látható. Chuck Norris a TV 2 listáján is szerepel, a Tűzjáró című nyolcszor ismételt filmjével. Ahogyan Bud Spencer népszerű itt is, a Piedone, a zsaru hatszor volt látható TV 2-s logóval. Az olasz színész amúgy Kolosi Péter, az RTL programigazgatója szerint kezd kimenni a divatból. Népszerűsége egyébként nálunk jóval nagyobb volt, mint a nemzetközi piacon. Hathét ismétlés után már leginkább a délutáni helykitöltő sávban kap helyet, bár a Nyomás utána (hatodik adás), illetve az És megint dühbe jövünk (hetedik ismétlés) főműsoridőben volt legutóbb is. Előbbi annak a júliusi hétnek a legnézettebb műsora volt, a tévénézők negyven százaléka látta. Kolosi Péter azt elismeri, hogy a legutóbbi kasszasikerekhez képest feltétlenül olcsóbb egy régi filmet levetíteni, garantált nézettséggel. Ennek ellenére óvatosan kell bánni ezzel, nem szabad, hogy a nézőknek olyan érzete keletkezzen, hogy ismétlő csatornáról van szó. Ezért egy évnél gyakrabban nem ismételnek filmeket. A programigazgató egyébként személy szerint nem szeret többször megnézni egy filmet, szerinte nem is biztos, hogy mindig ugyanazok ülnek a képernyők előtt. Ugyanakkor a sokadik nagy nézettségű ismétlésnek ugyanaz lehet a titka, mint a DVD- vásárlásnak. Elég lenne kikölcsönözni egyszer a filmet a tékából, mégis sokan megveszik a klasszikusokat, hogy bármikor megnézhessék. A sorozatoknál ugyanakkor az ismétlések korántsem népszerűek. Ha pedig Bud Spencert valóban nyugdíjazzák, akkor kik lesznek a visszatérő vendégek a képernyőn? Kolosi szerint Jackie Chan, Eddie Murphy és az olyan francia vígjátékok szereplői, mint a Taxi sorozat. (H. Z.) Egy újszülöttnek minden film új? Bud Spencer amint megint dühbe jön RÖVIDEN Diétázó pornószínésznő Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának 5. sz. eljáró tanácsa megvizsgálta a Danubius Rádió január 20-án sugárzott hírműsorát, mert egy panaszos kifogásolta, hogy a műsorszolgáltató a híreket megelőzően érdekességeket közölt, miszerint egy pornószínésznő fogyókúrázás címén egy ideig csak spermát fogyaszt, amely sértette a közízlést. (ORTT) Tudósklub - miért? Márciustól már nem láthatják a nézők a Tudósklub című, Szakály István felelős szerkesztésében eddig készült műsort az M2-n. A késői időpontban vetített műsor - az ország legismertebb szakértői részvételével zajló kerekasztal-beszélgetés - megszüntetésével kapcsolatban Holub Katalin, az MTV szóvivője azt mondta: úgy kívánják megújítani a Tudósklubot, hogy az beépül a Miért? elnevezésű, új produkcióba. A Miért?-ben a magyar történelem sorsfordulóiról beszélgetnek a stúdióba hívott fiatal nézők a műsor történész vendégeivel. (Ö. Z.) Nyereséges a Viasat 3 Történetében először zárt nyereséges negyedévet a harmadik számú magyarországi kereskedelmi tévé, a VIASAT 3. A 33 millió svéd koronás (kb. 890 millió Ft) árbevétel több mint duplája az egy évvel korábbinak. Az éves árbevétele szintén közel duplájára, 90 millió svéd koronára (kb. 2,42 milliárd Ft) nőtt. (Munkatársunktól) i 4 A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz8nepszabadsag.hu Írországban hatszor többe kerül a napilap Munkatársunktól Hétfő délelőtt az ír olvasók jutnak legdrágábban a legkedveltebb napilapjukhoz. Hatszor annyit fizetnek a The Irish Independért, mint amennyiben itthon a legjobban fogyó Blikk kerül. Ez derül ki a GfK Csoport idei első EuroScan felméréséről, amelyben 21 európai országban vizsgálták és hasonlították össze a legolvasottabb napilapok árait. A napilapok átlagára Nyugat-Európában 1,1 euró, majdnem háromszor annyi, mint amennyit a térségünkben kell fizetni egy újságért. A magyar minta a Blikk lett, amely 68 forintba kerül. (Más kérdés, hogy a lap fejlécén az áll euróban 0,9 centet kell áldoznunk az újságért.) A Blikk egyébként a legolcsóbb a magyar napilapok között. Ám még így is dupla annyiba kerül, mint a legolvasottabb román lap. A felmérésből kiderült az is, hogy Közép-Európában szinte mindenhol egy bulvárlap a legkelendőbb, nem mellékesen az ár miatt. Minden nagyon szép, minden nagyon jó, csak drága A kábeltévé-előfizetők álma: szinte korlátlan kínálatból szabadon összeállítható programcsomag. Technikailag ez már megoldható. A gyakorlatban nem. Digitális televíziós körképünk újabb állomása. Haszán Zoltán Jelenleg átlagosan 50-60 csatornát visz házhoz egy kábeltévés cég. Nem kevés, de a kínálat könnyedén megsokszorozható lenne. A módszer ugyanaz, mint amellyel a hagyományos tetőantennákkal fogható csatornák számát négy-ötszörösére lehet növelni: digitálisan összetömörítik a jelet, így utaztatják a vezetékeken a lakásokig ahol aztán egy set-topbox kicsomagolja, és hagyományos tévénk számára is megjeleníthetővé teszi a képet. Ebből következik, ugyanakkora helyen sokkal több műsor továbbítható. Ehhez kell némi fejlesztés a központokban, a magunk részéről pedig be kell ruházni a jelátalakítóba. Ez költségigényes, cserébe több műsort kapunk. Elvileg az is megoldható, hogy a 150-200-ra növelt műsorkínálatból mi magunk állíthassunk össze személyre szabott csomagot. Még egyszer, elvileg. Mert ez drága mulatság lenne. Nagyjából, mint konfekcióöltönyt venni, vagy úri szabónál varratni egy általunk választott anyagból, méretre, amelynek még a zsebei is ott vannak és akkorák, mint amilyet szeretnénk. Mert a mostani rendszer a tömeges terjesztésre van beállítva. Vagyis valamennyi házhoz hozott csatorna után fizetünk a kábeleseken keresztül a műsorokat előállító tévéknek, függetlenül attól, hogy nézzük-e vagy sem. A rendszer így osztja meg a költségeket a nézők között. A kisebb tévék az előfizetésekből befolyó összegből tartják fent magukat, nem a reklámokból. Ha a tényleges nézettség döntene, jó néhány televízió beborulna. Csakhogy az életképesek fenntartására is többet kellene áldozniuk azoknak, akik a távirányítóval szavaznak. Csak egy példa: a UPC-nél korábban a Sport 1-et 2500 forintért lehetett megrendelni külön. Betették egy csomagba, amelynek a havi díja a szétosztott terhek miatt csak 200 forinttal nőtt. Van, aki ennek sem örült, merthogy nem nézi, akkor minek fizessen többet. Kezdeményezések vannak a szélesebb szelektálási lehetőségre: tavaly év végén a T-Kábel és mikrohullámot használó Antenna Digital is több csomagot állított össze. Rugalmasabb a választás, de azért szó sincs egyénileg összeállítható csomagról. Az is valami, hogy a megrendelt alapcsomag mellett lehet szemezgetni. Az Antenna Digitalon például a megrendelt csomagon túl 190 forint/csatornánként öt adót választhatunk egyenként: egy arab hírtévét, egy kínai, egy portugál, egy román és egy orosz adót. Ígéret van arra, hogy nagyobb érdeklődésnél bővítik ezt a kínálatot. A megrendelők tömege ugyanakkor nem rohamozta meg a szolgáltatókat. A csatornaszám tehát könnyedén feltornázható kétszáz körülire, ahogyan például a nem kábelen, hanem műholdon terjesztett UPC Directnél már megoldott. Hasonló technikával indul a Digi TV is, egyelőre szerényebb választékkal. De a megnövelt csatornaszám mellett van egyéb előnye is a digitális technológiának. Például a DVD-hez hasonló nyelvválasztás a nemzetközi csatornáknál. Ott van az elektronikus műsorújság, amely megkönnyíti az eligazodást a több mint száz csatorna programja között, akár úgy is, hogy témák alapján keresünk rá valamire: például hol látható éppen természetfilm. Aztán ott van a drágább set-top-bokszokban a digitális videórögzítő: ez annyiban hasonlít egy átlagos videomagnóra, hogy felveszi a műsort. Csakhogy: arra is alkalmas, hogy ha élőben közvetített meccset nézünk például, és pár perces dolgunk akad közben, akkor, akárcsak egy DVD-filmet, megállíthatjuk a mérkőzést, elintézzük a dolgunkat, majd elindítjuk a meccset onnan, ahol megállítottuk. Az eszköz így csúsztatva adja a meccset, mi meg nem maradunk le semmiről. A set-top-bokszok miatt van azért probléma: megnehezíti a családtagoknak, hogy külön szobában más-más programot nézzenek. Hacsak nem áldoznak egy újabb előfizetésre. Márpedig a néző árérzékeny. Éppen emiatt a nagy áttörés még várat magára. Hollandiában például a hagyományos kábeltévérendszeren csak harminc csatornát továbbítanak, azaz fele annyit, mint nálunk. Még sincs tömeges igény a digitális váltásra. A UPC Hollandiában sürgetné a technológiai cserét, ezért ingyen ad kétmillió előfizetőjének set-topbokszot, mintegy 300 millió euróért. Komoly befektetés, amelyik ha beválik, nálunk is lehet számítani ilyenre. Ha nem, akkor persze nem. Eddig az utóbbi verzió a valószínű. Duna TV digitálisan, analógon és mikrohullámon. Egy időben más-más kép Fotó: Kovács Bence