Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-04 / 30. szám
18 • 2006. FEBRUÁR 4., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG t mim M í J$j$g W ifi Ä Extra/W ec iá A biciklis kisebbség megtámadása Munkatársunktól „Tudod mit csinálnék én egy biciklistával? Bezárnám a garázsomba és elindítanám az autóm motorját” - mélázott el a szeptemberi autómentes napon az Andrássy utat lezáró kerékpárosokról Bochkor Gábor a Sláger Rádió reggeli műsorában. Volt még vicces ötletelés elütésről és kifeszített drótokról. A médiahatóság nem vette a lapot, és a héten úgy döntött: ritkán alkalmazott, súlyos elmarasztalást ró ki a Sláger Rádióra. A Bazi Nagy Roma Lagzinál már idézett, most ismét elővett médiatörvényi passzus szerint „a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére”. Már a műsor szeptemberi elhangzása után számos panasz érkezett a hatósághoz. Bochkor Gábor frissiben azt nyilatkozta, hogy mindez vicc volt, aki komolyan vette, azt sajnálja. Előbb az ORTT Panaszbizottsága nem vette viccesnek az elhangzottakat, majd másodfokon már a hatóság maga. A figyelmeztetésen kívül ugyanakkor egyéb szankciót, pénzbüntetést vagy a műsor elhallgatását nem rendeltek el. 4 Albániát megelőzzük Miközben itthon januárban rekordokat döntött az internethasználat, ez európai összehasonlításban édeskevésnek tűnik. Közelebb Albániához, mint a skandináv államokhoz. Az európai átlagtól pedig messze leszakadva. Ezt a lesújtó képet mutatja a magyar internethasználatról a Fessel-Gfk. nemzetközi felmérése. Harminchét országban vizsgálták a 15 év felettiek kapcsolatát a világhálóval. Magyarország a 29. lett. A magyarok 33,2 százaléka fér hozzá az internethez, ám a rendszeres használók száma ennél is alacsonyabb, mindössze 23,8 százalék. Pedig a rendszeresség kritériuma nem volt éppen szigorú, havi legalább egyszeri hálózatra kapcsolódás már ennek számít. A rendszeres netezők uniós átlaga 41,8 százalék. Ezzel nem büszkélkedhet a kontinens, hiszen az Egyesült Államokban ez az arány hetvenszázalékos. Európában ezt csak az északi országok haladják meg. A helyzet azonban mégsem tragikus. A január ugyanis rekordokat hozott a hazai internethasználatban. A Medián WebAudit rendszere szerint egy év alatt majdnem megduplázódott Magyarországon a naponta letöltött oldalak száma. Január utolsó napján például a webaudit.hu-n található mérések 1,9 millió látogatót regisztráltak, akik mindösszesen 122 millió oldalra klikkeltek. Hogy ez mire lesz elég a következő nemzetközi összehasonlításban, az még kérdés. Varga Károly, a WebAudit igazgatójának van magyarázata arra is, hogy a január miért erős hónap a netezésben. Egyrészt a barátságtalan időjárás kedvez az otthoni időtöltésnek. Ami ennél fontosabb, évek óta előkelő helyet foglal el a karácsonyi ajándékok sorában az új számítógép és az otthoni széles sávú internetelőfizetés. Ez mindig hoz egy év eleji lendületet, amely most nagyobbnak tűnik a korábbiaknál. Varga szerint kétségtelen a lemaradásunk Nyugat-Európával szemben, de ez a különbség inkább csökken, mintsem nőne. (H. Z.) A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu RÖVIDEN Ufóinvázió és Megasztárfolytatás Másik misztikus sorozatra, az ufóinváziót vizionáló Rejtélyek városára cseréli február végétől az Eltűnteket az RTL Klub. Mindig nyár és Spinédzserek címmel új amerikai sorozatokat tűz műsorára a Viasat is. A TV2-n február végén folytatódik a Megasztár. Az MTV-n pedig mától debütál Pálffy István műsora, az Euró-övezet, amely ötleteket, tanácsokat ad, hogy mire kell figyelni az uniós pályázatoknál. (Összefoglalónk) Tévécsatorna álláskeresőknek Munkanélkülieknek szóló televízióadás indult Németországban. „Németországban az elmúlt tíz év slágertémája a munkanélküliség, a tévéadókon azonban szinte egy szót sem hallani a munkaajánlatokról, illetve arról, hogyan lehet azokhoz hozzáférni” - indokolták az új adót. (MTI) Nem tiltották le a melegcsókot Angol nézők felháborodása követte a D&G órák tévéreklámját, melyben két férfi csókot váltott. A közel száz panaszt a brit reklámfelügyelőség elutasította, mert a hirdetés nem veszélyezteti a gyerekek fejlődését. (Origó) Réz nem cigarettázhat óriásplakáton Tiltott dohányreklám közzététele miatt Réz Andrást 400 ezer forint bírsággal sújtotta a Főváros Közigazgatási Hivatal. Réz a könyvét reklámozta óriásplakáton, füstölgő cigarettával a kezében. (Index) A zsűri nem hozott még végleges döntést a kompakt lapokról Javuló példányszámok, de áttörésről nem lehet beszélni Nagy-Britanniában R. Hahn Veronika London Az év eleje óta a legrégibb és rangjából mit sem vesztett brit vasárnapi újság, a 214 éves The Observer is új ruhát öltött és áttért testvérlapja, a The Guardian ún. Berliner formátumára, ami a nagy alakú broadsheetnél kisebb, de a bulvárlapoknál nagyobb. A szakmában mindig is csak az volt kérdéses, mikor kerül sor erre a lépésre. Nagy-Britanniában korábban elképzelhetetlen volt, hogy szeriőz, befolyásos napilap bulvár formátumban lásson napvilágot. Az olvasási szokások változásával merült fel az ötlet a kisebb, könnyebben kezelhető lapok bevezetésére. A legtöbb ember a metrón, vonaton, autóbuszon jut hozzá az olvasáshoz és a tömegben meglehetősen nyűgös a terebélyes, többrészes újságok tartása, forgatása. A bulvár olyannyira degradáló fogalom, hogy a már áttért politikai újságok előszeretettel nevezik magukat bulvár helyett kompaktnak. Az első fecske 2003 szeptemberében egyben a legfiatalabb politikai napilap, a The Independent volt, amely hosszú ideig kísérleti jelleggel mindkét méretben piacra került. Az Indy számít a legsikeresebb konvertálónak, a karcsúsítás életmentőnek bizonyult, de nem biztos, hogy tartós gyógyulást hozott. A bevezetést követő számok szenzációsak voltak, a példányszám 220 ezerről több mint 260 ezerre emelkedett, ám azután nagyjából ott is maradt, sőt csökkent. A legfrissebb adatok szerint 2005 decemberében a nagybani eladásokat is figyelembe véve 250 195 példány, július és december között átlagosan 223 261 példány kelt el, ami 1,4 százalékos csökkenést jelent 2004 megfelelő időszakához képest. Az Independentet szorosan követő The Times az átállást követően rövid időre visszatért hétszázezres csúcsához, és múlt év második felében átlagosan 647 924 példány fogyott el belőle, ami 5,09 százalékos javulást mutat. A The Guardian még a kezdeti felfutás stádiumában van, híresen hűséges olvasóinak láthatóan megfelel a viszonylag kisebb formátum is, sőt a decemberi 364 941-es eladási szám közel 10 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A The Daily Telegraph viszont, amely a politikai napilapok közül egyedüliként nem „fogyókúrázik”, közel 2 százalékot vesztett táborából, bő százezer példánnyal elmaradva korábbi stabilan egymillió fölötti rekordjától. Az átállás egyébként nem olcsó mulatság, a The Guardian 211, a The Times 53, a The Independent 21 millió dollárt költött új megjelenésére. A hirdetési bevételek kárpótolhatják az aggódó tulajdonosokat, hiszen szakértők szerint a kompakt lapokban megjelenő reklámoknak nagyobb a hatásuk, miután az olvasó nem hajtja össze az újságot. Az újságpiac feltűnő év eleji jelensége egyébként a promóciók túlburjánzása. Nincs olyan lap, mely ne keresné CD és DVD, repülőjegy, szállodai, éttermi ajánlattal és egyéb ajándékfogásokkal az olvasók kegyeit. Ahogy nemrégiben a több mint hárommillió példányszámú Rupert Murdochbulvárlap, a The Sun főszerkesztője, Rebekah Wade fogalmazott: egy-egy újság sikere a jövőben egyre inkább az ingyen CD-ktől és DVD-ktől, mint az újságírók tehetségétől fog függeni. Egy DVD beillesztése a lapba átlagosan 1-1,5 millió dollárba kerül, ám egy vonzó film akár 20 százalékkal is megdobhatja az aznapi példányszámot. Számít a méret, de egy ajándék film húsz százalékkal megdobhatja a példányszámot Fotó: Kovalovszky Dániel Munkatársunktól jó üzlet tévéműsorújságot kiadni, hiszen öt is megfér egymás mellett a hazai lappiacon. Hetente összesen több mint egymillió darab fogy ezekből a műsorajánlókból. Egyebek között ez is kiderül a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) héten közzétett, több mint kétszáz lapnak a tavalyi év utolsó negyedének példányszámait bemutató gyorsjelentéséből. A Matesz adatai szerint Magyarországon évente több mint egymilliárd újságpéldányt nyomtatnak. Ezek hatvan százaléka naponta kerül az olvasók kezébe. A példányszámlistából - amely immár szabadon böngészhető a www.matesz.hu honlapon - két ingyenes, a fővárosban terjesztett újság emelkedik ki: a 770 ezres Théma és a 747 ezres Budapesti Piac. Aztán hatalmas szakadék, majd a Story magazin következik, igaz, abból hetente 361 ezer példány már pénzért kel el. Egy év alatt összességében csökkent az országos napilapok példányszáma, mind a bulvár, mind a politikai újságoké. A listán három-három szerepel ezekből (Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava), illetve (Blikk, Színes Bulvár, Napi Ász). A hitelesített példányszámú politikai lapokból naponta 248 ezer fogy, a bulvár újságokból ennél valamivel több, 261 ezer. Külön kategória az ingyenes Metró, amelyből 346 ezret vesznek el az olvasók. A hazánkban évente kinyomtatott egymilliárd újságból minden ötödik ingyenes. A nyomdákból kikerülő lappéldányok közül 142 millió remittenda a kiadó nyakán marad. Egymilliárd kinyomtatott magyar újság