Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-10 / 59. szám

14 • 2006. MÁRCIUS 10., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG A piac lehiggadt, de Járai ideges Munkatársunktól A szerdai globális tőzsdeha­nyatlások után tegnap lehig­gadni látszottak a piacok, az indexek világszerte emelked­tek. A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX 223 pontot ment feljebb, miután a hét el­ső három kereskedési napján 1300 pontot vesztett. A forint is erősödött, de csak ahhoz képest, hogy szerdán a ma­gyar idő szerint késő esti, ten­gerentúli kereskedésben az euró jegyzését egészen 259 fo­rintig elvitték. Tegnap 257 fo­rint környékén alakult a kur­zus, s ebben is csak kisebb megingást idézett elő, hogy Járai Zsigmondi, az MNB elnö­ke a Bloombergnek kamateme­lési szándékáról adott hírt, függetlenül attól, hogy a szer­dai események egyértelműen globális pénzügyi átrendező­dés, az európai és amerikai kamatok emelkedésére, vala­mint olajárral kapcsolatos előrejelzésekre vezethetők vissza. Járai a bizonytalan hangu­latban azt hangozatta, hogy a felduzzadó magyar költségve­tési hiány miatt a gazdaság „szívroham közeli” állapotban van, a deficit nagysága el­ijesztheti a befektetőket, és visszafoghatja a gazdasági nö­vekedést. A globális jelenségre adott ilyetén magyarázata azonban csak rövid időre zavarta meg a devizapiacot, s az euró késő este is 257 forintot ért. Ez to­vábbra is kétéves mélypont. A piacon nem bocsátkoztak előrejelzésekbe az elemzők. Sok függ attól, hogyan értéke­lik a befektetők a pénteken esedékes amerikai adatokat, mit várnak a japán jegybank bejelentésétől, hogy szigorítja politikáját, az olajpiactól, ahol az árak csökkenése oldja az inflációs félelmeket, s esetleg módosít az amerikai és euró­pai kamatemelési kilátásokon. Nagy érdeklődés kísérte tegnap a 12 hónapos kincstár­­jegy aukcióját, amelyen jelen­tős emelkedés mellett 6,65 százalékos hozam alakult ki. Ez persze arra is utal, hogy miközben a budapesti tőzsdé­ről vontak ki pénzt, az állam­papír továbbra is vonzó befek­tetésnek látszik. S ez a hozam meghaladja azért az amerikai és európai szintet. Az ameri­kai államkötvények esetében - mutatnak rá elemzők - az utóbbi nagyjából két évben éppen az volt a probléma, hogy a rövid lejáratú kamat emelése nem hozta magával a hosszabb kamatok emelkedé­sét, s ezek a kamatok alacso­nyak maradtak. Még jobb a devizahitel A forint gyengülése egyelőre nem okozott nagy kárt az adósoknak Még a kedvezményes la­káshitelek esetében is tíz százalékkal kellene tovább gyengülnie az utóbbi na­pokban vergődő forintnak ahhoz, hogy a devizahitel törlesztőrészlete utolérje a hazai valutában felvett kölcsönét. Blahó Miklós A forint e havi, hozzávetőlege­sen 2,5 százalékos gyengülésé­nek örülhet ugyan a hazai ex­portszektor, de az értékvesztés ténye aggodalommal töltheti el mindazokat, akik devizában adósodtak el. A jegybank több­ször is a pénzügyi stabilitás egyik kockázatának nevezte a devizahitelek gyors felfutását, s felhívta a figyelmet az árfo­lyamban rejlő rizikókra, ám a Bankszövetség nemrégiben kü­lön tanulmányban nyugtatta meg az adósokat. Banki szakér­tőkkel beszélgetve egyértelmű a kép: ma is érdemes devizahi­telt felvenni, a kamatkülönbö­zet okán lényegesen alacso­nyabb a törlesztőrészlet, mint­ha valaki forintban adósodik el. Az összehasonlítást azon­ban megnehezíti, hogy sokféle célú, futamidejű hitel fut egy­más mellett, s nem mindegy, hogy mikor vett fel valaki devi­zahitelt, milyen árfolyamon. A kérdés, hogy például drámai mértékű forintgyengülés ese­tén kedvezőbb lenne-e a forint­hitel, megválaszolhatatlan, hi­szen ebben az esetben a jegy­banki kamat is emelkedne. Vagyis nemcsak a devizában, a forintban jegyzett kölcsön is megdrágulna. Kétségtelen, a devizahitel tulajdonosai árfolyamkocká­zattal néznek szembe, a forint­hiteleket felvevők viszont ka­matrizikóval. A forintárfolyam drámai hanyatlását emellett nem vizionálják a szakértők. A hatszázalékos magyar és az egyszázalékos svájci jegy­banki kamat a frankalapú hite­lek népszerűségét növelte. Mind a lakás-, mind az autóhi­telekben ez a valuta dominál. Az euró teret nyert ugyan, de szerepe összességében még el­törpül a svájci frank mellett. Nincs ez másként Ausztriában sem: ott is kelendőbb a frank­hitel, mint az euró. Az MNB legfrissebb, januári adatai szerint a lakosság éven túli 2300 milliárd forintot meg­haladó lakáshitel-állományából 457 milliárd forintnyi a svájci frank és 37 milliárd forintnyi az euró. A deviza felívelésének irama meghökkentő: 2000 ja­nuárjában még mindössze fél­­milliárd forintnak felelt meg. Az éven túli autóvásárlási hite­lek állománya 143 milliárd fo­rint - 2004 januárjában még 81 milliárd volt. A legföljebb öt­éves futamidejű autóhitel-állo­­mány 37 milliárd forint, s ebből 26 milliárd a deviza, főként svájci frank, míg az öt éven túli kölcsönök állománya 105 mil­liárd forint, s ebből 92 milliárd deviza. - Manapság az autólí­­zingszerződések száz százalé­kát devizában, zömmel svájci frankban kötik, s az árfolyam­­változások a hosszú, 72-120 hó­napos futamidő alatt kiegyenlí­tik egymást - mondja Nagy László, a CIB Lízing ügyvezető igazgatója. Egyértelműen kedvezőbb lakáshitel esetében is a devizát előnyben részesíteni - mondja Vitályos Áron, a CIB Bank fő­osztályvezetője, aki megjegyzi, hogy a jelenlegi árfolyamon üz­letet kötni előnyös lehet az ügyfelek számára, hiszen ha a továbbiakban erősödik a forint, csökken a törlesztőrészlet. Az átlagos lakáshitel-tör­lesztés ötvenezer forint, autó­­kölcsönnél húszezer forint, vagyis egyszázalékos gyengülés előbbit ötszáz forinttal utóbbit kétszáz forinttal emelheti. De. Minthogy az euró/svájci frank árfolyam szinte mozdulatlan, a forint mindkét valutával szem­ben egyazon mértékben mozog. Nos, az idén a forint hozzávető­legesen két-három százalékkal gyengült, de január elején mint­egy két százalékkal volt erő­sebb, mint decemberben. Ta­valy szeptemberhez képest­­ közben erősödés és gyengülés is volt - öt-hat százalékos volt a forint esése, ám a mai helyzet nagyjából a tavaly májusi szintnek felel meg. Vagyis az egyirányú elmozdulás tűrhető keretek között maradt. De még egy erőteljesebb, tízszázalékos gyengülés is „csupán” ötezer forinttal terhelné meg az átla­gos lakáshitelt, s csak arra az időszakra, amíg a gyenge álla­pot fennmarad. Az OTP Bank számunkra küldött számszaki példája is jól érzékelteti ezt. Egy négyszáza­lékos, kedvezményes kamato­zású, ötmillió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitel havi tör­lesztése 38 779 forint. Svájci frankban, 3,7 százalékos és 163 forintos árfolyamon - ez lénye­gében a mostani állapotot tük­rözi - 37 476 forintot kell fizet­ni. Ha még további tíz százalé­kot gyengülne a forint, amire egyébként szakértői körökben nem számítanak, vagyis 180 fo­rintot érne a frank, akkor a havi törlesztés 41385 forint lenne. Új lakás esetén. Használtnál más a helyzet. A forintkamat 6,2 százalék, a törlesztőrészlet 44 985 forint, ám svájci frank­ban eladósodva csupán 37 476. Ha 180 forintra ugrana az árfo­lyam, akkor is csak 41385 lenne a törlesztés. Számításaink szerint a sza­bad felhasználású hiteleknél az árfolyamnak a mostani 257 fo­rintos eurószintről 300 forintra kellene változnia ahhoz, hogy a forinthitel legalább olyan von­zó legyen, de ilyen árfolyam­­mozgás alighanem kamateme­lésre ösztökélné a jegybankot, tehát az összehasonlítás így is sántít, s az előny továbbra is egyértelműen a devizahitelnél van. Két frankfurti vásárló várakozik a járdán, euró feliratú szatyorral a kezében Fotó: MTI/AP - Frank Rumpenhorst HIRDETÉS A rendevény szervezet: BÉBI gazdaság krónika Társszervez«t: Támogatók: füU­STI online GRÓF KÄLNOKY TIBOR (R&réMÍ Befektetési BooM TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS, INGATLANBEFEKTETÉS ERDÉLYBEN AZ UNIÓ KÜSZÖBÉN ROMÁN—MAGYAR ÜZLETI KONFERENCIA, 2006. március 22—23., Marosvásárhely A KONFERENCIA RÉSZL­ETEK­ DÍJA, EGY ÉJSZAKA SZÁLLÁSSAL TELJES ELLÁTÁSSAL SO 000 FT + ÁFA. RÉSZLETES PROGRAM: WWW NAPI.HU KONFERENCIA BORBÉLY LÁSZLÓ (Rotrétvai köfémj­­ezé$) és ZÉnjíe&wd&én­ minsster Gát LÁSZLÓ HÁRSHEGYI FRIGYES írsgyworfitsg) (Román ®) Hungarian az OJPBsri fkenänsi főtémogató Hungarian Airlines^ Mttt ÍGY AZ VMVMM 0 «OTÓGÁNKttÜMAMA«A ^^ ^ Óbuda-Újlak _ ........... SCAquimumlnvest CORVINUS BÍRÓ GÁSPÁR (hfágyaíwwégj Ti+vtws Rt /wind<rs*i? Szabad az út Spanyolország felé A spanyol kormány úgy döntött, május elsejével feloldja a munkaerő szabad áramlása terén az új tagál­lamokkal szemben alkal­mazott megszorításokat - írja a Népszabadságnak küldött cikkében José Luis Rodriguez Zapatero spa­nyol miniszterelnök. Az európai eszme, melynek megvalósítására Spanyolország törekszik, nem teljesedik ki mindaddig, amíg léteznek a munkaerő szabad áramlását akadályozó tényezők - folytató­dik az írás. Ma, húsz évvel az Európai Közösséghez való csat­lakozásunk után, helyénvaló visszaemlékeznünk arra, hogy nekünk is el kellett fogadnunk egy hétéves átmeneti időszakot. Akkor és az azt követő évek­ben, sokak meglepetésére, a tíz tagállamból Spanyolországba érkező munkavállalók nettó száma magasabb volt, mint a Spanyolországból munkaválla­lás céljából az említett orszá­gokba távozóké. A legutóbbi csatlakozási tár­gyalások során Spanyolország elfogadta az átmeneti korláto­zás rendszerét, kompromisszu­mos megoldásként azok miatt a tagállamok miatt, amelyek fé­lelmüket fejezték ki a munka­­vállalók hullámának érkezésé­vel kapcsolatban. Mindazonál­tal Spanyolország előre jelezte: csupán az első kétéves időszak­hoz köti magát, és azt követően mérlegeli majd munkaerőpia­cának teljes megnyitását. Spanyolország az elmúlt évek során végbement gazdasá­gi és társadalmi átalakulás ré­vén az az uniós tagállam, amelyben a legtöbb új munka­hely létesül, és egyben az is, ahol a bevándorló lakosság nö­vekedési mutatója az egyik leg­nagyobb. A spanyol kormány erőfeszítéseket tesz annak ér­dekében, hogy teljes jogi és szo­ciális támogatási fedezetet te­remtsen ezeknek a munkavál­lalóknak és családjuknak. A munkaerőpiac megnyitása spanyol modelljének így sajátos vonása is van: nem tekintettük helyénvalónak olyan korlátok emelését, amelyek a spanyol munkavállalókkal való egyenlő bánásmódtól fosztanák meg az új tagállamokból érkezőket. Spanyolország bízik abban, hogy a munkaerő szabad áram­lásának megvalósulása alapja lehet egy integráltabb, szolidá­­risabb és gazdagabb Európának - írja Zapatero spanyol minisz­terelnök. Jó erőben a cseh és szlovák „kistigris” A rendszerváltás óta a legna­gyobb ütemben, hat százalékkal nőtt tavaly a cseh gazdaság - je­lentették be tegnap. A múlt év utolsó negyedében a GDP 6,9 százalékos ütemben bővült, szakérői értékelések szerint ez a tény jelzi, hogy a cseh gazdaság növekedése tovább gyorsul. A legnagyobb húzóágazat a külke­reskedelem. A volt szocialista országok közül hasonlóan gyors, hat százalékot meghaladó GDP növekedést csak Szlovákia tudott felmutatni a múlt évben. Északi szomszédunk gazdasága 2005 utolsó negyedévében 7,5 százalékos ütemre kapcsolt. Csehországban csak a külke­reskedelemnek köszönhetően a GDP tavaly 5,3 százalékkal emelkedett. A lakossági fo­gyasztás szerepe a GDP növe­kedésében 0,9 százalék, míg a beruházásoké 0,2 százalék volt. A bruttó havi átlagfizetés 5,5 százalékkal, vagyis a gazdaság bővülésénél kisebb ütemben nőtt 2005-ben. A statisztikai ki­mutatások szerint az önálló Csehország fennállása óta ez a legszerényebb béremelkedés. A 3,5 százalékos inflációt is fi­gyelembe véve, a reálbérek 1,5 százalékkal kúsztak feljebb. Ez 2000 óta a legalacsonyabb reálbér-növekedés Csehor­szágban, ahol a legmagasabb kereseteket - hasonlóan Ma­gyarországhoz - továbbra is a pénzügyi szférában és általá­ban a nemzetközi vállalatoknál fizetik. Szlovákiában a csehországi­nál egyébként jóval nagyobb ütemben, 9,2 százalékkal nőttek tavaly a bérek. Az inflációt le­számítva 6,3 százalékos volt a növekedés. (Hírösszefoglalónk) • Adósbesorolásának a felmi­nősítését ígérő pozitív beso­rolást kapott tegnap a Moody’s nemzetközi hitelmi­nősítőtől tíz új uniós tagál­lamból hét - köztük öt kelet­európai ország -, azok, ame­lyek már beléptek az euró­övezeti csatlakozás előtt köte­lező árfolyam-mechanizmus­ba, az ERM-II-be. A cég ugyanakkor külön jelezte: Magyarország és Lengyelor­szág majdani ERM-II-tagsá­­gát nem feltétlenül kísérné hasonló elismerés. A Moody’s felminősítési felülvizsgálat alá vette Szlovákiát, Litvániát, Ciprust, Észtországot, Lettor­szágot, Máltát, és Szlovéniát.

Next