Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-11 / 60. szám
16 • 2006. MÁRCIUS 11., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra/Média Szeretjük az időjárásjelentést Annak ellenére, hogy sokat tévézünk, elégedetlenek vagyunk a látottakkal. A GfK friss felmérése szerint a megkérdezett magyaroknak csak 15 százaléka gondolja úgy, hogy a tévében elég gyakran vannak jó műsorok. A kelet-európai átlagos elégedettségi mutató ennél jobb, 35 százalékos. A magyarok több mint fele egyébként a híreket jelölte meg a kedvenceként, de alig maradt le ebben a versenyben az időjárás-jelentés, íme a bevalláson alapuló lista, amely nem feltétlenül egyezik a műszerrel mérttel. RÖVIDEN Éhségsztrájkkal az internetért Egy kubai férfi szerda óta éhségsztrájkol, hogy korlátlan, szabad internetkapcsolathoz jusson. Kubában a szintén kommunista berendezkedésű Kínához hasonlóan a kormány szigorúan szabályozza az internet-hozzáférést. A világhálóhoz csak a kormány által jóváhagyott személyek juthatnak hozzá. A kormány igyekszik az elektronikus levelezést is cenzúrázni, a csatolt állományokat is beleértve. (MTI) Újabb arab nyelvű hírcsatorna Az iszlám vallás modernitásának bemutatását tartja legfontosabb feladatának az újonnan induló arab csatorna. Alwaleed ibn Talal herceg, a tulajdonos szaúd-arábiai cég vezérigazgatója az Al-Resalah (Az üzenet) névre keresztelt, 24 órában sugárzó csatornáról fő célcsoportját a fiatalok jelentik. „Az a célunk, hogy az arab kulturális és vallási örökséget egy modern médiumon keresztül mutassuk be nekik” - tette hozzá. Fontos szerepet szánnak a csatornának abban is, hogy segítsen felszámolni az iszlámmal kapcsolatos, a társadalomban jelen lévő előítéleteket. (Médiainfó) Magyar nyelvlecke az olasz Big Brotherben Magyar sztárja is van a Big Brother valóságshow olasz változatának legújabb sorozatában: Henger Éva pornósztár mutatkozott be új oldaláról. A hölgy szerepe szerint a magyar nyelv tanáraként fog megjelenni a műsorban. Az Il Giornale című olasz lap internetes portálja szerint a kurzus egy hétig tart, de az oktatás módszereiről nem közöltek részleteket. (MTI) A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Falusy Zsigmond Hányszor, na, hányszor, kérdezi a rókaarcú férfi, és suttogósra halkítja a hangját. Hányszor szerepel a foci szó a képernyőn látható ábrában, hányszor, hányszor, ne csigázzon tovább, nyilván már tudja, ott van a nyelve hegyén, mondja ki bátran, hívjon, vigye el a pénzt, ezt a húszezer forintot. Foci: Nem igaz, hogy nem tudja, hányszor szerepel, ezt nem hiszem el, ez hihetetlen, már biztosan tudja, hát hívjon, emelje fel a telefont, ez az ön pénze, csakis az öné, az öné, az öné, az öné. - Kívülről nézve talán nevetséges egy ilyen játék - mondja V., aki hónapokig vezetett betelefonálós műsort. - De nem számít, mit gondolnak az emberek: valójában ez egy aranybánya, melyben hatalmas pénzek forognak, és minden elemét vaskézzel irányítják a főnökök. De túlságosan előre szaladtunk. Lesz még bőven szó pénzről, egyelőre azonban maradjunk a gyökereknél, azaz az interaktivitásnál. A televíziós betelefonálós műsorok ugyanis nem jöhettek volna létre a nézőt a műsorba beemelő technikai innováció nélkül. Az első ilyen próbálkozás igazából álinterakció volt: 1950-ben az amerikai CBS társaság Winky Dink and You című rajzfilmsorozatához a helyi trafikokban egy műanyag védőréteget lehetett vásárolni, amelyet a televízió képernyőjére ragasztva a gyerekek filctollal mutathatták meg, hogy a veszélybe kerülő főhős miként kerülhet ki egy-egy szorult helyzetből. Az interaktivitás Magyarországon is mosolyogtatóan kezdődött. A hetvenes évek elején sugárzott Riporter kerestetik című műsor továbbjutóira a villany felkapcsolásával lehetett szavazni, a győztes pedig az volt, akinél a szolgáltató mérése szerint leginkább kilengett a mutató. Az idő aztán gyorsan túllépett ezen, bár a néző megszólaltatása sokáig potenciális veszélyforrásnak számított abban a paranoiás rendszerben, amit szocializmusnak hívtak. - Azért a miénk egy nagyon slampos szocializmus volt, hisz nem ült minden gombnál egy elhárítás - meséli Horváth János televíziós, az MTV egykori intendánsa. - Én csupán egyetlen esetre emlékszem, amikor le kellett keverni a hangot, de az is a rádióban történt: a Játék és muzsika című adásban valaki azt kezdte kiabálni, hogy Kádár Jánossal akar beszélni. Az efféle problémákat persze ma már viszonylag egyszerűen ki lehet küszöbölni: a világ jó néhány országában, így az Egyesült Államokban és Kínában is eleve néhány másodperces késleltetéssel sugározzák az élő műsorokat. Mindenesetre amikor Magyarországon a mai betelefonálós játékok ősének tekinthető Kapcsoltam című műsort kitalálták, volt némi fenntartás az egyenes adással kapcsolatban. Az eleinte Vitray Tamással, majd Rózsa Györggyel futó produkció végül zöld utat kapott, és a magyar televíziózás egyik legnagyobb sikerének bizonyult. Tíz évig adták a játékot, melyben a tízezer forintos főnyereményhez egyre nehezebb kérdések megválaszolásával juthattak el a nézők. A ’90-es évek elején feltűnt betelefonálós játékok azonban csak halványan emlékeztetnek erre a klasszikusnak tartott fejtörőre, bár nézettségük így is jelentős. - Az emberek egyszerűen szeretnek játszani - szolgál eggyel a lehetséges magyarázatok közül Törőcsik Jenő, a betelefonálós műsorokat készítő legnagyobb magyar vállalkozás, a Telemedia ügyvezető igazga. Ne engedjen a néző annak a csábításnak, hogy azonnal a telefon után nyúljon és megválaszolja a kérdésként feltett primitív és köztudomású tényeket. Ez a jó tanács a médiahatóság elnökétől, Kovács Györgytől származik. Az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) számos panasz érkezett azoktól, akik alaposan ráfizettek a betelefonálós játékra. Legutóbb az Indexen megjelent írás alapján vizsgálódtak, amelyben a szerző példákkal illusztrálva azt írta, hogy aljas módon kamu betelefonálókkal trükközrem. Lehet, hogy minden másban van, de ebben nincs különbség egy kínai, egy argentin és egy magyar között. Törőcsik úr hajdan matematikusnak tanult, még tanított is az Egyesült Államokban, majd televíziózni kezdett. Ma már Libanontól Ukrajnáig, Malajziától Angliáig mintegy negyven országba sugároz műsorokat Budapestről. Pontosítsuk azért, amit mondott: a különböző kultúrák között igenis van különbség, mely leginkább a finomságokban érhető tetten. Némelyik csatornán például nem lehet nő a műsorvezető, míg másutt ketten vezetik a műsort, az egyik ország a high-teches stúdiódíszletet szereti, másik a meghittebbet, bár akadnak furcsaságok: a román köztévé és a Viva televízió betelefonálós műsora például ugyanabban a díszletben készül. A kérdéseknél igazán karakteresek azonban a különbségek. Az angolok az autókkal kapcsolatos rejtvényeket szeretik, az arabok a lovas fejtörőket, van, ahol a könnyen megfejthető feladványokat kedvelik, a magyarok viszont szeretnek megdolgozni a megoldásért. - Nálunk még igazi emberek igazi kérdésekre válaszoltak, de ezek a mostani műsorok egyszerűen nevetségesek - fakad viszont ki Rózsa György, a már említett Kapcsoltam műsorvezetője. - Az azért vérlázító, hogy azt kelljen kitalálni, Petőfi vajon férfi volt-e, vagy nő. Pedig Rózsa igencsak meglepődne, ha megtudná: az általa kritizált produkciókban két-három fős csapatok állítják össze a kérdéseket. Igaz, így volt ez hajdan a Kapcsoltamnál is, bár ott az egészet a Füles főmunkatársa, Kun Erzsébet fogta össze. nek. A hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a kifogásolt műsorszámok megkérdőjelezhető színvonaluk ellenére nem sértik a médiatörvényt. Az ORTT a társhatóságokkal együttműködve próbálja befolyásolni ezen műsorok közzétételét, szerkesztését, megjelenését - közölte Kovács György. A magukat becsapottnak érző nézők ugyanis a Gazdasági Versenyhivatalhoz, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez és a Szerencsejáték Felügyelethez is fordultak. A megkeresett szervezetek közár az adásba kerüléshez is hat kérdésre kellett tudni a választ, ugyanis ezek adták ki végül a telefonszámot. A mostani betelefonálós játékok azért egyszerűbbek: a telefonszámok eleve ismertek, a kiválasztott játékost pedig egy számítógép kapcsolja véletlenszerűen a stúdióba. A gép mögött persze mindig ember áll, az ember mögött pedig a pénz. A műsorkészítők sok hívás egyenlő sok pénz alapján működő gazdasági érdeke ugyanis a betelefonálók számának maximálását diktálja. Trükkök természetesen itt is vannak: a beérkező hívásokat folyamatosan figyelemmel kísérik a szerkesztők, és a számítógép csak a telefonálók számának csökkenésekor, azaz közvetlenül az érdeklődési csúcspont után lép működésbe. A feszültséget ráadásul sokak szerint mesterségesen, rossz megfejtéseket bemondó álhívásokkal fokozzák a műsorkészítők. - Ez a pletyka az álhívásokról teljes képtelenség - mondja Erdős Ákos, a többek között az RTL Klub betelefonálós műsorait is készítő IKO New Media operációs igazgatója. - Nekünk nem érdekünk megtéveszteni a nézőket, hiszen azt szeretnénk, hogy elégedettek legyenek mind a műsorral, mind a játékkal, mert ez alapozza meg, hogy újra kedvük legyen telefonálni. Ezek a telefonálások mellesleg szépen jövedelmeznek, akár adásba kerül ugyanis valaki, akár nem, a szabályok szerint automatikusan játékosnak számít. Az emelt díjas hívásokból befolyó pénzen hárman osztoznak: a csatorna, a telefontársaság és a műsorkészítő. Hármójuk hasznának aránya természetesen szerződésről szerződésre zös egyeztetésen azonban kiderült, hogy egyetlen hatóságnak sincs hatásköre, hogy az ilyen esetekben fellépjen a nézők érdekében, így az elnök csak azzal a felismeréssel tud szolgálni, hogy „a betelefonálós műsorok nyertese valójában a játékot szervező cég és a televízió között keresendő, vesztessé ezzel szemben egyértelműen a játékban részt vevő válik”. A megkötött kezű hatóság vezetője szerint ezek a játékok természetüknél fogva addig fognak folytatódni, amíg vannak szereplők, akik a csábításnak engednek. (H. Z.) változik, ám mindenképpen milliárdos nagyságrendű profitokról beszélhetünk. Ez nem a Vöröskereszt, vagy az Aranyág, fogalmazott valaki az érintettek közül, és ha végletekig csupaszítjuk a dolgot, akkor belátjuk, ez így van. A haszonhoz képest mindenesetre elenyésző az a magyarországi kétmillió forintos rekordnyeremény, melyet Alfred Hitchcock nevének megfejtéséért fizettek ki. Persze ahány ház, annyi szokás: nálunk általában húszezer forintot kap az alapkérdés megválaszolója, Ukrajnában ötezer, Szaúd- Arábiában viszont százezer forintnak megfelelő összeget. - Tény, hogy a betelefonálás jó üzlet - mondja Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke. - Az RTL egyébként a következő években a bevételek tíz százalékát olyan, nem klasszikus reklámbevételekből tervezi, melyekbe az emelt díjas telefonos játékok is beletartoznak. Hogy ez pontosan mekkora összeg, az üzleti titok, de következtetni azért lehet rá: a 2003- as adatok szerint ugyanis a csatorna nettó árbevétele 26 milliárd forint volt. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a telefon már a közeljövőben teljesen kiszorul a műsorokból. A digitális televíziózás ugyanis egészen új távlatokat nyithat az interaktív produkciók készítésében. A kvízjátékokban például a képernyő mellől is lehet majd tippelni a megfejtésre, megjelennek a webkamerák, a tér, ha virtuálisan is, de szép lassan megszűnik. Akár tudomásul vesszük, akár nem, a világ megváltozott. Egy biztos: ma már senki nem követeli, hogy beszélhessen Kádár Jánossal. Mellesleg, nem is tudna. Pénz beszól Hatósági jó tanács: ne engedjen a néző a csábításnak Negyven országba sugározzák innen a játékot Nő a nézettség „Emelje fel a telefont, ez az ön pénze, csakis az öné, az öné, az öné, az öné” Fotók: Reviczky Zsolt