Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-11 / 60. szám

16 • 2006. MÁRCIUS 11., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra/Média Szeretjük az időjárás­jelentést Annak ellenére, hogy sokat tévézünk, elégedetlenek va­gyunk a látottakkal. A GfK friss felmérése szerint a megkérdezett magyaroknak csak 15 százaléka gondolja úgy, hogy a tévében elég gyakran vannak jó műsorok. A kelet-európai átlagos elé­gedettségi mutató ennél jobb, 35 százalékos. A ma­gyarok több mint fele egyéb­ként a híreket jelölte meg a kedvenceként, de alig ma­radt le ebben a versenyben az időjárás-jelentés, íme a bevalláson alapuló lista, amely nem feltétlenül egye­zik a műszerrel mérttel. RÖVIDEN Éhségsztrájkkal az internetért Egy kubai férfi szerda óta éhségsztrájkol, hogy korlát­lan, szabad internetkapcso­lathoz jusson. Kubában a szintén kommunista beren­dezkedésű Kínához hasonló­an a kormány szigorúan sza­bályozza az internet-hozzá­férést. A világhálóhoz csak a kormány által jóváhagyott személyek juthatnak hozzá. A kormány igyekszik az elektronikus levelezést is cenzúrázni, a csatolt állomá­nyokat is beleértve. (MTI) Újabb arab nyelvű hírcsatorna Az iszlám vallás moder­­nitásának bemutatását tartja legfontosabb feladatának az újonnan induló arab csator­na. Alwaleed ibn Talal her­ceg, a tulajdonos szaúd-ará­­biai cég vezérigazgatója az Al-Resalah (Az üzenet) név­re keresztelt, 24 órában su­gárzó csatornáról fő célcso­portját a fiatalok jelentik. „Az a célunk, hogy az arab kulturális és vallási öröksé­get egy modern médiumon keresztül mutassuk be ne­kik” - tette hozzá. Fontos szerepet szánnak a csatorná­nak abban is, hogy segítsen felszámolni az iszlámmal kapcsolatos, a társadalom­ban jelen lévő előítéleteket. (Médiainfó) Magyar nyelvlecke az olasz Big Brotherben Magyar sztárja is van a Big Brother valóságshow olasz változatának legújabb soro­zatában: Henger Éva pornó­sztár mutatkozott be új olda­láról. A hölgy szerepe sze­rint a magyar nyelv tanára­ként fog megjelenni a mű­sorban. Az Il Giornale című olasz lap internetes portálja szerint a kurzus egy hétig tart, de az oktatás módsze­reiről nem közöltek részlete­ket. (MTI) A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Falusy Zsigmond Hányszor, na, hányszor, kérdezi a rókaarcú férfi, és suttogósra halkítja a hangját. Hányszor szerepel a foci szó a képernyőn látható ábrában, hányszor, hányszor, ne csigázzon tovább, nyilván már tudja, ott van a nyelve hegyén, mondja ki bát­ran, hívjon, vigye el a pénzt, ezt a húszezer forintot. Foci: Nem igaz, hogy nem tudja, hányszor szerepel, ezt nem hiszem el, ez hihetetlen, már biztosan tudja, hát hívjon, emelje fel a telefont, ez az ön pénze, csakis az öné, az öné, az öné, az öné. - Kívülről nézve talán nevet­séges egy ilyen játék - mondja V., aki hónapokig vezetett bete­­lefonálós műsort. - De nem szá­mít, mit gondolnak az emberek: valójában ez egy aranybánya, melyben hatalmas pénzek fo­rognak, és minden elemét vas­kézzel irányítják a főnökök. De túlságosan előre szalad­tunk. Lesz még bőven szó pénz­ről, egyelőre azonban marad­junk a gyökereknél, azaz az in­teraktivitásnál. A televíziós be­­telefonálós műsorok ugyanis nem jöhettek volna létre a né­zőt a műsorba beemelő techni­kai innováció nélkül. Az első ilyen próbálkozás igazából álin­terakció volt: 1950-ben az ame­rikai CBS társaság Winky Dink and You című rajzfilmsorozatá­hoz a helyi trafikokban egy mű­anyag védőréteget lehetett vá­sárolni, amelyet a televízió kép­ernyőjére ragasztva a gyerekek filctollal mutathatták meg, hogy a veszélybe kerülő főhős miként kerülhet ki egy-egy szo­rult helyzetből. Az interaktivitás Magyaror­szágon is mosolyogtatóan kez­dődött. A hetvenes évek elején sugárzott Riporter kerestetik című műsor továbbjutóira a vil­lany felkapcsolásával lehetett szavazni, a győztes pedig az volt, akinél a szolgáltató mérése szerint leginkább kilengett a mutató. Az idő aztán gyorsan túllépett ezen, bár a néző meg­szólaltatása sokáig potenciális veszélyforrásnak számított ab­ban a paranoiás rendszerben, amit szocializmusnak hívtak. - Azért a miénk egy nagyon slampos szocializmus volt, hisz nem ült minden gombnál egy elhárítás - meséli Horváth Já­nos televíziós, az MTV egykori intendánsa. - Én csupán egyet­len esetre emlékszem, amikor le kellett keverni a hangot, de az is a rádióban történt: a Játék és muzsika című adásban valaki azt kezdte kiabálni, hogy Kádár Jánossal akar beszélni. Az efféle problémákat per­sze ma már viszonylag egysze­rűen ki lehet küszöbölni: a világ jó néhány országában, így az Egyesült Államokban és Kíná­ban is eleve néhány másodper­ces késleltetéssel sugározzák az élő műsorokat. Mindenesetre amikor Magyarországon a mai betelefonálós játékok ősének tekinthető Kapcsoltam című műsort kitalálták, volt némi fenntartás az egyenes adással kapcsolatban. Az eleinte Vitray Tamással, majd Rózsa Györg­­­gyel futó produkció végül zöld utat kapott, és a magyar televí­ziózás egyik legnagyobb sikeré­nek bizonyult. Tíz évig adták a játékot, melyben a tízezer forin­tos főnyereményhez egyre ne­hezebb kérdések megválaszolá­sával juthattak el a nézők. A ’90-es évek elején feltűnt bete­lefonálós játékok azonban csak halványan emlékeztetnek erre a klasszikusnak tartott fejtörőre, bár nézettségük így is jelentős. - Az emberek egyszerűen szeretnek játszani - szolgál eggyel a lehetséges magyaráza­tok közül Törő­csik Jenő, a bete­lefonálós műsorokat készítő legnagyobb magyar vállalkozás, a Telemedia ügyvezető igazga­. Ne engedjen a néző annak a csábításnak, hogy azonnal a telefon után nyúljon és meg­válaszolja a kérdésként feltett primitív és köztudomású té­nyeket. Ez a jó tanács a mé­diahatóság elnökétől, Kovács Györgytől származik. Az Or­szágos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) számos panasz érkezett azoktól, akik alaposan ráfizettek a betele­fonálós játékra. Legutóbb az Indexen megjelent írás alap­ján vizsgálódtak, amelyben a szerző példákkal illusztrálva azt írta, hogy aljas módon ka­mu betelefonálókkal trükköz­rem­.­­ Lehet, hogy minden más­ban van, de ebben nincs kü­lönbség egy kínai, egy argentin és egy magyar között. Törőcsik úr hajdan matema­tikusnak tanult, még tanított is az Egyesült Államokban, majd televíziózni kezdett. Ma már Li­banontól Ukrajnáig, Malajziától Angliáig mintegy negyven or­szágba sugároz műsorokat Budapestről. Pontosítsuk azért, amit mondott: a különböző kul­túrák között igenis van különb­ség, mely leginkább a finomsá­­­­gokban érhető tetten. Némelyik csatornán például nem lehet nő a műsorvezető, míg másutt ket­ten vezetik a műsort, az egyik ország a high-teches stúdió­díszletet szereti, másik a meg­hittebbet, bár akadnak furcsasá­gok: a román köztévé és a Viva televízió betelefonálós műsora például ugyanabban a díszlet­ben készül. A kérdéseknél iga­zán karakteresek azonban a kü­lönbségek. Az angolok az au­tókkal kapcsolatos rejtvényeket szeretik, az arabok a lovas fejtö­rőket, van, ahol a könnyen meg­fejthető feladványokat kedvelik,­ a magyarok viszont szeretnek megdolgozni a megoldásért. - Nálunk még igazi emberek igazi kérdésekre válaszoltak, de ezek a mostani műsorok egy­szerűen nevetségesek - fakad viszont ki Rózsa György, a már említett Kapcsoltam műsorve­zetője. - Az azért vérlázító, hogy azt kelljen kitalálni, Petőfi vajon férfi volt-e, vagy nő. Pedig Rózsa igencsak megle­pődne, ha megtudná: az általa kritizált produkciókban két-há­­rom fős csapatok állítják össze a kérdéseket. Igaz, így volt ez haj­dan a Kapcsoltamnál is, bár ott az egészet a Füles főmunkatár­sa, Kun Erzsébet fogta össze. nek. A hatóság arra a megál­lapításra jutott, hogy a kifogá­solt műsorszámok megkérdő­jelezhető színvonaluk ellené­re nem sértik a médiatör­vényt. Az ORTT a társhatóságok­kal együttműködve próbálja befolyásolni ezen műsorok közzétételét, szerkesztését, megjelenését - közölte Kovács György. A magukat becsapott­nak érző nézők ugyanis a Gaz­dasági Versenyhivatalhoz, a Fogyasztóvédelmi Felügyelő­séghez és a Szerencsejáték Felügyelethez is fordultak. A megkeresett szervezetek kö­zár az adásba kerüléshez is hat kérdésre kellett tudni a választ, ugyanis ezek adták ki végül a telefonszámot. A mostani bete­lefonálós játékok azért egysze­rűbbek: a telefonszámok eleve ismertek, a kiválasztott játékost pedig egy számítógép kapcsolja véletlenszerűen a stúdióba. A gép mögött persze mindig em­ber áll, az ember mögött pedig a pénz. A műsorkészítők sok hí­vás egyenlő sok pénz alapján működő gazdasági érdeke ugyanis a betelefonálók számá­nak maximálását diktálja. Trük­kök természetesen itt is vannak: a beérkező hívásokat folyama­tosan figyelemmel kísérik a szerkesztők, és a számítógép csak a telefonálók számának csökkenésekor, azaz közvetle­nül az érdeklődési csúcspont után lép működésbe. A feszült­séget ráadásul sokak szerint mesterségesen, rossz megfejté­seket bemondó álhívásokkal fo­kozzák a műsorkészítők. - Ez a pletyka az álhívások­ról teljes képtelenség - mondja Erdős Ákos, a többek között az RTL Klub betelefonálós műso­rait is készítő IKO New Media operációs igazgatója. - Nekünk nem érdekünk megtéveszteni a nézőket, hiszen azt szeretnénk, hogy elégedettek legyenek mind a műsorral, mind a játék­kal, mert ez alapozza meg, hogy újra kedvük legyen telefonálni. Ezek a telefonálások melles­leg szépen jövedelmeznek, akár adásba kerül ugyanis valaki, akár nem, a szabályok szerint automatikusan játékosnak szá­mít. Az emelt díjas hívásokból befolyó pénzen hárman osztoz­nak: a csatorna, a telefontársa­ság és a műsorkészítő. Hármó­juk hasznának aránya természe­tesen szerződésről szerződésre zös egyeztetésen azonban ki­derült, hogy egyetlen hatóság­nak sincs hatásköre, hogy az ilyen esetekben fellépjen a né­zők érdekében, így az elnök csak azzal a felismeréssel tud szolgálni, hogy „a betelefoná­lós műsorok nyertese valójá­ban a játékot szervező cég és a televízió között keresendő, vesztessé ezzel szemben egy­értelműen a játékban részt ve­vő válik”. A megkötött kezű hatóság vezetője szerint ezek a játékok természetüknél fog­va addig fognak folytatódni, amíg vannak szereplők, akik a csábításnak engednek. (H. Z.) változik, ám mindenképpen milliárdos nagyságrendű profi­tokról beszélhetünk. Ez nem a Vöröskereszt, vagy az Aranyág, fogalmazott valaki az érintettek közül, és ha végletekig csupa­szítjuk a dolgot, akkor belátjuk, ez így van. A haszonhoz képest mindenesetre elenyésző az a magyarországi kétmillió forin­tos rekordnyeremény, melyet Alfred Hitchcock nevének meg­fejtéséért fizettek ki. Persze ahány ház, annyi szokás: ná­lunk általában húszezer forintot kap az alapkérdés megválaszo­­lója, Ukrajnában ötezer, Szaúd- Arábiában viszont százezer fo­rintnak megfelelő összeget. - Tény, hogy a betelefonálás jó üzlet - mondja Fazekas Lász­ló, az RTL Klub sajtófőnöke. - Az RTL egyébként a következő években a bevételek tíz százalé­kát olyan, nem klasszikus rek­lámbevételekből tervezi, me­lyekbe az emelt díjas telefonos játékok is beletartoznak. Hogy ez pontosan mekkora összeg, az üzleti titok, de követ­keztetni azért lehet rá: a 2003- as adatok szerint ugyanis a csa­torna nettó árbevétele 26 mil­liárd forint volt. Könnyen elő­fordulhat azonban, hogy a tele­fon már a közeljövőben teljesen kiszorul a műsorokból. A digi­tális televíziózás ugyanis egé­szen új távlatokat nyithat az in­teraktív produkciók készítésé­ben. A kvízjátékokban például a képernyő mellől is lehet majd tippelni a megfejtésre, megje­lennek a webkamerák, a tér, ha virtuálisan is, de szép lassan megszűnik. Akár tudomásul ves­szük, akár nem, a világ megváltozott. Egy biztos: ma már senki nem követeli, hogy beszélhessen Kádár Jánossal. Mellesleg, nem is tudna. Pénz beszól Hatósági jó tanács: ne engedjen a néző a csábításnak­­ Negyven országba sugározzák innen a játékot Nő a nézettség „Emelje fel a telefont, ez az ön pénze, csakis az öné, az öné, az öné, az öné” Fotók: Reviczky Zsolt

Next