Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-03 / 53. szám

2 • 2006. MÁRCIUS 3., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Ügyészség előtt a TV 2- és RTL-szerződés Fekete Gy. Attila-Haszán Zoltán A Legfőbb Ügyészség vizsgá­latot kezdett az országos ke­reskedelmi televíziók szerző­déseinek meghosszabbítása ügyében. Ez váratlan fordulat, korábban ugyanis ebben az ügyben a vádhatóság arra az álláspontra jutott, hogy nincs hatásköre. Csakhogy időköz­ben megváltozott a törvényi háttér, így érdemben vizsgál­ható az ügy. A TV2 és az RTL Klub 2007-ben lejáró szerződését tavaly nyáron - váratlanul és idő előtt - hosszabbította meg további öt évvel az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A versenyeztetés nélküli, változatlan feltételek­kel történt hosszabbítást már tavaly nyáron is többen tá­madták. A mostani ügyészségi eljárást Takács Albert, az ál­lampolgári jogok biztosának általános helyettese kérte, mi­után megvizsgálta a hosszab­bítás körülményeit és arról súlyosan elmarasztaló határo­zatot hozott. A médiatörvény elvben le­hetőséget ad az 1997-ben kö­tött szerződések egyszeri, öt évvel történő meghosszabbí­tására. Csakhogy ennek felté­tele, hogy a tévék nem követ­hettek el súlyos vagy ismétlő­dő szerződésszegést. Takács Albert szerint viszont a mű­sorszolgáltatók számos alka­lommal megsértették a mé­diatörvény rendelkezéseit. Lapunk gyűjtése szerint több jogerős bírósági ítélet is szü­letett a szerződésszegések ügyében. A TV2-nél 12 eset­ben, az RTL Klubnál hét alka­lommal született ilyen ítélet. Takács szerint nem volt indo­kolt az idő előtti szerződés­­módosítás sem, hiszen csak most tavasszal kellett volna erről határozni. További kifo­gás: az ORTT 38 másik - ki­sebb frekvenciákról szóló - szerződéssel egy csomagban hosszabbította meg az orszá­gos tévékkel kötött megálla­podást. Ezt sem tehette volna meg. Az ORTT korábbi válasza szerint Takácsnak nincs ha­tásköre eljárni ebben az ügy­ben. Arra is felhívták a figyel­mét, hogy a Duna TV kurató­riuma ugyanebben az ügyben már az ügyészséghez fordult, de eredménytelenül. Csak­hogy abban az esetben - még tavaly - az ügyészség az ál­lamigazgatási eljárásról szóló törvény alapján tagadta meg, hogy beavatkozzon a média­ügyekbe. Takács megkeresé­sét viszont már az idén ha­tályba lépett, a közigazgatási eljárásról szóló törvény alap­ján bírálták el. Márpedig en­nek alapján az ügyészség az ombudsman által leírt esemé­nyek egy részével kapcsolat­ban illetékesnek tartja magát. A vizsgálat lefolytatása érdekében egyébként az ügyészség már hetekkel ez­előtt dokumentumokat kért az ORTT-től - egyelőre mindhiá­ba. Úgy tudjuk, a Legfőbb Ügyészség a napokban külön levélben sürgeti meg az ORTT vezetőit. Az ORTT elnöke, Kovács György lapunknak elmondta, hogy valóban megkapták az ügyészség levelét, de válasz­levelükben az iránt érdeklőd­tek: ha legutóbb nem találta illetékesnek magát az ügyész­ség, akkor mi változott azóta. Sztrájk volt, adásszünet nem Folytatás az 1. oldalról A főbb követeléseik a követke­zők voltak: emelkedjenek a fize­tések, több pénz jusson műso­rokra, teremtsenek jobb munka­­körülményeket. Ellenzik a rádió vezetésének terveit a vidéki stú­diók bezárásáról, a műsorok számára fontos háttérszolgálta­tások megszüntetéséről. Köve­telés az is, hogy ne kótyavetyél­jék el, hanem tegyék nyeresé­gessé a rádióújságot. Bár voltak arra utaló jelek, hogy a politika szívesen rátele­pedne a sztrájkra, a Fidesz pél­dául közleményben hárította a • Egész napos sztrájkot hir­detnek a BKV dolgozói március 13-ra, ha addig - előtte legalább egy nappal - nem tudnak megállapodni a cég vezetőivel a béremelés mértékéről - tudtuk meg Nemes Gábortól, a Budapes­ti Közlekedési Szakszerve­zetek Szövetségének (BKSZSZ) vezetőjétől. kialakult helyzetért a felelőssé­get a kormányra, a rádiósok eze­ket a próbálkozásokat vis­sza­­utasították. Többen megjegyez­ték: mindkét oldalnak bőven lett volna lehetősége arra, hogy a mindenkori költségvetési tör­vénytől függetlenítse és hosszú évekre előre biztosítsa a rádió finanszírozását, de egyik sem tette meg. A sztrájkolók között megje­lent a rádiót vezető két alelnök, Hollós János és Gőblyös István. Jelezték: nem értenek egyet az­zal, hogy eszközként használják a sztrájkot. Arra a kérdésre, hogy miért használtak sztrájktö­rőket, a válasz az volt: tisztelet­ben kell tartani a sztrájkjogot, de azt is, hogy van, aki dolgozni akar. A menedzsment dolga pe­dig a kármentés. Többen is kitértek arra, hogy miközben béremelésre nem jut pénz, a rádió másfélmilliárd fo­rintot költött informatikai presztízsberuházásokra. Erre a helyszínen Gőblyös nem vála­szolt, később kérdésünkre vi­szont közölte: a kuratórium jó­váhagyásával egy vezetői infor­matikai rendszert építettek ki, hogy átláthatóbb legyen az in­tézmény gazdálkodása. Ez indu­lásként 890 millió forintba ke­rült. Kérdésünkre nem cáfolta, hogy a fejlesztés további jelen­tős pénzeket emészt föl, de a végösszeg szerinte nem másfél­milliárd. Hozzátette azt is: ne­héz forintosítani, hogy mennyi megtakarítást hoz a rádiónak a rendszer kiépítése. Aztán elvonultak egyeztetni a szakszervezetek által követelt 4,8 százalékos béremelésről. Mint kiderült, készült olyan üz­­letiterv-változat, amelyben sze­repel ez az elképzelés, ugyanak­kor a forrását, 280 millió forin­tot is biztosítani kellene. (El­hangzott, hogy az MTV-nél ki­lencszázalékos béremelés sze­repel az üzleti tervben, pedig több milliárdos veszteséggel működik.) Lázár András, a menedzs­menttel való tárgyalásra felkért Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke utóbb elmondta: a bér­­fejlesztés költségét vélhetően ki lehetne fizetni a központi költ­ségvetés általános tartalékából. Ám ez csak rövid távú megol­dás, mihamarabb meg kellene teremteni a közmédiumok nor­matív finanszírozásának feltét­eleit, hogy az intézmények füg­getlenedhessenek a politikától. Borenich Péter, az üzemi tanács elnöke Hollós Jánost „interjúvolja” a kialakult helyzetről Fotó: Kovács Bence HIRDETÉS London márc 16­, ápr. 14. 4 *, reggeli 99 900 Ft/fő Húsvét Mallorcán Ápr. 1 A. 5 nap/A és 3 *, félpanzió 95 500 Ft/fotói 3*, all inclusive 99 900 Ft/fotói A*,all inclusive 129 900 Ft/fótói Húsvét Máltán 3*, reggeli 109 300 Ft/fotói A*, reggeli 121 500 Ft/fotói 5 * reggeli 210 300 Ft/fotói Madrid 2 600 Ft Isztambul, Lisszabon 7 500 Ft Barcelona, Dublin 7 500 Ft New York, Miami A6 500 Ft Johannesburg 9A 000 Ft Los Angeles 98 000 Ft Havanna, Dominika 101 000 Ft 1 Mexikóváros, Osaka 110 000 Ft 1 Bali, Saigon 139 000 Ft 1 Sydney, Brisbane 198 500 Ft Repülőjegy elővásárlási akciók! I letekkel érvényesen, oda-vissza utazásra vonatk­ozz, és nem t^faín>az/á* az. »vefé­­rceket. ügy útra vonatkozó repulő*egyebre M. kérjük, érdekféd­jenek irodáinkban1 Vista Utazási Irodák frislMfe Budapest, Andrássy út 1. T.: 577 62 68 Váci út 19/B. T.: 237 50 10­­ Westend, T. 814 60 50 • STA Travel - Vista, T . 299 04 04­­ MOM Park, T. 201 45 46 Mammut II., T.: 315 11 05 Székesfele Miskolc, T Szeged, T Győr, Tel. Pécs, T­­­érvár. T 2250 3500 . : 46 508 029 .: 62 548 480 , 96 529 615 72 518 770­­ II$TA V t Öt újabb katolikus főpap­ról állítja Ungváry Kriszti­án történész, hogy a Ká­dár-korszakban kapcsolat­ban állt a titkosszolgálattal. Munkatársainktól Az Élet és Irodalom ma utcára kerülő számában Ungváry Krisztián történész Kiss-Rigó László címzetes püspökről, Szénái József nyugállományú érsekről, Gyulay Endre szeged­­csanádi püspökről, Seregély Ist­ván egri érsekről és Mayer Mi­hály pécsi püspökről azt állítja, hogy a Kádár-korszakban kap­csolatban álltak a titkos­szolgá­latokkal. Ungváry Krisztián - aki a közelmúltban Paskai Lász­ló nyugállományú bíboros ügy­nökmúltjáról közölt levéltári dokumentumokkal alátámasz­tott cikket - az említett egyházi személyekkel kapcsolatban több tartótisztet is néven nevez, például Péter-Bartha Gábor hadnagyot, Horváth Attila őr­nagyot, Takács Gábor főhadna­gyot és Ács István alezredest. Az említett katolikus püspö­kök között vannak olyanok, akik dokumentálhatóan írtak jelentéseket, másokról csak annyi biztosat lehet tudni, hogy az állambiztonság nyilvántartá­sában hálózati személyként sze­repeltek. A velük kapcsolatos papírok egyelőre nem hozzáfér­hetők - mondta kérdésünkre Ungváry, nem zárva ki a lehető­ségét annak, hogy előbb-utóbb más katolikus vezetők „érintett­ségére” is fény derül. Vissza­utasította a vádat, hogy az általa közölt írásoknak közük lenne a parlamenti választásokhoz: „Nem arról van szó, hogy a fió­komban őrizgetem a dokumen­tumokat, és az alkalmasnak gondolt pillanatban megeresz­tek egy cikket. A most publikált adatok az elmúlt hetekben ke­rültek a birtokomba. Azt szeret­ném elérni, hogy a katolikus ve­zetők álljanak végre a nyilvá­nosság elé, és tegyen így min­denki, aki kapcsolatba került a III/III-mal” - mondta. Gyulay Endre püspök nem­régiben úgy nyilatkozott: vele is megtörténhet, mint bárki más­sal, hogy előszednek róla vala­mit. Kiss-Rigó László egy éve, amikor neve megjelent egy tisz­tázatlan eredetű és tartalmú ügynöklistán, felháborodottan tiltakozott. Közleménye szerint „nevem ilyesmivel történő ös­­­szefüggésbe hozását nemcsak aljasnak és cinikusnak, hanem nevetségesnek is tartom, mivel éppen az ellenem irányuló ügy­nöki tevékenységet lepleztem le többször is, egy alkalommal látványosan tanúk előtt”. A katolikus püspöki karnál azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Veres András püspök, a kar tit­kára a választási kampányra te­kintettel nem kíván nyilatkozni az ügyben. \ Lista-összefoglaló A már ismertté vált egykori ügynökök névsorát tartalma­zó terjedelmes listát közölt tegnap az Origó internetes hírportál. Emellett 17 volt szigorúan titkos (szt) tiszt nevét - köztük Medgyessy Péterét - is nyilvánosságra hozták. A lista közzétevői e kategóriában általában véve a Történeti Hivatal levéltárát nevezik meg forrásként, de egyébként nem tárják fel a kutatás módszertanát. Voksvadászat és címlista Lénávai Ildikó, az MSZP frak­cióvezetője tegnap voksvadá­­szatnak nevezte, hogy Orbán Viktor a külföldön élő magyar állampolgároknak szavazásra felszólító levelet küldött. Szerinte nem törvénytelen, ha egy külföldön élő magyar ál­lampolgár gyorsan szerez egy magyarországi lakcímet, de nem tisztességes, ha csak két napra jelentkezik be. Németh Zsolt (Fidesz) erre azt reagálta: a levelet azért küldték, hogy tá­jékoztassák a külföldön élő ma­gyarokat arról, miként szavaz­hatnak. A címlistáról azt mond­ta: a címeket nehéz feltérképez­ni, de nagyon sokan bejelent­keztek a Fideszhez. (MTI) Á i, Az OVB előtt a program Nem döntött tegnapi ülésén az Országos Választási Bizottság Trombitás Zoltán volt fideszes képviselő két kifogása ügyé­ben. Az egyik szerint a Nép­­szabadság azzal, hogy az MSZP választási programját nem po­litikai hirdetésként közölte, sértette a választások tisztasá­gát, illetve más választási eljá­rási alapelveket. Trombitás másik kifogása szerint az MSZP saját választási prog­ramjaként ismertette a kor­mány által készített Nemzeti Fejlesztési Tervet, s ezzel sérti az esélyegyenlőség elvét. A bi­zottság a két kifogásról vasár­napi ülésén határoz. (Munka­társunktól) rt Hr V Jubiláló VAUSZT 45 mondatok 2006 • „Többen is ülnek ebben a teremben, akik tanúsíthatják: én már az MSZMP vezetésé­ben is kezdeményeztem a BM átszervezését, csakúgy, mint a honvédségét, illetve hogy nem kellene régi for­májában megtartani a mun­kásőrséget. Sajnálom, hogy nincs itt Grósz Károly, mert éppen vele vitáztunk erről.” (Németh Miklós miniszterel­nök a parlament ülésén, 1990. március 3.) • „Négy éve be akartunk jut­ni a parlamentbe, hogy a fia­tal generáció is beleszólhas­son az ország dolgába. Jó volt ellenzékben lenni, de elég volt, ideje lenne kormá­nyozni.” (Orbán Viktor, a Fi­desz elnöke, 1994. március 3.) • „Kísértet járja be Magyar­­országot, az egypártrend­­szer, a szocialista diktatúra kísértete. De az MSZP vá­lasztási reményei elúszhat­nak a Dunán.” (Lezsák Sán­dor, az MDF elnöke a bősi vi­ta kapcsán, 1998. március 3.) • „Bajban van a Fidesz és azok a megélhetési politiku­sok, akik feláldozták a rend­szerváltó MDF-et, az FKGP-t és a KDNP-t is saját egzisz­tenciájuk garantálásáért. (Kovács László, az MSZP el­nöke, 2002. március 3.) Összeállította: Rab László í

Next