Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-10 / 84. szám

2006. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 20 Utazás Zsinagógák földjén járva Csongrád megyében Egymás közelében három zsinagóga is látogatókra vár Csongrád megyében: akár egész napos kirándu­lást is kitölthet a szegedi, a makói és a hódmezővásár­helyi zsidó emlékhely fel­keresése. B. Papp László Szeged leghíresebb látványos­sága a katolikus székesegyház, ám legalább ennyire megéri egy sétát tenni a szintén a bel­városban található zsinagóga felé is. Szeged új zsinagógáját - a mellette álló régiben ma al­ternatív színházi esteket ren­deznek - 1903-ban avatták fel. Ez a budapesti után az ország második legnagyobb zsidó Info * • • Szegeden 10-12 és 13-17 óra között tart nyitva a zsinagóga, diákoknak 150, felnőtteknek 300 forint a belépő. • Makón ingyenes a látogatás, s nyit­vatartási idő sincs, időpontot egyez­tetni a (30) 389-06-13-as telefonszá­mon lehet. • Hódmezővásárhelyen májusig 9-13 óra között fogadják a látogatókat, azt követően változik a nyitva tartás. Be­lépődíjat sem a zsinagógában, sem a múzeumban nem kérnek. Bejelent­kezni a (70) 227-80-65-ös telefonszá­mon lehet. temploma. Belépve szédítő él­ményt nyújt megállni a világ­mindenséget szimbolizáló bel­ső kupolája alatt. Az épület nagyságát jelzi, hogy a férfiak földszinti és a nők karzati pad­soraiban összesen 1340 ember tud leülni. A monumentális, közel ötven méter magas épü­leten szinte valamennyi építé­szeti stílus jegyei felismerhe­tők. Amint a mondás tartja, Ma­kó messze van Jeruzsálemtől - Szegedtől viszont csak fél óra, ezért a Dél-Alföldre látogatók­nak érdemes kitérőt tenniük, és megnézni a Csongrád me­gyei kisváros ortodox zsinagó­gáját is. A makói zsinagógát a tizen­kilencedik század közepén az akkor még többezres lélekszá­mú helybéli ortodox zsidó kö­zösség emelte. Az épület a má­sodik világháború után az enyészeté lett, miután a makói zsidók nagy része a koncentrá­ciós táborokban elpusztult, akik pedig megmenekültek, ki­vándoroltak. Makón a népes­ség hat százaléka volt zsidó származású - a városban ma mindössze három-négy zsidó család él. Az épületben sokáig hajléktalanok húzták meg ma­gukat, felmerült az elhagyatott imaház lebontásának lehetősé­ge is. Végül néhány évvel ez­előtt mégiscsak került pénz a felújításra, így ma ez Közép- Európa egyik legszebb ortodox zsinagógája. A zsidó templom csak a júniusi világtalálkozók idején népesül be, ám az épü­lettel szemben lakó gondnok bármikor szívesen végigkalau­zolja az előzetesen bejelentke­ző látogatókat. Mobilszámát a pesti taxisok éppúgy ismerik, mint az egykori makói zsidó családok tengerentúlon élő le­származottai. Makóról Hódmezővásár­hely felé érdemes venni az irányt: a városban a 47-es főút mellett nem lehet nem meglát­ni a száz évvel ezelőtt romanti­kus stílusban épült, majd a sze­cesszió jegyében átépített zsi­nagógát, amelyet tavaly, a holokauszt hatvanadik évfor­dulójára nagyrészt felújítottak. A vásárhelyi zsidó temp­lomnál csak a zsinagóga mel­lett, az egykori zsidó iskolában berendezett múzeum figye­lemre méltóbb. A koromfekete falak között a világháború alatt elhurcolt zsidóknak és cigá­nyoknak, elsősorban a gyer­mekáldozatoknak állítottak emléket. A monitorokon kora­beli filmfelvételek elevenítik fel a történteket, a falakon gyermekportrék láthatók, a koncentrációs táborokba el­hurcolt gyerekek naplóiból ol­vashatók részletek. A vitrinek­ben egykoron a sárba ragadt, elhagyott gyerekjátékok sora­koznak. Az első és mindmáig egyetlen vidéki holokauszt­­múzeum megrendítő, de méltó lezárása a Csongrád megyei ki­rándulásnak. Vásárhelyen holokausztmúzeumot is kialakítottak Az ország második legnagyobb zsidó temploma a szegedi A makói az egyik legismertebb ortodox zsinagóga Fotók: Deli Mónika Munkanélküliek is igényelhetnek üdülési utalványt Gál Zsuzsa Az idén hat-hétszázezren jut­hatnak üdülési csekkhez, ám sokkal többen még soha nem tarthatták a kezükben a sokféle szolgáltatás megváltására al­kalmas utalványt. Üdülési csekkhez jutni vagy a munkáltatótól, vagy­­ annak hiányában, szociális rászoruló­ként - az alapítványtól lehet. A második út kacskaringós, de járható: több mint százezer igénylő már sikerrel végig­ment rajta. A munkáltató a tárgyévi minimálbér erejéig, így az idén 62 500 forint érté­kig­­ adó- és járulékmentesen vásárolhat csekket az alapít­ványtól. Az utalványt bárki­nek, alkalmazottjának, annak családtagjainak, nyugdíjas dol­gozóinak, de akár barátainak, ismerőseinek odaajándékoz­hatja. Ha a munkahelyén vala­kinek mégis azt mondják, hogy a csekk már elfogyott, akkor azt értse úgy, hogy a munkálta­tója által megvásárolt utalvá­nyok találtak gazdára. Annak, hogy a vállalat vagy intézmény továbbiakat vásároljon, nincs akadálya, mondta Karácsony Mihály, az alapítvány elnöke. Akik nem állnak munkavi­szonyban, vagy akik munka­helyükön nem kaptak utal­ványt, az alapítványtól igé­nyelhetnek csekket, ha megfe­lelnek a követelményeknek. Az aktívak és a regisztrált munkanélküliek közül az mi­nősül rászorultnak, akinek ha­vi bruttó átlagjövedelme nem éri el a 85 ezer forintot, míg a többiek közül az, akinek havi ellátmánya 74 100 forint alatt van. A rászorultak pályázhat­nak az alapítvány támogatásá­ra. Pályázati adatlapot kell ki­tölteniük, amelyet a világhálón a www.udulesicsekk.hu oldal­ról lehet letölteni. Akik nem férnek hozzá az internethez, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyfélszolgálati irodáitól, illet­ve a társaság megbízottjaiként eljáró Tourinform-irodák vala­melyikétől szerezhetik be az adatlapot 18 nagyváros vala­melyikében. A fogyatékkal élők nemcsak a maguk, hanem a kísérőjük számára is igényel­hetnek névre szóló csekkeket összesen 60 ezer forint érték­ben, ha az Esély a pihenésre el­nevezésű pályázatra jelentkez­nek. A nyugdíjasoknak az Ezüst nyár elnevezésű pályá­zatot ajánlatos megcélozniuk, amellyel csakis a saját nevükre, összesen 40 ezer forintnyi csekkre tehetnek szert. Együtt pihen a család - így szól a csa­ládosoknak szánt pályázati ki­írás, amelyen felnőttek és 18 éven aluli eltartottaik csak együtt indulhatnak úgy, hogy a felnőttek legfeljebb ketten le­hetnek, gyerekeik viszont kor­látlan számban tarthatnak ve­lük. A szülők vagy nagyszülők személyenként 40 ezer, a gye­rekek fejenként 20 ezer forint értékben igényelhetnek üdülé­si csekket. A rászorulókat az alapít­vány csak a csekkek értékének 75 százalékával támogatja. A pályázók kénytelenek tehát az utalványok értékének mintegy 25 százalékát - az esetek több­ségében öt-tízezer forintot - maguk megfizetni, vagy meg­kérni annak átvállalására vala­melyik szociális érzékenységű civil szervezetet. Ezek után már tényleg nincs más hátra, mint a kitöltött adatlaphoz csatolni a jövedelemigazoláso­kat és a pályázatot április 30-ig postára adni a Magyar Nemze­ti Üdülési Alapítvány címére: 1519 Budapest, Pf. 563. írásos értesítést csak a sikerrel pályá­zóknak küldenek. Koblencz Zsuzsa Ilyentájt, az idén hosszúra si­került szürke-fehér tél után már nagyon hiányzik a zöld. Az erdőtelki arborétum, amely egész évben nyitva tart, kiváló alkalmat nyújt „ szemünk le­geltetésére”. A Heves megyei Erdőtelek arborétuma az 1920-1930-as években országosan ismert volt, manapság azonban már nem ezt említené elsőként az, akit arra kérnénk, sorolja fel a hazai gyűjteményes kerteket. Környékszerte ugyan számon tartják - ide járnak fényké­pezkedni a friss házasok -, de megérdemelné a nagyobb köz­figyelmet is. A Buttler-kastély kertjét 1870-ben vásárolta meg egy budapesti orvos, akinek nevelt fia, Kovács József, ugyancsak orvosnak tanult, emellett azonban botanikussá is képez­te magát. Nem is akármilyen­né: tervszerű alakítással olyan, örökzöldekben bővelkedő ker­tet varázsolt az Alföld legszá­razabb és legmelegebb vidéké­re, amely szakmai körökben is méltán keltett feltűnést. Igaz, ebben segítségére volt a kas­télykert melletti őslápos-ége­­res, a Hanyi-ér is­­ a csapadék­­hiány ellensúlyozására. A doktor halála után a ker­tet államosították, a dilettan­tizmus pedig csaknem elpusz­tította. A moszkvai füvészkert munkatársainak közbelépésére - akik jól ismerték Kovács Jó­zsefet, s haláláról nem tudván épp őt keresték, amikor a bota­nikus számára kiváltképp fel­háborító látvánnyal találkoztak - két nap múlva, 1950. május 30-án természetvédelmi terü­letté nyilvánították a sebészor­vos hagyatékát. Manapság a Bükki Nemzeti Örökzöldek kertje hívogat az alföldi homokon Az erdőtelki arborétumba járnak fényképezkedni a környékbeli fiatal házasok Park kezeli a héthektáros ker­tet, amelyben kétezer négyzet­­méternyi tó is található. A dísz­fák, díszcserjék, örökzöldek, évelők közt igazi ritkaságok is akadnak, mint a nehéz szagú kúszó boróka, amely az ország legterjedelmesebb példányai közé tartozik: ágai kilencven méter hosszan elnyúlnak. Kü­lönlegességnek számít a szille­velű gumifa és a kínai selyem­fenyő. Ami pedig nem különle­ges, az gyönyörű - csak lassú léptekkel érdemes itt sétálni. A parkban árutermelő dísz­­faiskola is működik: a kert nö­vényeinek szaporulatából lehet vásárolni, az árjegyzék tanúsá­ga szerint egészen baráti áron. Az M3-as autópálya közelsé­ge miatt Erdőtelek közúton jól megközelíthető. Vonattal a Kál- Kápolna és Kisújszállás közötti szárnyvonalon érhetjük el a te­lepülést. Kálkápolna után az el­ső állomás Erdőtelek. A fiatal házasok a hídon fényképeztetik magukat a legszívesebben­Fotó: Kováts Zsolt *

Next