Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-10 / 84. szám
2006. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 20 Utazás Zsinagógák földjén járva Csongrád megyében Egymás közelében három zsinagóga is látogatókra vár Csongrád megyében: akár egész napos kirándulást is kitölthet a szegedi, a makói és a hódmezővásárhelyi zsidó emlékhely felkeresése. B. Papp László Szeged leghíresebb látványossága a katolikus székesegyház, ám legalább ennyire megéri egy sétát tenni a szintén a belvárosban található zsinagóga felé is. Szeged új zsinagógáját - a mellette álló régiben ma alternatív színházi esteket rendeznek - 1903-ban avatták fel. Ez a budapesti után az ország második legnagyobb zsidó Info * • • Szegeden 10-12 és 13-17 óra között tart nyitva a zsinagóga, diákoknak 150, felnőtteknek 300 forint a belépő. • Makón ingyenes a látogatás, s nyitvatartási idő sincs, időpontot egyeztetni a (30) 389-06-13-as telefonszámon lehet. • Hódmezővásárhelyen májusig 9-13 óra között fogadják a látogatókat, azt követően változik a nyitva tartás. Belépődíjat sem a zsinagógában, sem a múzeumban nem kérnek. Bejelentkezni a (70) 227-80-65-ös telefonszámon lehet. temploma. Belépve szédítő élményt nyújt megállni a világmindenséget szimbolizáló belső kupolája alatt. Az épület nagyságát jelzi, hogy a férfiak földszinti és a nők karzati padsoraiban összesen 1340 ember tud leülni. A monumentális, közel ötven méter magas épületen szinte valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők. Amint a mondás tartja, Makó messze van Jeruzsálemtől - Szegedtől viszont csak fél óra, ezért a Dél-Alföldre látogatóknak érdemes kitérőt tenniük, és megnézni a Csongrád megyei kisváros ortodox zsinagógáját is. A makói zsinagógát a tizenkilencedik század közepén az akkor még többezres lélekszámú helybéli ortodox zsidó közösség emelte. Az épület a második világháború után az enyészeté lett, miután a makói zsidók nagy része a koncentrációs táborokban elpusztult, akik pedig megmenekültek, kivándoroltak. Makón a népesség hat százaléka volt zsidó származású - a városban ma mindössze három-négy zsidó család él. Az épületben sokáig hajléktalanok húzták meg magukat, felmerült az elhagyatott imaház lebontásának lehetősége is. Végül néhány évvel ezelőtt mégiscsak került pénz a felújításra, így ma ez Közép- Európa egyik legszebb ortodox zsinagógája. A zsidó templom csak a júniusi világtalálkozók idején népesül be, ám az épülettel szemben lakó gondnok bármikor szívesen végigkalauzolja az előzetesen bejelentkező látogatókat. Mobilszámát a pesti taxisok éppúgy ismerik, mint az egykori makói zsidó családok tengerentúlon élő leszármazottai. Makóról Hódmezővásárhely felé érdemes venni az irányt: a városban a 47-es főút mellett nem lehet nem meglátni a száz évvel ezelőtt romantikus stílusban épült, majd a szecesszió jegyében átépített zsinagógát, amelyet tavaly, a holokauszt hatvanadik évfordulójára nagyrészt felújítottak. A vásárhelyi zsidó templomnál csak a zsinagóga mellett, az egykori zsidó iskolában berendezett múzeum figyelemre méltóbb. A koromfekete falak között a világháború alatt elhurcolt zsidóknak és cigányoknak, elsősorban a gyermekáldozatoknak állítottak emléket. A monitorokon korabeli filmfelvételek elevenítik fel a történteket, a falakon gyermekportrék láthatók, a koncentrációs táborokba elhurcolt gyerekek naplóiból olvashatók részletek. A vitrinekben egykoron a sárba ragadt, elhagyott gyerekjátékok sorakoznak. Az első és mindmáig egyetlen vidéki holokausztmúzeum megrendítő, de méltó lezárása a Csongrád megyei kirándulásnak. Vásárhelyen holokausztmúzeumot is kialakítottak Az ország második legnagyobb zsidó temploma a szegedi A makói az egyik legismertebb ortodox zsinagóga Fotók: Deli Mónika Munkanélküliek is igényelhetnek üdülési utalványt Gál Zsuzsa Az idén hat-hétszázezren juthatnak üdülési csekkhez, ám sokkal többen még soha nem tarthatták a kezükben a sokféle szolgáltatás megváltására alkalmas utalványt. Üdülési csekkhez jutni vagy a munkáltatótól, vagy annak hiányában, szociális rászorulóként - az alapítványtól lehet. A második út kacskaringós, de járható: több mint százezer igénylő már sikerrel végigment rajta. A munkáltató a tárgyévi minimálbér erejéig, így az idén 62 500 forint értékig adó- és járulékmentesen vásárolhat csekket az alapítványtól. Az utalványt bárkinek, alkalmazottjának, annak családtagjainak, nyugdíjas dolgozóinak, de akár barátainak, ismerőseinek odaajándékozhatja. Ha a munkahelyén valakinek mégis azt mondják, hogy a csekk már elfogyott, akkor azt értse úgy, hogy a munkáltatója által megvásárolt utalványok találtak gazdára. Annak, hogy a vállalat vagy intézmény továbbiakat vásároljon, nincs akadálya, mondta Karácsony Mihály, az alapítvány elnöke. Akik nem állnak munkaviszonyban, vagy akik munkahelyükön nem kaptak utalványt, az alapítványtól igényelhetnek csekket, ha megfelelnek a követelményeknek. Az aktívak és a regisztrált munkanélküliek közül az minősül rászorultnak, akinek havi bruttó átlagjövedelme nem éri el a 85 ezer forintot, míg a többiek közül az, akinek havi ellátmánya 74 100 forint alatt van. A rászorultak pályázhatnak az alapítvány támogatására. Pályázati adatlapot kell kitölteniük, amelyet a világhálón a www.udulesicsekk.hu oldalról lehet letölteni. Akik nem férnek hozzá az internethez, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyfélszolgálati irodáitól, illetve a társaság megbízottjaiként eljáró Tourinform-irodák valamelyikétől szerezhetik be az adatlapot 18 nagyváros valamelyikében. A fogyatékkal élők nemcsak a maguk, hanem a kísérőjük számára is igényelhetnek névre szóló csekkeket összesen 60 ezer forint értékben, ha az Esély a pihenésre elnevezésű pályázatra jelentkeznek. A nyugdíjasoknak az Ezüst nyár elnevezésű pályázatot ajánlatos megcélozniuk, amellyel csakis a saját nevükre, összesen 40 ezer forintnyi csekkre tehetnek szert. Együtt pihen a család - így szól a családosoknak szánt pályázati kiírás, amelyen felnőttek és 18 éven aluli eltartottaik csak együtt indulhatnak úgy, hogy a felnőttek legfeljebb ketten lehetnek, gyerekeik viszont korlátlan számban tarthatnak velük. A szülők vagy nagyszülők személyenként 40 ezer, a gyerekek fejenként 20 ezer forint értékben igényelhetnek üdülési csekket. A rászorulókat az alapítvány csak a csekkek értékének 75 százalékával támogatja. A pályázók kénytelenek tehát az utalványok értékének mintegy 25 százalékát - az esetek többségében öt-tízezer forintot - maguk megfizetni, vagy megkérni annak átvállalására valamelyik szociális érzékenységű civil szervezetet. Ezek után már tényleg nincs más hátra, mint a kitöltött adatlaphoz csatolni a jövedelemigazolásokat és a pályázatot április 30-ig postára adni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány címére: 1519 Budapest, Pf. 563. írásos értesítést csak a sikerrel pályázóknak küldenek. Koblencz Zsuzsa Ilyentájt, az idén hosszúra sikerült szürke-fehér tél után már nagyon hiányzik a zöld. Az erdőtelki arborétum, amely egész évben nyitva tart, kiváló alkalmat nyújt „ szemünk legeltetésére”. A Heves megyei Erdőtelek arborétuma az 1920-1930-as években országosan ismert volt, manapság azonban már nem ezt említené elsőként az, akit arra kérnénk, sorolja fel a hazai gyűjteményes kerteket. Környékszerte ugyan számon tartják - ide járnak fényképezkedni a friss házasok -, de megérdemelné a nagyobb közfigyelmet is. A Buttler-kastély kertjét 1870-ben vásárolta meg egy budapesti orvos, akinek nevelt fia, Kovács József, ugyancsak orvosnak tanult, emellett azonban botanikussá is képezte magát. Nem is akármilyenné: tervszerű alakítással olyan, örökzöldekben bővelkedő kertet varázsolt az Alföld legszárazabb és legmelegebb vidékére, amely szakmai körökben is méltán keltett feltűnést. Igaz, ebben segítségére volt a kastélykert melletti őslápos-égeres, a Hanyi-ér is a csapadékhiány ellensúlyozására. A doktor halála után a kertet államosították, a dilettantizmus pedig csaknem elpusztította. A moszkvai füvészkert munkatársainak közbelépésére - akik jól ismerték Kovács Józsefet, s haláláról nem tudván épp őt keresték, amikor a botanikus számára kiváltképp felháborító látvánnyal találkoztak - két nap múlva, 1950. május 30-án természetvédelmi területté nyilvánították a sebészorvos hagyatékát. Manapság a Bükki Nemzeti Örökzöldek kertje hívogat az alföldi homokon Az erdőtelki arborétumba járnak fényképezkedni a környékbeli fiatal házasok Park kezeli a héthektáros kertet, amelyben kétezer négyzetméternyi tó is található. A díszfák, díszcserjék, örökzöldek, évelők közt igazi ritkaságok is akadnak, mint a nehéz szagú kúszó boróka, amely az ország legterjedelmesebb példányai közé tartozik: ágai kilencven méter hosszan elnyúlnak. Különlegességnek számít a szillevelű gumifa és a kínai selyemfenyő. Ami pedig nem különleges, az gyönyörű - csak lassú léptekkel érdemes itt sétálni. A parkban árutermelő díszfaiskola is működik: a kert növényeinek szaporulatából lehet vásárolni, az árjegyzék tanúsága szerint egészen baráti áron. Az M3-as autópálya közelsége miatt Erdőtelek közúton jól megközelíthető. Vonattal a Kál- Kápolna és Kisújszállás közötti szárnyvonalon érhetjük el a települést. Kálkápolna után az első állomás Erdőtelek. A fiatal házasok a hídon fényképeztetik magukat a legszívesebbenFotó: Kováts Zsolt *