Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-12 / 86. szám

Kevesebb biciklitolvaj, több drogos és garázda Békés megyében folyamatosan razziáznak az ittas vezetők ellen A Békés megyében élők a lopástól, a kábítószerek terjedésétől és az ittas ve­zetőktől tartanak a legjob­ban - derült ki a rendőrség által a közelmúltban készí­tett felmérésből. A térség­ben az utóbbi időszakban csökkent a bűncselekmé­nyek száma. 1---*—r*-----------------­B. Papp László Amíg néhány esztendővel ez­előtt Békés megyében még több mint négyszáz embert vettek egy év alatt őrizetbe, ta­valy csak száztizennyolc gya­núsítottnak kattant bilincs a csuklóján. Mindeközben szá­mottevően javult a felderítések eredményessége, s csökkent a bűnesetek száma: a rendőrség 1998-ban megközelítően 16 ezer bűncselekményről szer­zett tudomást, tavaly összesen tíz és félezer bűncselekmény miatt indult eljárás a térség­ben. Nem minden területen mu­tatkoznak ugyanakkor kedvező tendenciák: amíg a betöréses lopások, autó- és kerékpárlo­pások,száma a korábbinak a tö­redékére esett vissza, a testi sértések nagyságrendje nem változott, a rendőrség a koráb­binál több erőszakos közösü­lésről szerzett tudomást, s a garázdaságok száma is számot­tevően növekedett a kilencve­nes évek vége óta.­­ A megyében a bűncselek­ményektől tartók továbbra is attól félnek leginkább, hogy lo­pás károsultjai lesznek. A leg­több településen nagy problé­maként nevezték meg a kábító­szer terjedését és az ittas jár­művezetőket is - idézett né­hány megállapítást nemrég a térség vállalati vezetőivel tar­tott gyulai tanácskozáson Gyurosovics József megyei fő­kapitány abból a felmérésből, amelyet a rendőrség a megye 75 településén két és félezer ember megkérdezésével készí­tett a közelmúltban. A rendőr­ség a kutatás során kíváncsi volt arra is, hogy a helyiek me­lyik településrészeket, utcákat tartják a legveszélyesebbnek. A cél az, hogy a visszajelzések­nek megfelelően alakítsák a járőrszolgálatokat. A kutatás tapasztalatait Gyurosovics Jó­zsef úgy összegezte: a fel-fel­­bukkanó problémák ellenére a válaszadók többsége azt mondta, hogy biztonságban ér­zi magát lakóhelyén. A lakossági közvélemény­kutatáshoz hasonlóan a gyulai tanácskozáson is többen felve­tették: személyes tapasztala­tuk szerint a fiataloknak egyre több helyen - elsősorban szó­rakozóhelyeken, de iskolák környékén is - kínálnak dro­gokat. Hajdú Antal bűnügyi igazgató hangsúlyozta, hogy a megyében tavaly minden ko­rábbinál több, 230 eljárás in­dult kábítószerrel való vissza­élés miatt, ám a helyzet sokkal drámaibb, mint amit a statisz­tika mutat. Az utóbbi időszak­ban ugyan több olyan razzia is volt, amelyeken nem találtak drogot az ellenőrzött diszkók­ban, ám ez nem jelenti azt, hogy a fiatalokat ne környé­keznék meg időről időre a dílerek. Elhangzott: minden lehetséges eszközzel igyekez­nek együttműködésre bírni a szórakozóhelyek tulajdonosait - tavaly a zéró tolerancia je­gyében rendelték el például az egyik békéscsabai diszkó át­meneti bezárását is. A gyulai fórumon felszólaló gazdasági szakembereknek csaknem mindegyike saját ágazatának elvárásait fogal­mazta meg. A fuvarozó cégek képviselői a rossz műszaki ál­lapotban lévő külföldi kamio­nokkal szembeni fellépést sür­gették, a kereskedők a pénzha­misítással szemben várnak ha­tékonyabb intézkedést, az ag­rárvállalkozások vezetői a kül­területeken, az építkezések­ben érintettek az ipartelepek környékén szeretnének gyak­rabban járőröket látni. Miközben a rendőri vezetők nem zárkóztak el az együttmű­ködéstől, Hajdú Antal megje­gyezte: számos alkalommal ta­pasztalják, hogy a cégek nem fordítanak kellő figyelmet a va­gyonvédelemre és alkalmazot­taik gondos kiválasztására. A bűnügyi igazgató olyan esete­ket említett példaként, amikor az éjjeliőrök jelenléte ellenére - vagy éppen valamelyikük se­gítségével - fosztottak ki raktá­rakat, istállókat, telephelyeket. Gyurosovics József - aki fő­kapitányi kinevezése előtt Jiács-Kiskun megyei közbiz­tonsági igazgatóként dolgo­zott - leszögezte: nemcsak a fuvarozók, minden közlekedő érdeke, hogy rend legyen az utakon, ezért tovább folytatják a kiemelt ellenőrzéseket. A megyében 2005-ben kétszer annyi autóst igazoltattak, mint korábban, s intézkedéssoroza­tot indítottak az ittas kerékpá­rosok ellen is. A baleseti sta­tisztika ugyan némileg javult, ennek ellenére tavaly hétszáz­ötven személyi sérüléssel járó karambolban negyvenkilen­cen haltak meg Békés megye útjain, s több mint száz balese­tért volt ittasan közlekedő a felelős. Gyurosovics József főkapitány: rendet kell tenni az utakon és a szórakozó­helyeken. Éjjeliőr kezére is kerülhet bilincs Fotó: Deli Mónika A hernádcéceiek esete a médiával Romhányi Tamás - Lacikám, hallom döghúst esz­nek az emberek a falutokban - ezekkel a szavakkal hívta fel egy budapesti ismerőse Dévay Lászlót, a Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyei település, Hernádcéce polgármesterét, miután az egyik kereskedelmi tévé beszámolt arról, hogy a sertéstelepen elhullott állatok tetemét fillérekért mérik ki a környéken. A polgármester vett egy nagy levegőt, majd elszá­molt háromig, nehogy kicsús­­­szon valami bántó megjegyzés a száján, végül visszafojtott hangon csak annyit mondott: nem kell mindent elhinni, amit a tévében mutatnak. Néhány héttel ezelőtt az egyik kereskedelmi csatorna restett kamerával készített fel­vételeket tett közzé arról, hogy a hernádcécei sertéstelepről il­legálisan elvitt döghúst kimérik a szomszédos Vizsolyban. A ki­lónként 250 forintért árult hús­ból épp egy hernádcécei férfi vásárolt. A történet bekerült a napilapokba, és az internetes hírszolgáltatók oldalaira, Hernádcécén több televízió is forgatott. A falu neve napokon át szerepelt a hírekben, a tele­pülést egy ország úgy ismerte meg, hogy ott döghúst esznek az emberek. Ezt a Hernádcécén élők mé­lyen igazságtalannak, sértőnek és megalázónak tartják. Dévay László szerint két-három olyan család él a településen, amely­nek tagjai - ha tehetik - hazavi­szik, vagy olcsón megveszik a sertéstelepről illegálisan kike­rülő, illegálisan árult húst. Ilyen embereket lehetne találni má­sutt is. A polgármester azt mondja: ezen az alapon a Her­­nád-völgy nagy részét dögevő körzetnek lehetne nevezni. Dévay László szerint sze­rencsétlen véletlen csupán, hogy a tévés stáb épp egy hernádcécei férfival találko­zott. Az, hogy a sertéstelep, ahonnan az elhullott disznók tetemét kilopták, Hernádcéce külterületén található, a pol­gármester szerint mellékes, mivel a dolgozók többsége nem helybeli, a leleplező ri­portban bemutatott illegális húskimérés pedig Vizsolyban volt. A média mégis Hernád­­cécére fókuszált. Miután a botrány lecsengett, Dévay László nyílt levelet írt a történtekről, kérve, hogy a tele­pülés fejlődését is mutassák be, ezzel kompenzálva a botrán­­nyal a falunak okozott erkölcsi kárt. A legtöbb helyről nem ka­pott választ, de volt, ahol azzal kosarazták ki, hogy amiről ő akar beszámolni, az már nem hírértékű. A polgármester ezzel nem ért egyet. Miért ne volna he­lyénvaló, ha a nyilvánosság ar­ról is értesül, hogy a faluból el­származottak anyagi támogatá­sával az egykori kötélhíd he­lyén gyalogos hidat építenének a Hernád fölött, Méra felé. Hogy főteret alakítanak ki díszburkolattal, játszótérrel, és díszparkkal. Hogy a jórészt idősek lakta, kétszáznegyven­hét fős kistelepülésen negy­venegy házba bevezették a vi­zet. Hogy a házak elé kiülő pa­dokat ácsoltak a közhasznú munkások. A hivatal épületé­ben orvosi rendelő nyílt, az időnként csődbe jutó kocsma újra üzemel, akinek pedig nem elég az egymással rivalizáló két bolt választéka, az hetente egyszer Encsre utazhat bevá­sárolni a falugondnok mikro­­buszával. Ha megvalósul a gya­logos híd, Hernádcéce bekerül a nemzetközi kéktúra útvona­lába, ennek hírére pedig két vállalkozó is panziót tervez a településen. Dévay László azt kérdezte az ügyet útjára indító tévécsa­torna munkatársától: tudja-e, hogy ezt megelőzően milyen botránytól volt hangos Her­nádcéce? Hát attól, hogy a leg­jobb legelőkön összevesztek a tehenet tartó családok. Igaz, ez még azt megelőzően tör­tént, hogy a fiatalok a boldo­gulásukat keresve elvándorol­tak a településről. Ezzel a történettel azonban Dévay Lászlónak már nem sike­rült a hírpiacra betörnie. A házak elé kiülő padokat ácsoltak NÉPSZABADSÁG • 2006. ÁPRILIS 12., SZERDA Magyarország • 7 Határ menti lapszemle Makón Tudósítónktól Aradi és szabadkai irodalom­barátokat és -művelőket hívott meg zenés kávéházi délutánra Makóra a Marosvidék kulturá­lis folyóirat szerkesztősége. Hagyománnyá vált ugyanis, hogy a hét esztendeje megjele­nő kiadvány friss számainak bemutatóira a határon túli kol­légákat is várják. A rendezvény Bartók Béla jubileumi éve, a közelgő Költészet Napja, vala­mint a makói Erdei Ferenc szü­letésének 95. évfordulója je­gyében zajlott. Jámborné Balog Tünde (Marosvidék) Makó szellemi örökségéről és jelené­ről olvasta fel jegyzetét, majd az aradi Irodalmi Jelen munka­társai, Pongrácz P. Mária és Eszteró István mutatkoztak be, ezt követően pedig a Szabad­kán megjelenő közéleti folyó­irat, az Aracs csoportjának tag­jai Vajda Gábor irodalomtörté­nész, felelős szerkesztő veze­tésével a délvidéki magyarság helyzetéről, gondjairól adtak képet. Az aradiak április végé­re viszontlátogatásra hívták meg a makóiakat. Jelzőrendszer paksi öregeknek Tudósítónktól Átadták a paksi kistérségben lé­tesített jelzőrendszert, amely az idős és egyedülálló, valamint a beteg emberek biztonságát szol­gálja. A német pályázati támo­gatással kiépített rendszer Paks- Dunakömlődön, Györkönyben és Németkéren kezdi meg mű­ködését, s a közeljövőben rákö­tik a további nyolc település rá­szoruló lakosait is. Féhr György, a paksi német kisebbségi önkormányzat elnö­ke érdeklődésünkre elmondta, hogy a németkéri és a györkönyi kisebbségi önkor­mányzattal, valamint a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás­sal közösen tavaly májusban pályázatot nyújtottak be a né­met belügyminisztériumhoz a jelzőrendszeres házi segítség­­nyújtás fejlesztésére. Szeptem­berben értesítést kaptak, hogy a pályázaton 22 540 eurót - csak­nem ötmillió 680 ezer forintot - nyertek. Az összeghez a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás kétmillió forint önerővel járult hozzá. A pénzből Pakson és a környező tíz településen el­kezdték a jelzőrendszer kiépíté­sét, s három helyen már végez­tek a teendőkkel, a további nyolc településen még folynak a munkálatok. Az elnyert ös­­­szegből megvásárolták az úgy­nevezett egygombos, könnyen kezelhető készülékeket, ame­lyeket a rászoruló - idős, be­teg, egyedülálló - emberek kap­nak. Amennyiben - például rosszullét esetén - segítségre van szükségük, azt a készülék gombjának megnyomásával jel­zik. A riasztás Paksra, a szociá­lis intézmények igazgatóságára érkezik, ahonnan még a legtá­volabb eső helyre is fél órán be­lül megérkezik a segítség. Most az első körben 83 rászoruló kapja meg a biztonságot jelentő készüléket.

Next