Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-12 / 86. szám
Kevesebb biciklitolvaj, több drogos és garázda Békés megyében folyamatosan razziáznak az ittas vezetők ellen A Békés megyében élők a lopástól, a kábítószerek terjedésétől és az ittas vezetőktől tartanak a legjobban - derült ki a rendőrség által a közelmúltban készített felmérésből. A térségben az utóbbi időszakban csökkent a bűncselekmények száma. 1---*—r*-----------------B. Papp László Amíg néhány esztendővel ezelőtt Békés megyében még több mint négyszáz embert vettek egy év alatt őrizetbe, tavaly csak száztizennyolc gyanúsítottnak kattant bilincs a csuklóján. Mindeközben számottevően javult a felderítések eredményessége, s csökkent a bűnesetek száma: a rendőrség 1998-ban megközelítően 16 ezer bűncselekményről szerzett tudomást, tavaly összesen tíz és félezer bűncselekmény miatt indult eljárás a térségben. Nem minden területen mutatkoznak ugyanakkor kedvező tendenciák: amíg a betöréses lopások, autó- és kerékpárlopások,száma a korábbinak a töredékére esett vissza, a testi sértések nagyságrendje nem változott, a rendőrség a korábbinál több erőszakos közösülésről szerzett tudomást, s a garázdaságok száma is számottevően növekedett a kilencvenes évek vége óta. A megyében a bűncselekményektől tartók továbbra is attól félnek leginkább, hogy lopás károsultjai lesznek. A legtöbb településen nagy problémaként nevezték meg a kábítószer terjedését és az ittas járművezetőket is - idézett néhány megállapítást nemrég a térség vállalati vezetőivel tartott gyulai tanácskozáson Gyurosovics József megyei főkapitány abból a felmérésből, amelyet a rendőrség a megye 75 településén két és félezer ember megkérdezésével készített a közelmúltban. A rendőrség a kutatás során kíváncsi volt arra is, hogy a helyiek melyik településrészeket, utcákat tartják a legveszélyesebbnek. A cél az, hogy a visszajelzéseknek megfelelően alakítsák a járőrszolgálatokat. A kutatás tapasztalatait Gyurosovics József úgy összegezte: a fel-felbukkanó problémák ellenére a válaszadók többsége azt mondta, hogy biztonságban érzi magát lakóhelyén. A lakossági közvéleménykutatáshoz hasonlóan a gyulai tanácskozáson is többen felvetették: személyes tapasztalatuk szerint a fiataloknak egyre több helyen - elsősorban szórakozóhelyeken, de iskolák környékén is - kínálnak drogokat. Hajdú Antal bűnügyi igazgató hangsúlyozta, hogy a megyében tavaly minden korábbinál több, 230 eljárás indult kábítószerrel való visszaélés miatt, ám a helyzet sokkal drámaibb, mint amit a statisztika mutat. Az utóbbi időszakban ugyan több olyan razzia is volt, amelyeken nem találtak drogot az ellenőrzött diszkókban, ám ez nem jelenti azt, hogy a fiatalokat ne környékeznék meg időről időre a dílerek. Elhangzott: minden lehetséges eszközzel igyekeznek együttműködésre bírni a szórakozóhelyek tulajdonosait - tavaly a zéró tolerancia jegyében rendelték el például az egyik békéscsabai diszkó átmeneti bezárását is. A gyulai fórumon felszólaló gazdasági szakembereknek csaknem mindegyike saját ágazatának elvárásait fogalmazta meg. A fuvarozó cégek képviselői a rossz műszaki állapotban lévő külföldi kamionokkal szembeni fellépést sürgették, a kereskedők a pénzhamisítással szemben várnak hatékonyabb intézkedést, az agrárvállalkozások vezetői a külterületeken, az építkezésekben érintettek az ipartelepek környékén szeretnének gyakrabban járőröket látni. Miközben a rendőri vezetők nem zárkóztak el az együttműködéstől, Hajdú Antal megjegyezte: számos alkalommal tapasztalják, hogy a cégek nem fordítanak kellő figyelmet a vagyonvédelemre és alkalmazottaik gondos kiválasztására. A bűnügyi igazgató olyan eseteket említett példaként, amikor az éjjeliőrök jelenléte ellenére - vagy éppen valamelyikük segítségével - fosztottak ki raktárakat, istállókat, telephelyeket. Gyurosovics József - aki főkapitányi kinevezése előtt Jiács-Kiskun megyei közbiztonsági igazgatóként dolgozott - leszögezte: nemcsak a fuvarozók, minden közlekedő érdeke, hogy rend legyen az utakon, ezért tovább folytatják a kiemelt ellenőrzéseket. A megyében 2005-ben kétszer annyi autóst igazoltattak, mint korábban, s intézkedéssorozatot indítottak az ittas kerékpárosok ellen is. A baleseti statisztika ugyan némileg javult, ennek ellenére tavaly hétszázötven személyi sérüléssel járó karambolban negyvenkilencen haltak meg Békés megye útjain, s több mint száz balesetért volt ittasan közlekedő a felelős. Gyurosovics József főkapitány: rendet kell tenni az utakon és a szórakozóhelyeken. Éjjeliőr kezére is kerülhet bilincs Fotó: Deli Mónika A hernádcéceiek esete a médiával Romhányi Tamás - Lacikám, hallom döghúst esznek az emberek a falutokban - ezekkel a szavakkal hívta fel egy budapesti ismerőse Dévay Lászlót, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, Hernádcéce polgármesterét, miután az egyik kereskedelmi tévé beszámolt arról, hogy a sertéstelepen elhullott állatok tetemét fillérekért mérik ki a környéken. A polgármester vett egy nagy levegőt, majd elszámolt háromig, nehogy kicsússzon valami bántó megjegyzés a száján, végül visszafojtott hangon csak annyit mondott: nem kell mindent elhinni, amit a tévében mutatnak. Néhány héttel ezelőtt az egyik kereskedelmi csatorna restett kamerával készített felvételeket tett közzé arról, hogy a hernádcécei sertéstelepről illegálisan elvitt döghúst kimérik a szomszédos Vizsolyban. A kilónként 250 forintért árult húsból épp egy hernádcécei férfi vásárolt. A történet bekerült a napilapokba, és az internetes hírszolgáltatók oldalaira, Hernádcécén több televízió is forgatott. A falu neve napokon át szerepelt a hírekben, a települést egy ország úgy ismerte meg, hogy ott döghúst esznek az emberek. Ezt a Hernádcécén élők mélyen igazságtalannak, sértőnek és megalázónak tartják. Dévay László szerint két-három olyan család él a településen, amelynek tagjai - ha tehetik - hazaviszik, vagy olcsón megveszik a sertéstelepről illegálisan kikerülő, illegálisan árult húst. Ilyen embereket lehetne találni másutt is. A polgármester azt mondja: ezen az alapon a Hernád-völgy nagy részét dögevő körzetnek lehetne nevezni. Dévay László szerint szerencsétlen véletlen csupán, hogy a tévés stáb épp egy hernádcécei férfival találkozott. Az, hogy a sertéstelep, ahonnan az elhullott disznók tetemét kilopták, Hernádcéce külterületén található, a polgármester szerint mellékes, mivel a dolgozók többsége nem helybeli, a leleplező riportban bemutatott illegális húskimérés pedig Vizsolyban volt. A média mégis Hernádcécére fókuszált. Miután a botrány lecsengett, Dévay László nyílt levelet írt a történtekről, kérve, hogy a település fejlődését is mutassák be, ezzel kompenzálva a botránnyal a falunak okozott erkölcsi kárt. A legtöbb helyről nem kapott választ, de volt, ahol azzal kosarazták ki, hogy amiről ő akar beszámolni, az már nem hírértékű. A polgármester ezzel nem ért egyet. Miért ne volna helyénvaló, ha a nyilvánosság arról is értesül, hogy a faluból elszármazottak anyagi támogatásával az egykori kötélhíd helyén gyalogos hidat építenének a Hernád fölött, Méra felé. Hogy főteret alakítanak ki díszburkolattal, játszótérrel, és díszparkkal. Hogy a jórészt idősek lakta, kétszáznegyvenhét fős kistelepülésen negyvenegy házba bevezették a vizet. Hogy a házak elé kiülő padokat ácsoltak a közhasznú munkások. A hivatal épületében orvosi rendelő nyílt, az időnként csődbe jutó kocsma újra üzemel, akinek pedig nem elég az egymással rivalizáló két bolt választéka, az hetente egyszer Encsre utazhat bevásárolni a falugondnok mikrobuszával. Ha megvalósul a gyalogos híd, Hernádcéce bekerül a nemzetközi kéktúra útvonalába, ennek hírére pedig két vállalkozó is panziót tervez a településen. Dévay László azt kérdezte az ügyet útjára indító tévécsatorna munkatársától: tudja-e, hogy ezt megelőzően milyen botránytól volt hangos Hernádcéce? Hát attól, hogy a legjobb legelőkön összevesztek a tehenet tartó családok. Igaz, ez még azt megelőzően történt, hogy a fiatalok a boldogulásukat keresve elvándoroltak a településről. Ezzel a történettel azonban Dévay Lászlónak már nem sikerült a hírpiacra betörnie. A házak elé kiülő padokat ácsoltak NÉPSZABADSÁG • 2006. ÁPRILIS 12., SZERDA Magyarország • 7 Határ menti lapszemle Makón Tudósítónktól Aradi és szabadkai irodalombarátokat és -művelőket hívott meg zenés kávéházi délutánra Makóra a Marosvidék kulturális folyóirat szerkesztősége. Hagyománnyá vált ugyanis, hogy a hét esztendeje megjelenő kiadvány friss számainak bemutatóira a határon túli kollégákat is várják. A rendezvény Bartók Béla jubileumi éve, a közelgő Költészet Napja, valamint a makói Erdei Ferenc születésének 95. évfordulója jegyében zajlott. Jámborné Balog Tünde (Marosvidék) Makó szellemi örökségéről és jelenéről olvasta fel jegyzetét, majd az aradi Irodalmi Jelen munkatársai, Pongrácz P. Mária és Eszteró István mutatkoztak be, ezt követően pedig a Szabadkán megjelenő közéleti folyóirat, az Aracs csoportjának tagjai Vajda Gábor irodalomtörténész, felelős szerkesztő vezetésével a délvidéki magyarság helyzetéről, gondjairól adtak képet. Az aradiak április végére viszontlátogatásra hívták meg a makóiakat. Jelzőrendszer paksi öregeknek Tudósítónktól Átadták a paksi kistérségben létesített jelzőrendszert, amely az idős és egyedülálló, valamint a beteg emberek biztonságát szolgálja. A német pályázati támogatással kiépített rendszer Paks- Dunakömlődön, Györkönyben és Németkéren kezdi meg működését, s a közeljövőben rákötik a további nyolc település rászoruló lakosait is. Féhr György, a paksi német kisebbségi önkormányzat elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a németkéri és a györkönyi kisebbségi önkormányzattal, valamint a Paksi Többcélú Kistérségi Társulással közösen tavaly májusban pályázatot nyújtottak be a német belügyminisztériumhoz a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fejlesztésére. Szeptemberben értesítést kaptak, hogy a pályázaton 22 540 eurót - csaknem ötmillió 680 ezer forintot - nyertek. Az összeghez a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás kétmillió forint önerővel járult hozzá. A pénzből Pakson és a környező tíz településen elkezdték a jelzőrendszer kiépítését, s három helyen már végeztek a teendőkkel, a további nyolc településen még folynak a munkálatok. Az elnyert összegből megvásárolták az úgynevezett egygombos, könnyen kezelhető készülékeket, amelyeket a rászoruló - idős, beteg, egyedülálló - emberek kapnak. Amennyiben - például rosszullét esetén - segítségre van szükségük, azt a készülék gombjának megnyomásával jelzik. A riasztás Paksra, a szociális intézmények igazgatóságára érkezik, ahonnan még a legtávolabb eső helyre is fél órán belül megérkezik a segítség. Most az első körben 83 rászoruló kapja meg a biztonságot jelentő készüléket.