Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-27 / 98. szám
2006. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország Modellverseny az egészségügyben Egy vagy több, vagy egy is meg több is? Azaz hány biztosítóval, és miként működjön az egészségbiztosítás? A kérdésre rövidesen közös választ kellene találnia a szerveződő koalíciónak. A közvéleménynek pedig arra, hogy ez miért is olyan fontos. Kun J. Viktória A járulékfizetőkért versenyezni kell, nekik meg lehetőséget adni, hogy dönthessenek: kivel kötnek üzletet az egészségükért? Akitől remélhetik, hogy megtalálja számukra a legjobb orvost, kórházat, akinek nem kis borítékkal sunnyogva kell fizetni. Az egészségügy átalakítása kapcsán minden párt ezt az ideális végeredményt ígéri. A különbség köztük, úgy tűnik, egyszerű: három a kötelező általános egészségbiztosítást tartaná fenn, s ezen keresztül indulhatna meg a szolgáltatók versenye, egy - az SZDSZ - a ma működő egyetlen biztosítót újakkal versenyre kényszerítené. Valamennyi párt elképzelése szerint a törvényben meghatározott járulékot fizetné mindenki, a különbség abban van, hogy a befizetés hová kerülne, s azzal ott milyen módon gazdálkodnának. A szabad demokraták több „gazdában” gondolkodnak, akik majd a befizetőkért harcolnak, akiknek anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy a befizetőket megtartsák, s a meglévő pénzből a lehető legjobb szolgáltatást vásárolják, továbbá kiegészítő terméket is kínálhassanak „ügyfeleiknek”. Arra, hogy a döntés a befizetők kezében maradhasson, azaz a biztosító ne tudja „kidobni” azt, aki az alapdíjnál nem fizet többet, a gyógyítása viszont drága, a szabad demokraták tervei szerint törvényi garancia lenne, biztosítási kényszer. Ahogy a háziorvosok bizonyos területre kötnek ellátási szerződést, ott pedig mindenkiről kötelező gondoskodniuk, a biztosító csak úgy kaphat engedélyt az egészségbiztosításra, ha vállalná az előírt kötelezettségeket - magyarázza a modell lényegét Molnár Lajos, a szabad demokraták egészségpolitikusa. - Mi történik ma egy hetvenéves, cukorbeteg nyugdíjassal? Fogadja és ellátja az orvosa, vagyis lehetetlen, hogy bárki háziorvos nélkül maradjon - von Párommot Molnár Lajos. A többi parlamenti párt egyetlen biztosítóban gondolkodik, annak megerősítésében, a paraszolvenciát pedig a kiegészítő biztosítókkal iktatnák ki. Az MSZP (és a Fidesz is) azt akarja, hogy az alapellátásban egyetlen biztosító működjön, az viszont ésszerűbben. Az ágazat piacosítását az MSZP is fontosnak tartja, ezt jelzi az, hogy egyre több külföldit szeretnének idecsalogatni gyógyulni, hiszen az általuk befizetett díjakból a magyar állampolgárok gyógyulhatnának jobban. A szocialisták szakértői szerint a több-biztosítós modell résztvevőinek mindez csak üzleti alapon éri meg, ez viszont azzal jár, hogy majd kiválogatják a betegeket, azaz főként a kevésbé kockázatos befizetőkkel akarnak majd szerződni. Ha viszont mindez csak a meglévő befizetések elosztásáról szól, a biztosításhoz adott állami garanciáról, akkor csak nagyobb apparátus s az azzal járó magasabb költség jelent majd a mai állapotokhoz képest különbséget. Az egészségbiztosító apparátusa ma az egészségügyi költségvetés másfél százalékából működik, a több biztosító viszont legalább tíz százalékot vinne el - szólnak a szocialisták számai. A szabad demokraták viszont azt mondják: most ezért a pénzért gyakorlatilag semmi sem történik. Pusztai Erzsébet, az MDF szakpolitikusa szintén a szabad demokrata modell többszörös költségéről beszél. Ő inkább vizitdíjjal, illetve a finanszírozás átalakításával képzeli el a reformot. Többletforrása nincs a költségvetésnek, tehát ugyanabból a pénzből kellene több rendszert működtetni. Ahhoz, hogy több biztosító ezen a piacon megéljen, Magyarország túl kicsi. Azaz egy-egy társasággal nem is tudna annyi ember szerződni, hogy a befizetések kiegyenlítsék a különbségeket a sokat betegeskedő, így „drága”, illetve az egészséges, ezért a biztosító számára „olcsó” ügyfelek között érvel. Az MDF szerint a több-biztosítós rendszerben az egészségügyi szolgáltatás árát a biztosítók közötti verseny éppenséggel emelheti: nem biztos ugyanis, hogy a jobb szolgáltatókért versenyző biztosítók egymás alá ígérnének, most viszont az OEP monopolhelyzetben van. Pusztai Erzsébet szerint több biztosító ugyanúgy nem oldaná meg a területi egyenlőtlenségeket. Pártjával ő feltérképezné, hogy hol, milyen ellátásra van szükség, és ahhoz adna bizonyos állandó forrást, míg egy-egy konkrét feladatra esetenként járna egy másik összeg is. Az orvosok érdekeltségét pedig az úgynevezett vizitdíjjal teremtené meg. Arra, hogy végül az OEP versenytársakat kap-e, az MSZP és az SZDSZ között zajló koalíciós tárgyalások adnak választ. Abban azonban egyetértés van mindenki között, hogy a jelenleg zsebből, illetve egy-egy helyen már kialakult biztosításból fizethető „extra” - nem a gyógyításhoz tartozó - kórházi szolgáltatásokra kiegészítő biztosítást köthessünk. Árjegyzék a Kapás utcai szakrendelőbenFotó: Szabó Barnabás Újabb kritikus gátrepedés Mesterszállásnál Doros Judit-Tanács István Újabb gátrepedések nehezítik az árvízi védekezést a Hármas- Körösön: kedden éjjel és szerdán reggel a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Mesterszállás közelében roggyant meg a gát két, egymástól háromszáz méterre lévő szakasza. Ivaskó Lajos, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezetőhelyettese elmondta: a Köröszugban ezzel már hétre emelkedett azoknak a gátrepedéseknek a száma, ahol intenzív védekezésre és megfeszített munkára van szükség ahhoz, hogy megakadályozzanak egy esetleges gátszakadást. Szelevény, Csépa és Tiszasas térségében az apadás nagyon lassú, a veszélyeztetettség még mindig jelentős, itt és más szakaszokon is folytatódott a lokalizációs védvonal építése. Az árvízi védekezési munkákat eddig a napos, száraz idő segítette, de az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint a hét második felében sok lesz a felhő és a csapadék. Az Alsó-Tiszán is folytatódott a lassú apadás: a folyó Csongrád megyei szakaszán a vízszint 24 óra alatt 3-5 centimétert csökkent. Csongrád mellett van a legtöbb munka: bordás erősítéseket építenek a töltés mellé, egyes szakaszokon nyúlgátakat emelnek• Tiszakürt külterületén tegnap közlekedési baleset áldozata lett egy ötvenhárom éves kerékpáros férfi, aki épp a tiszaugi védekezési központba igyekezett, hogy felvegye a szolgálatot. Kovács Ágnes, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: a 44-es számú főúton hajnali öt óra körül egy ismeretlen forgalmi rendszámú és típusú gépkocsi ütötte el a vele azonos irányban, Cserkeszőlő-Kecskemét felé közlekedő kerékpárost. Az ismeretlen gépkocsi vezetője a helyszínről segítségnyújtás nélkül elhajtott. A rendőrség a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságon, az 56/501-600 telefonszámon, a 12-16-os melléken, vagy a rendőrségi 107-es segélyhívószámon vár segítséget azoktól, akik bármit tudnak a balesetről, tudtuk meg Kőfalvi István műszaki ügyeletestől. Szegednél a hétvégi 1009 centiről szerda délutánig 996 centiméterre apadt a víz. A vízügyi szakemberek szerint kilenc méter alá kellene apadnia a víznek ahhoz, hogy ne kelljen attól félni: az erősen átázott gátak nem képesek tovább ellenállni a víz nyomásának. Nem először csúszott meg A Körös tiszai torkolatánál múlt héten megcsúszott, s máig kritikus állapotban lévő gátszakaszon már a 2000-es, rekordméretű tiszai árvíz idején is rézsűcsúszás és repedés jelentkezett. Ezt a gátat azóta nem újították fel, több helyen ma is megtalálhatók rajta azok a bordás megtámasztások, amelyekkel 2000-ben megvédték a gátat. Varga László, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint az ő kezelésükben lévő, 650 kilométeres fővédvonal fele a mai napig nem felel meg az árvízvédelmi előírásoknak. A hat évvel ezelőtti rekordárvíz után az elmúlt esztendőkben csak a tiszai gátakat erősítették, a körösit nem. A köröszugi és a szelevényi gátszakadás elleni védekezésre eddig másfél milliárd forintot fordítottak. Szili, Gyurcsány, Dávid a vezető hármas Közvélemény-kutatók jelentése a két forduló közötti preferenciákról A választások első fordulója némileg felforgatta a politikusok népszerűségi rangsorát. Alapjában véve kedvezőbb lett az összkép, s a legnagyobb mértékben Gyurcsány Ferenc, Hiller István és Herényi Károly megítélése javult 4-4 pontot. A legnagyobb veszteséget Orbán Viktor szenvedte el: 3 pontot csökkent a mutatója. A rendszerváltás óta csak egyszer, 2002 őszén fordult elő, hogy a miniszterelnök megelőzi az államfőt. Szokatlan az is, hogy az ellenzék első számú vezetője a lista utolsó negyedében található. A parlamenti választás első fordulója összességében pozitív hatással volt a politikusok megítélésére, majdnem mindenkinek javultak a pontszámai. Gyurcsány Ferencnél a 4 pontos emelkedés több szempontból is figyelemre méltó. A most elért 57 pont eddigi kimagaslóan legjobb eredménye, s ezzel minden korábbinál kedvezőbb pozícióba került a népszerűségi listán. Az adatfelvétel idején - az április 23-i forduló előtt - a második legkedveltebb politikus volt, éppen csak lemaradva Szili Katalintól. Gyurcsány népszerűségi indexének emelkedése alapvetően a kormánypárti szavazóknak köszönhető, körükben ugyanis 6-7 ponttal nőtt a rokonszenvet kifejező mutató. Érdekes az is, hogy csak 2002 szeptembere és decembere között észlelhettünk olyat, hogy a miniszterelnök a ranglistán előrébb áll, mint a köztársasági elnök. Akkor Medgyessy Péter és Mádl Ferenc között volt a mostanihoz hasonlóan szoros eredmény, az előbbi javára. • Az adatfelvétel ideje: 2006. április 11-21. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. Sokat hozott az első választási forduló Hiller Istvánnak is, aki visszatornázta magát az 50 pont közelébe s a lista első felébe. Az ő megítélését is főképpen sajátjai fordították pozitív irányba. A választás meglepetését hozó MDF a listán szereplő politikusainak megítélése a megszokottól eltérő jellegzetességeket mutat. A nagy nyertes Herényi Károly, akinek ismertsége és népszerűsége is emelkedett. Különösképpen a kormánypárti szavazók véleménye javult (az MSZP-seké 6, az SZDSZ-eseké 12 ponttal), de a Fidesz táborában sem romlott a renoméja: a múlt hónapban 38, most 41 pontot kapott tőlük. Amiért nem lett látványosabb népszerűségének növekedése, az a bizonytalanok körében történt 3 pontos visszaesésnek köszönhető. Dávid Ibolya tartotta pozícióját és lényegében pontszámát is, de egyértelműen kedveltebbé vált a szocialisták szimpatizánsai körében, mint a Fidesz hívei között. Utóbbiak február és március között fordultak el tőle valamelyest (56, illetve 50 pont), ám a két forduló között nem változott a róla alkotott vélemény (most 49 pontot kapott tőlük). Az MSZP-t támogatóknak egyre pozitívabb lett a véleménye Dávid Ibolyáról (február: 55, március: 57, április közepe: 64 pont), s hasonlóképpen nőttek a szabad demokraták pontszámai (47,60,71) is. A lista vesztese Orbán Viktor, aki 3 pontos csökkenéssel a rangsor hátsó traktusába, a 18. helyre került. Ebben az a különös, hogy a sikertelen választásokat követően az ellenzék frontemberei általában a középmezőnyben tudtak maradni. Az 1994-ben vesztes Orbán Viktor 47 ponttal a 10., az 1998-ban lemaradt MSZP- ből Horn Gyula 50 ponttal a 9. volt, míg Kovács László 71 ponttal a lista másodikjaként kezdte az ellenzéki létet. A 2002-ben alulmaradt Orbán Viktor pozíciója pedig egyenesen javult a választásokat követően: 55 ponttal a 4. legkedveltebb magyar politikus volt. (Szonda Ipsos) Á