Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

2006. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország Modellverseny az egészségügyben Egy vagy több, vagy egy is meg több is? Azaz hány biztosítóval, és miként mű­ködjön az egészségbiztosí­tás? A kérdésre rövidesen közös választ kellene talál­nia a szerveződő koalíció­nak. A közvéleménynek pedig arra, hogy ez miért is olyan fontos. Kun J. Viktória A járulékfizetőkért versenyezni kell, nekik meg lehetőséget ad­ni, hogy dönthessenek: kivel kötnek üzletet az egészségü­kért? Akitől remélhetik, hogy megtalálja számukra a legjobb orvost, kórházat, akinek nem kis borítékkal sunnyogva kell fizet­ni. Az egészségügy átalakítása kapcsán minden párt ezt az ideális végeredményt ígéri. A különbség köztük, úgy tűnik, egyszerű: három a kötelező álta­lános egészségbiztosítást tarta­ná fenn, s ezen keresztül indul­hatna meg a szolgáltatók verse­nye, egy - az SZDSZ - a ma mű­ködő egyetlen biztosítót újakkal versenyre kényszerítené. Valamennyi párt elképzelése szerint a törvényben meghatá­rozott járulékot fizetné min­denki, a különbség abban van, hogy a befizetés hová kerülne, s azzal ott milyen módon gazdál­kodnának. A szabad demokraták több „gazdában” gondolkodnak, akik majd a befizetőkért harcolnak, akiknek anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy a befizetőket meg­tartsák, s a meglévő pénzből a lehető legjobb szolgáltatást vá­sárolják, továbbá kiegészítő ter­méket is kínálhassanak „ügyfe­leiknek”. Arra, hogy a döntés a befize­tők kezében maradhasson, azaz a biztosító ne tudja „kidobni” azt, aki az alapdíjnál nem fizet többet, a gyógyítása viszont drága, a szabad demokraták ter­vei szerint törvényi garancia lenne, biztosítási kényszer.­­ Ahogy a háziorvosok bizo­nyos területre kötnek ellátási szerződést, ott pedig mindenki­ről kötelező gondoskodniuk, a biztosító csak úgy kaphat enge­délyt az egészségbiztosításra, ha vállalná az előírt kötelezett­ségeket - magyarázza a modell lényegét Molnár Lajos, a szabad demokraták egészségpolitiku­sa. - Mi történik ma egy hetven­éves, cukorbeteg nyugdíjassal? Fogadja és ellátja az orvosa, vagyis lehetetlen, hogy bárki háziorvos nélkül maradjon - von Párommot Molnár Lajos. A többi parlamenti párt egyetlen biztosítóban gondol­kodik, annak megerősítésében, a paraszolvenciát pedig a kiegé­szítő biztosítókkal iktatnák ki. Az MSZP (és a Fidesz is) azt akarja, hogy az alapellátásban egyetlen biztosító működjön, az viszont ésszerűbben. Az ága­zat piacosítását az MSZP is fon­tosnak tartja, ezt jelzi az, hogy egyre több külföldit szeretné­nek idecsalogatni gyógyulni, hi­szen az általuk befizetett díjak­ból a magyar állampolgárok gyógyulhatnának jobban. A szocialisták szakértői szerint a több-biztosítós modell résztve­vőinek mindez csak üzleti ala­pon éri meg, ez viszont azzal jár, hogy majd kiválogatják a betegeket, azaz főként a kevés­bé kockázatos befizetőkkel akarnak majd szerződni. Ha vi­szont mindez csak a meglévő befizetések elosztásáról szól, a biztosításhoz adott állami ga­ranciáról, akkor csak nagyobb apparátus s az azzal járó maga­sabb költség jelent majd a mai állapotokhoz képest különbsé­get. Az egészségbiztosító appa­rátusa ma az egészségügyi költ­ségvetés másfél százalékából működik, a több biztosító vi­szont legalább tíz százalékot vinne el - szólnak a szocialisták számai. A szabad demokraták viszont azt mondják: most ezért a pénzért gyakorlatilag semmi sem történik. Pusztai Erzsébet, az MDF szakpolitikusa szintén a szabad demokrata modell többszörös költségéről beszél. Ő inkább vi­zitdíjjal, illetve a finanszírozás átalakításával képzeli el a refor­mot.­­ Többletforrása nincs a költségvetésnek, tehát ugyan­abból a pénzből kellene több rendszert működtetni. Ahhoz, hogy több biztosító ezen a pia­con megéljen, Magyarország túl kicsi. Azaz egy-egy társaság­gal nem is tudna annyi ember szerződni, hogy a befizetések kiegyenlítsék a különbségeket a sokat betegeskedő, így „drága”, illetve az egészséges, ezért a biztosító számára „olcsó” ügy­felek között­­ érvel. Az MDF szerint a több-biztosítós rend­szerben az egészségügyi szol­gáltatás árát a biztosítók közöt­ti verseny éppenséggel emelhe­ti: nem biztos ugyanis, hogy a jobb szolgáltatókért versenyző biztosítók egymás alá ígérné­nek, most viszont az OEP mo­nopolhelyzetben van. Pusztai Erzsébet szerint több biztosító ugyanúgy nem oldaná meg a területi egyenlőt­lenségeket. Pártjával ő feltérké­pezné, hogy hol, milyen ellátás­ra van szükség, és ahhoz adna bizonyos állandó forrást, míg egy-egy konkrét feladatra ese­tenként járna egy másik ös­­­szeg is. Az orvosok érdekeltsé­gét pedig az úgynevezett vizit­díjjal teremtené meg. Arra, hogy végül az OEP versenytársakat kap-e, az MSZP és az SZDSZ között zajló koalí­ciós tárgyalások adnak választ. Abban azonban egyetértés van mindenki között, hogy a jelen­leg zsebből, illetve egy-egy he­lyen már kialakult biztosításból fizethető „extra” - nem a gyó­gyításhoz tartozó - kórházi szolgáltatásokra kiegészítő biz­tosítást köthessünk. Árjegyzék a Kapás utcai szakrendelőben­Fotó: Szabó Barnabás Újabb kritikus gátrepedés Mesterszállásnál Doros Judit-Tanács István Újabb gátrepedések nehezítik az árvízi védekezést a Hármas- Körösön: kedden éjjel és szer­dán reggel a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Mesterszállás közelében roggyant meg a gát két, egymástól háromszáz mé­terre lévő szakasza. Ivaskó La­jos, a Közép-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezető­helyettese elmondta: a Körös­zugban ezzel már hétre emel­kedett azoknak a gátrepedé­seknek a száma, ahol intenzív védekezésre és megfeszített munkára van szükség ahhoz, hogy megakadályozzanak egy esetleges gátszakadást. Szele­­vény, Csépa és Tiszasas térsé­gében az apadás nagyon lassú, a veszélyeztetettség még min­dig jelentős, itt és más szaka­szokon is folytatódott a lokali­zációs védvonal építése. Az árvízi védekezési mun­kákat eddig a napos, száraz idő segítette, de az Országos Me­teorológiai Szolgálat jelentése szerint a hét második felében sok lesz a felhő és a csapadék. Az Alsó-Tiszán is folytató­dott a lassú apadás: a folyó Csongrád megyei szakaszán a vízszint 24 óra alatt 3-5 centi­métert csökkent. Csongrád mellett van a legtöbb munka: bordás erősítéseket építenek a töltés mellé, egyes szakaszo­kon nyúlgátakat emelnek­­• Tiszakürt külterületén tegnap közlekedési baleset áldozata lett egy ötvenhá­rom éves kerékpáros férfi, aki épp a tiszaugi védekezé­si központba igyekezett, hogy felvegye a szolgálatot. Kovács Ágnes, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó­­referense elmondta: a 44-es számú főúton hajnali öt óra körül egy ismeretlen forgal­mi rendszámú és típusú gépkocsi ütötte el a vele azonos irányban, Cserke­­szőlő-Kecskemét felé közle­kedő kerékpárost. Az isme­retlen gépkocsi vezetője a helyszínről segítségnyújtás nélkül elhajtott. A rendőr­ség a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitány­ságon, az 56/501-600 tele­fonszámon, a 12-16-os mel­léken, vagy a rendőrségi 107-es segélyhívószámon vár segítséget azoktól, akik bármit tudnak a balesetről, tudtuk meg Kőfalvi István mű­szaki ügyeletestől. Szegednél a hétvégi 1009 centiről szerda délutánig 996 centiméterre apadt a víz. A vízügyi szakem­berek szerint kilenc méter alá kellene apadnia a víznek ahhoz, hogy ne kelljen attól félni: az erősen átázott gátak nem képesek tovább ellenállni a víz nyomásának. Nem először csúszott meg A Körös tiszai torkolatánál múlt héten megcsúszott, s máig kritikus állapotban lévő gátszakaszon már a 2000-es, rekordméretű tiszai árvíz ide­jén is rézsűcsúszás és repedés jelentkezett. Ezt a gátat azóta nem újították fel, több helyen ma is megtalálhatók rajta azok a bordás megtámasztások, amelyekkel 2000-ben meg­­védték a gátat. Varga László, a Közép-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóság vezetője szerint az ő ke­zelésükben lévő, 650 kilomé­teres fővédvonal fele a mai napig nem felel meg az árvíz­­védelmi előírásoknak. A hat évvel ezelőtti rekordárvíz után az elmúlt esztendőkben csak a tiszai gátakat erősítették, a kö­rösit nem. A köröszugi és a szelevényi gátszakadás elleni védekezésre eddig másfél mil­liárd forintot fordítottak. Szili, Gyurcsány, Dávid a vezető hármas Közvélemény-kutatók jelentése a két forduló közötti preferenciákról A választások első fordulója né­mileg felforgatta a politikusok népszerűségi rangsorát. Alapjá­ban véve kedvezőbb lett az összkép, s a legnagyobb mérték­ben Gyurcsány Ferenc, Hiller Ist­ván és Herényi Károly megítélé­se javult 4-4 pontot. A legna­gyobb veszteséget Orbán Viktor szenvedte el: 3 pontot csökkent a mutatója. A rendszerváltás óta csak egyszer, 2002 őszén fordult elő, hogy a miniszterelnök meg­előzi az államfőt. Szokatlan az is, hogy az ellenzék első számú vezetője a lista utolsó negyedé­ben található. A parlamenti választás első fordulója összességében pozitív hatással volt a politikusok meg­ítélésére, majdnem mindenki­nek javultak a pontszámai. Gyurcsány Ferencnél a 4 pon­tos emelkedés több szempont­ból is figyelemre méltó. A most elért 57 pont eddigi kimagas­lóan legjobb eredménye, s ezzel minden korábbinál kedvezőbb pozícióba került a népszerűségi listán. Az adatfelvétel idején - az április 23-i forduló előtt - a második legkedveltebb politi­kus volt, éppen csak lemaradva Szili Katalintól. Gyurcsány nép­szerűségi indexének emelkedé­se alapvetően a kormánypárti szavazóknak köszönhető, kö­rükben ugyanis 6-7 ponttal nőtt a rokonszenvet kifejező mutató. Érdekes az is, hogy csak 2002 szeptembere és decembere kö­zött észlelhettünk olyat, hogy a miniszterelnök a ranglistán elő­rébb áll, mint a köztársasági el­nök. Akkor Medgyessy Péter és Mádl Ferenc között volt a mos­tanihoz hasonlóan szoros ered­mény, az előbbi javára. • Az adatfelvétel ideje: 2006. április 11-21. A meg­kérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb la­kosságát képviselik. Alapso­kaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakó­hellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek össze­tétele megegyezik. Sokat hozott az első választá­si forduló Hiller Istvánnak is, aki visszatornázta magát az 50 pont közelébe s a lista első felé­be. Az ő megítélését is főképpen sajátjai fordították pozitív irány­ba. A választás meglepetését hozó MDF a listán szereplő po­litikusainak megítélése a meg­szokottól eltérő jellegzetessége­ket mutat. A nagy nyertes Heré­nyi Károly, akinek ismertsége és népszerűsége is emelkedett. Különösképpen a kormánypárti szavazók véleménye javult (az MSZP-seké 6, az SZDSZ-eseké 12 ponttal), de a Fidesz táborá­ban sem romlott a renoméja: a múlt hónapban 38, most 41 pon­tot kapott tőlük. Amiért nem lett látványosabb népszerűsé­gének növekedése, az a bizony­talanok körében történt 3 pon­tos visszaesésnek köszönhető. Dávid Ibolya tartotta pozícióját és lényegében pontszámát is, de egyértelműen kedveltebbé vált a szocialisták szimpatizánsai körében, mint a Fidesz hívei kö­zött. Utóbbiak február és már­cius között fordultak el tőle va­lamelyest (56, illetve 50 pont), ám a két forduló között nem változott a róla alkotott véle­mény (most 49 pontot kapott tőlük). Az MSZP-t támogatók­nak egyre pozitívabb lett a véle­ménye Dávid Ibolyáról (febru­ár: 55, március: 57, április köze­pe: 64 pont), s hasonlóképpen nőttek a szabad demokraták pontszámai (47,60,71) is. A lista vesztese Orbán Vik­tor, aki 3 pontos csökkenéssel a rangsor hátsó traktusába, a 18. helyre került. Ebben az a különös, hogy a sikertelen vá­lasztásokat követően az ellen­zék frontemberei általában a középmezőnyben tudtak ma­radni. Az 1994-ben vesztes Orbán Viktor 47 ponttal a 10., az 1998-ban lemaradt MSZP- ből Horn Gyula 50 ponttal a 9. volt, míg Kovács László 71 ponttal a lista másodikjaként kezdte az ellenzéki létet. A 2002-ben alulmaradt Orbán Viktor pozíciója pedig egye­nesen javult a választásokat követően: 55 ponttal a 4. leg­kedveltebb magyar politikus volt. (Szonda Ipsos) Á

Next