Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-04 / 79. szám
2006. ÁPRILIS 4., KEDD- NÉPSZABADSÁG 6 • Magyarország Öten egy laborért Tudósítónktól Nem sokkal a közbeszerzési eljárás kiírása után már öt cég jelentkezett, hogy elnyerje a lehetőséget a komáromi Selye János Kórház központi laboratóriumának megépítésére. A régóta szükségessé vált labor létesítése érdekében többször pályáztak címzett támogatásra, amit 2005-ben sikerült elnyerni. A beruházáshoz szükséges 230 millió forintos támogatást ugyancsak az elmúlt évben az Országgyűlés is jóváhagyta. Az épület tervei készen vannak, a közbeszerzési eljárásra április 30-ig várják a pályázatokat - mondta dr. Slezák Judit, a kórház igazgató főorvosa. Amennyiben a pályázat eredményes lesz, júniusban az építők hozzá is kezdhetnek a munkához. Az egészében 380 négyzetméteres laborépület még ebben az évben elkészülhet. A berendezések szállítására vonatkozó közbeszerzési eljárást az ősz folyamán írják ki. A berendezések szállítására, felállítására a következő évben kerülhet sor. Az igazgató asszony elmondta, hogy a kórházban jelenleg csak egy kis laboratórium van, ahol a nagyon sürgős, egyszerű vizsgálatok végezhetők el. A Selye János Kórháztól mintegy öt-hat kilométerre lévő szakrendelő rendelkezik egy nagyobb laboratóriummal, de a vizsgálati anyag szállítása egyrészt időigényes, másrészt növeli a költségeket. Egyes esetekben pedig a vérmintákat Tatabányára kell szállítani. A tervezett új laboratórium alkalmas lesz valamennyi szükséges vizsgálat elvégzésére. Széltornyok Heréden Már tudják, mire költik az eladott energia árát Tudósítónktól A Heves megyei Heréd határában a szélmérő torony látványa még újdonság - a település azonban már számol a leendő szélerőmű park révén szerzett jövedelemmel. A 2070 lakost számláló település önkormányzatát a múlt év elején kereste fel egy német vállalkozó azzal, hogy cége szélerőműparkot létesítene a község határában - a meteorológiai megfigyelések és a széltérképek szerint ugyanis a környék erre alkalmasnak ígérkezik. A képviselő-testület megtárgyalta az elé terjesztett terveket, s igent mondott a bioenergiára. Az érintett földtulajdonosok sem támasztottak nehézségeket, közülük háromszázzal a kft. már meg is kötötte a haszonbérleti szerződést. Nemrégiben felállították a száz méter magas szélmérő tornyot a falu határában, amelynek eredményeit Kómár József polgármester is rendszeresen figyelemmel kíséri, s mint mondja, azok rendkívül ígéretesek. A nagy teljesítményű elektromos áramot termelő szélerőművek helyének kiválasztása komoly klimatológiai, műszaki, gazdasági és környezetvédelmi megfontolásokat igényel. A herédiek bíznak benne, hogy a környéket - Zagyvaszántót, Rózsaszentmártont, Apcot, Ecsédet, Lőrincit - is érintő beruházás sikeres lesz, hiszen ez a települési költségvetéseket is kedvezően befolyásolja. A herédi határban tizenöt széltorony áll majd. A polgármester a falugyűlésen már úgy számolt: minden felállított torony után ötezer eurót kap a falu, a lefektetett földkábelek után négyzetméterenként harmincöt eurót kapnak, tíz évig a megtermelt villamos energia értékének 1,5, tíz év után 2,5 százalékában részesednek. A pénznek pedig van helye bőven, hiszen tető és új ablak kell a kultúrházra és a ravatalozóra, az iskolakertbe pedig az uniós előírásoknak megfelelő játszóteret szeretnének építeni. Hatékonyabban működő szociális ellátórendszerre ugyancsak nagy szükség mutatkozik, s ennek egyik elemeként a település régi vágya, a tizenöt-húsz személyt befogadó idősek otthona is felépülhetne végre. Doros Judit Vad Klementina Imola szombatonként buszra száll és Jászárokszállásról elmegy Jászberénybe. Ott további nyolc társával találkozik: drámafoglalkozásokon vesznek részt, a számítógép kezelését tanulják, kézműves tárgyakat készítenek, előadásokat hallgatnak. A nehéz körülmények között élő, testnevelésben és matematikában az átlagon felüli teljesítményt produkáló kislány tagja lett annak a tehetséggondozó csoportnak, amelynek működését a Csányi Alapítvány segíti. Az alapító, a Jászságból elszármazott OTP-vezető, Csányi Sándor tavaly jelentette be, hogy magánvagyonából egymilliárd forintot fordít olyan szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek életútjának támogatására, akiknek tehetsége, kiemelkedő képessége valamilyen területen megmutatkozik. A bankvezető származása révén a Jászsághoz, vállalkozásai kapcsán viszont Somogy megyéhez kötődik, így az első közösségi házakat e két megyében, Jászberényben és Nagybajomban hozták létre. Jászberényben az önkormányzat a város egyik legrégebbi épületét, a felújított Jászkürt fogadó egyik szárnyát ajánlotta fel a közösségi ház számára: itt tartják majd a hétvégi foglalkozásokat, melyeken a gyermekek családjai is részt vehetnek. Egyelőre mindkét helyen nyolc-kilencfős csoportokat indítottak. Arról, hogy milyen szempontokat mérlegeltek a gyerekek kiválasztásakor, Deák Pétert, a Szolnok megyei gyermekotthon fejlesztő tanárát, a tehetséggondozó program szakmai felelősét kérdeztük. Elmondta: először a két térségben lévő iskolákat keresték fel, s a pedagógusokat kérték meg, hogy ajánljanak felső tagozatos gyerekeket. Nem csak arra törekedtek, hogy hátrányos helyzetű tehetséges diákokat találjanak, hanem ezen belül is olyanokat kerestek, akik a közösségi munkákból is kiveszik a részüket, s valamilyen területen kreativitásuk is megmutatkozik. A program csak úgy működik, ha a kiválasztott gyerekek családja is segíti a munkát - így a toborzásnál a szülőkkel is elbeszélgettek. A Jászságban első lépcsőben ötvenegy gyereket választottak ki, akik azután Budapesten egy többfordulós, a tudásukat és a képességeiket egyaránt próbára tevő teszten vettek részt. Az itt legjobban teljesítők kerültek be végül a tehetséggondozó programba. Az alapítvány egy-egy mentort bízott meg azzal, hogy hétvégenként fejlesztő foglalkozásokat szervezzenek a gyerekeknek, ennek során minden képességüket egyénileg és komplexen fejlesztik majd. A mentorok olyan tanárok, akik Deák Péter szavai szerint - a pedagógiai munkán túl szociális munkások, családgondozók, művészek, de ha kell, akkor gépkocsivezetők vagy szendvicskészítők is. Emellett a gyerekek hét közben délutánonként a saját iskolájukban külön foglalkozásokon vehetnek részt azokból a tantárgyakból, amelyekben a legjobban teljesítenek - a munkát irányító tanárok óradíját szintén az alapítvány fedezi. A gyerekekkel és szüleikkel az alapítvány egyéves szerződést kötött, amelyben minkét fél megfogalmazta elvárásait és kötelezettségeit. Csányi Sándor a jászberényi közösségi ház megnyitóján kérdésünkre elmondta: nem határoztak meg létszámlimitet, az alapítvány folyamatosan szervezi a csoportokat, s azt tervezik, hogy minden megyében lesz majd egy-egy közösségi ház. Nem állítottak fel sorrendet a képességek tekintetében sem: ugyanúgy van a gyerekek között jó matekos, mint kiváló táncos vagy rajzoló, de Somogyban akad olyan gyerek, aki már most biztos abban: ha felnő, tengerbiológus lesz. A gyerekeket nemcsak a foglalkozásokkal és képzésekkel támogatják, hanem azzal is, hogy segítenek a családok anyagi helyzetén. Deák Péter szerint ezt megpróbálják nagyon finoman és tapintatosan tenni, s mindenhol egyénileg mérik fel, mire van szükség. A kiválasztott gyerekeknek általában több testvérük is van, akikre szintén odafigyel az alapítvány. - Nem szeretnénk olyan helyzetet teremteni, hogy miközben az általunk támogatott gyerek a legújabb lejátszón hallgatja a digitális zenét, addig kisebb vagy nagyobb testvére mindezt sóvárogva nézi - ezért döntöttünk úgy, hogy az egész családra odafigyelünk. Vad György, a matematikában és sportokban tehetséges Klementina édesapja maga is nagycsaládból származik, sok testvére van. Ő volt a legidősebb közöttük, ezért neki dolgoznia kellett, miközben öccsei, húgai már tanulhattak. A családban egyedül neki nincs diplomája. Most, hogy lányát kiválasztották a tehetségfejlesztő programra, némiképp megnyugodott. Úgy fogalmaz: amit az élet tőle elvett, azt most a gyerekén keresztül kamatostul visszakapja majd. Magánvagyonból fedezett tehetséggondozás Táncosnak, matematikusnak, tengerbiológusnak készülő gyerekek Különleges képességek - külön foglalkozások Tájidegen alföldi Dallas-birtokok Konferenciát tartottak Kecskeméten a Homokhátság jövőjéről. A rendezvényen egy ötszázmillió forintos állami támogatási szerződést is aláírtak az uniós pályázatokhoz szükséges tervezési feladatok elvégzéséhez. Tudósítónktól Áttörésnek minősítették a résztvevők a Homokhátság 2006 címen tartott kétnapos kecskeméti konferenciát, mert több mint egy évtizednyi tanulmánygyártás után a központi költségvetés végre pénzt is hozzárendelt a Pest megye déli részétől Csongrád megyéig húzódó Duna-Tisza közi térség vízgazdálkodási gondjainak megoldására. A Homokhátság ugyanis a Ráckevei- Duna-ág rehabilitációjával együtt bekerült a második nemzeti fejlesztési tervben országos jelentőségűként kiemelt térségek közé. A Homokhátság fenntartható fejlesztése elnevezésű környezetvédelmi terv a táji, természeti erőforrások megőrzését, rehabilitációját és a vízvisszatartást tűzte ki célul, ugyanis az ENSZ négy éve félsivatagos éghajlatúvá nyilvánította a térséget. A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a Homokhátság kérdését komplex módon kell kezelni, a vízvisszatartás, az öntözés és az infrastruktúrafejlesztés, a szennyvízkezelés modernizálása mellett meg kell őrizni a térség kulturális és természeti értékeit is. A cél, hogy az itt élők ne vándoroljanak el a városokba, hanem biztosítva legyen a megélhetésük, mert velük együtt válik élővé a táj - hangzott el a konferencián. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója legújabb tanyakutatási eredményeiről számolt be. Elmondta, a XXI. századi alföldi tanyakultúra nagyon eltérő képet mutat, mert egyre szaporodnak a tájidegen „Dallasbirtokok”, amelyek ugyan modern infrastruktúrával vannak felszerelve, de a szennyvizet a földbe folyatják. A másik jellemző kép e tájról: a városból kiköltözött, önmagát fenntartani képtelen munkanélküli. Véleménye szerint a homokháti tanyás világ európai érték, megmentése nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kérdés is. A konferencián felszólaló vízügyi szakemberek szerint fel kell oldani a térség azon kettősségét, hogy az egyik végében víztöbblet van, a másikon pedig öntözni kell. Elhangzott: elengedhetetlen az engedély nélküli vízhasználat felszámolása, mert nem tudni, hányan, mennyi vizet használnak fel illegálisan fúrt kútjaikon keresztül. Glatz Ferenc akadémikus szerint a térség felemelkedéséhez erős helyi vezetők és tudományos összefogás szükséges. A professzor érdeklődésünkre elmondta: biztató jel, hogy a szakemberek ebben a témában végre kiléptek az egymásnak beszélés korszakából, és tettekre szánták el magukat, mivel abban teljes egyetértés van közöttük, hogy minden problematikus térség esetében a legfontosabb az ott élő emberek megtartása. Hozzátette: a mindenkori politikának tudomásul kell vennie, hogy az egészséges tájhoz, a jó életminőséghez pénz kell. A konferencián a 2007-ben lehívható uniós pályázat előkészítése és megtervezése érdekében ötszázmillió forintos támogatási szerződést írt alá Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter és Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. A konferencia résztvevői kiállítást is láthattak a térségről Csalogatás több nyelven Tudósítónktól Ötven szervező mintegy kétszáz kulturális, művészeti, sport- és szórakoztató eseményét gyűjtötték egy füzetbe Szegeden, hogy a városba látogatóknak és a rendezvényszervezőknek a programokról pontos menetrendet adjanak a kezükbe. Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezetője elmondta: a részletes magyar nyelvű kiadvány mellett egy angol és egy német nyelvű kivonatot is összeállítottak. A füzetből összesen 30 ezer példányt nyomtattak ki, hogy azokat a Tourinform-irodákban, a hazai és a nemzetközi utazási kiállításokon terjesszék. A programfüzettel párhuzamosan készült egy új turistakalauz a város látnivalóiról is. A korábbi kiadványoktól eltérően ez alkalommal nem a szegedi dóm tornyai, hanem a zsinagóga kupolája került a címlapra. A magyar, angol és német nyelven megjelenő füzet mellett készült egy francia-olasz-holland és egy román-szlovák-lengyel nyelvű változat is.