Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-08 / 83. szám

16 • 2006. ÁPRILIS 8., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra­.«.«.» A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu nrif / Tévés gyógyítók Elpusztíthatatlanok a kór­házsorozatok. A Kórház a város szélén­, Klinika-, Vészhelyzet-folyamnak köszönhetően régóta vil­lognak a fehér köpenyek a képernyőn. Danó Anna Az RTL Klubon télen megbu­kott egy kórházsorozat, a Grace Klinika - amely a múlt héten 22,4 millió nézővel ne­gyedik volt az amerikai toplis­tán­­, de semmi pánik, mert a TV 2-n - ahol a napi szappan­­opera is kórházi környezetbe van ágyazva - indult egy másik doktoros széria. Lényegében lassanként egy kisebb műtétet is levezethet­nének a nézők, legalábbis ala­posan felkészültek rá. Az el­múlt években egy ország ta­nulta meg, hogy az intubálás és a kisrutin alapvető egy sürgős­ségi osztályra érkezett beteg­nél. Tamás Pál szociológus nyilatkozta a közelmúltban, hogy egy tévébeli kórházsoro­zat erősebben formálja az or­vostudományról alkotott ké­pet, mint ugyanannak a tévé­­csatornának az ismeretterjesz­tő előadása. Szerinte a néző­nek egy kórházi jelenet fehér és zöld köpenyes urakkal és hölgyekkel, akik bonyolult mű­szerekkel harcolnak valakinek az életéért, többet mond a kor­szerű kórházról, mint az a tu­dományos magazin, amely be­mutat egy sor orvosi műszert. Kis kockázatot vállal az a té­vé, amely orvosokat szerepeltet a műsorában. A közéleti és bűn­ügyi témák után az egészség­ügyről, a kórházakról készült sorozatok a harmadik legtöbb érdeklődést kiváltó téma a mé­diában. Olyan ez, mint a gyerek meg a kiskutya: rontani nem le­het, kis szerencsével biztos a si­ker. Ráadásul a stúdióból már kilépnek a kamerák: nézők mil­lióit szegezi a fotelhoz időről időre az egészségügyről szóló úgynevezett dokusoap, a doku­mentumfilm és a szappanopera ötvözéséből készült valóság­­show. Egy chicagói műkórház és egy magyar egészségügyi in­tézmény összehasonlításából ráadásul biztosan nem az utób­bi kerül ki győztesen. A hazai valóságról három évvel ezelőtt készült az első sorozat. A TV 2 stábja beköltö­zött a Heim Pál gyermekkór­házba, az Országos Traumato­lógiai Intézetbe, majd hat hé­ten át tudósított az orvosok munkájáról, a betegek kínlódá­sáról. Tavaly ugyanez a csator­na a szülőszobára vitte be a né­zőket. A műsor úgy bánt a leg­bensőségesebb percekkel, a tö­kéletes kitárulkozással, az ön­kívülettel, a könnyekkel és meztelenséggel, mintha mind­ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Hasonló népsze­rűségre tett szert a plasztikai sebészetről készült film, amelyben hétről hétre emberi testrészek cserélődtek ki. Leg­utóbb pedig egy ország élőben követhette a négyéves Koncz Rebeka élet-halál harcát, s aho­gyan György Péter kritikus írta az Élet és Irodalom hasábjain: a tévé ezúttal nem csupán hírt adott egy eseményről, hanem a sorsközösség illúzióját terem­tette meg­­ egy pillanatra.­­ S éppen ez az, amitől ér­dekes mindez a nézőnek, a ve­szélyes, a kockázatos, ami bár­mikor bárkivel megeshet - mondta lapunknak Németh Er­zsébet szociálpszichológus, a Semmelweis Egyetem Maga­tartás-tudományi Intézete munkatársa. Az egészségügy­nek egyébként is van egy szen­tély-jellege, amitől kicsit fé­lünk, de azért jó bekukucskál­ni: látni, hogyan is működik másoknál, mi várhat ránk, ha mégis odakerülünk. Ráadásul ezek a sorozatok különösebb rizikó nélkül sokféle érzelmet - megbotránkozást, félelmet, agressziót, aggódást, katarzist - hagynak megélni. Úgy lehe­tünk mások csodás gyógyulá­sának vagy tragikus halálának részesei, hogy az események mással történnek. A néző biz­tonságban van. Deme János médiaszocioló­gus szerint a hagyományos tár­sadalmakban a beteg ember számára az emberfeletti erők­nek való kiszolgáltatottságot az orvos és a pap tette értel­mezhetővé. A modern kor em­bere viszont egy olyan közin­tézményre kénytelen bízni a sorsát, amely a megszokottság, a szentség és a tradíció helyett a tudományos racionalitás ide­gen nyelvén mond ítéletet róla. Deme János úgy látja, hogy a kórház fontos színtere annak a küzdelemnek, amely a mo­dern kor emberének reményei­ből és szorongásaiból táplálko­zik. E­zt a lelki drámát mozgó­sítja a média a nézőben, ami­kor a kórház témájához nyúl. A jól ismert kórházsorozatok ott­honossá, emberivé varázsolják a kór­ház világát, ahol a halál bekövetkezése sem lehet fel­foghatatlan vagy elfogadhatat­lan. A média ezt a kiszámítható biztonságot kínálja akkor is, amikor valós szereplők kórhá­zi viszontagságait kísérhetjük végig a képernyőn. A májbeteg kislány kórházi haláltusáját is a maga megfelelő mítoszával ra­gadta meg a média, így a mí­tosz világába bevonódó közön­ség mindenre számított, csak tragikus végkifejletre nem -véli Deme János. A szocioló­gus szerint éppen azért volt a tragédia után felzúdulás, és követeltek többen felelősségre vonást, mert a média mítoszai­ba vetett hit sérült. Az biztos, hogy a kórház­sorozatok még jó ideig marad­nak. Utánpótlás ugyanis van: Németországban most készítet­ték el a Klinika folytatását. És a Grace Klinika is képernyőn marad­­ Amerikában. Májátültetés majdnem élőben. Nem csupán hír volt, hanem a sorsközösség illúziója is, egy pillanatra Fotó: Reviczky Zsolt RÖVIDEN Panasz fizikai elvek félremagyarázása miatt Bepanaszolta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtit­kárhelyettese a Magyar Rá­dió 2006. március 7-én su­gárzott „Mellettem a gyógyí­tóm” című műsorát. Az ORTT panaszbizottságához eljuttatott beadvány szerint a műsorban félremagyarázták a fizikai elveket és az ezekre épített gyógyító eljárások bemutatását. A kijelentések nagy része minden tudomá­nyos hátteret nélkülöző, tu­dományosan megalapozat­lan, szándékosan tudomá­nyos látszatot keltő, és így megtévesztő. A panaszbi­zottság a műsor több adásá­nak elemzését látja szüksé­gesnek. (Munkatársunktól) Negyvenmilliós büntetés a TV 2-nek A Gazdasági Versenyhivatal 40 millió forintra bírságolta a TV 2-t, mert tavaly ősszel reklámjaiban azt állította, hogy a Született feleségek „2005 legnézettebb sorozata”. A hivatal szerint az állítás va­lóságát a TV 2 által szolgálta­tott adatok nem támasztották alá. A TV 2 nem fogadja el a döntést. (Munkatársunktól) Zsírleszívás a nappalinkban Hogyan is készül az arcfelk­­­art, mellnagyobbított, zsírle­szívott női test? Nézze meg! Európát elérték a jómódúak közt igen népszerű plasztikai műtétekről készült felvételek. Egy kis társadalomkritika, egy kis ingyenreklám. A szépészeti beavatkozá­sok iránti igény óriási, a tévé­műsorok egyetértően bóloga­tó szülőket mutatnak: igen, lá­nyuk csak a szilikonmellekkel felszerelkezve léphet be a százszázalékos nők kategóriá­jába.­A kockázatok ellenére. Mert azok is vannak, éppen ez teszi a televízió számára még „szexibbé” az amúgy is szexi témát. Ennek megfelelő­en kétféle rendezői felfogás­ban készülnek a dokumen­tumfilmek. Az egyik a leleple­­zős kritika - a belga és a fran­cia nézők a Droit de savoir­­ban (A tudáshoz való jog) lát­hattak ilyet. Sorra jelennek meg olyan elhunytak hozzá­tartozói, akik vagy műhiba, vagy a ki nem zárható kocká­zat miatt veszítették el szerettüket, akit mondjuk megfertőzött a mellébe ültetett szilikon. Megfelelő előismerettel vetjük-e magun­kat a szépészeti kés alá? - ez e felfogás fő kérdése. A másik típus - mint az Appels d’ur­­gence (Sürgősségi hívások) című francia dokumentum­film­­ mindent nyíltan csinál. Hat önkéntest, öt nőt és egy férfit kísérünk végig az egész folyamaton, álmuk megvalósí­tásán. Ők is „mi”, azaz közü­lünk való hétköznapi embe­rek. Ilyenek vagytok! - vágja képünkbe ez a felfogás. A hollandok valamivel en­nél is előrébb járnak: John de Mol, a Big Brother ötletgazdá­ja saját csatornáján már ka­merák előtti spermamintalici­­tet is szervezett (nem csak) önbizalomtól duzzadó férfi­aknak­­ leszbikus, illetve egyedülálló nők javára. Az élő adásban szülés sem várat so­káig magára. (Brüsszeli tudósítónktól) Csákvári Géza Új televíziós mozicsatornát in­dít a Metro Goldwin Mayer stú­dió szeptembertől Magyaror­szágon és Kelet-Közép Európá­ban. Az MGM Channel a UPC-t tulajdonló Liberty Globallal együttműködve terjeszkedik a régióban - jelentette be az MGM Networks Prágában. Nem kis konkurenciával szemben debütál majd az MGM Channel. Jelenleg 56 magyar nyelvű csatorna van, ebből fél­tucat kifejezetten filmcsatorna. Az új, Magyarországon szinkro­nizált filmeket, illetve sorozato­kat és egyéb showműsorokat kínáló csatorna egyik érdekes­sége, hogy nem prémium kate­góriájú, azaz a fogyasztónak nem kell majd külön díjat fizet­nie érte, mint például az HBO- ért. Ennek ismeretében talán nem meglepő, hogy nem a stú­dió legfrissebb filmjeiből, ha­nem tekintélyes archívumából válogat: mintegy négyezer já­tékfilm, tízezer tv-sorozat és show a választék. Ez az állo­mány 208 Oscar-díjat is jelent, mindemellett olyan népszerű franchise-okat, mint a James Bond, Rózsaszín párduc vagy a Rocky. A televíziós terjeszke­dés kapcsán Harry E. Sloan igazgató pedig úgy fogalmazott, hogy a forgalmazásban egyre nagyobb szerep jut a Home entertainment (otthoni szóra­koztatás) iparágnak. Tehát a DVD mellett a televíziós ter­jeszkedést tekinti Hollywood mego­ldásnak a mozibajárók egyre­ csökkenő száma miatt. Az M­GM Channel már 110 or­szágban fogható. Mi­vel a legújabb James Bond-filmet az MGM éppen Prágában, a sajtótájékoztató helyszínén forgatja, jogosan ve­tődött fel az újságírói kérdés, hogy a stúdió mikor jön Ma­gyarországra dolgozni. Bár a szakember 1997-ben a TV 2-t birtokló SBS vezetőjeként többször járt hazánkban a kereskedelmi csatorna beindí­tása kapcsán, a jelenleg érvény­ben lévő filmtörvényről és a jogszabály biztosította adóked­vezményről nem tudott. Prága, 2006 április Új mozicsatorna a képernyőn Több mint száz magyar nyelvű televízióadó A magyar nyelvű csatornák palettája. Csak fél csatornából fél tucat van Forrás: AGB-Nielsen-prezentáció « A Megasztár legyőzte Győzikét A TV 2 és az MTV tarolt az éves televíziós seregszemle, a Kamera Hungária versenyén. A közönségszavazatok alapján a TV 2-s Gundel Takács Gábor lett a legkedveltebb képernyős személyiség, az általa vezetett vetélkedő, az Áll az alku pedig a legkedveltebb műsor lett. A szakmai zsűri szerint a szórakoztató kategóriában a Győzike Miamiban című al­kotást legyőzte a Megasztár 2. döntője, és díjat kapott az Irigy Hónaljmirigy Retro Klub. A tévés szemlére összesen 437 pályamű érkezett, a zsűri 13 kategóriában osztott díjat. Ju­tott elismerés két olyan MTV-s alkotásnak is, amelyeket Lévai Balázs vezet (Bestseller és a Dob+Basszus). Alkotói díjat ka­pott Szederkényi Olga, akinek a párizsi lázongásról készített MTV-híradós tudósítását is ju­talmazták, Bálint Arthur opera­tőr és a XXI. század szerkesztő­sége. A zsűri tényfeltáró kategóriában a Hír TV Kereszt­­metszet című műsorát díjazta, a diákzsűri viszont a Fókusz autó­­feltöréses átverését. A legjobb műsorelőzetes pedig a zsűri szerint a TV Deco Patinájáról készült. (Munkatársunktól)

Next