Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-24 / 95. szám

2 • 2006. ÁPRILIS 24., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG Választás * A koalíció biztosan nyert Munkatársunktól Az elmúlt négy évben kormány­zó MSZP és koalíciós partnere, az SZDSZ megnyerte a 2006-os parlamenti választásokat. A rendszerváltás óta először for­dul elő, hogy egy kormány má­sodik ciklusra, újabb négy évre bizalmat kap a választóktól. Lapzártánk idején, a szavaza­tok 98 százalékos feldolgozott­ságánál úgy fest, hogy az új par­lamentben az MSZP-nek 190, az SZDSZ-nek 20, a Fidesznek 164, az MDF-nek 11 mandátuma van, és a Somogy megyében indult Gyenesei István személyében egy független képviselő is beke­rült az Országgyűlésbe. Őt nem számítva, a kormánypártok 210, az ellenzékiek 175 képviselői posztot szereztek. (Az előző ciklusban a koalíciónak 198, az ellenzéknek 188 képviselője volt.) Hivatalos végeredményt csak később, a jogorvoslati ké­relmek elbírálása és a külföldön leadott szavazatok összeszámlá­­lása után hirdetnek. Tegnap 110 egyéni körzetben tartottak választást, és a máso­dik forduló mindenhol érvényes volt: a választók több mint ne­gyede az urnákhoz járult. A reg­geli órákban még úgy tűnt, a vá­lasztási hajlandóság akár meg is haladhatja az első fordulóét, a nap folyamán aztán egyre in­kább az ellentétes tendencia ér­vényesült. Végül kevesebben voksoltak, mint április 9-én, amikor csaknem 68 százalék volt a részvételi arány, most nem érte el a 65 százalékot. Az adatokból az is kiolvasha­tó volt, hogy - ellentétben a négy évvel ezelőtti választások­kal - a Fidesznek nem sikerült újabb szavazókat mozgósítania. Ez előrevetítette az eredményt, a koalíció győzelmét: minden jel szerint a távol maradók közvet­ve a kormánypártok sikerét tá­mogatták. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a no­kiadó egyéni kör­zetből legalább 68-70 helyen re­mélt győzelmet, a Fidesz végül csak 41-ben tudott nyerni. Miközben az ellenzéki ös­­­szefogás - fogalmazzunk fino­man - a legkevésbé sem volt zökkenőmentes, a koalíciós gé­pezet olajozottan működött. Az egymás javára visszalépő MSZP-s és SZDSZ-es jelöltek felszólításainak általában eleget tettek a választók. A nap végére csupán az volt a kérdés, hogy az MSZP képes lesz-e egymaga kormányt alakí­tani. Az SZDSZ korábban jelez­te ugyanis, hogy ebben az eset­ben nem vesz részt a koalíció­ban. A várható viták elmarad­tak, hiszen az MSZP-nek né­hány mandátumra még szüksé­ge lett volna a parlamenti több­ség eléréséhez. Emberi számítás szerint tehát a következő négy évben is az MSZP és az SZDSZ közösen fogja kormányozni az országot. Nagy B. György-Rab László A Köztársaság téren az első nagy fölhördülésre 19.43-kor került sor, a kivetítőkön ekkor jelent meg először, hogy a szo­cialisták átlépték a várható 50 megszerzett mandátum határát. - Meleg helyzet volt - só­hajtott föl a vörös színű sátor hűvösében Kis Gábor fuvarozó vállalkozó, aki saját bevallása szerint ekkor már az ötödik sörnél tartott. A népes baráti társaság láthatóan ünnepelni és mulatni jött a térre, volt köztük vidéki cimbora is, aki eléggé messziről, Szeghalom­ból érkezett. Amikor vele be­szélgettem, még­ lógatta az óla­rát, mert Vígh Ilona vezetett Veress József előtt. Később az­tán fordult ,a­ kocka, és a Feri­ feliratú jelvényt viselő férfi lát­hatóan felélénkült. - Csoda történt - kurjantott föl, és a következő kört ő hozta az igen jókedvű társaságnak. Jóval többen jöttek ide, mint két hete. A szervezők minden eshetőségre felkészültek - a leglátványosabb persze az volt, amikor egy furgon fordult be a székház elé valamikor fél nyolc tájban, s piros pólós fiatal figu­rák pezsgőspalackokat kezdtek kipakolni. Az alkalmi vendégek most azzal sem törődtek, hogy ezúttal többe került a tepertős pogácsa és az itóka, mint két héttel ezelőtt (a sört háromszá­zért adták). Több MSZP-s politikus is igen lazára vette a figurát, az embernek nyolc óra felé olyan érzése volt, hogy ennek a for­dulónak nincs is olyan nagy tétje, mint azt a zajos kampány­ból következtetni lehetett. Kö­kény Mihály jókedvűen söröz­­getett, Burány Sándor farmer­­dzsekiben trécselt, Lamperth Mónika belügyminiszter pedig ismerősöket keresett a nagy sá­tor környékén, s vígan vegyült el a tömegben. Mint elmondta, belé is szorult valami a hiúság­ból, ezért különösen boldog volt két hete, amikor az MSZP­­SZDSZ közös jelöltjeként több mint ötven százalékot bezse­belve mandátumhoz jutott. Ar­ról az érdekességről is beszélt, hogy Kaposvárott az ország­­gyűlési választásokon mindig sikerült legyőznie Szita Ká­rolyt, miközben soha nem sike­rült megygy,10,4 izolgájripester­­ségért folytatott küzdelemben. - Ennek az lehet az oka - mondta Lamperth hogy van­nak városok, amelyeket bizo­nyos politikusok pártállástól függetlenül jól vezetnek. Ilyen Toller László Pécsett, és ilyen Szita Kaposváron. Sőt - tette hozzá a belügyminiszter -, ilyen Kósa Lajos is Debrecen­ben. Lamperth Mónika azt is elmondta, hogy az új kormány megalakításáról Gyurcsány Fe­renc következetesen nem be­szélt az elmúlt két hét folya­mán. Apropó: Gyurcsány. A mi­niszterelnök fél nyolc tájban ér­kezett, világoskék inget viselt, és amikor kiszállt az autóból, nem a székházba igyekezett, ha­nem a békésen kortyolgató ki­­sebb-nagyobb csoportokat vet­te célba, és elment beszélgetni. Érdekes új események is le­zajlottak. Miként az árvizes helyszínek környékén, ezúttal is megjelentek a turisták - a po­litikai turisták. Egy fiatal pár például körbejárt a téren, és amikor egy-egy ismerős arcot felfedezett, a fiú előlépett, és azt kérte, hadd készítsen közös fényképet. Ahogy szaladtunk előre az időben, és egyre nyil­vánvalóbbá vált az MSZP győ­zelmi esélye, egyre több fény­képet tudtak készíteni. Kilenc órához közelítve egyre inkább átragadt a nyitottsági láz az MSZP vezetőire (20:39: Kuncze bejelenti Pető Iván győzelmét, elképesztő ujjongás a téren, 20:40, Lendvai Ildikó is győzött, sikongatás), mert bejelentik, hogy a „sajttájt” kinn a téren tartják. Az Erkel Színház előtti hőmérő ekkor 22 Celsius-fokot mutatott, de sokkal melegebb volt. „Megcsináltuk, megcsinál­tuk” - üvöltötte a tömeg. Ami­kor pedig Hiller bejelentette (20.43), hogy Orbán felhívta Gyurcsány Ferencet, és gratu­lált a győzelemhez, percekig zengett a „Belehúztunk”. Hiller így folytatta: „Magyarország az igent és a nyugalmat választot­ta, az ország azt akarta, hogy megalakuljon a második Gyurcsány-kormány. A szabad Magyarország történetében először fordult elő, hogy egy kormány újra elnyerte a­ válasz­tók bizalmát”. 20.46-kor, amikor Magyaror­szág jelenlegi és jövőbeli mi­niszterelnökét bejelentették, a hangulat a tetőfokára hágott. Gyurcsány Ferenc fél tízkor tartja beszédét az ünneplő tö­meg előtt. „Győztünk” - így kezdi be­szédét a jelenlegi és leendő mi­niszterelnök. „A győztes fele­lőssége, hogy egész Magyaror­szág nyerjen” - mondja Gyur­csány Ferenc, aki nem csak az ellenfélre szavazóknak nyújt baráti kezet, hanem a külhoni magyaroknak is, amikor arról beszél: „Amit nyertünk, az nem elsősorban hatalom, hanem fe­lelősség és feladat. Tízmillió magyar nevében, tizenötmillió magyar érdekében. És e szerint fogunk kormányozni”. „Megcsináltuk! Belehúztunk!” Az MSZP Köztársaság téri székháza előtt­­ a hangulat a tetőfokára hágott Fotó: Teknős Miklós Haszán Zoltán Van elhivatottságérzés abban a BKV-ellenőrben, aki a Deák té­ri metrómegállóban az SZDSZ sátrához igyekvőket próbálja megállítani, és elkérni a jegyü­ket. Ez és legfeljebb az okozha­tott némi feszültséget a liberá­lisok központjába tartók köré­ben tegnap, hogy bár a sült kol­bász szaga már terjengett, ételt addig nem adhattak, amíg este hétkor be nem fejeződött a kampánycsend. Sokkal többen voltak ezúttal, mint két hete, és látható volt, hogy miután az el­ső forduló izgalmain túl voltak, a párt pedig magabiztosan be­jutott az Országgyűlésbe, örül­ni jöttek az emberek a Város­háza térre. Minden szocialista jelölt jó eredményét és természetesen az SZDSZ-esekét is üdvrival­gás fogadta, ahogy jöttek az eredmények, egyre gyakrab­ban. A legkevésbé szeretett je­lölt a fütyülés alapján Semjén Zsolt volt a főként fiatalokból álló liberális táborban. Az csak néhány beszélge­tésfoszlányból volt elcsíphető, hogy talán mégsem kéne örül­ni minden MSZP-s sikernek, hiszen lassanként már a szoci­alisták egyedül is többséget al­kothatnak az új parlamentben. Volt olyan SZDSZ-es politikus is - a nevét fedje jótékony ho­mály­­, aki kifejezetten annak szurkolt, hogy az MSZP egye­dül ne győzzön. Fél kilenc körül többen for­dultak egymáshoz azzal: „azt tudom, hogy nyertünk, azt is, hogy nagyon, na, de most mi van?” Kuncze Gábor háromne­gyed kilenc körül tájékoztatta a zsúfolásig megtelt sátorban lévőket, és a kívül rekedteket, hogy az akkori állás szerint ké­nyelmes többségű koalíciós kényelmes többség, Kovács Pisti elégedett kormány lesz. Egyesével jelen­tették be az SZDSZ-es győzte­seket, így Pető Iván például Kuncze Gábort, aki magabizto­san hozta ötödszörre is a kör­zetét. Ekkor lényegében bárki bármit mondhatott a színpa­don, nagy ujjongás fogadta. A legnagyobb tapsot talán Erdélyi Superman Zsolt kapta, aki kitalálta az SZDSZ kam­pányarcát, Kovács Pistit. Majd az SZDSZ-es politikusok bevo­nultak egy külön sátorba ünne­pelni. Néhányan menet közben annyit mondtak a koalíciós tár­gyalásokra utalva, hogy azért az sem lesz könnyű, de a liberális híveket ez most nem különö­sebben érdekelte. Jó a sült kol­bász, gyere - kiabálta valaki a telefonjába, sőt, amikor Orbán Viktor este megtartotta sajtótá­jékoztatóját, a képernyőn meg­jelenő Fidesz-elnököt sem fü­tyülték ki, persze azért gúnyos taps és nevetés fogadta őt. Az SZDSZ-sátor - üdvrivalgás fogadta az eredményeket Fotó: Kovács Bence *

Next