Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-25 / 96. szám

2 • 2006. ÁPRILIS 25., KEDD • NÉPSZABADSÁG Magyarország MSZP, SZDSZ: előbb váll a vállhoz, most szemtől szembe A meghatározó törvényekről, majd a leendő kormányról egyeztetnek a koalíciós partnerek A kormányfő még a nyáron a parlament elé akar ter­jeszteni egy sor nagy jelen­tőségű törvénytervezetet. A csütörtökön kezdődő koalíciós tárgyalásokon előbb ezekről akar egyez­ségre jutni a liberálisokkal, s csak ezt követően a kor­mánytagokról. A találgatá­sok mégsem a tervezett tör­vényekről, hanem a leendő miniszterekről szólnak. Haszán Zoltán-Nagy B. György Csütörtökön Balatonőszödön megkezdi a koalíciós tárgyalá­sokat az MSZP és az SZDSZ. Ezek során előbb arról a más­fél tucatnyi, már előkészített törvénytervezetről egyeztet­nek, amit a kormány megala­kulása után Gyurcsány Ferenc tervei szerint azonnal benyújt az Országgyűlésnek. Ha ezek­ben a „sarkalatos” pontokban megegyeznek, akkor tárgyal­nak arról: kormánytagként kik hajtsák végre a tervezett intéz­kedéseket. Gyurcsány Ferenc a parla­ment alakuló ülését május kö­zepére teszi, az új kabinet pe­dig tervei szerint június köze­pére áll össze. A kormány nem kér türelmi időt, a miniszterel­nök még a nyáron hat-hét he­tes intenzív parlamenti idő­szakra készül. Ez a periódus vezetné fel a következő - Gyurcsány által Magyarország legdinamiku­sabb négy éveként aposztrofált - időszakot. A miniszterelnök ígéri, hogy a jobboldallal is konzultál gazdasági, közjogi és közigazgatási kérdésekről. Az első körben saját szövet­ségeseivel tárgyal. A koalíciós egyeztetés Gyurcsány átfogó politikai értékelésével kezdő­dik, majd javaslatot tesz arra, hogy mi legyen a kormányzás főiránya. Utána nyolc-tíz kér­désben plenáris és szekcióvita lesz. Eddig a hivatalos forgató­­könyv. Mindkét fél kemény mécs­esekre számít. Az SZDSZ-ben azt tartják, hogy méltányos len­ne, ha három tárcát kapnának. Annyit, amennyit a szocialisták most „elvesznek” tőlük - töb­bek között a kormánystruktúra átalakítása során. A 17 miniszté­riumból az új kormányzatban ugyanis csak 12 marad. A Népszabadság értesülései szerint a környezetvédelmi tár­cáról lényegében lemondott az SZDSZ. Az Oktatási Minisztériumot a tervek szerint a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériu­mával vonnák össze, s a szocia­lista elképzelések szerint Hiller Istvánra bíznák. Magyar Bálint eddigi liberális oktatási miniszter tárcája megszűnne. (Megtörténhet, hogy Hiller az óriásminisztérium irányítása kedvéért leköszön a pártelnöki posztról.) A liberális Kovács Kálmán informatikai minisztériuma az úgynevezett infrastrukturális­gazdaságfejlesztési megatárcá­ba olvadna bele, a jelenlegi munkaügyi minisztériummal, a családügyi tárca egy részé­vel, valamint a regionális fej­lesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter intézményével egyetemben. Ezt a fejlesztési forrásokat ke­zelő formációt a Népszabadság értesülései szerint Kiss Péter irányíthatná. (A kancelláriami­niszter helyét Szilvássy György vehetné át.) A „második gazdasági tár­ca” felállítása után az eddig Kóka János által irányított régi minisztérium­­ az MSZP el­képzelései szerint - kisebb ha­táskörökkel maradna meg. Egy „könnyített” minisztériumot viszont nem szívesen vezetne Kóka. Kézenfekvő lenne, hogy az orvosi diplomával rendelke­ző Kóka legyen az egészség­­ügyi miniszter, hiszen az SZDSZ bejelentette igényét er­re a tárcára. Csakhogy Kóka ezt nem ambicionálja, ráadásul előbb abban kellene meg­egyezni, hogy a tárcát megkap­­ja-e egyáltalán az SZDSZ. En­nek feltétele, hogy bevezethes­sék a több-biztosítós modellt. Ezt az MSZP jelenleg nem tá­mogatja, s általában is ódzko­dik a tárca átengedésétől. A Kóka-probléma megoldá­sa az lehet, amiről Kuncze Gá­bor beszélt a tegnapi Nap-kel­tében, nevek említése nélkül. Mint bejelentette: az SZDSZ támogatja egy miniszterelnök­helyettesi poszt létrehozását. Ezt nem Kuncze töltené be, mert nem akar olyan helyzetbe kerülni, mint a Horn-kormány belügyminisztereként. Koalíci­ós párt elnökeként nem akar a miniszterelnök alárendeltje­ként beülni kormányülésekre. Kóka János lehetne viszont a kabinetminiszter­­ akár egy könnyített gazdasági tárca élén is, így a döntés-előkészítésben is jelentős szerepet kapna, job­ban képviselve ott az SZDSZ-t. Két tárca van még, amellyel kapcsolatban gyakran elhang­zik az SZDSZ neve: a külügy- és az igazságügyi minisztéri­um. (Illetve Eörsi Mátyás és Szent-Iványi István, akik „nem ugranának el például a külügy irányításának feladat elől”) Csakhogy az eddigi ciklusban a külkapcsolatokat lényegében Gyurcsány Ferenc vezette. Az igazságügyi tárca élén az SZDSZ-es Fodor Gábort látnák többen, de nem feltétlenül a szűkebb pártvezetésből. Szoci­alista körökből származó in­formációk szerint haladhat a belügyminisztérium: az önkor­mányzatokat belügyminiszter­ként továbbra is Lamperth Mó­nika felügyelhetné, míg a rend­védelmi szerveket az igazság­ügyi tárca alá rendelhetnék - ezt a formációt pedig Botka László jelenlegi szegedi pol­gármester irányítaná. Két tárcánál nem számíta­nak változásra - a földműve­lésügyet továbbra is Gráf Jó­zsef viheti, és Veres János irá­nyítaná a pénzügyeket. A Gyurcsány, a Kuncze és a Hiller házaspár - reformkorszakot ígértek a leendő koalíciós partnerek Fotó: Kovács Bence Alkotmányellenes a Házszabály Az Alkotmánybíróság hétfői határozata szerint az ország­­gyűlés alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a Házszabályban nem határozta meg a képviselők felszólalási idejének garanci­ális szabályait. Ezzel lehető­vé vált, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amikor a parla­menti többség egyszerű sza­vazással korlátozhatja a ki­sebbség felszólalási lehető­ségeit. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy decem­ber 15-ig pótolja a mulasz­tást. (Munkatársunktól) Dávid Ibolya szerint nincs értelme az ellenzéki együttműködésnek Munkatársunktól Az MDF és a Fidesz közötti el­lenzéki együttműködésnek sok értelme nincs. Az ellenzék ere­je éppen a párhuzamosságban rejlik - nyilatkozta hétfőn la­punknak Dávid Ibolya. Fide­­szes politikusok - mások mel­lett Rogán Antal is - viszont a választások éjszakáján arról Úgy tűnik, az MDF szavazótá­borának többsége Orbán Vik­tor proteszt-táborához tarto­zik. Legalábbis ezt erősítik meg a második fordulós ered­mények, s nem csak azokban a választókerületekben, ahol az MDF harmadik helyen álló jelöltjei visszaléptek (kom­mentár nélkül, vagy deklarál­tan a Fidesz javára), hanem ott is, ahol ringbe szálltak. Ezt Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója mondta. A harmadik helyen álló 46 MDf-jelölt közül 22 lépett vissza, s e körzetekben 14 he­lyen az MSZP győzött, nyolc helyen a Fidesz. Az MDF-je­­löltek 24 helyen nem léptek beszéltek, bíznak abban, hogy az MDF-fel együtt tudnak mű­ködni a parlamentben. „A Fi­desz és az MDF érdeke is az, hogy megtaláljuk egymással a közös hangot” - közölte a fideszes politikus. Dávid Ibolya hozzátette, hogy az ország érdekében a parlamentben természetesen együtt kell működniük a pár­toknak, aki erre nem áll be­vissza, ezekben a körzetekben 16 mandátumot szerzett a Fi­desz és nyolcat az MSZP.­­ Az eredmények alapján elmondható, az MDF szava­zóinak többsége Orbán Viktor ellen szavazott. Azokban a körzetekben, ahol visszalép­tek az MDF-es képviselő-je­löltek, keresték „a másik jelöl­tet”, s ez az MSZP-s jelölt volt - tette hozzá a politikai elem­ző. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint nincs szinkron­ban az MDF „mélyen jobbol­dali tagsága” és a szavazóbázi­sa, Somogyi Zoltán úgy vála­szolt: van egy közös pont, és ez Dávid Ibolya személye, őt elfogadják közös nevezőnek, szén, „az akár haza is mehet”. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a Demokrata Fórum min­dig minden négypárti egyezte­tésen képviseltette magát, még akkor is, ha a megegyezésnek csupán annyi esélye volt, „mint a sánta lónak az ügetőn”. Az MDF várhatóan 11 fős képviselőcsoportot alakíthat a parlamentben: Dávid Ibolya mellett Herényi Károly, Csa­pody Miklós, Karsai Péter, Csáky András és Pettkó And­rás, valamint Hock Zoltán, Almássy Kornél, Boross Péter, Katona Kálmán és Vas János (Tisztelet Társasága) lesznek a frakció tagjai. Biztosra vehető, hogy a frakcióvezető Herényi Károly lesz, Dávid Ibolya pe­dig parlamenti alelnök, ha a demokrata fórum is kap jelölé­si lehetőséget. (Cs. I.) Orbán ellen szavaztak az MDF-esek Dávid Ibolyának George H. Walker amerikai nagykövet gratulál a vá­lasztások éjszakáján Fotó: Reviczky Zsolt A legfőbb vitapontok • Adórendszer MSZP: ötéves adócsökken­tési program SZDSZ: 2009-től egykulcsos adó • Egészségügy MSZP: egy, állami biztosító SZDSZ: több-biztosítós rendszer • Közigazgatás MSZP: megyerendszer meg­tartása SZDSZ: önkormányzati me­gyék megszüntetése • Oktatás MSZP: a sok reform után nyugalom SZDSZ: reformok továbbvi­tele Gyurcsány nem engedi az egészségügyet? Danó Anna Várhatóan a koalíciós tárgyalá­soknak csak az utolsó tételei között kerülhet szóba az egészségügy - értesült a Nép­­szabadság. Lapunknak szocia­lista párti szakértők azt mond­ták: a látszat ellenére ez a terü­let egyelőre nem stratégai téte­le a kormányalakításnak. Sinkó Eszter közgazdász, a Semmel­weis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjá­nak tanára szerint egyelőre úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc nem akarja az SZDSZ-nek átengedni az egészségügyi tárcát. A terü­let sorsa még nyitott, hiszen két igen különböző programot kell kormányprogrammá összefé­sülni. A szakértő szerint kevés az esélye annak, hogy az SZDSZ választási programja - ez ma­gántőke bevonásával több-biz­tosítós egészségügyi modellt szorgalmaz - megvalósulhat a közös kormányzás alatt. Való­színűbb, hogy a szocialisták biztosítási jogviszonyra épülő, és az ellátórendszer ésszerűsí­téséről szóló elképzelése érvé­nyesül majd. Kérdés, hogy erre hogyan reagál majd az SZDSZ.­­ A szabad demokraták ma­kacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy az egészségügyben semmi nem maradhat a régiben. Egyébként pedig koránt sincs áthidalhatatlan szakadék a két párt programja között - így rea­gált erre Molnár Lajos, az SZDSZ szakminiszterjelöltje. Az MSZP és az SZDSZ is bizto­sítási rendszert és a magántőke bevonását akarja, kettejük kö­zött a különbség „mindössze” annyi, hogy míg a szocialisták az OEP-et erősítenék, addig a szabad demokraták a magán­­biztosítók felé nyitnának. Vélhetően nem a több-bizto­sítós modell erősödik a progra­mok egyeztetésében - mondta Kökény Mihály szocialista poli­tikus, aki e javaslat mellett alig­ha tudna érvelni. Hiszen a cse­hek már a rendszerváltás idején belebuktak, a lengyelek már be sem vezették. A több-biztosítós rendszer sokba is kerül. A libe­rálisok más program­elemei - a gyógyszer-kereskedelem libe­ralizációja, a kórházi ellátásról szóló adatok nyilvánossá tétele - viszont támogathatók. Több forrásunk is megerősí­tette: még az sem elképzelhe­tetlen, hogy a kormányfő meg­hosszabbítja Rácz Jenő szakmi­niszter megbízását. A követke­ző egy év programalkotással te­lik majd, s ez idő alatt szükség lesz a konfliktusok hárításában eddig jól szereplő szakemberre.

Next