Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-25 / 96. szám
2 • 2006. ÁPRILIS 25., KEDD • NÉPSZABADSÁG Magyarország MSZP, SZDSZ: előbb váll a vállhoz, most szemtől szembe A meghatározó törvényekről, majd a leendő kormányról egyeztetnek a koalíciós partnerek A kormányfő még a nyáron a parlament elé akar terjeszteni egy sor nagy jelentőségű törvénytervezetet. A csütörtökön kezdődő koalíciós tárgyalásokon előbb ezekről akar egyezségre jutni a liberálisokkal, s csak ezt követően a kormánytagokról. A találgatások mégsem a tervezett törvényekről, hanem a leendő miniszterekről szólnak. Haszán Zoltán-Nagy B. György Csütörtökön Balatonőszödön megkezdi a koalíciós tárgyalásokat az MSZP és az SZDSZ. Ezek során előbb arról a másfél tucatnyi, már előkészített törvénytervezetről egyeztetnek, amit a kormány megalakulása után Gyurcsány Ferenc tervei szerint azonnal benyújt az Országgyűlésnek. Ha ezekben a „sarkalatos” pontokban megegyeznek, akkor tárgyalnak arról: kormánytagként kik hajtsák végre a tervezett intézkedéseket. Gyurcsány Ferenc a parlament alakuló ülését május közepére teszi, az új kabinet pedig tervei szerint június közepére áll össze. A kormány nem kér türelmi időt, a miniszterelnök még a nyáron hat-hét hetes intenzív parlamenti időszakra készül. Ez a periódus vezetné fel a következő - Gyurcsány által Magyarország legdinamikusabb négy éveként aposztrofált - időszakot. A miniszterelnök ígéri, hogy a jobboldallal is konzultál gazdasági, közjogi és közigazgatási kérdésekről. Az első körben saját szövetségeseivel tárgyal. A koalíciós egyeztetés Gyurcsány átfogó politikai értékelésével kezdődik, majd javaslatot tesz arra, hogy mi legyen a kormányzás főiránya. Utána nyolc-tíz kérdésben plenáris és szekcióvita lesz. Eddig a hivatalos forgatókönyv. Mindkét fél kemény mécsesekre számít. Az SZDSZ-ben azt tartják, hogy méltányos lenne, ha három tárcát kapnának. Annyit, amennyit a szocialisták most „elvesznek” tőlük - többek között a kormánystruktúra átalakítása során. A 17 minisztériumból az új kormányzatban ugyanis csak 12 marad. A Népszabadság értesülései szerint a környezetvédelmi tárcáról lényegében lemondott az SZDSZ. Az Oktatási Minisztériumot a tervek szerint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával vonnák össze, s a szocialista elképzelések szerint Hiller Istvánra bíznák. Magyar Bálint eddigi liberális oktatási miniszter tárcája megszűnne. (Megtörténhet, hogy Hiller az óriásminisztérium irányítása kedvéért leköszön a pártelnöki posztról.) A liberális Kovács Kálmán informatikai minisztériuma az úgynevezett infrastrukturálisgazdaságfejlesztési megatárcába olvadna bele, a jelenlegi munkaügyi minisztériummal, a családügyi tárca egy részével, valamint a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter intézményével egyetemben. Ezt a fejlesztési forrásokat kezelő formációt a Népszabadság értesülései szerint Kiss Péter irányíthatná. (A kancelláriaminiszter helyét Szilvássy György vehetné át.) A „második gazdasági tárca” felállítása után az eddig Kóka János által irányított régi minisztérium az MSZP elképzelései szerint - kisebb hatáskörökkel maradna meg. Egy „könnyített” minisztériumot viszont nem szívesen vezetne Kóka. Kézenfekvő lenne, hogy az orvosi diplomával rendelkező Kóka legyen az egészségügyi miniszter, hiszen az SZDSZ bejelentette igényét erre a tárcára. Csakhogy Kóka ezt nem ambicionálja, ráadásul előbb abban kellene megegyezni, hogy a tárcát megkapja-e egyáltalán az SZDSZ. Ennek feltétele, hogy bevezethessék a több-biztosítós modellt. Ezt az MSZP jelenleg nem támogatja, s általában is ódzkodik a tárca átengedésétől. A Kóka-probléma megoldása az lehet, amiről Kuncze Gábor beszélt a tegnapi Nap-keltében, nevek említése nélkül. Mint bejelentette: az SZDSZ támogatja egy miniszterelnökhelyettesi poszt létrehozását. Ezt nem Kuncze töltené be, mert nem akar olyan helyzetbe kerülni, mint a Horn-kormány belügyminisztereként. Koalíciós párt elnökeként nem akar a miniszterelnök alárendeltjeként beülni kormányülésekre. Kóka János lehetne viszont a kabinetminiszter akár egy könnyített gazdasági tárca élén is, így a döntés-előkészítésben is jelentős szerepet kapna, jobban képviselve ott az SZDSZ-t. Két tárca van még, amellyel kapcsolatban gyakran elhangzik az SZDSZ neve: a külügy- és az igazságügyi minisztérium. (Illetve Eörsi Mátyás és Szent-Iványi István, akik „nem ugranának el például a külügy irányításának feladat elől”) Csakhogy az eddigi ciklusban a külkapcsolatokat lényegében Gyurcsány Ferenc vezette. Az igazságügyi tárca élén az SZDSZ-es Fodor Gábort látnák többen, de nem feltétlenül a szűkebb pártvezetésből. Szocialista körökből származó információk szerint haladhat a belügyminisztérium: az önkormányzatokat belügyminiszterként továbbra is Lamperth Mónika felügyelhetné, míg a rendvédelmi szerveket az igazságügyi tárca alá rendelhetnék - ezt a formációt pedig Botka László jelenlegi szegedi polgármester irányítaná. Két tárcánál nem számítanak változásra - a földművelésügyet továbbra is Gráf József viheti, és Veres János irányítaná a pénzügyeket. A Gyurcsány, a Kuncze és a Hiller házaspár - reformkorszakot ígértek a leendő koalíciós partnerek Fotó: Kovács Bence Alkotmányellenes a Házszabály Az Alkotmánybíróság hétfői határozata szerint az országgyűlés alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a Házszabályban nem határozta meg a képviselők felszólalási idejének garanciális szabályait. Ezzel lehetővé vált, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amikor a parlamenti többség egyszerű szavazással korlátozhatja a kisebbség felszólalási lehetőségeit. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy december 15-ig pótolja a mulasztást. (Munkatársunktól) Dávid Ibolya szerint nincs értelme az ellenzéki együttműködésnek Munkatársunktól Az MDF és a Fidesz közötti ellenzéki együttműködésnek sok értelme nincs. Az ellenzék ereje éppen a párhuzamosságban rejlik - nyilatkozta hétfőn lapunknak Dávid Ibolya. Fideszes politikusok - mások mellett Rogán Antal is - viszont a választások éjszakáján arról Úgy tűnik, az MDF szavazótáborának többsége Orbán Viktor proteszt-táborához tartozik. Legalábbis ezt erősítik meg a második fordulós eredmények, s nem csak azokban a választókerületekben, ahol az MDF harmadik helyen álló jelöltjei visszaléptek (kommentár nélkül, vagy deklaráltan a Fidesz javára), hanem ott is, ahol ringbe szálltak. Ezt Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója mondta. A harmadik helyen álló 46 MDf-jelölt közül 22 lépett vissza, s e körzetekben 14 helyen az MSZP győzött, nyolc helyen a Fidesz. Az MDF-jelöltek 24 helyen nem léptek beszéltek, bíznak abban, hogy az MDF-fel együtt tudnak működni a parlamentben. „A Fidesz és az MDF érdeke is az, hogy megtaláljuk egymással a közös hangot” - közölte a fideszes politikus. Dávid Ibolya hozzátette, hogy az ország érdekében a parlamentben természetesen együtt kell működniük a pártoknak, aki erre nem áll bevissza, ezekben a körzetekben 16 mandátumot szerzett a Fidesz és nyolcat az MSZP. Az eredmények alapján elmondható, az MDF szavazóinak többsége Orbán Viktor ellen szavazott. Azokban a körzetekben, ahol visszaléptek az MDF-es képviselő-jelöltek, keresték „a másik jelöltet”, s ez az MSZP-s jelölt volt - tette hozzá a politikai elemző. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint nincs szinkronban az MDF „mélyen jobboldali tagsága” és a szavazóbázisa, Somogyi Zoltán úgy válaszolt: van egy közös pont, és ez Dávid Ibolya személye, őt elfogadják közös nevezőnek, szén, „az akár haza is mehet”. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a Demokrata Fórum mindig minden négypárti egyeztetésen képviseltette magát, még akkor is, ha a megegyezésnek csupán annyi esélye volt, „mint a sánta lónak az ügetőn”. Az MDF várhatóan 11 fős képviselőcsoportot alakíthat a parlamentben: Dávid Ibolya mellett Herényi Károly, Csapody Miklós, Karsai Péter, Csáky András és Pettkó András, valamint Hock Zoltán, Almássy Kornél, Boross Péter, Katona Kálmán és Vas János (Tisztelet Társasága) lesznek a frakció tagjai. Biztosra vehető, hogy a frakcióvezető Herényi Károly lesz, Dávid Ibolya pedig parlamenti alelnök, ha a demokrata fórum is kap jelölési lehetőséget. (Cs. I.) Orbán ellen szavaztak az MDF-esek Dávid Ibolyának George H. Walker amerikai nagykövet gratulál a választások éjszakáján Fotó: Reviczky Zsolt A legfőbb vitapontok • Adórendszer MSZP: ötéves adócsökkentési program SZDSZ: 2009-től egykulcsos adó • Egészségügy MSZP: egy, állami biztosító SZDSZ: több-biztosítós rendszer • Közigazgatás MSZP: megyerendszer megtartása SZDSZ: önkormányzati megyék megszüntetése • Oktatás MSZP: a sok reform után nyugalom SZDSZ: reformok továbbvitele Gyurcsány nem engedi az egészségügyet? Danó Anna Várhatóan a koalíciós tárgyalásoknak csak az utolsó tételei között kerülhet szóba az egészségügy - értesült a Népszabadság. Lapunknak szocialista párti szakértők azt mondták: a látszat ellenére ez a terület egyelőre nem stratégai tétele a kormányalakításnak. Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tanára szerint egyelőre úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc nem akarja az SZDSZ-nek átengedni az egészségügyi tárcát. A terület sorsa még nyitott, hiszen két igen különböző programot kell kormányprogrammá összefésülni. A szakértő szerint kevés az esélye annak, hogy az SZDSZ választási programja - ez magántőke bevonásával több-biztosítós egészségügyi modellt szorgalmaz - megvalósulhat a közös kormányzás alatt. Valószínűbb, hogy a szocialisták biztosítási jogviszonyra épülő, és az ellátórendszer ésszerűsítéséről szóló elképzelése érvényesül majd. Kérdés, hogy erre hogyan reagál majd az SZDSZ. A szabad demokraták makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy az egészségügyben semmi nem maradhat a régiben. Egyébként pedig koránt sincs áthidalhatatlan szakadék a két párt programja között - így reagált erre Molnár Lajos, az SZDSZ szakminiszterjelöltje. Az MSZP és az SZDSZ is biztosítási rendszert és a magántőke bevonását akarja, kettejük között a különbség „mindössze” annyi, hogy míg a szocialisták az OEP-et erősítenék, addig a szabad demokraták a magánbiztosítók felé nyitnának. Vélhetően nem a több-biztosítós modell erősödik a programok egyeztetésében - mondta Kökény Mihály szocialista politikus, aki e javaslat mellett aligha tudna érvelni. Hiszen a csehek már a rendszerváltás idején belebuktak, a lengyelek már be sem vezették. A több-biztosítós rendszer sokba is kerül. A liberálisok más programelemei - a gyógyszer-kereskedelem liberalizációja, a kórházi ellátásról szóló adatok nyilvánossá tétele - viszont támogathatók. Több forrásunk is megerősítette: még az sem elképzelhetetlen, hogy a kormányfő meghosszabbítja Rácz Jenő szakminiszter megbízását. A következő egy év programalkotással telik majd, s ez idő alatt szükség lesz a konfliktusok hárításában eddig jól szereplő szakemberre.