Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-29 / 100. szám
18 • 2006. ÁPRILIS 29., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG, M $ ■ mms JtF it tlb Extra/Media RÖVIDEN Kreml-párti tévék Az orosz tévéadók egy „párhuzamos valóságot” mutatnak be, amelyben a Kremllel kapcsolatos információk pozitívak, míg a hatalom ellenzékéről szólók inkább negatívak, ha egyáltalán előfordulnak - olvasható ki egy orosz újságíró-szervezet felmérésének eredményéből, amelyet pénteken ismertettek. A közszolgálati televízió első csatornája által közölt hírek 91 százaléka Vlagyimir Putyin államfővel, illetve a hatalommal kapcsolatos, ezen belül 71 százalékuk a Kreml szempontjából pozitívnak tekinthető, és 28 százalékuk semlegesnek - állapítja meg a felmérés. Ezzel szemben ellenzékéről csak a televíziós hírek 2 százalékában esik szó, és inkább negatív értelemben. A tanulmány gyakorlatilag megerősíti, hogy Putyin hatalomra kerülésével az állam ismét ellenőrzése alá vonta az orosz médiumokat. Több tévé és lap azóta ténylegesen megszűnt, köztük a függetlenek is. (MTI) Mustra Miskolcon Az Országos Rádió- és Televízió Testület május 5-én és 6-án - ötödik alkalommal - kétnapos filmfesztivált szervez az általa támogatott filmek és televíziós produkciók bemutatására. Miskolcon, a Kossuth artmoziban, két nap alatt közel 50 órányi, mozikban ritkán vetített vagy éppen a televíziók által csak egyszer sugárzott alkotásokat láthatnak az érdeklődők. (Munkatársunktól) Alibiblogger politikusok Néhány nappal a választások második fordulója után eltűntek a világhálóról a kampány idején még igen aktív alibiblogger politikusok. Továbbra is kitartóak: a blogjában díszzsidózó, majd emiatt képviselőjelöltségéről is lemondó Pásztor Tibor MSZP-s politikus, valamint Csepeli György, az informatikai tárca politikai államtitkára, aki nyilván nem hagyja abba, hiszen blogja a pornó & erotikus kategória gyöngyszemei után a Blogter leglátogatottabb helye. Az elmúlt hetekben sokan találgatták azt is, vajon Gyurcsány Ferenc leáll-e a választások után, egyelőre úgy tűnik, ő is tovább írja politikai kulisszatitkot is tartalmazó napi beszámolóit. (hvg.hu) Bírálat Havasnak A Nők a Médiában Egyesület felháborítónak tartja, hogy egy olyan informatív, szórakoztató műsor kapcsán, mint amilyen a TV2 Mokka című műsora, komolyan felmerülhet, hogy az egyébként szakmailag alkalmas műsorvezetőnek milyen mellméretekkel kell rendelkeznie. Az egyesület a közleményében úgy fogalmazott: sem Havas Henrik, sem Liptai Claudia, sem Jakupcsek Gabriella testméretei nem határozzák meg, hogy mennyire intelligens és profi műsorvezetők. Visszautasítjuk azt a személyeskedő hangnemet, amelyet Havas Henrik a Juventus rádió március 25-i Sztársáv című műsorában megütött. Ezért elvárjuk, hogy kérjen bocsánatot - olvasható az közleményben. (OS) mustra III Megszűnik a Radio Deejay. Az olasz tulajdonos kivonul Magyarországról, új befektetővel pedig nem tudott megállapodni. Tavaly az Extrém Rádió adta fel. Ami a hallgatónak öröm, a rádiót működtetőknek bosszúság: túlságosan nagy a konkurencia, csak hirdetőből van kevés. Haszán Zoltán A jövő héten az utolsó lekapcsolja a villanyt a Radio Deejay stúdiójában. A Budapesten és környékén fogható (92,9) rádió öt éve indult, komoly tulajdonosi háttérrel. A Gruppo Espresso Olaszország egyik legnagyobb médiavállalkozása, újságok kiadása mellett a legsikeresebb olasz kereskedelmi rádió, aki hinné - Radio Deejay nevű adó működtetője. Az olaszok kivonulásának hivatalos indoka, hogy az eddigi média befektetései mellé egy országos televíziócsatornát vásároltak otthon. A vállalkozás a hazai tévé működtetéséhez szükséges tőkét külföldről Olaszországba irányítja át, így megváltak a cseh rádiójuktól is, igaz, annak legalább találtak vevőt. A budapesti rádiónak nem. Magyarországon a Radio Deejay 12. a rádióhallgatottsági toplistán. Nem mellékesen ez csak a fővárosi adók versenyében elért helyezése. Nem jött össze ugyanis a terveikben szereplő országos hálózat, amely minden nagyvárosban sugározta volna a 15-29 éveseket célzó zenéket. Márpedig egy önálló rádióval a fővárosi piacon vaskos veszteség nélkül szinte lehetetlen fennmaradni. Jegyes László, a Deejay programigazgatója elmondta: az olasz tulajdonosok próbáltak vevőt találni a rádióra, de végül nem akadt számukra megfelelő. Pedig a most lejáró szerződésüket újabb öt évvel éppen az idén hosszabbította volna meg a médiahatóság. Ettől a lehetőségtől azonban elálltak az olaszok. Azért, hogy teljesen ne temessük a magyar rádiózást, jegyezzük meg: érdeklődő azért volt a Deejay iránt. Miután komoly veszteségekkel működött, nem meglepő, hogy az egyik ajánlat egyetlen euróról szólt. De ez a vevőjelölt is elállt a vételtől, amikor kiderült, hogy nemcsak a működési kiadásokat kell állnia, hanem a médiahatóság felé havi kilencmillió forintot is be kell fizetnie műs‘or-szolgáltatási díj címén. És itt elérkeztünk az első megállóhoz a magyar rádiós piac bajainak vizsgálatánál. A kilencvenes évek közepén ugyanis alaposan elszámolták magukat a befektetők. Jelentős összegekért kelt el a két országos rádiós frekvencia használati joga, majd a körzeti és a helyi műsor-szolgáltatási lehetőségek is. A két országos televízió azonban alacsony áraival elszipkázta a hirdetőket a rádiók elől. Előbb a Sláger jelentette be, hogy képtelen a saját maga által vállalt, évente több mint egymilliárd forintos díj fizetésére. A médiahatóság hosszas alkudozás után úgy döntött: ahelyett hogy bedöntené a fizetéssel elmaradt Slágert, radikálisan csökkenti a díjat. Ezt követően a konkurens Danubius is kedvezményt kapott, majd következett az országban több frekvenciával is rendelkező Juventus, végül a fővárosi - így a Deejay-vel már összevethető - Roxy befizetési kötelezettségeit csökkentették évi nyolcvanmillió forintról a felére. A Deejay is alkudozott, hogy kedvezőbb pozícióba kerüljön a tulajdonoskeresésnél, de hiába. A műsorszolgáltatási lehetőségért beszedett díjat reklámbevételekből lehetne kifizetni, de itt megérkeztünk a második állomáshoz. Bár a magyar hirdetési piacon most az országos televíziók tarolnak, talán meglepő, hogy átlagosan alig fordítunk kevesebb időt rádiózásra, mint televíziózásra. A hallgatók a Szonda Ipsos mérése szerint tavaly átlagosan napi 264 percet rádióztak. Igaz, a trend csökken, húsz perccel kevesebb, mint 2004- ben. De ezt a napi négy órát mégsem sikerül átváltani hirdetésekre. Volt egy nagy kampány, az Igen rádió, amelyben például vasalásra kért háttérrádiózókkal bizonyították be, hogy az elhangzott reklámokat is majdnem annyira vissza tudják idézni a megkérdezettek, mint a tévében látottakat. Ehhez képest tavaly összességében négy százalékkal kevesebb hirdetés ment le a nagy rádiókon, mint egy évvel korábban. A médiahatóság becslése szerint 2005 nem volt jó éve a rádióknak. Továbbra is a két nagy iránt a legnagyobb a kereslet, reklámbevételi részesedésük meghaladja hallgatottsági részesedésüket. Annyira viszont nekik sem jó, ráadásul a szeletelésre váró közös torta becslések szerint tavaly félegymilliárddal volt kisebb a 2004-esnél. Tegyük hozzá: az aránytalanul nagy televíziós piac tovább nőtt. A probléma az, hogy a multinacionális cégek a televíziókban hirdetnek, a rádiókban a kiskereskedelemnek kellene megjelennie, az viszont nem olyan tőkeerős, hogy eltartsa azokat. Ezt tapasztalta meg a gyakorlatban Fridely László, aki az Extrém rádiót működtette, tavalyig. Akkor eladta a frekvenciahasználati jogot a katolikus Mária rádiónak. Fridely szerint 15-20 ezer forintos hirdetésekért kellett győzködni egyenként a cégeket. Ezt végül feladta. (Az utód, a Mária rádió nem hirdetésekből, hanem a hívők, az egyház és az olaszországi központ támogatásából tartja fent magát.) Fridely meglehetősen borúsan látja a körzeti és a helyi rádiózás jövőjét. Szerinte az, aki önállóan próbál talpon maradni, előbb-utóbb nagyon nagy bajba kerül. Ezért állnak össze hálózatba a rádiók, vagy adják el reklámidejüket egy országos rádiónak, amely aztán tovább értékesíti azt, nagyobb eséllyel. Mérések szerint az Extrém százezer hallgatót ért el, ez kevésnek bizonyult. Visszatérve a Deejay programigazgatójához, Jegyes Lászlóhoz. Ahogy ő fogalmaz, hullámvölgyben van a magyar rádiózás. A tulajdonos pénzügyi lehetőségén és türelmén múlik, hogy kivárja a jobb körülményeket. „Azt persze nem tudom, hogy ez mitől alakul majd jobban” - fűzte hozzá. Az kétségtelen, hogy Budapesten vélhetően a legpesszimistábbak a rádiósok. Itt majdnem húsz adó verseng a hallgatókért és a hirdetőkért. Kovács György, a médiahatóság elnöke szerint azzal a gonddal küszködnek a budapesti adók, hogy a két országos rádió lényegében ellátja hírekkel a fővárosiakat, legyen az programajánló vagy közlekedési tanácsok. „Így nehéz helyi adóként kitűnni, holott vidéken a lokális tartalom vonzza a hallgatókat” - mondja. A Szonda Ipsos-GfK tavalyi adatai szerint a megyeszékhelyek több mint felében az országos adókat megelőzik a helyiek. Azért a helyzet mégsem ennyire egyszerű. Mert a konkurencia vidéken is erősödhet, hiszen ha valaki talál egy szabad frekvenciát, pár százezer forintért kimérettetheti, és már indulhat is a verseny az újabb hullámsávért. Ráadásul a szabadon maradt frekvenciákat, mint most például a Deejay 92.9-ét, újra megpályáztatják. „Nem hagyhatjuk parlagon a szabad frekvenciákat” - mondta a hatóság elnöke arra a kérdésünkre, hogy miért versenyeztetnek újra, ha már így is telített a fővárosi piac. Egyetlen kézenfekvő megoldás látszik. Speciális műsort kell adni. Ezzel ki lehet tűnni a többi rádió közül. Csakhogy ezzel a vállalkozókedvű adó rétegrádióvá válik, eleve kisebb célközönséggel. És még kevesebb hirdetővel. Ez egyelőre a rádiózásban a 22-es csapdája. Rádiós kórkép Fél éven belül két adó dobta be a törülközőt - Hajsza 15 ezer forintos hirdetők után Öt év után búcsúzik a Radio Deejay Fotó: Móricz Simon A fiatalok csak kereskedelmit hallgatnak A rádióhallgatásban a 49 év alattiak inkább kereskedelmi, míg az ötven évnél idősebbek tipikusabban közszolgálati adókat hallgatnak. A 15-17 évesek gyakorlatilag „leszoktak”, inkább rá sem szoktak a közszolgálati adókra, amelyekre egy napon e fiatal csoportnak a három százaléka kapcsol. Miközben 68 százalékuk hallgat kereskedelmi rádiót. A hatvan év felettiek esetében ez fordítva van. A mérések szerint minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy szinte csak kereskedelmi adóra kapcsol. A médiahatóság szerint ez fontos a lakosság „médiaszocializálódása” szempontjából. Az ORTT idei beszámolójában az áll: „néhány évtized múlva, mikor sajnos kihalnak a közszolgálati adót hallgatók, a felnőtt generáció már más szokásokkal rendelkezik”: A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu