Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-03 / 102. szám
Romlik az OVB találati aránya A Legfelsőbb Bíróság sorra változtatja meg a választási bizottság döntéseit A Legfelsőbb Bíróság az utóbbi hetekben az Országos Választási Bizottság szinte minden jelentős döntését megváltoztatta. Munkatársainktól A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatainak jelentős részét megváltoztatta, az ellenzéki vezetők kampánytevékenységével kapcsolatban hozott legfrissebb döntéseit csaknem kivétel nélkül felülírta. Az új OVB sokkal aktívabb, mint elődje volt. Elnöke, Szigeti Péter megválasztása után érzékeltette, hogy szerinte a bizottság elé kerülő minden ügyben dönteni kell. Ha nincs mód határozatot hozni, szülessen közlemény. Az MSZP szerverének feltörése ügyében például a testület nem járhatott el, ezért közleményben hívta fel a figyelmet rá, hogy az elektronikus adatkezelés szabályainak megsértése büntetőjogi következményekkel fenyegető cselekmény. Az előző, Ficzere Lajos által vezetett bizottság kizárólag azokkal a panaszokkal foglalkozott, amelyek a választási eljárási törvényben megfogalmazott rendelkezések megszegésére utalnak. A Szigetibizottság szerint akkor is fel kell lépni, ha a választás tisztasága, törvényessége, az esélyegyenlőség vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve sérül. Részben ennek tudható be a sok megváltoztatott döntés, hiszen nehezen definiálható fogalmakról van szó. A bizottság hosszas vitát folytatott például arról, hogy a Fidesz - és Orbán Viktor - megsértette-e a jogot, amikor a háromszázezer forintos mandulaműtéttel és a kórházak eladásával riogatott az MSZP-kormányzás folytatása esetére. Végül úgy látták: e kijelentések nem alkalmasak a választók megtévesztésére. Elmarasztaló határozatot hoztak viszont amiatt, mert egy plakát azt hirdette, hogy a Demszky család ingyen tankol. Abban a testület nem látott kivetnivalót, hogy Fodor Gábor a kampány során kijelentette: a mostani kormány szüntette meg a sorkatonai szolgálatot. Az LB viszont a felülvizsgálat során leszögezte, hogy Fodor kijelentése - miután a döntést a parlament hozta meg - alkalmas a választók félrevezetésére. A „mandulaműtétes” kampány miatt benyújtott kifogás is a legfelsőbb bírói fórum elé került, ám a háromszázezres állításban nem láttak kivetnivalót, mert annak valótlansága nem bizonyítható. Az LB a korábbi OVB-határozatok közül is megváltoztatott néhányat, de az utóbbi pár hétben a két nagyobbik pártot érintő csaknem valamennyi ügyben más döntést hozott. Míg a bizottság az MSZP - kampánycsend idején folytatott állítólagos SMS-kampányát kifogásoló beadványt bizonyítottság hiányában elutasította, az LB leszögezte: a jogsértés akkor is megvalósul, ha nem találják az „elkövetőt”. A legfelsőbb bírói fórum az MSZP kampánycsend alatt kézbesített elektronikus hírlevelei ügyében is más következtetésre jutott, mint az OVB. A bíróság szerint ez akkor is jogsértő, ha a címzettek a hírlevélre maguk regisztrálnak. Az OVB szerint Orbán a választáson való önkéntes részvétel alapelvét megsértette, amikor többször megerősítette, hogy ha kell, „traktorral is visznek embereket szavazni”. Az LB ezt a döntést részben az OVB határozataira hivatkozva változtatta meg: a testület más ügyben - a már említett SMS-kampány elbírálása során - arra hivatkozott ugyanis, hogy magánszemélyek egymás közötti érintkezése kívül esik a választási eljáráson. Melléfogott az OVB akkor is, amikor Deutsch-Für Tamást és két másik politikust elmarasztalt, mert választási csalással gyanúsították meg az MSZP-t. Az LB szerint ez vélemény, ezért a határozatot megváltoztatták. Nem járt jobban a bizottság a kampánycsend idején Gyurcsány Ferenc hangján megszólaló telefonhívásokról hozott döntésével sem. A beadványokat a választási bizottság bizonyítottság hiányában elutasította. Amiként azokat a beadványokat is, amelyek Eperjes Károly színművész ugyanilyen hívásait kifogásolták. A különbség annyi, hogy a Gyurcsány-féle határozat ellen felülvizsgálati kérelmet adtak be, és az LB meg is állapította a kampánycsendsértést. Munkában az OVB - az új testület aktívabb, mint elődje Fotó: Reviczky Zsolt Kecskemét: a hét végén dönt a bíróság Bíróság dönt jogerősen arról, lesz-e újabb választási forduló Kecskeméten. Az már biztos, hogy a tervezett május 7-i időpont nem tartható. Tudósítónktól A választás megismétlése esetén már nem lehet visszaállítani a második forduló előtti állapotot, amikor még nyitott volt a kérdés, hogy ki fog kormányozni négy évig - hangsúlyozta Horváth Zsolt hétfő este a kecskeméti területi választási bizottság ülésén. A fideszes politikus a testülettől az elsőfokú választási bizottság döntésének megváltoztatását kérte, amely szerint a 2-es számú választókerületben a voksolás érvénytelen, és azt május 7-én meg kell ismételni. Horváth egyúttal elhatárolódott azoktól az aktivistáktól, akik a második forduló előtt ellenfelének, a koalíciós jelölt Szécsi Gábornak a visszalépését hirdető szórólapokat terjesztettek. Nem a mandátumok sorsa a tét, hanem az, hogy eltűri-e a jogállam a választások tisztaságának ilyen mérvű megsértését - mondta Brúszel László, az MSZP helyi elnöke. Szerinte a hamis tartalmú szórólapok, s az, hogy pénzért csoportosan vittek szavazni embereket, érdemben befolyásolták azt, hogy Szécsi alulmaradt. Az öt pártdelegáltból és három függetlenből álló választási bizottságban patthelyzet alakult ki, mert az MSZP, az SZDSZ és az MDF delegáltja, valamint a bizottság elnöke Horváth fellebbezésének elutasítása, a Fidesz és a MIÉP delegáltja, valamint a két bizottsági alelnök annak elfogadása mellett szavazott. Végül Herold József elnök bejelentette: Horváth Zsolt fellebbezése nem kapott többségi támogatást, így az elsőfokú határozat marad érvényben, vagyis: meg kell ismételni a választást. Horváth felülvizsgálati kérelemmel fordul a bírósághoz. Erre három napja van, s a bíróságnak szintén három napon belül kell döntenie. Vagyis vasárnapig nem lehet lebonyolítani a választást. Bíróképző akadémia szeptembertől A Magyar Bíróképző Akadémia szeptember 1-jén kezdi meg működését. Sándor Zsuzsa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivőjének tájékoztatása szerint a testület tegnapi ülésén fontos célként fogalmazta meg a lakosság jogi tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat és a fiatalok jogi ismereteinek bővítését a jogkövető magatartás kialakítása érdekében. A Magyar Bíróképző Akadémia Oktatási és Tudományos Tanácsa április 5-én választotta meg tagjait. Az új testület elnöke Lomnici Zoltán címzetes egyetemi tanár, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke, három külső, az egyetemi szférából választott tagja Mezey Barna egyetemi tanár, illetve Máthé Gábor és Lábady Tamás egyetemi docensek. Az OIT tagjai közül az oktatási tanács tagjává választották Varga Zoltánt, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét, Orosz Árpádot, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság kollégiumvezetőjét és Újkéry Csabát, a Somogy Megyei Bíróság elnökét. (MTI) NÉPSZABADSÁG • 2006. MÁJUS 3., SZERDA Magyarország•3 A többség annak tudatában szavazott a folytatásra, hogy a költségvetési hiányt csökkenteni kell, az euró bevezetésének ára van, a nemzetközi versenyképesség érdekében sokat kell tanulni, vagy alacsony bérekkel kell beérni. De az ördög a részletekben rejtőzik - a mi személyes sorsunk is a részleteken múlik, azok pedig mostanában öltenek végleges formát. Szorongás Tanács István A kampány utolsó napja óta elhalkult a kisemberbarát populizmus, és felerősödött a - nevezzük úgy - piacbarát populizmus. Nem lehet tovább várni a reformokkal! Deficitcsökkentést vár a piac! Nincs idő az ünneplésre! Kemény évek jönnek! Ilyen és ehhez hasonló címek sokasága jelent meg a lapokban. Már a második forduló éjszakáján látni lehetett a szorongást a baloldali szimpatizánsok jó részén: Orbán megbukott ugyan, nem jön vissza, de mi lesz mivelünk? Mennyire súlyos „Bokros-csomagra” kényszerül megint a baloldal? A többség annak tudatában szavazott a folytatásra, hogy a költségvetési hiányt csökkenteni kell, az euró bevezetésének ára van, a nemzetközi versenyképesség érdekében sokat kell tanulni, vagy alacsony bérekkel kell beérni. De az ördög a részletekben rejtőzik - a mi személyes sorsunk is a részleteken múlik, azok pedig mostanában öltenek végleges formát. A kormányprogram számos ponton nyilván egészen más lesz, mint a választási program. Sokak számára azonban a személyes jövőjüket érintő kérdés úgy vetődik fel: a második Gyurcsány-kormány visszaveszi-e majd mindazt, amit az emberek életszínvonalához a Medgyessy-kormány adott és az első Gyurcsány-kormány változatlanul hagyott? Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter tanulmánya, amely a múlt heti ÉS-ben jelent meg, szinte minden intézkedést eltörölni javasol, amelyet Medgyessy Péter kormánya a „jóléti rendszerváltás” keretében bevezetett. Ha javaslataikat elfogadná a kormány, eltörölnék a minimálbér adómentességét, a 13. havi nyugdíjat kötelezően egészségbiztosítási járulék fizetésére kellene költeni, megszűnne az egyszerűsített vállalkozási adó, a kamattámogatásos lakáshitel. A támogatás megszüntetésével nyugat-európai szintre emelnék a gáz árát, újra bevezetnék a tandíjat, felemelnék az áfa alsó kulcsát. Noha az indoklás szerint mindez az igazságosabb közteherviselést szolgálná és a „gazdagok” kedvezményeit szüntetné meg, valójában azt a nyugat-európai bérekhez és termelékenységi mutatókhoz viszonyítva relatíve alulfizetett munkavállalói középréteget hozná jóval nehezebb helyzetbe, amelynek rovására a gazdasági rendszerváltás eddigi folyamata is megvalósult. Persze, Bokrosék tanulmánya éppen úgy nem kormányprogram, ahogyan az MSZP és az SZDSZ választási programja sem volt az. De viszonyításnak, annak felmutatására, hogy akár ilyen politikát is folytathatna az alakuló kormány, kiválóan alkalmas. Sokaknak lehet okuk aggodalomra a miatt a kevés konkrétum miatt is, amely kiszűrődik a koalíciós egyeztetés zárt ajtói mögül. Például egy önkormányzati reform a gazdasági ésszerűsítés mellett azzal is járna, hogy települések sokaságán, ahol már ma is az önkormányzat az egyetlen munkáltató, a maradék állásoknak a zöme is megszűnne. Lesz valami helyettük? És - akárhány biztosító alakul - mi lesz az egészségügyi reform tartalma, mi tartozik majd az alapbiztosítással elérhető szolgáltatások körébe, és miért kell fizetni, netán mi válik sokak számára immár deklaráltan is elérhetetlenné? A többség arra szavazott, hogy legyen itt egy új irányba forduló, versenyképes ország - de most sokan gondolnak szorongva arra: ők vajon megtalálják-e a helyüket benne? Kétséges ugyanakkor az is, hogy a parlamentbe bejutott tizenegy MDF- képviselő miként venné be a csaknem tizenhatszoros túlerőben lévő trójaiak várát. Szürke, fakó Tóth Ákos Orbán Viktor kimondta: nincs helye többé az MDF-nek a Fidesz vezette szövetségben, mert nincs szükségük trójai falóra, legyen az azoké, akik építették. Orbán Viktor e hasonlattal a szerepeket ki is osztotta. Emlékezhetünk néhány régi előadására. Megvan benne a jó rendezők adottsága: ért a hatáskeltéshez, és katarzisban képes összefonódni a közönségével. Az utóbbi időben azonban mintha kissé megkopott volna: főszereplővé tett súgókat, miközben mellőzött megbízható karakterszínészeket. Most meg már a szerepek azonosításával is akadnak gondjai. Jó, vizsgáljuk hát így a rendezői koncepciót, legyen az MDF a faló. Kinek a falova? Hát persze, hogy az MSZP-é (lásd a falófaló Leisztinger-motívumot, bár hogy ő kinek a lova, az már nehezen azonosítható). Kétséges ugyanakkor az is, hogy a parlamentbe bejutott tizenegy MDF-képviselő miként venné be a csaknem tizenhatszoros túlerőben lévő trójaiak várát, kivált, ha ideszámítjuk, hogy a trójai hadak most éppen nem az örömünneptől álomittasan szunyókálnak - a falakat foltozgatják, így elég éberek. Mindegy, legyen mégis az MDF a trójai faló. De ebből számunkra Szép Heléna és Páris, valamint a megcsalatott-féltékeny Menelaosz rejtélye következik. Szép Heléna ebben az olvasatban nem lehet az MDF elnök asszonya, hiszen ő Trója falain belül lenne, ahol, ugye, nincsen, hiszen ellenállt Orbán-Páris csábításának, aki dühében épp most taszítja ki őt végleg Trójából. Gyurcsány Ferenc se jó Menelaosz, hiszen nem tekinthető megcsalatottnak. Jó, Orbán akár pályázhatna a trójai falótól óvó Laokoón szerepére, de hát ő és fiai kígyók által pusztultak, úgyhogy mégiscsak ejtsük ezt a megoldást, Orbán sem így gondolta. Sehogy sem stimmel ez az egész. Adózva a valahavolt rendezői erényeknek, gondoljuk újra. Az MDF sötét lóként nagyon is élő, a faló szerepére tehát eleve alkalmatlan, de hoppá, megvillanhat a rendezői logika, legalábbis akkor, ha a furfangos Orbán most már Odüsszeusz szerepébe igyekezve, fordítva ül a lovon. Mert mi van akkor, ha a falovat nem becsempészik Trójába, hanem maguk a trójaiak építik? (Nyilván az ellen megtévesztésére. De ez így már Odüsszeusznak is túl bonyolult lenne.) Adódhat egyszerűbb megoldás: nincs ilyen megtévesztés, de van másmilyen. Elég, ha csak más négylábúakra, az államfőválasztás vakondokokjaira gondolunk, igaz, őket kivágták az MDF- ből és átnyergeltek egy másik lóra. Velük tarthatott volna a közéjük sorolt Gémesi György is, de ő maradt. Igaz, az MDF elnökségi tagjaként hónapok óta nem járt el az elnökség üléseire, de adott pillanatban újfent előkerült a csábító követeként: kikosarazása azonban meglehetősen nehéz helyzetbe hozta, hiszen világossá vált, hogy ő képviseli az MDF-ben a házi pofonok elől menekülő Dávid Ibolyával szemben Orbánt. Gémesi veszte az, hogy a többi Fidesz-harcos már idő előtt kimenekült - egyedül maradt. Helyzetét így paradox módon még meg is könnyíti, hogy úgy tűnik, a választók a nyergelj-fordulót nem nagyon kedvelik, s így kiesett a parlamentből - nem kell már töprengenie, hogy az MDF, a KDNP vagy a Fidesz frakciójába üljön-e. Most akkor ki kinek a falova? Akadnak, akik szerint mese az egész - nem volt Trója, nem volt ostrom, nem volt faló. Mégis, ne becsüljük alá Orbánt: ő is tudja, hogy sokak szerint Tróját nem a faló, hanem a földrengés pusztította el. Jól jöhet a faló-vízió: nem árt óvatosnak lenni.