Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-03 / 102. szám

Romlik az OVB találati aránya A Legfelsőbb Bíróság sorra változtatja meg a választási bizottság döntéseit A Legfelsőbb Bíróság az utóbbi hetekben az Országos Választási Bizottság szinte minden jelentős döntését megváltoztatta. Munkatársainktól A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság (OVB) hatá­rozatainak jelentős részét megvál­toztatta, az ellenzéki vezetők kam­pánytevékenységével kapcsolat­ban hozott legfrissebb döntéseit csaknem kivétel nélkül felülírta. Az új OVB sokkal aktívabb, mint elődje volt. Elnöke, Szigeti Péter megválasztása után érzékel­tette, hogy szerinte a bizottság elé kerülő minden ügyben­ dönteni kell. Ha nincs mód határozatot hozni, szülessen közlemény. Az MSZP szerverének feltörése ügyé­ben például a testület nem járha­tott el, ezért közleményben hívta fel a figyelmet rá, hogy az elektro­nikus adatkezelés szabályainak megsértése büntetőjogi következ­ményekkel fenyegető cselekmény. Az előző, Ficzere Lajos által veze­tett bizottság kizárólag azokkal a panaszokkal foglalkozott, amelyek a választási eljárási törvényben megfogalmazott rendelkezések megszegésére utalnak. A Szigeti­bizottság szerint akkor is fel kell lépni, ha a választás tisztasága, tör­vényessége, az esélyegyenlőség vagy a jóhiszemű és rendeltetés­­szerű joggyakorlás elve sérül. Részben ennek tudható be a sok megváltoztatott döntés, hi­szen nehezen definiálható fogal­makról van szó. A bizottság hos­­­szas vitát folytatott például arról, hogy a Fidesz - és Orbán Viktor - megsértette-e a jogot, amikor a háromszázezer forintos mandula­műtéttel és a kórházak eladásával riogatott az MSZP-kormányzás folytatása esetére. Végül úgy lát­ták: e kijelentések nem alkalmasak a választók megtévesztésére. El­marasztaló határozatot hoztak vi­szont amiatt, mert egy plakát azt hirdette, hogy a Demszky család ingyen tankol. Abban a testület nem látott kivetnivalót, hogy Fo­dor Gábor a kampány során kije­lentette: a mostani kormány szün­tette meg a sorkatonai szolgálatot. Az LB viszont a felülvizsgálat so­rán leszögezte, hogy Fodor kije­lentése - miután a döntést a parla­ment hozta meg - alkalmas a vá­lasztók félrevezetésére. A „man­dulaműtétes” kampány miatt be­nyújtott kifogás is a legfelsőbb bí­rói fórum elé került, ám a három­százezres állításban nem láttak ki­vetnivalót, mert annak valótlansá­ga nem bizonyítható. Az LB a korábbi OVB-határo­­zatok közül is megváltoztatott né­hányat, de az utóbbi pár hétben a két nagyobbik pártot érintő csak­nem valamennyi ügyben más dön­tést hozott. Míg a bizottság az MSZP - kampánycsend idején foly­tatott­­ állítólagos SMS-kampá­­nyát kifogásoló beadványt bizo­nyítottság hiányában elutasította, az LB leszögezte: a jogsértés ak­kor is megvalósul, ha nem találják az „elkövetőt”. A legfelsőbb bírói fórum az MSZP kampánycsend alatt kézbesített elektronikus hír­levelei ügyében is más következ­tetésre jutott, mint az OVB. A bí­róság szerint ez akkor is jogsértő, ha a címzettek a hírlevélre maguk regisztrálnak. Az OVB szerint Or­bán a választáson való önkéntes részvétel alapelvét megsértette, amikor többször megerősítette, hogy ha kell, „traktorral is visznek embereket szavazni”. Az LB ezt a döntést részben az OVB határoza­taira hivatkozva változtatta meg: a testület más ügyben - a már emlí­tett SMS-kampány elbírálása so­rán - arra hivatkozott ugyanis, hogy magánszemélyek egymás közötti érintkezése kívül esik a választási eljáráson. Melléfogott az OVB akkor is, amikor Deutsch-Für Tamást és két másik politikust elmarasztalt, mert választási csalással gyanúsí­tották meg az MSZP-t. Az LB sze­rint ez vélemény, ezért a határoza­tot megváltoztatták. Nem járt job­ban a bizottság a kampánycsend idején Gyurcsány Ferenc hangján megszólaló telefonhívásokról ho­zott döntésével sem. A beadvá­nyokat a választási bizottság bizo­nyítottság hiányában elutasította. Amiként azokat a beadványokat is, amelyek Eperjes Károly szín­művész ugyanilyen hívásait kifo­gásolták. A különbség annyi, hogy a Gyurcsány-féle határozat ellen felülvizsgálati kérelmet adtak be, és az LB meg is állapította a kam­­pánycsendsértést. Munkában az OVB - az új testület aktívabb, mint elődje Fotó: Reviczky Zsolt Kecskemét: a hét végén dönt a bíróság Bíróság dönt jogerősen arról, lesz-e újabb választási fordu­ló Kecskeméten. Az már biz­tos, hogy a tervezett május 7-i időpont nem tartható. Tudósítónktól A választás megismétlése esetén már nem lehet visszaállítani a má­sodik forduló előtti állapotot, ami­kor még nyitott volt a kérdés, hogy ki fog kormányozni négy évig - hangsúlyozta Horváth Zsolt hétfő este a kecskeméti területi választási bizottság ülésén. A fideszes politikus a testülettől az elsőfokú választási bizottság dön­tésének megváltoztatását kérte, amely szerint a 2-es számú válasz­tókerületben a voksolás érvényte­len, és azt május 7-én meg kell is­mételni. Horváth egyúttal elhatá­rolódott azoktól az aktivistáktól, akik a második forduló előtt ellen­felének, a koalíciós jelölt Szécsi Gábornak a visszalépését hirdető szórólapokat terjesztettek. Nem a mandátumok sorsa a tét, hanem az, hogy eltűri-e a jog­állam a választások tisztaságának ilyen mérvű megsértését - mond­ta Brúszel László, az MSZP helyi elnöke. Szerinte a hamis tartalmú szórólapok, s az, hogy pénzért csoportosan vittek szavazni em­bereket, érdemben befolyásolták azt, hogy Szécsi alulmaradt. Az öt pártdelegáltból és három függetlenből álló választási bizott­ságban patthelyzet alakult ki, mert az MSZP, az SZDSZ és az MDF de­legáltja, valamint a bizottság elnö­ke Horváth fellebbezésének eluta­sítása, a Fidesz és a MIÉP dele­gáltja, valamint a két bizottsági al­­elnök annak elfogadása mellett szavazott. Végül Herold József el­nök bejelentette: Horváth Zsolt fellebbezése nem kapott többségi támogatást, így az elsőfokú hatá­rozat marad érvényben, vagyis: meg kell ismételni a választást. Horváth felülvizsgálati kérelem­mel fordul a bírósághoz. Erre há­rom napja van, s a bíróságnak szintén három napon belül kell döntenie. Vagyis vasárnapig nem lehet lebonyolítani a választást. Bíróképző akadémia szeptembertől A Magyar Bíróképző Akadémia szeptember 1-jén kezdi meg mű­ködését. Sándor Zsuzsa, az Or­szágos Igazságszolgáltatási Ta­nács (OIT) szóvivőjének tájékoz­tatása szerint a testület tegnapi ülésén fontos célként fogalmazta meg a lakosság jogi tájékoztatá­sával kapcsolatos feladatokat és a fiatalok jogi ismereteinek bővíté­sét a jogkövető magatartás kiala­kítása érdekében. A Magyar Bíróképző Akadé­mia Oktatási és Tudományos Ta­nácsa április 5-én választotta meg tagjait. Az új testület elnöke Lomnici Zoltán címzetes egyete­mi tanár, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke, három külső, az egyetemi szférából választott tagja Mezey Barna egyetemi ta­nár, illetve Máthé Gábor és Lábady Tamás egyetemi docen­sek. Az OIT tagjai közül az okta­tási tanács tagjává választották Varga Zoltánt, a Fővárosi Bíró­ság tanácselnökét, Orosz Árpá­dot, a Bács-Kiskun Megyei Bíró­ság kollégiumvezetőjét és Újkéry Csabát, a Somogy Megyei Bíró­ság elnökét. (MTI) NÉPSZABADSÁG • 2006. MÁJUS 3., SZERDA Magyarország•3 A többség annak tu­datában szavazott a folytatásra, hogy a költségvetési hiányt csökkenteni kell, az euró beve­zetésének ára van, a nemzetközi ver­senyképesség érde­kében sokat kell ta­nulni, vagy alacsony bérekkel kell beér­ni. De az ördög a részletekben rej­tőzik - a mi szemé­lyes sorsunk is a részleteken múlik, azok pedig mosta­nában öltenek vég­leges formát. Szorongás Tanács István A kampány utolsó napja óta elhalkult a kisemberbarát populiz­­mus, és felerősödött a - nevezzük úgy - piacbarát populizmus. Nem lehet tovább várni a reformokkal! Deficitcsökkentést vár a piac! Nincs idő az ünneplésre! Kemény évek jönnek! Ilyen és eh­hez hasonló címek sokasága jelent meg a lapokban. Már a második forduló éjszakáján látni lehetett a szorongást a baloldali szimpati­zánsok jó részén: Orbán megbukott ugyan, nem jön vissza, de mi lesz mivelünk? Mennyire súlyos „Bokros-csomagra” kényszerül megint a baloldal? A többség annak tudatában szavazott a folyta­tásra, hogy a költségvetési hiányt csökkenteni kell, az euró beveze­tésének ára van, a nemzetközi versenyképesség érdekében sokat kell tanulni, vagy alacsony bérekkel kell beérni. De az ördög a részletekben rejtőzik - a mi személyes sorsunk is a részleteken múlik, azok pedig mostanában öltenek végleges formát. A kormányprogram számos ponton nyilván egészen más lesz, mint a választási program. Sokak számára azonban a személyes jö­vőjüket érintő kérdés úgy vetődik fel: a második Gyurcsány-kor­­mány visszaveszi-e majd mindazt, amit az emberek életszínvona­lához a Medgyessy-kormány adott és az első Gyurcsány-kormány változatlanul hagyott? Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter tanulmánya, amely a múlt heti ÉS-ben jelent meg, szinte minden intézkedést eltörölni javasol, amelyet Medgyessy Péter kormánya a „jóléti rendszerváltás” keretében bevezetett. Ha javaslataikat elfogadná a kormány, eltörölnék a minimálbér adó­­mentességét, a 13. havi nyugdíjat kötelezően egészségbiztosítási já­rulék fizetésére kellene költeni, megszűnne az egyszerűsített vál­lalkozási adó, a kamattámogatásos lakáshitel. A támogatás meg­szüntetésével nyugat-európai szintre emelnék a gáz árát, újra be­vezetnék a tandíjat, felemelnék az áfa alsó kulcsát. Noha az indoklás szerint mindez az igazságosabb köztehervise­lést szolgálná és a „gazdagok” kedvezményeit szüntetné meg, való­jában azt a nyugat-európai bérekhez és termelékenységi mutatók­hoz viszonyítva relatíve alulfizetett munkavállalói középréteget hozná jóval nehezebb helyzetbe, amelynek rovására a gazdasági rendszerváltás eddigi folyamata is megvalósult. Persze, Bokrosék tanulmánya éppen úgy nem kormányprog­ram, ahogyan az MSZP és az SZDSZ választási programja sem volt az. De viszonyításnak, annak felmutatására, hogy akár ilyen politi­kát is folytathatna az alakuló kormány, kiválóan alkalmas. Sokak­nak lehet okuk aggodalomra a miatt a kevés konkrétum miatt is, amely kiszűrődik a koalíciós egyeztetés zárt ajtói mögül. Például egy önkormányzati reform a gazdasági ésszerűsítés mellett azzal is járna, hogy települések sokaságán, ahol már ma is az önkormány­zat az egyetlen munkáltató, a maradék állásoknak a zöme is meg­szűnne. Lesz valami helyettük? És - akárhány biztosító alakul - mi lesz az egészségügyi reform tartalma, mi tartozik majd az alapbiz­tosítással elérhető szolgáltatások körébe, és miért kell fizetni, ne­tán mi válik sokak számára immár deklaráltan is elérhetetlenné? A többség arra szavazott, hogy legyen itt egy új irányba forduló, versenyképes ország - de most sokan gondolnak szorongva arra: ők vajon megtalálják-e a helyüket benne? Kétséges ugyanak­kor az is, hogy a parlamentbe beju­tott tizenegy MDF- képviselő miként venné be a csaknem tizenhatszoros túl­erőben lévő trójaiak várát. Szürke, fakó Tóth Ákos Orbán Viktor kimondta: nincs helye többé az MDF-nek a Fidesz vezette szövetségben, mert nincs szükségük trójai falóra, legyen az azoké, akik építették. Orbán Viktor e hasonlattal a szerepeket ki is osztotta. Emlékezhetünk néhány régi előadására. Megvan benne a jó rendezők adottsága: ért a hatáskeltéshez, és katarzisban képes összefonódni a közönségével. Az utóbbi időben azonban mintha kissé megkopott volna: főszereplővé tett súgókat, miközben mel­lőzött megbízható karakterszínészeket. Most meg már a szerepek azonosításával is akadnak gondjai. Jó, vizsgáljuk hát így a rendezői koncepciót, legyen az MDF a faló. Kinek a falova? Hát persze, hogy az MSZP-é (lásd a falófaló Leisztinger-motívumot, bár hogy ő kinek a lova, az már nehezen azonosítható). Kétséges ugyanakkor az is, hogy a parlamentbe be­jutott tizenegy MDF-képviselő miként venné be a csaknem tizen­hatszoros túlerőben lévő trójaiak várát, kivált, ha ideszámítjuk, hogy a trójai hadak most éppen nem az örömünneptől álomittasan szunyókálnak - a falakat foltozgatják, így elég éberek. Mindegy, legyen mégis az MDF a trójai faló. De ebből számunk­ra Szép Heléna és Páris, valamint a megcsalatott-féltékeny Mene­­laosz rejtélye következik. Szép Heléna ebben az olvasatban nem lehet az MDF elnök asszonya, hiszen ő Trója falain belül lenne, ahol, ugye, nincsen, hiszen ellenállt Orbán-Páris csábításának, aki dühében épp most taszítja ki őt végleg Trójából. Gyurcsány Ferenc se jó Menelaosz, hiszen nem tekinthető megcsalatottnak. Jó, Or­bán akár pályázhatna a trójai falótól óvó Laokoón szerepére, de hát ő és fiai kígyók által pusztultak, úgyhogy mégiscsak ejtsük ezt a megoldást, Orbán sem így gondolta. Sehogy sem stimmel ez az egész. Adózva a valahavolt rendezői erényeknek, gondoljuk újra. Az MDF sötét lóként nagyon is élő, a faló szerepére tehát eleve alkalmatlan, de hoppá, megvillanhat a rendezői logika, legalábbis akkor, ha a furfangos Orbán most már Odüsszeusz szerepébe igye­kezve, fordítva ül a lovon. Mert mi van akkor, ha a falovat nem be­csempészik Trójába, hanem maguk a trójaiak építik? (Nyilván az ellen megtévesztésére. De ez így már Odüsszeusznak is túl bonyo­lult lenne.) Adódhat egyszerűbb megoldás: nincs ilyen megtévesz­tés, de van másmilyen. Elég, ha csak más négylábúakra, az államfő­választás vakondokokjaira gondolunk, igaz, őket kivágták az MDF- ből és átnyergeltek egy másik lóra. Velük tarthatott volna a közé­jük sorolt Gémesi György is, de ő maradt. Igaz, az MDF elnökségi tagjaként hónapok óta nem járt el az elnökség üléseire, de adott pillanatban újfent előkerült a csábító követeként: kikosarazása azonban meglehetősen nehéz helyzetbe hozta, hiszen világossá vált, hogy ő képviseli az MDF-ben a házi pofonok elől menekülő Dávid Ibolyával szemben Orbánt. Gémesi veszte az, hogy a többi Fidesz-harcos már idő előtt kimenekült - egyedül maradt. Helyze­tét így paradox módon még meg is könnyíti, hogy úgy tűnik, a vá­lasztók a nyergelj-fordulót nem nagyon kedvelik, s így kiesett a par­lamentből - nem kell már töprengenie, hogy az MDF, a KDNP vagy a Fidesz frakciójába üljön-e. Most akkor ki kinek a falova? Akadnak, akik szerint mese az egész - nem volt Trója, nem volt ostrom, nem volt faló. Mégis, ne becsüljük alá Orbánt: ő is tudja, hogy sokak szerint Tróját nem a faló, hanem a földrengés pusztí­totta el. Jól jöhet a faló-vízió: nem árt óvatosnak lenni.

Next