Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-20 / 117. szám
16 • 2006. MÁJUS 20., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra/Média RÖVIDEN A titkosszolgálat szerint kockázatos az iWiW Az iWiW internetes kapcsolatépítő portálban rejlő nemzetbiztonsági veszélyekre hívta fel az állami vezetők figyelmét az a levél, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal küldött szét. A FigyelőNet által nyilvánosságra hozott, nem kötelező érvényű titkosszolgálati ajánlást szerint az iWiW „menürendszere segítségével feltérképezhető a használók kapcsolatrendszere”. Az iWiW regisztrált tagjai között valóban megtalálhatók miniszterek is, akik ismerőseire bárki rákereshet. (Munkatársunktól) Rekordhallgatottság a BBC-nél A BBC rádiót hetente átlagosan 163 millióan hallgatják világszerte. A tavalyit tíz százalékkal meghaladó rekordhallgatottságot a BBC úgy érte el, hogy tavaly tíz idegen nyelvű adását - köztük a magyar szekciót - megszüntette. (MTI-Panoráma) 700 millió netező világszerte Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter személyében magyar tagja is lesz a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által létrehozott nemzetközi tanácsadó testületnek, amelynek célja: az internet zavartalan fejlődésének biztosítása és az általa kínált lehetőségek kihasználása, a fejlett és fejlődő országok közötti digitális szakadék csökkentése. Szerdán volt egyébként az internet világnapja. A comScore Network felmérése szerint jelenleg csaknem 700 millióan használják az internetet, a legtöbben, 152 millióan az Egyesült Államokban, majd Kína (72 millió) és Japán (52 millió) következik. (Munkatársunktól) A The Guardian a legjobb napilap A The Guardian című brit lapot válaszották a kontinens legjobb lapjának az Európai Újságíró Konferencián. A londoni székhelyű újság tavaly formátumot váltott, a hagyományos brit, ám nehezen kezelhető oldalaknál kisebb, a bulvárnál viszont nagyobb méretben nyomják. Az új megjelenésre 211 millió dollárt költött a kiadó, a kompakt formátum ugyanakkor az olvasóknál és a hirdetőknél is tetszést aratott. A Guardian webes kiadása is rendre sikert arat, tavaly egymás után hatodszor lett a Newspaper Awards győztese. A hetilapok közül a Die Zeit kapott díjat. A sikert nem ugyanaz hozta meg, mint a brit lap esetében, a főszerkesztő ugyanis arról beszélt: azért nem akarnak kisebb formátumra átállni, mert onnantól egyenes út vezet a bulvárosodás felé. (kreativ.hu) A díjazott újság pénteki címlapjának vezető anyaga Szabad Rádió Budapest Egy évtized sok lett a közösködésből Punk és japán kultúra már csak interneten Se közszolgálati, se kereskedelmi. A közösségi rádiózás valami más. Ám álljon itt egy amerikai szakember jótanácsa kezdőknek: a projekt kivitelezése az őrületbe fogja önöket kergetni! Lehet benne valami: itthon a két legrégebbi közösségi rádió unta meg az együttélést. Kelen Károly - Ha nem fogadjátok el, amit mondok, legitározlak benneteket! - hallom autóvezetés közben a rádióból a műsorvezető nyomós érvelését, és elfog az irigység. Minden magát profinak tartó, médiumnál dolgozó újságíróra rátör néha a vágy, hogy olyan szabad legyen, mint a közösségi rádióknál dolgozó amatőrök, akik teljesen magánszorgalomból és magánörömből - viszont ellenszolgáltatás nélkül - töltik meg az étert. Arról nem beszélve, mennyire élvezik a közösséget alkotó hallgatók, hogy a csak nekik szóló utalásokat és poénokat nem is mindig értené, aki véletlenül téved a hullámsávra. Azután elhangzik egy képtelen gondolatfutam, mire legszívesebben betelefonálnék, hogy elmagyarázzam, nem lehet egy légből kapott állítást mint teljesen nyilvánvaló tényt minden ellenőrzés nélkül elmondani a rádióban. De rá kell jönnöm, hogy nincs igazam: a mértékadó újság címére pályázó lapnak minden állítást körül kell bástyáznia bizonyítékokkal és logikai levezetésekkel, meg kell hallgatnia az összes érdekelt felet stb. A szabad rádiót semmi sem kötelezi erre, s a hallgató sem várja el tőle. Sok országban ennek a viszonylag olcsó műfajnak nagy hagyománya, a közösségi rádióknak stabil hallgatósága van. Nálunk a kalózrádióként való üldözöttségéről - később ittas műsorvezetőjének elszólása elleni tüntetésekről elhíresült Tilos Rádión kívül leginkább csak a Civil és a Fiksz nevét ismeri viszonylag nagyobb közönség. És most ők is összerúgták a port. Az alábbiakban megpróbálom fölvázolni a sokáig két jó barát képében megmutatkozó pesti rádió összeveszésének történetét, de korántsem hiszem, hogy a végén az olvasó tiszta és mértékadó véleményt tud majd alkotni az esetről. A kilencvenes évek közepétől osztja meg a Civil Rádió és a Fiksz Rádió a rendelkezésükre álló frekvenciát. Eleinte harmadikként a Tilos Rádióval is osztoztak. A médiatörvény hatályba lépése után közösen pályáztak, hogy az ugyancsak az FM 98.0-as frekvenciára külön pályázó Tilos ellenében elnyerhessék a sugárzás jogát. A két rádió mögött álló civil egyesületek együtt indultak, bár műsortervük lényeges különbséget mutatott - mondja Cs. Kádár Péter a Fiksz képviseletében. - A törvény szellemében akkor volt esélyünk, ha egy szervezetként jelentkezünk, ezért a Civil Rádiózásért Alapítvány lett a névleges pályázó. De mindenki tudta, hogy két rádióról van szó, és 2000-től egészen az idén április 19-ig úgy is működtünk: egy héten négy napon a partnerünk műsorát sugároztuk, három napon pedig a miénket. Április 19-e szerda volt, a Civil Rádió vette tehát át a stafétabotot, amit az addigi rend szerint vasárnap adott volna vissza. Csakhogy a Civil Rádiózásért Alapítvány Péterfi Ferenc elnök aláírásával levélben tudatta a fikszesekkel, hogy „a mai naptól megszünteti a 98 MHz-es frekvencián a Fiksz rádióműhely által készített műsorok sugárzását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy e héten vasárnap reggel (23-án) már nem kapcsolunk át a Fiksz Rádió stúdiójába, hanem mostantól a teljes heti műsoridőben a Civil Rádió készíti és az alapítvány mint műsorszolgáltató sugározza a műsort ezen a frekvencián”. - 2005 derekán kezdett megromolni a viszony a Fiksz Egyesülettel - mondja Péterfi Ferenc. - Akkor küldtek el 12 műsorkészítőt. Mi megpróbáltunk békíteni, ám az egyesületben tisztséget nem viselő, de a háttérben mindent a kezében tartó Cs. Kádár nem engedett. A műsorkészítésben is kialakultak ellentétek, ezek fajultak odáig, hogy elhatároztuk, megvalósítjuk régi elképzelésünket: 168 órán keresztül adunk műsort minden héten. - A rádiót én indítottam el - mondja Cs. Kádár -, de mivel a Magyar Rádió munkatársa vagyok, összeférhetetlennek tartottam, hogy a Fikszet vezessem. Sokáig nem is volt ezzel a civileseknek semmi gondjuk. Az ellentétek akkor éleződtek ki, amikor indítottunk egy kampányt Ne lehessen gazembereké az éter! címmel, de ehhez ők már nem csatlakoztak. Tavaly a rádió még Budapesti Közösségi Rádió néven jelentkezett be, az idén március óta Civil Rádió néven fut. A névváltoztatáshoz az Országos Rádió és Televízió Testület hozzájárult. A Fiksz Egyesület megtámadta a határozatot, de ezt az ORTT nem fogadta el, és két hete a fellebbezést is elutasította. A névváltoztatásnak különben áprilisig nem nagyon volt jelentősége: egyszer egy nap bemondták, de azután a Fiksz és a Civil neve alatt futottak a műsorok. A fikszesek nem nyugodtak bele az új helyzetbe. Április 22- én tüntetést szerveztek a Civil stúdiója elé, ahol hangosan beszélővel tiltakoztak a szerintük önkényes és egyoldalú intézkedés ellen, majd pedig a hatvanas évek egyetemi - civil - mozgalmainak - forradalmi akcióit bemutató Eper és vér című filmből ismerős dalokat énekelték. A Fiksz Egyesület több beadványban fordult az ORTT-hez. - A törvény szerint a műsorstruktúra jelentős megváltoztatását 30 nappal előtte be kell jelenteni - mondja Cs. Kádár. - Mi azt kifogásoltuk a testületnél, hogy a Civil ezt nem tette meg. Szerintem még nem is tudják, hogyan fogják megtölteni a rájuk szakadt műsoridőt. Állandóan ismétléseket adnak. - Célunk, hogy az értékes műsorrészek ne hulljanak egyszeri adással a semmibe - reagál erre Péterfi. - Ha valaki megnézi a műsortérképünket, láthatja, hogy a jövő héten már sokkal kevesebb lesz az ismétlés, kialakult az új hétnapos műsorrendünk. A Fiksz rádiósok közül is jöttek már hozzánk néhányan a műsorukkal együtt. Annak sincs akadálya, hogy valaki nálunk is vezessen műsort, és a Fiksznél is tovább dolgozhasson. A Fiksz nem szűnt meg ugyanis. Az interneten továbbra is hallgathatók a műsorai. Persze, amíg a Budapest körzetében hallható frekvenciának a becslések szerint 50-60 ezres hallgatósága lehet (ebből rendszeresen visszatér ide 10-15 ezer) az interneten egyszerre 80-150 ember követi az adást. - Egyenesen bővítettük a műsort - állítja Cs. Kádár. - Három adás megy párhuzamosan: a szokásos, egy punk- és egy, a japán kultúrát bemutató műsor. A közösségi rádiók honlapja között a miénk a leglátogatottabb, és már az éterbe is visszajutottunk: kis, vidéki közösségi rádiók átvesznek tőlünk műsorokat. A kétségbeesést már hátrahagytuk, a világhálón nem függünk az ORTT-től, akkor rádiózunk, amikor jólesik nekünk. A Civil Rádió stúdiója. Egyedül maradtakFotó: F. Tóth Gábor Péterfi Ferenc Cs. Kádár Péter • A civilesek szerint a szakítás óta egy állandó hallgatójuk biztosan van: Cs. Kádár Péter, aki az április 29-i hajnali Blueseum című műsor miatt panasszal fordult az ORTT-hez, kifogásolva, hogy politikailag egyoldalúak voltak a választással kapcsolatos állítások. Az adás vendége szerint „egy olyan párt, amelyre senki nem szavazott, 5,03 százalékkal került be (...) Cinkeltek voltak a lapok!" Ettől a kijelentéstől a műsorvezető nem határolta el magát, sőt ő maga is egyet értett azzal, hogy az emberek annyira sötétek, hogy nem tudják, mire szavaznak. Nem utasította vissza a vendég ezen mondatát sem: „Megtiltanám azoknak az embereknek a szavazást, akiknek az IQ-ja 100 alatt van." A Civil elnöke lapunknak elmondta, általában tartózkodnak a pártpolitikai megnyilvánulásoktól. Az ő véleménye szerint is súlyos hibát követett el a műsorvezető, akit azóta nem is engednek a mikrofon mögé. Az ORTT panaszbizottsága kedden tárgyalja az esetet. A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu A Viasat3 ugrana a lehetőségre A Viasat3 megpályázná az egyik országos kereskedelmi tévés frekvenciát, ha az ügyészség álláspontjának megfelelően visszavonnák a TV 2 és az RTL Klub 2012-ig meghosszabbított engedélyét. Erről Kocsis Attila, a Viasat3 vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavaly nyáron hosszabbította meg pályázatás nélkül a két országos kereskedelmi tévé szerződését 2012-ig. Mint arról a héten beszámoltunk, a Legfőbb Ügyészség felszólalást küldött a médiahatóságnak, amelyben törvénysértőnek minősítette az eljárást, egyúttal a törvényes állapot helyreállítására szólította fel ORTT-t. A médiahatóság a jövő heti ülésén foglalkozik az ügyészség álláspontjával. A hatóság elnökének reagálásából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a kifogásokat elutasítják. Ebben az esetben bíróságon folytatódhat az ügy. Kocsis Attila, a Viasat 3 vezérigazgatója szerint ők készen állnak arra, hogy versenybe szálljanak az egyik frekvenciáért. A televízió az MTG cégcsoport tulajdonában van. Ez a cég vette meg tavaly ősszel Csehország második számú kereskedelmi tévéjének, a Prima TV ötven százalékát. Ez volt az MTG addigi legnagyobb, 96 millió eurós beruházása. (Munkatársunktól) Büntetés a megszakított Tények miatt? Akár meg is büntetheti a médiahatóság a TV 2-t, mert egy kínos technikai baki miatt idő előtt befejezte a Tények című hírműsorát csütörtökön. A szerkesztőség tavaly ősszel tért át a teljesen digitális technikára, amely az adás előtt pár perccel omlott össze. A műsort vezető Bárdos András szerint „por került a gépezetbe”, két olyan technikai hiba következett be egyszerre, amiből egynek is minimális az esélye. Ennek ellenére ő elkötelezett híve maradt az új digitális rendszernek, amely sokkal több lehetőséget kínál a híradózásban, mint a korábbi technika. Úgy tudjuk, hogy az átállás miatt korábban már voltak problémák, ebből azonban szinte semmit nem vehettek észre a nézők. Főműsoridős híradót eddig még egyszer sem szakítottak meg. Az általában 25 perces Tényeket a kilencedik percben szakították meg. Ezzel a TV 2- nek két problémája is lehet. Egyrészt nem tartotta be a napi hírműsorra vonatkozó vállalását (volt olyan tévé, amelyet azért büntetett a hatóság, mert pár másodperccel rövidebb volt az esti hírműsora az előírt 25 percnél), másrészt a kicentizett reklámidő is felborult azzal, hogy az adásmegszakítás után azonnal hirdetéseket sugároztak. A médiahatóságtól származó információnk szerint a műsormegszakításnál még esetleg számíthat a TV 2 az enyhébb megítélésre, de ha valóban több reklámot adott a televízió, azt szankcionálhatják. A hét televíziós technikai bakija azonban nem a TV 2-höz, hanem a világszerte százmilliók által nézett labdarúgó Bajnokok Ligája döntőhöz kapcsolódik. A nemzetközi közvetítésben percekig csak a párizsi meccs lógója volt látható a játékosok helyett. A mérkőzés amúgy nézettségi csúcsot hozott itthon a Viasat 3-nak: egymillióak néztek bele, 520 ezren pedig végig is izgulták a meccset. (H. Z.)