Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-20 / 117. szám

16 • 2006. MÁJUS 20., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra/Média RÖVIDEN A titkosszolgálat szerint kockázatos az iWiW Az iWiW internetes kapcso­latépítő portálban rejlő nemzetbiztonsági veszé­lyekre hívta fel az állami ve­zetők figyelmét az a levél, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal küldött szét. A FigyelőNet által nyilvános­ságra hozott, nem kötelező érvényű titkosszolgálati ajánlást szerint az iWiW „menürendszere segítségé­vel feltérképezhető a hasz­nálók kapcsolatrendszere”. Az iWiW regisztrált tagjai között valóban megtalálha­tók miniszterek is, akik is­merőseire bárki rákereshet. (Munkatársunktól) Rekordhallgatottság a BBC-nél A BBC rádiót hetente átla­gosan 163 millióan hallgatják világszerte. A tavalyit tíz százalékkal meghaladó re­kordhallgatottságot a BBC úgy érte el, hogy tavaly tíz idegen nyelvű adását - köz­tük a magyar szekciót - meg­szüntette. (MTI-Panoráma) 700 millió netező világszerte Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter sze­mélyében magyar tagja is lesz a Kofi Annan ENSZ-fő­­titkár által létrehozott nem­zetközi tanácsadó testület­nek, amelynek célja: az in­ternet zavartalan fejlődésé­nek biztosítása és az általa kínált lehetőségek kihaszná­lása, a fejlett és fejlődő or­szágok közötti digitális sza­kadék csökkentése. Szerdán volt egyébként az internet világnapja. A comScore Network felmérése szerint jelenleg csaknem 700 milli­óan használják az inter­netet, a legtöbben, 152 mil­lióan az Egyesült Államok­ban, majd Kína (72 millió) és Japán (52 millió) követke­zik. (Munkatársunktól) A The Guardian a legjobb napilap A The Guardian című brit lapot válaszották a konti­nens legjobb lapjának az Eu­rópai Újságíró Konferen­cián. A londoni székhelyű újság tavaly formátumot váltott, a hagyományos brit, ám nehezen kezelhető olda­­­laknál kisebb, a bulvárnál viszont nagyobb méretben nyomják. Az új megjelenés­re 211 millió dollárt költött a kiadó, a kompakt formátum ugyanakkor az olvasóknál és a hirdetőknél is tetszést ara­tott. A Guardian webes ki­adása is rendre sikert arat, tavaly egymás után hatod­szor lett a Newspaper Awards győztese. A hetila­pok közül a Die Zeit kapott díjat. A sikert nem ugyanaz hozta meg, mint a brit lap esetében, a főszerkesztő ugyanis arról beszélt: azért nem akarnak kisebb formá­tumra átállni, mert onnantól egyenes út vezet a bulváro­­sodás felé. (kreativ.hu) A díjazott újság pénteki címlapjának vezető anyaga Szabad Rádió Budapest Egy évtized sok lett a közösködésből­­ Punk és japán kultúra már csak interneten Se közszolgálati, se kereske­delmi. A közösségi rádiózás valami más. Ám álljon itt egy amerikai szakember jótanácsa kezdőknek: a pro­jekt kivitelezése az őrületbe fogja önöket kergetni! Lehet benne valami: itthon a két legrégebbi közösségi rádió unta meg az együttélést. Kelen Károly - Ha nem fogadjátok el, amit mondok, legitározlak bennete­ket! - hallom autóvezetés köz­ben a rádióból a műsorvezető nyomós érvelését, és elfog az irigység. Minden magát profi­nak tartó, médiumnál dolgozó újságíróra rátör néha a vágy, hogy olyan szabad legyen, mint a közösségi rádióknál dolgozó amatőrök, akik teljesen magán­­szorgalomból és magánöröm­ből - viszont ellenszolgáltatás nélkül - töltik meg az étert. Ar­ról nem beszélve, mennyire él­vezik a közösséget alkotó hall­gatók, hogy a csak nekik szóló utalásokat és poénokat nem is mindig értené, aki véletlenül téved a hullámsávra. Azután elhangzik egy képte­len gondolatfutam, mire legszí­vesebben betelefonálnék, hogy elmagyarázzam, nem lehet egy légből kapott állítást mint telje­sen nyilvánvaló tényt minden ellenőrzés nélkül elmondani a rádióban. De rá kell jönnöm, hogy nincs igazam: a mérték­adó újság címére pályázó lap­nak minden állítást körül kell bástyáznia bizonyítékokkal és logikai levezetésekkel, meg kell hallgatnia az összes érdekelt fe­let stb. A szabad rádiót semmi sem kötelezi erre, s a hallgató sem várja el tőle. Sok országban ennek a vi­szonylag olcsó műfajnak nagy hagyománya, a közösségi rá­dióknak stabil hallgatósága van. Nálunk a kalózrádióként való üldözöttségéről - később ittas műsorvezetőjének elszólása el­leni tüntetésekről­­ elhíresült Tilos Rádión kívül leginkább csak a Civil és a Fiksz nevét is­meri viszonylag nagyobb kö­zönség. És most ők is összerúg­ták a port. Az alábbiakban meg­próbálom fölvázolni a sokáig két jó barát képében megmutat­kozó pesti rádió összeveszésé­­nek történetét, de korántsem hiszem, hogy a végén az olvasó tiszta és mértékadó véleményt tud majd alkotni az esetről. A kilencvenes évek közepé­től osztja meg a Civil Rádió és a Fiksz Rádió a rendelkezésükre álló frekvenciát. Eleinte harma­dikként a Tilos Rádióval is osz­toztak. A médiatörvény hatály­ba lépése után közösen pályáz­tak, hogy az ugyancsak az FM 98.0-as frekvenciára külön pá­lyázó Tilos ellenében elnyer­hessék a sugárzás jogát.­­ A két rádió mögött álló ci­vil egyesületek együtt indultak, bár műsortervük lényeges kü­lönbséget mutatott - mondja Cs. Kádár Péter a Fiksz képvise­letében. - A törvény szellemé­ben akkor volt esélyünk, ha egy szervezetként jelentkezünk, ezért a Civil Rádiózásért Ala­pítvány lett a névleges pályázó. De mindenki tudta, hogy két rá­dióról van szó, és 2000-től egé­szen az idén április 19-ig úgy is működtünk: egy héten négy na­pon a partnerünk műsorát su­gároztuk, három napon pedig a miénket. Április 19-e szerda volt, a Ci­vil Rádió vette tehát át a stafé­tabotot, amit az addigi rend szerint vasárnap adott volna vissza. Csakhogy a Civil Rádió­zásért Alapítvány Péterfi Fe­renc elnök aláírásával levélben tudatta a fikszesekkel, hogy „a mai naptól megszünteti a 98 MHz-es frekvencián a Fiksz rá­dióműhely által készített mű­sorok sugárzását. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy e héten vasárnap reggel (23-án) már nem kapcsolunk át a Fiksz Rá­dió stúdiójába, hanem mostan­tól a teljes heti műsoridőben a Civil Rádió készíti és az alapít­vány mint műsorszolgáltató sugározza a műsort ezen a frek­vencián”. - 2005 derekán kezdett meg­romolni a viszony a Fiksz Egye­sülettel - mondja Péterfi Fe­renc. - Akkor küldtek el 12 mű­sorkészítőt. Mi megpróbáltunk békíteni, ám az egyesületben tisztséget nem viselő, de a hát­térben mindent a kezében tartó Cs. Kádár nem engedett. A mű­sorkészítésben is kialakultak el­lentétek, ezek fajultak odáig, hogy elhatároztuk, megvalósít­juk régi elképzelésünket: 168 órán keresztül adunk műsort minden héten. - A rádiót én indítottam el - mondja Cs. Kádár -, de mivel a Magyar Rádió munkatársa va­gyok, összeférhetetlennek tar­tottam, hogy a Fikszet vezes­sem. Sokáig nem is volt ezzel a civileseknek semmi gondjuk. Az ellentétek akkor éleződtek ki, amikor indítottunk egy kam­pányt Ne lehessen gazembere­ké az éter! címmel, de ehhez ők már nem csatlakoztak. Tavaly a rádió még Budapes­ti Közösségi Rádió néven je­lentkezett be, az idén március óta Civil Rádió néven fut. A névváltoztatáshoz az Országos Rádió és Televízió Testület hozzájárult. A Fiksz Egyesület megtámadta a határozatot, de ezt az ORTT nem fogadta el, és két hete a fellebbezést is eluta­sította. A névváltoztatásnak különben áprilisig nem nagyon volt jelentősége: egyszer egy nap bemondták, de azután a Fiksz és a Civil neve alatt futot­tak a műsorok. A fikszesek nem nyugodtak bele az új helyzetbe. Április 22- én tüntetést szerveztek a Civil stúdiója elé, ahol hangosan be­szélővel tiltakoztak a szerintük önkényes és egyoldalú intézke­dés ellen, majd pedig a hatva­nas évek egyetemi - civil - mozgalmainak - forradalmi­­ akcióit bemutató Eper és vér cí­mű filmből ismerős dalokat énekelték. A Fiksz Egyesület több bead­ványban fordult az ORTT-hez. - A törvény szerint a műsor­­struktúra jelentős megváltozta­tását 30 nappal előtte be kell je­lenteni - mondja Cs. Kádár. - Mi azt kifogásoltuk a testület­nél, hogy a Civil ezt nem tette meg. Szerintem még nem is tudják, hogyan fogják megtölte­ni a rájuk szakadt műsoridőt. Állandóan ismétléseket adnak. - Célunk, hogy az értékes műsorrészek ne hulljanak egy­szeri adással a semmibe - rea­gál erre Péterfi. - Ha valaki megnézi a műsortérképünket, láthatja, hogy a jövő héten már sokkal kevesebb lesz az ismét­lés, kialakult az új hétnapos műsorrendünk. A Fiksz rádió­sok közül is jöttek már hozzánk néhányan a műsorukkal együtt. Annak sincs akadálya, hogy va­laki nálunk is vezessen műsort, és a Fiksznél is tovább dolgoz­hasson. A Fiksz nem szűnt meg ugyanis. Az interneten tovább­ra is hallgathatók a műsorai. Persze, amíg a Budapest körze­tében hallható frekvenciának a becslések szerint 50-60 ezres hallgatósága lehet (ebből rend­szeresen visszatér ide 10-15 ezer) az interneten egyszerre 80-150 ember követi az adást. - Egyenesen bővítettük a műsort - állítja Cs. Kádár. - Há­rom adás megy párhuzamosan: a szokásos, egy punk- és egy, a japán kultúrát bemutató műsor. A közösségi rádiók honlapja között a miénk a leglátogatot­tabb, és már az éterbe is vissza­jutottunk: kis, vidéki közösségi rádiók átvesznek tőlünk műso­rokat. A kétségbeesést már hát­rahagytuk, a világhálón nem függünk az ORTT-től, akkor rá­diózunk, amikor jólesik ne­künk. A Civil Rádió stúdiója. Egyedül maradtak­Fotó: F. Tóth Gábor Péterfi Ferenc Cs. Kádár Péter • A civilesek szerint a szakítás óta egy állandó hallgatójuk biztosan van: Cs. Kádár Péter, aki az április 29-i hajnali Blueseum című műsor miatt panasszal fordult az ORTT-hez, kifogásolva, hogy politikailag egyol­dalúak voltak a választással kapcso­latos állítások. Az adás vendége sze­rint „egy olyan párt, amelyre senki nem szavazott, 5,03 százalékkal ke­rült be (...) Cinkeltek voltak a lapok!" Ettől a kijelentéstől a műsorvezető nem határolta el magát, sőt ő maga is egyet értett azzal, hogy az embe­rek annyira sötétek, hogy nem tud­ják, mire szavaznak. Nem utasította vissza a vendég ezen mondatát sem: „Megtiltanám azoknak az emberek­nek a szavazást, akiknek az IQ-ja 100 alatt van." A Civil elnöke lapunknak elmond­ta, általában tartózkodnak a pártpo­litikai megnyilvánulásoktól. Az ő vé­leménye szerint is súlyos hibát köve­tett el a műsorvezető, akit azóta nem is engednek a mikrofon mögé. Az ORTT panaszbizottsága ked­den tárgyalja az esetet. A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu A Viasat3 ugrana a lehetőségre A Viasat3 megpályázná az egyik országos kereskedelmi tévés frekvenciát, ha az ügyészség ál­láspontjának megfelelően vis­­­szavonnák a TV 2 és az RTL Klub 2012-ig meghosszabbított engedélyét. Erről Kocsis Attila, a Viasat3 vezérigazgatója nyi­latkozott lapunknak. Az Országos Rádió és Tele­vízió Testület (ORTT) tavaly nyáron hosszabbította meg pá­lyázatás nélkül a két országos kereskedelmi tévé szerződését 2012-ig. Mint arról a héten be­számoltunk, a Legfőbb Ügyész­ség felszólalást küldött a mé­diahatóságnak, amelyben tör­vénysértőnek minősítette az el­járást, egyúttal a törvényes álla­pot helyreállítására szólította fel ORTT-t. A médiahatóság a jövő heti ülésén foglalkozik az ügyészség álláspontjával. A ha­tóság elnökének reagálásából ugyanakkor arra lehet követ­keztetni, hogy a kifogásokat el­utasítják. Ebben az esetben bí­róságon folytatódhat az ügy. Kocsis Attila, a Viasat 3 ve­zérigazgatója szerint ők készen állnak arra, hogy versenybe szálljanak az egyik frekvenciá­ért. A televízió az MTG cégcso­port tulajdonában van. Ez a cég vette meg tavaly ősszel Cseh­ország második számú keres­kedelmi tévéjének, a Prima TV ötven százalékát. Ez volt az MTG addigi legnagyobb, 96 millió eurós beruházása. (Mun­katársunktól) Büntetés a megszakított Tények miatt? Akár meg is büntetheti a mé­diahatóság a TV 2-t, mert egy kínos technikai baki miatt idő előtt befejezte a Tények című hírműsorát csütörtökön. A szerkesztőség tavaly ősszel tért át a teljesen digitális techniká­ra, amely az adás előtt pár perc­cel omlott össze. A műsort ve­zető Bárdos András szerint „por került a gépezetbe”, két olyan technikai hiba követke­zett be egyszerre, amiből egy­nek is minimális az esélye. En­nek ellenére ő elkötelezett híve maradt az új digitális rendszer­nek, amely sokkal több lehető­séget kínál a híradózásban, mint a korábbi technika. Úgy tudjuk, hogy az átállás miatt ko­rábban már voltak problémák, ebből azonban szinte semmit nem vehettek észre a nézők. Főműsoridős híradót eddig még egyszer sem szakítottak meg. Az általában 25 perces Té­nyeket a kilencedik percben szakították meg. Ezzel a TV 2- nek két problémája is lehet. Egyrészt nem tartotta be a napi hírműsorra vonatkozó vállalá­sát (volt olyan tévé, amelyet azért büntetett a hatóság, mert pár másodperccel rövidebb volt az esti hírműsora az előírt 25 percnél), másrészt a kicenti­­zett reklámidő is felborult az­zal, hogy az adásmegszakítás után azonnal hirdetéseket sugá­roztak. A médiahatóságtól szár­mazó információnk szerint a műsormegszakításnál még esetleg számíthat a TV 2 az enyhébb megítélésre, de ha va­lóban több reklámot adott a te­levízió, azt szankcionálhatják. A hét televíziós technikai bakija azonban nem a TV 2-höz, hanem a világszerte százmilliók által nézett labdarúgó Bajnokok Ligája döntőhöz kapcsolódik. A nemzetközi közvetítésben per­cekig csak a párizsi meccs lógó­ja volt látható a játékosok he­lyett. A mérkőzés amúgy né­zettségi csúcsot hozott itthon a Viasat 3-nak: egymillióak­ néz­tek bele, 520 ezren pedig végig is izgulták a meccset. (H. Z.)

Next