Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-22 / 118. szám
22 • 2006. MÁJUS 22., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG Extra/Ajánló A feléledő Róma N. Kósa Judit Egy muzeológus barátom megfogalmazása szerint az ókori rómaiakat mindenki ismeri: ők voltak az a nép, akik térdig érő falak között, tető nélküli házakban élték le az életüket. Mi ráadásul közeli ismerősként tekinthetünk rájuk, a Dunától nyugatra fekvő országrész a ránk maradt városaikkal, villáikkal, temetőikkel van tele. Mégis, a római helyszínek nem tartoznak az ország leglátogatottabb kiállítóhelyei közé. Talán a „térdigérőség” teszi, hogy az emberek úgy érzik, ha egyet láttak, már mindet ismerik. Az alapok szögletei, a földből előkerült emlékek a laikus szemében nem mutatnak igazán nagy különbségeket, és a Velencei Charta szellemében mellőzött kiegészítések - a visszaépített fölmenő falak, tetők, közfalak, egyszóval minden, ami az eredeti látványt segítene elképzelni - hiánya meglehetősen egyhangúvá teszi az élményt. Pedig az óbudai Aquincumban hadrendbe állított csodás „kronoszkóp”, a romokból virtuálisan valódi házakat és utcákat varázsoló gépezet mutatja, hogy amit Magyarország földje megőrzött a római hétköznapokból, egyedülállóan érdekes ókori olvasókönyvül szolgálhat. A Duna mentén föllelhetők az erődítések, azaz a limes maradványai. Aquincum nemcsak egy jelentős részben feltárt polgárnegyeddel és az azt bemutató múzeummal szolgál, hanem a mai város réseiben ott rejtőzik egy hatalmas katonai légióstábor is. Egy óriási fürdő az Árpád híd alatt, egy hajdani fogadó romjai a Pacsirtamező utcában, a Nagyszombat utcai amfiteátrum, több őrtorony, néhány templom maradványa. A földből szívós munkával kifejtett Gorsiumban Alsó-Pannónia kultikus központját sejtik a kutatók, a Balatonfüredtől nem messze lévő Balácán egy hajdani villát találhatunk, Szombathelyen az Iseum várja a látogatót, Pécsett pedig a frissen helyreállított, ókeresztény sírkamrák. A legkevésbé ismert, de talán legkülönlegesebb emlék a tatai várban rejtőzik: egy bejárható, térélményt is nyújtó, festett, római szobát rekonstruáltak ott a kutatók. Mindezek ellenére azonban alighanem érzik a szakemberek, hogy a puszta látvány, a múlt kőben vakolatban testet öltő képe a ma nemzedékeknek már kevés. Nem véletlen, hogy a nagyobb római emlékhelyek immár mozgalmas programokat is kínálnak. Aquincumban néhány hete színpompás felvonulás, a mostani hétvégén virágkarneválnak beillő tavaszünnep volt, szombaton pedig a hagyományos költőverseny eredményhirdetésére kerül sor. Gorsiumban augusztus 26-án és szeptember 2-án is előadják Arisztophanésztól A nők ünnepét, augusztus 25-e és 27-e között pedig ismét megrendezik a szombathelyi Savaria Karnevált, ahol ez alkalommal is látványosan megelevenedik a római múlt. igaz, ezúttal már némi középkorral vegyítve. <4 1 Ötvös Zoltán A gombfocit játszani kell, nem múzeumba vinni! - ha valakinek kiszaladt valaha a száján efféle meggondolatlanság, sürgősen vonja vissza, mert a gombfoci oda is való. Erre példa egy hétvégén nyíló kamarakiállítás a Néprajzi Múzeumban. A néhány hete megnyitott, Műanyag című bemutató kísérő rendezvénye lesz a gombfoci történetét feldolgozó, május 27-től június 20-ig látható tárlat. A gombfoci az 1910-es években született az akkori Magyarország területén - mélyíti e téren hézagos ismereteinket Vámos-Lovay Zsuzsa, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese. A nagypályás focihoz hasonló szabályokkal játszható gombfoci „játékosait” eleinte csontból készült kabátgombok „személyesítették meg”. A gombokat megreszelték, megcsiszolták, hogy még alkalmasabbak legyenek a játékra. Gyakran több gombot egymásra erősítettek dróttal, vagy összeragasztották őket szurokkal. A kapukat fából barkácsolták, és gézből készült hálóval látták el. A játékosok mozgatását pöcköléssel, körömrányomással vagy fésűvel oldották meg. A labda a kezdetekkor slicc- vagy inggomb volt, amelyet olykor szintén megmunkáltak. Pályaként pedig egy sima, négyszögletű asztal is megfelelt. A játék gyorsan népszerűvé vált, olyannyira, hogy idővel felmerült az igény bajnokság megrendezésére. 1958 novemberében a budapesti Kárpátia étteremben ideiglenes szövetség alakult, majd kiírták az első Budapest Bajnokságot. Megkezdődtek a szervezett viadalok, a versenyszerű gombfocit pedig asztali labdarúgásnak nevezték el. Az eszközök is kifinomultak, specializálódtak. Megjelentek a különböző műanyagok: plexi, bakelit, nejlon, poliamid. A játéknak 1964-ben megjelent az első nyomtatott szabálykönyve. 1989-ben az országszerte működő klubok megalakították a Magyar Asztali Labdarúgó Sportszövetséget. A kezdeményezésnek aztán híre ment a világban. A következmény: 2002-ben megalakult Budapesten a nemzetközi szövetség, és szektorlabdára változtatták a versenyszerű gombfoci elnevezését. Jelenleg 5 földrész 22 országában játsszák a szektorlabdát. A Nemzetközi Szektorlabda Szövetség által kiírt világbajnokságokat eddig a magyarok nyerték. Itt legalább mi vagyunk a bajnokok, ha már a zöld gyepen nem megy. A kamarakiállításon lesz jó néhány tárgyi emlék, dokumentum a játék „amatőr” kezdeteitől (a valódi csontgomboktól) a mai napig, azaz a „profizmusig” való fejlődésig (a különböző műanyagok felhasználásáig). Ezért lett a bemutató címe Csonttól a műanyagig: gombfociból szektorlabda. Múzeumba pöckölt gombfoci A szektorlabdát öt földrész huszonkét országában játsszák Fotó: Bánhalmi János Síppal, dobbal Ligetinek Közös hangversenyt tart május 27-én az Amadinda az UMZE kamaraegyüttessel a Művészetek Palotájában. Ez alkalommal Ligeti György zeneszerzőt köszöntik másnapi, nyolcvanharmadik születésnapján. Szemere Katalin Az 1997-es Budapesti Őszi Fesztiválon mutatkozott be először az UMZE kamara-, együttes. Alapítói úgy döntöttek, hogy az 1911-ben Bartók, Kodály és Weiner Leó által létrehozott Új Magyar Zene Egyesület célkitűzéseit folytatják, aktualizálják. Ez ma úgy hangzik: a XX. század klasszikussá vált kompozícióinak repertoáron tartása mellett a kortárs magyar és külföldi zeneszerzők legújabb műveit mutatják be. Az UMZE az Amadinda együttes próbatermében, hangszerein és technikai struktúráját használva készül koncertjeire - tudtuk meg Rácz Zoltántól, aki a 17 muzsikussal idén megalapított Új Magyar Zene Egyesület alelnöke, a kamaraegyüttes művészeti vezetője. Az egyesület elnöke Vidovszky László zeneszerző, az alapítók között olyan alkotók és előadók vannak, mint Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter, Jeney Zoltán és Perényi Miklós. Az UMZE hosszas tárgyalások eredményeként 30 millió forintos támogatást kapott Bozóki András kulturális minisztertől a 2006-2007-es szezonra. Igaz, ez egyszeri dotáció, Ráczék viszont azt szeretnék, ha a zenekar önálló költségvetési tétel lehetne, így lehetőséget kapna a hosszú távú tervezésre. A koncert Ligeti egyik legjobb barátja, Kertész Imre író kifejezetten erre az alkalomra írt szövegével kezdődik. Az UMZE a 2006-2007-es szezonban 12 koncertet tervez, az első, az Hommage á Ligeti című május 27-én lesz a Művészetek Palotájában. A koncert Ligeti egyik legjobb barátja, Kertész Imre író kifejezetten erre az alkalomra írt szövegével kezdődik. Mint Rácz Zoltán a minap egy sajtótájékoztatón elmondta: szó volt arról, hogy Kertész Imre személyesen is szerepel az esten, de halaszthatatlan elfoglaltsága miatt végül videofelvételről lesz hallható a köszöntője. Ligeti 1990-ben készült Hegedűversenyét a hegedűművész Keller András adja elő, zongorára komponált etűdjeit pedig Csalog Gábor. A Síppal, dobbal, nádihegedűvel című, Weöres Sándor verseire komponált dalciklust Ligeti Károlyi Katalin énekesnek és az Amadinda ütőegyüttesnek írta, és 2000-ben játszották először. Különleges emberek a kamera két oldalán Migrációs és portugál filmek Pesten Különleges filmcsemegéket kínál mától a pesti Művész mozi, holnaptól az Örökmozgó. Az elsőben olyan fiatal rendezők játékfilmjeit vetítik, akik Afrikából Franciaországba, illetve Törökországból Németországba bevándoroltak közül származnak, a másikban új portugál művek kerülnek a vászonra. A budapesti Goethe Intézet és a Francia Intézet közös szervezésében négy napon át zajlik a Művészben a „migrációs filmnapok” programja, amely Észak és Dél kulturális találkozásáról, bevándorolt fiatalok, családok mindennapjairól szól szuggesztív erővel. A művek között akadnak híres, fesztiváldíjas alkotások, például a 2004- es Berlinale Arany Medve-díjasa, a Fallal szemben című (rendező: Fatih Akin), ezt csütörtökön vetítik. Nemzetközi elismerést hozott a ma este látható Anam című film is (Büket Alakus rendezése). Ebben három barátnő, a török Anam, a német Rita és a dél-afrikai Didi fog össze, hogy megoldja Anam súlyos családi problémáját. A vetítés után a nézők találkozhatnak a főszereplő Nursel Kosével is. A holnap kezdődő portugál filmhéten főként harmincas éveikben járó rendezők izgalmas, szép képekben és emberitársadalmi konfliktusokban gazdag filmjeit láthatjuk. Közülük az egyik nagy hírű alkotás Marco Martinsé, Alice címmel. Főhőse Márió, aki eltűnt kislánya után nyomoz elszántan, mindennap rituálisan bejárva a gyerek utolsó ismert útját. A rejtély és a nyomozás más műveknek is alapmotívuma. Raquel Freire Ruhaszaggatás című alkotása például egy régi egyetemi városban történő gyilkosságsorozat hátterét világítja meg. A Morajló part című film (Margarida Cardoso rendezése) viszont Mozambikba és a portugál gyarmati múltba visz el, ahol a főhős, Evita egy tiszttel kötött házassága révén döbben rá a gyarmattartók kegyetlenségére. Megejtően szép film a hirtelen magára maradó kisfiúról, André Valentéről szóló, Catarina Ruivo rendezésében a kis André egyetlen támasza a szomszédban lakó, ugyancsak magányos orosz vendégmunkás, Nyikoláj marad. Ezt a mozit holnap este vetítik először az Örökmozgóban. (V. Gy.) Nuno Lopez a kislányát kereső apa szerepében az Alice című filmben J 4 4 Ricky Martin először Budapesten Serfőző Melinda Ricky Martint aligha kell bemutatni a könnyűzene kedvelőinek: ő volt az, aki elindította a még ma is tartó latin hullámot a popban. De ha valakinek ez nem elég, idézze fel a futball-vb-k hivatalos dalait - amelyik legelőször beugrik (La Copa de la vida), az is Ricky Martin száma. Az utóbbi években kissé eltűnt énekes ismét turnézik, és most először, május 24-én Budapestet is útba ejti: a Papp László Budapest Sportarénában lép fel. Az énekes Puerto Ricóban született, és először a nyolcvanas évek végén tűnt fel A nyomorultakból készült musical Broadway-változatában. Aztán 1998-ban ő énekelte a már említett hivatalos vbhimnuszt, amellyel 30 ország slágerlistáinak első helyét bérelte ki egy időre. Egy évvel később Vuelve című albuma elnyerte a legjobb latin popprodukcióért odaítélt Grammyt, Ricky pedig sorra gyártotta a slágereket, mint a La Bomba, a Maria, a She Bangs, a Private Emotion vagy a Nobody Wants To Be Lonely - így már semmi meglepő nincs abban, hogy világszerte 70 millió lemezt adott el. Bár a 2000-es évek elején is megjelent két albuma, a média kevesebbet foglalkozott vele - talán azért, mert az általa teremtett új divatnak, a latin popzenének már nem ő volt az egyetlen ismert képviselője. Tavaly aztán kiadott egy újabb korongot Life címmel, amely ismét ráirányította a figyelmet. Ennek új dalai és a régi slágerek is hallhatók lesznek a mostani koncerten, amelyen tíz nagyszerű muzsikus szolgáltatja a zenét Ricky Martin mögött.