Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-06 / 105. szám
20 • 2006. MÁJUS 6., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Ext a/Média Lapkiadók udvarolnak a fiataloknak A 13 évesek már követik a divatot, rendszeresen járnak vásárolni, márkatudatosak és jelentősen befolyásolják szüleiket is. Néhány szempont, amely indokolja, hogy miért fordultak a gyerekek felé a lapkiadók. A Pesti Est a héten Est Neked! címmel indított egy új, 12-18 éveseknek szóló ingyenes magazint. A célcsoport körülírása szerint már az általános iskola alsóbb tagozataiba járók többségének is van saját (feltöltős) mobiltelefonja, és a hétvégi családi program mellett már önállóan is eljárnak moziba, plázába, sportolni. Beszédes, hogy a magazinok 1 t A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Megrendülő tévés monopóliumok Akit nem hoz lázba a televíziózás már sokat emlegetett, de távolinak tűnő digitalizálása, az is olvasson tovább. Mert előfordulhat, hogy nem láthatja majd a TV 2-t. Szegről-végről éppen a digitalizáció miatt. Haszán Zoltán Miközben eddig arról cikkeztünk, hogy egyre közeledik a televíziózás digitális korszaka, amikor a mostaninál sokkal nagyobb lesz a választék, úgy tűnik, az átállás első lépése mégsem pontosan ebbe az irányba visz. A TV 2 a héten bejelentette, hogy beperli a Digi TV-t, mert az lopja a műsorát. Való igaz, a februárban startolt, alacsony áraival nem éppen a konkurencia szeretetétől övezett kábeltévé-szolgáltató nem fizet a TV 2-nek azért, mert egyebek között az ő műsorát is eladja az előfizetőinek. Tegyük hozzá, ez eddig nem is volt szokás. Magyarországon kétféle kereskedelmi tévé van. Az első, egyben legirigyeltebb kategória az alapvetően a hirdetésekből élő. Ezek az országos kereskedelmi csatornák. A két nagy a hirdetéspiac nyolcvan százalékát uralja, ezzel elszívja a levegőt és a pénzt a többi csatorna elől. Ezért alakult ki a második kategória, ahová azok a tematikus csatornák tartoznak, amelyek - reklámbevételek híján - elmennek a kábeltelevíziósokhoz, felajánlják az általuk előállított tartalmat, a kábelesek meg - ha tetszik a portéka - fizetnek a műsorért, és beteszik az előfizetői csomagjaikba az adót. Most ez a klasszikus felállás látszik megszűnni. Az országos televíziók ugyanis - amelyek eddig ingyen adták a kábeleseknek a műsoraikat - egyre nehezebben tudják megtartani döntő fölényüket a hirdetési piacon. Konkurencia eddig is volt, a kábeltévék technikai lehetőségeit már korábban is szétfeszítette a kínálat. A digitalizáció éppen arra nyújt megoldást, hogy az eddiginél is több csatorna jusson el az előfizetőkhöz, s ne csak kábelen, hanem akár a hagyományos szobaantennákon vagy műholdon át is. A Digi TV ez utóbbiban utazik, ráadásul az átlagos keresetűek számára is megfizethető áron (két év alatt átlagosan havi 1350 forint az előfizetési díj). Márpedig ha olcsón sok tévéhez fér hozzá a néző, akkor nem biztos, hogy csak a TV 2-t és az RTL Klubot nézi. Ha pedig így tesz, a hirdetők is felfedezik a kisebb tévéket. Az idén egyes számítások szerint két és fél milliárdot vesznek már el az egyre nézettebb tematikus csatornák az országosaktól. Ráadásul a TV 2 és az RTL Klub évente fejenként több mint másfél milliárd forintot fizet azért, hogy adásuk szobaantennával is bárhol az országban fogható legyen. A TV 2 például most kért átütemezési lehetőséget az ORTT-től, de nem kapta meg. Ehhez képest kis beruházással és már alacsony előfizetési díjjal műholdról az ország szinte minden pontján leszedhető legalább harminc magyar nyelvű műsor. Kereszty Gábor, a TV 2 vezérigazgatója szerint mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy új időszak jön, s ezért kérnek pénzt a Digi TV-től a műsorukért. Nem is keveset: egy eurót minden előfizető után, amit a Digi TV-nél irreálisnak tartanak. Ma ugyanis átlagosan 60 forintot, azaz a TV 2 által kért összegnek kevesebb, mint a negyedét fizetik a kisebb tévéknek. A TV 2 jelezte: megegyezés híján letiltja a műsort. Azt is fontolgatják, hogy a Digi TV mellett átvizsgálják a többi kábeltévével kötött szerződésüket is. Ez azért lesz nehezebb, mert a műsorokat a Digi TV-hez hasonlóan műholdról, digitálisan továbbító UPC Directtel hosszú távú szerződésük van. De az internetes televíziózást próbálgató T-Online már nem kapja meg ingyen a TV 2 műsorát.Az RTL Klub más úton jár. Nem akaszt tengelyt a kábelesekkel, hanem a tematikus csatornákkal köt szerződést a reklámidejük értékesítésére. Több mint tíz kistévé hirdetési bevételeit vette így kezébe.) A digitális jelen tehát az, hogy a Digi TV harmincezer előfizetője TV 2 nélkül maradhat. A rendszer működtetője azt javasolja, hogy akinek hiányzik a TV 2, az szerezzen be szobaantennát. Ez is egy megoldás. A Digi TV honlapja. Műholdvevő és szobaantenna együtt a jövő? Ifjúsági lapok auditált példányszámú lelőhelye is iskolákban, gyorsétterem-hálózatokban és bevásárlóközpontokban lesz. Nem elhanyagolható, száztízezer példányban nyomják az életvezetési lapot, hetente. A fiatalok megcélzása lehet az egyik kitörési pont az ingyenes magazinok piacán. A sokáig vetélytárs nélkül működő Pesti Estnek az elmúlt években két konkurense is akadt. A három ingyenes programmagazin példányszáma közel azonos (a Matesz első negyedéves adatai szerint a Pesti Est összesen terjesztett példányszáma 127 402, a Flyerzé 122 762, az Exité 117 208). Ráadásul egyre több terjesztési ponton szűnik meg a Pesti Est kizárólagossága, így egyre inkább a tartalomra kerül a hangsúly. A jelek szerint most oldalszámháború indulhat, hiszen a Pesti Est növelte a magazin lapjait, 176 oldalasra hizlalva fel, főként az eddigi hűvös beharangozókat kiegészítő szubjektív véleményekkel. Az Exit jelenleg 112 oldalt, a Flyerz nyolcvanat ad ingyen az olvasóknak, illetve kínál fel a hirdetőknek. A fiatal olvasók körüludvarlása nemcsak az ingyenes magazinok piacán indult el. A National Geographic (amit az Exitet is kiadó Sanoma jelentet meg itthon) még lejjebb tette a lécet, az olvasást éppen megtanuló 7 évesekkel is számol az új lapja olvasói között. A szintén ezen a héten, harmincötezer példányban a piacra kerülő National Geographic Kids ismeretterjesztő gyerekmagazin célja, hogy a fiatalokat játékos és számukra is érthető módon ismertesse meg az állatvilág érdekességeivel, a természettudományok szépségeivel és a nagy felfedezések titkaival. Bevált recept alapján dolgoznak, a Kids harminc éve sikeres az Egyesült Államokban és már 11 országban jelent meg. (Munkatársunktól) Bár a rendszerváltás előtt is volt rá példa, az utóbbi másfél évtizedben egyre több médiaszereplő ad ki könyvet. Többnyire a lektűr sajátos kategóriájába sorolhatók az általuk vagy róluk írt kiadványok. A képernyős ismertség már a szépírói pálya indításában is segíthet. Varsányi Gyula A médiaszereplők könyvei általában nem szorulnak külső támogatásra. Máskülönben meg se jelennének. Kiadásuk gyakran a „kis befektetés - nagy haszon” elvén alapul - szerzőnek, kiadónak egyaránt. Ha interjúkötetről van szó, csak le kell írni a hanganyagot, meg kell szerkeszteni, és máris mehet a nyomdába - mondta egy nevének elhallgatását kérő kiadói vállalkozó. Még nyersebben fogalmazott a rádióból ismertté vált Csiszár Imre egy alkalommal: „Mindenki azt ír a profitot termelő könyvébe, amit akar, hogy meghozza számára a remélt hasznot. Lelkiismeretből pedig mindenkinek csak egy van”. Mindazonáltal nem szabad egy kalap alá vennünk minden ilyen kiadványt. A kilencvenes évek első felében megjelenő médiakötetek inkább a rádió és a televízió belső harcaival, a „médiaháborúk” frontvonalaival foglalkoztak, a tényfeltárás szándékával. Akkor változott meg a tematika, amikor „sztárgyárakként” kezdtek működni a kereskedelmi televíziók. Az újdonsült tévés „arcok” - műsorvezetők, valóságshowhősök, megasztárok - felfuttatásában elsősorban a bulvárlapok serénykedtek, a már befutottak viszont megjelentek a könyvkiadásban is. Sokukat az illékony képernyős hírnév üzleti kiaknázása mellett a maradandóság vágya is hajtotta. Legtöbb kiadványuk mégis konjunkturális termék maradt. Érdekes példa Árpa Attiláé. . Ő az RTL Klub kreatív igazgatójaként az új idők egyik hőseként tűnt föl. Amint azonban távozott a csatornától, megírta Ha én ezt a klubról elmesélem címmel tévés pályafutásának történetét, gátlások nélkül föllebbentve a fátylat tévés kulisszatitkokról. (A „leleplezés” persze semmit sem javított a kereskedelmi televíziózás értékrendjén.) Azok közül, akik arcukat is adták egy-egy csatornának, ugyancsak távozásuk után váltak többen könyvszerzőkké - noha nem a leleplezés szándékával. A nagy konkurens TV 2 sztárja, Stahl Judit például szakácskönyvek címlapján jelent meg, a témára saját kiadót is alapított. Stahl párja a TV 2- ben, Pálffy István ugyancsak próbálkozott könyvvel. Pálffyval ellentétben Havas Henrik vagy Vujity Trvtko nem maradt egykönyves szerző. Havasnak fél tucatnál is több kötete jelent meg eddig az Alexandra Kiadónál. Elég csak a címüket böngészni - A bűnről és a bűnhődésről, Kurvaélet, Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya, Pornó I.—II. -, hogy lássuk, mire számíthatunk, ha föllapozzuk őket. Az Alexandra kiadóvezetője, Gyuricza Eszter elmondta lapunknak, a piacon Trvtko könyvei a legsikeresebbek, „nagyságrendileg 50 ezer példány fogy belőlük kötetenként”. Az elmúlt évben a második legnépszerűbb ilyen jellegű könyvük a TV 2 műsorvezetői, Azurák Csaba, Dorogi Gabriella és mások A Naplótitok című munkája volt. A többi nagyjából kiegyenlítetten fogy, kötetenként mintegy 3-5 ezer példányban. A bevételt és a hasznot persze nemcsak az Alexandránál, másutt sem verik nagydobra. Más szerzők magánéletüket viszik ki a könyvpiacra. Erre példa Albert Györgyi Miért pont én? vagy Csisztu Zsuzsa Napló című kötete. Egészen sajátos eset Kepes Andrásé. A népszerű műsorvezető főként az után jelentkezett könyvekkel, hogy szerencsésen végződött betegsége miatt kénytelen volt megválni a képernyőtől. Csak mostanában tért vissza, addig egyebek között fiatal írók novelláiból állított össze sikeres köteteket. Noha másként, de ugyancsak a szépirodalom és a televíziós szereplés kapcsolódik össze a népszerű író, Vámos Miklós munkásságában is. Könyvei piaci sikerét szépírói teljesítménnyel éri el, de személyes vonzerejét tévéműsorai is növelték. Újat hozott a médiakönyvek műfajában Tisza Kata. Az Erdélyből érkezett fiatal író novellákkal kezdett, és belemerült a rádiózás, televíziózás világába. Második novelláskötete, a Reváns már nemcsak a szerző tömegmédiában frissen megszerzett népszerűségére épít, hanem témájában is a médiaszemélyiségeket célozza meg. Nemrég jelent meg, és már a pesti Fókusz Könyváruház, valamint a Libri toplistáján egyaránt az ötödik helyen szerepel. Talán Tisza Kata az első író, akinél a könyv, az írás és a médiaszereplés már alig szétválasztható a karrierben. Médiaszereplők a könyvpiacon Maradandóra vágynak, konjunkturális terméket készítenek Bravo 48 954 Bravo Girl 46 967 Bud Mad 21 319 IMrj.,Viiil 51 426 Junior 108 926 Sztrákönyvek - könyvsztárok Fotó: Reviczky Zsolt Közszolgálati ötlet: Magyar elsők Gondolták volna, hogy az első hazai autókba még patikában vásárolták a benzint? Pedig így volt, csak föl kell lapozni a képernyőről jól ismert Rózsa György nemrég a Kossuth Kiadónál megjelent Magyar elsők című könyvét. A gazdagon illusztrált kultúrtörténeti kötet mind tartalmában, mind küllemében rendhagyónak számít a hazai „tévéskönyvek” piacán. Arra példa ugyanis, miként lehet hasznosabbá tenni egy jó közszolgálati műsorötletet. A Magyar Televízióban a már száz adásra duzzadt sorozat Magyar elsők anyagának egy részét mutatja be. A kötetben szereplő fejezetek a magyar történelem, a nemzeti kultúra évszázadainak hétköznapjairól szólnak. Azokról a jelenségekről, eseményekről, amelyeket az akkori köznapi emberek átélhettek. A tévés pályája negyvenedik évfordulóját éppen most ünneplő Rózsa György az iskolai igényekre gondolva VHS-, illetve DVD-lexikonként is szívesen megjelentetné a 150 adásra tervezett sorozatot. Olyan interaktív világhálós honlapot is tervez, amelyen a közönség maga is bővíthetné a Magyar elsők adattárát. Elképzelt egy kiállítást is a műsor anyagából. Kérdés, akad-e majd támogató ezekhez is.