Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-16 / 113. szám
2006. MÁJUS 16., KEDD • NÉPSZABADSÁG 10 • Világ Újraosztott frekvenciák Pluszigények az utolsó pillanatban Haszán Zoltán jelenti Genfből Huszonöt országos televíziós csatorna és egy tucat rádiófrekvencia: ehhez juthat hozzá egy magyar médiafogyasztó néhány éven belül, ha a tegnap Genfben elkezdődött nemzetközi konferencián a magyar tárgyalódelegáció kiharcolja a minimális célt. Az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület négy hét alatt kívánja lezárni az egyeztetést több mint száz ország között az új, digitális frekvenciahálózatról. Erre azért van szükség, mert a mostani analóg frekvenciákat legkésőbb 2012- ig lekapcsolják, és új technológiára vált a világ. A digitalizáció az eddiginél jobb minőséget és több csatornát kínál. Az egyeztetés a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy hatalmas teremben több mint ezren tárgyalnak arról, hogy milyen erővel sugározhatnak az adótornyok, amivel még nem zavarják a szomszédos országokban a tévézést. Kívülálló számára ez felfoghatatlanul bonyolult folyamat, amelynél csak az igényeket összesítő szoftvernek a frissítése három napig tartott. Ebben azért volt némi meglepetés is, mert kiderült, hogy például Szlovákia az utolsó pillanatban ötszáz kisebb-nagyobb adóra jelentett be pluszigényt. Ezek közül háromszáz az első pillanatban teljesíthetőnek tűnik, a maradék kétszázat viszont egyesével kell végigtárgyalni. Ez azért kellemetlen, mert ezek az egyeztetések végeredményben már 2004 óta tartanak. Amúgy az elmúlt hónapokban a tárgyalási technika részévé vált, hogy nem is annyira fontos igényeket jelentenek be, ezekből aztán lehet engedni. Ráadásul földrajzi adottságainkat tekintve nem kifejezetten jó az alkupozíciónk. A szomszédos országok magas hegyeiről sugárzott jelek ugyanis akadálytalanul jutnak el hozzánk, a mi adótornyaink viszont a sík terepeken okoznak gondot. Ezért nemcsak a hét szomszédos országgal kell egyeztetnünk, hanem Csehországgal, Lengyelországgal és Boszniával is. Ebből alakul majd ki június közepére az új frekvenciarendszer. Az első napon a magyar tárgyalódelegációt vezető Kovács Kálmán informatikai miniszter lapunknak elmondta: a most használt hullámhosszokról még 1961-ben döntöttek egy hasonló folyamatban, így várhatóan a mostani döntések is ötven évre meghatározzák majd, hogy hány televíziós és rádióadás lesz fogható Magyarországon. A minimális terv öt tévés multiplex (azaz frekvenciahálózat), amely huszonöt tvadást jelent, amelyek az ország minden pontján foghatóak lesznek. A tárgyalások tétje további két multiplex tíz újabb televíziós csatornával. A napokban dől el, hogy a határ menti sugárzásról szóló alkuk következtében ezek az ország mekkora területén lesznek elérhetőek. A digitális rádiós minimum 12 országos csatorna, régiónként további hat adóval. Mindez ugyanakkor egyelőre műszaki feltétel. A digitális átállásról szóló törvény ugyanis nem ment át tavasszal a parlamenten, miután a Fidesz nem támogatta a kétharmados többséget igénylő törvénymódosításokat. Abbasz partner Moszkvában Hírösszefoglalónk „Legyen ez az év a béke éve. Üljünk tárgyalóasztalhoz, távol az ultimátumoktól és az egyoldalú politizálástól. Van partneretek” - üzente Mahmud Abbasz felvételről sugárzott hétfői televíziós beszédében, amelyben megemlékezett Izrael Állam megalakulásáról, melyet a palesztinok a „katasztrófa napjaként” ismernek. Abbasz egyben sürgette, hogy a Gázai övezet palesztin fegyveresei szüntessék be a rakétatámadásokat, és arra kérte a zsidó államot, hagyjon fel az egyoldalú politizálással, mert az megerősíti a szélsőségeket. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője úgy reagált Abbasz beszédére, hogy bár Izrael is békét akar, nem lehet figyelmen kívül hagyni a Hamaszt, amely komoly politikai erő birtokosa lett a parlamenti választásokat követően. A palesztin elnök egyébként tegnap Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz államfővel találkozva köszönetet mondott Oroszországnak, amiért Moszkva tízmillió dollárnyi sürgős pénzügyi segélyt folyósított a Palesztin Nemzeti Hatóságnak, Washingtonnal és Brüsszellel szemben demonstrálva, hogy a palesztin kormányt nem szabad elszigetelni a radikális Hamasz hatalomra kerülése miatt. Oroszország folytatja a párbeszédet a Hamasszal, de viszonzó lépéseket vár a palesztin kormányt vezető iszlám radikális mozgalomtól - közölte a találkozó után Alekszandr Szaltanov orosz külügyminiszter-helyettes. A palesztin elnök (balról) az orosz elnöknél Szocsiban Fotó: Reuters/ITAR-TASS Amerika ismét megnyitja nagykövetségét Líbiában Hírösszefoglalónk Líbia végleg megszűnt „kitaszítottnak” lenni, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy negyedszázados szünet után helyreállítja diplomáciai kapcsolatait az észak-afrikai országgal. Washington megnyitja tripoli nagykövetségét, és leveszi Líbiát a terrorizmust támogató országok listájáról. A két ország kapcsolatai még 1979-ben váltak ellenségessé: Irán-párti tüntetők felgyújtották az amerikai nagykövetséget, 1986-ban pedig az amerikai légierő líbiai célpontokat bombázott. Az ellenséges viszony azt követően vett 180 fokos fordulatot, hogy Líbia 2003 decemberében feladta nukleáris programját. Ezt megelőzőleg az idők változását megérző és az USA felé nyitó Moammer Kadhafi ezredes rezsimje felelősséget vállalt azért a terrorista merényletért, amely során líbiai ügynökök Lockerbie felett felrobbantották a Pan Am gépét 259 emberrel a fedélzeten. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása segíthet az úgynevezett AIDS-per megoldásában is. Öt bolgár ápolónőt és egy palesztin orvost ugyanis azzal vádolnak, hogy szándékosan fertőztek meg több száz líbiai gyermeket. HIRDETÉS 3 // Felhőtlen olvasás nyáron Üdülése idejére irányítsa át előfizetését! Előfizetését átirányíthatja arra a címre, ahol szabadságát tölti! Átirányítási szándékát, kérjük, írásban jelezze a kiadónál! Levélcím: Népszabadság Terjesztési Igazgatóság, Budapest Pf. 1960. Fax: 436-4348. E-mail: terj@nepszabadsag.hu Szolgáltatásunk csak belföldön vehető igénybe, s legalább 5 napra. Ennek bejelentése minimum 6 munkanappal az átirányítás kezdete előtt szükséges. Egy hónapon belül csak egy címváltoztatásra van lehetőség. Kérjük, segítse a kézbesítők munkáját, nevét jól láthatóan írja ki a postaládán, és ha szükséges, biztosítsa a bejutást a kapun. Telefonáljon, ha a hírlapárusoknál nem kapott Népszabadságot! Népszabadság ügyfélszolgálat (06-1) 436-4484 munkanapokon 8 és 16 óra között. NÉPSZABADSÁG tájékozottság magabitossá lesz. Hamis találmány Kínában Szégyen lett a nemzeti büszkeséget „jelző” csipből Nagy Mercédesz Peking Kína elismerte, hogy a három éve nemzeti ovációval fogadott, első hazai fejlesztésűnek mondott csipje lopott ötlet, és „koppintott” terv szerint készült. A múlt hét végén robbant ki a botrány, mely szerint az ország egyik legbriliánsabb fiatal kutatójának tartott sanghaji Chen Jin találmánya, az első kínai fejlesztésű csip egy már korábban ismert technológia alapján készült. A korábban Texasban doktorált Chen az egyetemet, a sanghaji és a központi pekingi kormányzatot, a Tudományos és Technológiai, valamint az Oktatási Minisztériumot, továbbá különböző cégeket megtévesztve szerzett hatalmas összegeket a „kutatásokhoz”. Az önálló fejlesztésűnek mondott, népszerű fogyasztási cikkekbe, például MP3-lejátszókba, mobiltelefonokba szerelt digitális jelfeldolgozó csipeket később saját cégén keresztül értékesítette. A leleplezés egy feljelentő levél nyomán indult, két hónapos kormányzati nyomozás előzte meg. A központilag kiadott hírek egyelőre nem nevezték meg, hogy pontosan honnan származott a Chen által magának tulajdonított innováció, nem hivatalosan viszont az amerikai Motorola neve került szóba az ügy kapcsán. A 38 éves doktor Chen Kína büszkeségéből Kína szégyene lett. A nagy nevű sanghaji Jiaotong egyetem mikroelektronikát tanító dékánját azonnal megfosztották állásától és akadémiai titulusaitól. Az áltudósnak várhatóan a bíróságon kell majd elszámolnia tettével, bár azt még nem tudni, hogy számíthat-e hasonló komoly büntetésre, mint dél-koreai kollégája, a korábban hazájában szintén nemzeti hősként ünnepelt klónkutató Hwang Woo-suk, akire akár életfogytiglani börtön is várhat. Chen esete nem az első a tudományos eredményeket újra feldolgozó, majd azt sajátjukként publikáló kínai akadémikusok sorában. Az idén több tudóst is perbe fogtak plágium vádjával. Szakértők szerint a jelenség két dologgal magyarázható. Az egyik, hogy a jelenlegi jogszabályok nem helyeznek kilátásba komoly retorziót a hasonló ügyekben, valamint hogy a tudósok egyidejűleg saját cégeket is birtokolhatnak, ahol a csillagászati bevételek reménye elhomályosítja a szakmai erkölcsöt. Tajvan távol a WHO-tól Tajvant minden bizonnyal az idén sem veszik fel az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO). Genfben május 22-én kezdődik a szervezet éves közgyűlése, s a most tizedszer próbálkozó sziget ügyét a jelenlegi állás szerint napirendre sem fogják tűzni. A rendszeresen megfigyelői státusért folyamodó Tajvan ügyét a Kínai Népköztársaság akadályozza, elsősorban azzal az érveléssel, hogy a WHO-nak szuverén államok a tagjai, s ez a feltétel ebben az esetben nem adott. A kínai hivatalos szervek mindig azt hangsúlyozzák, hogy Kínának része mind az anyaország, mind a sziget, így Peking az egészet képviseli a szervezetben. Tényszerűen persze az a helyzet, hogy Kína - függetlenül attól, ki mennyiben ad igazat a szuverenitásról szóló okfejtésnek - nem tudja érdemben képviselni Tajvant. Ugyancsak igaz, hogy fontosabb kérdésekben - bonyolult csatornákon keresztül - a sziget igénybe tudja venni a WHO bizonyos szolgáltatásait. A kérdés igen erőteljesen vetődött fel az atípusos tüdőgyulladás 2003-as terjedésekor, amely érintette mindkét területet. Ugyancsak napirenden tartja az ügyet a madárinfluenza fenyegetése. A nemzetközi közösség azonban a jelek szerint nem tartja olyan kritikusnak és megoldhatatlannak a konkrét problémákat, hogy emiatt ujjat húzzon Kínával, s megsértse az úgynevezett „egy Kína” elvet. Az idén már januárban a WHO igazgatósága elé került az ügy (Belize javaslatára), s akkor ott elvetették, hogy a közgyűlés májusban foglalkozzék vele. Közben Tajpejben kormányzati emberek arról beszéltek a nyilvánosság előtt, hogy a jövőben már nem megfigyelői státust, hanem teljes jogú tagságot igényelnek majd. (K. Gy.)