Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-18 / 115. szám
Kifogásolt tévés hosszabbítások Az ügyészség visszavonatná a TV 2 és az RTL Klub engedélyét Törvénysértőnek minősítette a TV 2 és az RTL Klub televízió műsor-szolgáltatói szerződésének múlt nyári meghosszabbítását a Legfőbb Ügyészség, egyúttal a törvényes állapot helyreállítására szólította fel a tévékkel megállapodó médiahatóságot. Ez korántsem jelenti azt, hogy felbontják a szerződésüket. Fekete Gy. Attila-Haszán Zoltán Nem lehetett volna meghosszabbítani tavaly nyáron a két országos kereskedelmi csatorna műsorszolgáltatási szerződését 2012-ig, sőt már korábban fel kellett volna mondani a két tévé működését lehetővé tevő megállapodásokat. Ezt tartalmazza a Legfőbb Ügyészség felszólalása, amit már postáztak a szerződéshosszabbítást aláíró Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) - adta hírül a Magyar Nemzet. Márciusban Takács Albert helyettes ombusman kezdeményezésére indult ügyészségi vizsgálat a kereskedelmi televíziók szerződéseinek meghosszabbítása miatt. Az 1997-ben megkötött, tíz évre szóló szerződések újabb öt évre történő meghosszabbításáról legkorábban ez év tavaszán dönthetett volna az ORTT, a testület azonban váratlanul egy évvel előbbre hozta a döntést. (Nem hivatalosan célszerűségi és gazdasági okokkal indokolták e döntést. Nem hivatalosan azzal, hogy ne a kampány idejére essen az egyezkedés.) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese ezt nem fogadta el, és súlyosan elmarasztaló véleményt fogalmazott meg a hosszabbítással kapcsolatban. Takács Albert álláspontjával a lényegét tekintve megegyezik az ügyészség véleménye. E szerint: a médiatörvény elvben lehetőséget ad ugyan arra, hogy a műsor-szolgáltatói szerződéseket pályáztatás nélkül egyszer, öt évvel meghosszabbítsák, de csak akkor, ha a szolgáltatók nem követtek el súlyos vagy ismétlődő törvénysértéseket. A két kereskedelmi tévét azonban tucatnyi jogerős bírósági ítélet és másfél száz ORTT- határozat marasztalta el a médiatörvény megszegéséért. Némelyik eset az ügyészség szerint olyan súlyú volt, ami már önmagában is indokolta volna az 1997-es szerződés azonnali felbontását. Az újrázást tiltó súlyos vagy ismétlődő törvénysértés kritériumai nincsenek pontosan meghatározva. Némi fogódzót az ad, hogy a törvény a műsorszolgáltatási díj nem fizetését a súlyos kategóriába sorolja. A Sláger Rádió például korábban hátralékot halmozott fel, ennek ellenére szerződését meghosszabbították, ráadásul a vártnál rosszabbul alakuló piaci helyzetre tekintettel az ORTT még a díj radikális csökkentésébe is belement. Az ORTT éves beszámolója szerint 2000 és 2005 között a TV 2 3002 vélelmezett jogsértést követett el, az RTL Klub 1848-at. Csak tavaly a TV 2-nél 696 törvénysértést kifogásolt az ORTT, az RTL Klubnál 39-et. Ezek többségét bíróságon fellebbezték meg. De ha csak a szerződéshosszabbítás napját, július 20- át nézzük: a TV 2 2004. évi beszámolóját az ORTT nem fogadta el, mert nem teljesítette azt a vállalását, hogy napi műsoridejének 32 százalékában közszolgálati műsorokat sugároz, és azt sem, hogy főműsoridőben ugyanez az arány 26 perc. Emiatt tízmillió forintos kötbért is kiszabott. További hatmilliót meg azért, mert a reklámok meghaladták a napi 15 százalékos műsoridőt. Egy másik döntéssel - szintén e napon - a TV 2- re a korhatárkarika rossz alkalmazása miatt 4,5 milliós kötbért szabott ki a hatóság, az RTL Klub műsorát ugyanezen ok miatt öt percre felfüggesztették. A közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján az ügyészség a törvényes állapotok helyreállítására szólította fel az ORTT-t, de kétséges, hogy a kérésnek lesz-e foganatja. A médiahatóság elnöke lapunknak azt mondta: korábban az ügyészség már hozott egy olyan döntést, hogy nincs hatásköre a szerződéshosszabbítás kérdésében. Az ORTT ugyanis nem hatóságként, hanem egy polgári szerződés egyik feleként állapodott meg a televíziókkal. Szakértők szerint sem kell a két nagy kereskedelmi televíziónak szerződésbontástól tartania. Az ügyészi felszólalás a törvényesség helyreállítása érdekében tehető legenyhébb intézkedés, de figyelmen kívül hagyásának nincsenek közvetlen következményei. Az viszont előfordulhat, hogy bíróságon folytatódik a történet, ha az ORTT nem veszi figyelembe a felszólalást, az ügyészség pedig emiatt pert indít. Az ORTT tagjai 2004-ben tettek esküt Kovács György elnök, Ladvánszky György, Szalai Annamária, Timár János és Wéber János Fotó: Szabó Barnabás Orbán jövőjét latolgatja a Heti Válasz Hírösszefoglalónk Orbán Viktor előbb-utóbb pártja tiszteletbeli elnöke lehetne, vagy a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöki tisztét foglalhatná el - ez áll a Heti Válasz ma megjelenő számában Vezéráldozat címmel megjelent írásban. A Szőnyi Szilárd által jegyzett cikk szerint a Fideszben is latolgatják, hogy a tiszteletbeli elnöki pozíció betöltése mellett Orbán pártja gyakorlati irányítását átadná másnak. Van olyan elképzelés, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként lenne Orbán a jobboldal szellemi vezetője. Megint más lehetőség szerint néhány év múlva a KDNP élére olyan politikust kell találni, aki a két párt miniszterelnök-jelöltje lehetne, s így Orbán a Fidesz vezetőjeként szélárnyékba kerülhetne - a Heti Válasz elemzése szerint. Az Orbán-kormány volt szóvivője, Borókai Gábor által jegyzett hetilapnak a pártelnök egy bizalmasa elmondta, hogy Orbán belátta: „bár személye továbbra is nélkülözhetetlen, a vezérszerepnek búcsút kell intenie”. Ugyanakkor a váltásnak nem „királypuccsal”, hanem a stafétabot kulturált átadásával kell végbemennie, úgy, hogy ne bizonytalanítsa el a párt szavazóit - idézi a lap Orbán bizalmasának szavait. A hetilap írása szerint bonyolítja a helyzetet, hogy „ma még azt sem tudni, politikai értelemben megszületett-e az az ember, akire a politikus önszántából vagy adott esetben a pártbeli erőviszonyok megváltozása okán rátestálhatná az elnöki szerepet”. A Heti Válasz emlékeztet arra, hogy múlt héten az InfoRádióban Kövér László is felvetette az elnök helyzetének áttekintését. Azt mondta, hogy Orbán továbbra is a Fidesz meghatározó politikusa lesz, ám hogy milyen poszton, az a következő évek kérdése. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője közölte, nem kívánják kommentálni a Heti Válasz írását. w 4 1 Egyeztetések: az MDF nyitott, a Fidesz és a KDNP még kivár Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerdán elfogadta Gyurcsány Ferenc ügyvezető miniszterelnöknek a kétharmados törvényekről szóló egyeztetésre vonatkozó kezdeményezését. „Bajban van az ország: a középosztályt képviselő MDF-nek ott a helye, s ha segítség kell, segít” - írta az MDF elnöke válaszában. Orbán Viktor, a Fidesz május 22-i elnökségi ülése után ad választ - közölte lapunkkal Szijjártó Péter szóvivő. A Fidesz alkotó ellenzékként minden olyan indítványt támogatni fog a parlamentben, amely a Fidesz programjában szerepel, vagy az emberek számára kedvező változásokat eredményez. A kereszténydemokraták hasonló álláspontot képviselnek. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a párt elnökségi ülése után ad választ Gyurcsány Ferencnek - nyilatkozta lapunknak a KDNP szóvivője. Lukács Tamás hozzátette: a KDNP „az alkotó ellenzékiségnek megfelelő válasszal él majd”. (Cs. I.) NÉPSZABADSÁG • 2006. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK Magyarország•3 Megosztóbb-e Demszky személye ma, mint négy, nyolc, tizenhat éve? Magyarán: ősszel is olyan fegyelmezett lesz-e a szavazótábor, mint tavasszal? Az ötödik nekifutás Kis Tibor Még Budapest-szerte csengtek a telefonok, Demszky Gábor érdeklődésével újraindulási esélyei felől, amikor a kérdés formálissá vált: az SZDSZ ötödször is Demszkyt jelöli főpolgármesternek. A szemlélő számára azonban vannak megválaszolatlan kérdések. Először is: mi az oka a kapkodásnak? Nem ért volna rá a telefonos kérdezősködés végén, imponáló adatokkal alátámasztani: lám, a fővárosiak nem tudnak betelni a 16 éve regnáló főpolgármesterrel? Talán a szabad demokraták úgy gondolták, Magyar Bálint esetleges „beáldozásán” túl több rizikót nem vállalhatnak, s ezt a kormánykoalíciót szentesítő egyezség előtt akarták országvilággal és persze a tárgyalópartnerrel tudatni? Tény, hogy Demszky Gábor szintén emblematikus alakja a pártnak. A tizenhat egy helyen töltött évvel egyszersmind a rendszerváltás nemzedékének egyik politikai csúcstartója - nimbusza, ha foszladozott is, nem vált semmivé, mint annyi másnak. Pedig két éve, nyáron sokan temették. Az olcsón igénybe vett vállalati terepjáró a horvátországi ingatlanfelújítással nem volt nagy ügy, de könnyen érthető és az ilyenek gyorsabban okoznak morális sebet, mint a nagyobb horderejűek, ámde bonyolultabbak. Ezzel a sebbel kifakadtak Budapest sebei is, amelyek közül persze nem mind írható a főpolgármester számlájára, de azért jutott oda is. Demszky jó politikai érzékkel elnézést kért, kivárta, míg elültek az indulathullámok. Elültek. Budapest koszos és kátyús maradt, de elültek. És ma nem lehet kijelenteni, hogy a főpolgármester indulása esélytelen. Legfeljebb a szocialistáknak okoz némi gondot, hogy potenciális partnerük ismét kész helyzet elé állította őket. A forgatókönyv nem ismeretlen, hiszen Demszky kisebb-nagyobb huzavonával előbb Katona Bélával, majd Gy. Németh Erzsébettel szemben nyertesen került ki a mérkőzésből. Nem elképzelhetetlen, hogy a liberálisok 2006-ban is jól spekulálnak, könnyen előfordulhat, hogy ez alkalommal sem lehet politikailag felépített szocialista ellenlábasa Demszkynek, hiszen ilyen jelölt pillanatnyilag nincs a színen, és az idő is ez ellen dolgozik. A Fidesz pedig aligha győzhet a fővárosban - így az SZDSZ-vezérkar, s ezen töprenghet a Fidesz is, mivel, ha végül Tarlós István III. kerületi polgármestert jelöli majd, elvesztheti Óbudát, s egyáltalán nem biztos, hogy megnyeri vele Budapestet. Egy MDF-induló (mondjuk Katona Kálmán) csak színezheti a képet - érdemben befolyásolni aligha tudja. Az SZDSZ lépése tehát logikus, még akkor is, ha az előttünk álló hónapok történései kikezdhetik a most fölálló koalíció népszerűségét. Eggyel nem számolnak: azzal, amivel eddig sem szoktak. Az MSZP-vel, illetve annak szavazóbázisával. A szocialisták az államfőválasztás után nehezen újrateremtett egységét újabb teherpróbának vetik alá, mert a pártban, még inkább a vonzáskörzetében most egyesek úgy érezhetik: az SZDSZ ismét diktál. Lehet persze, hogy a szocialisták ennek megkérik majd az árát, ami Demszky esetleges mozgásterét még inkább behatárolja, ám az azért kérdés marad, hogy az MSZP-n belül, és még inkább a hívek között milyen visszhangot ver egy leendő paktum. Megosztóbb-e Demszky személye ma, mint négy, nyolc, tizenhat éve? Magyarán: ősszel is olyan fegyelmezett lesz-e a szavazótábor, mint tavasszal? Nyilvánvaló azonban, hogy kilátszik a függöny mögül annak a képződménynek a rusnya bakancsa, amelyet Brüsszelben „politikai döntésnek” hívnak. 2 ,5 - 2,5 Krajczár Gyula Az unió pénzügyminiszterei július 11-én rögzítik az árfolyamot az euró és a tolár között, s kezdetét veszi az a kétéves időszak, amelynek végén Szlovénia hivatalos fizetőeszköze az euró lesz. Az ország elitje arra számít, hogy a lépés már az első időkben jelentősen felrázza a turizmust és a külföldi befektetéseket. Ha minden összejön, a szlovének másfél évtized alatt már a negyedik pénznemüket kapják fel az euróval, rutinjuk tehát van. Az ehhez hozott feltételek tiszteletet parancsolóak: a GDP 29,1 százalékára rúgó adósság és 1,8 százalékát kitevő költségvetési deficit, s mindez 2,3 százalékos infláció és 3,77 százalékos hosszú távú kamatszint mellett. A jóléti rendszerváltás kanyarját levágták a kiserdőn át. A számokról és az eurózónához való csatlakozás tényéről olyan visszafogott jelzőkkel emlékezik meg a nemzetközi sajtó, mint „impresszív”, „történelmi”. A szlovének nem kegyelmeztek az uniónak, csont nélkül hozták a maastrichti kritériumokat. Jól kalkuláltak, mert akiknél egy kis csont is került bele, azokat kíméletlenül elhessegették. Szegény észtek hónapokkal ezelőtt bedobták a törülközőt a tavalyi 4,1 százalékos inflációjukkal, amely növekszik. Litvániának viszont most vitt be egy gyomrost az Európai Bizottság, amire érdemes figyelnünk, mert ebben a ringben, ha be lehet vinni egy ütést, azt be is viszik. Igaz, mindenki elismeri, egy kritériumot nem sikerült teljesíteniük. Az inflációs előírás úgy néz ki, hogy veszik a három legjobban teljesítő ország átlagát, ez ma 1,5 százalék, s ettől egy százalékkal térhet el a pályázó. A maximum tehát jelenleg 2,5 százalék. Tekintsünk el most attól, hogy a Top 3- ban Svédország révén olyan szereplő is van, amely nem része az eurózónának, nézzük csak a litván eredményt: 2,6 százalék. Azt gondolom bárki, na jó, a többség hajlandó lenne akár írásba is adni, hogy a 2,6 az valamivel több mint a 2,5. Vagyis akár úgy is felfoghatjuk, hogy az unió rápirít az újonnan felvett keleti bagázsra, mintegy demonstrálja, mit tekint ő slampos megközelítésnek. A 2,5 az 2,5. pont. Rendben is lenne ez, ha a kis eltérések feletti átsiklás olyan specifikum lenne, amely az újonnan csatlakozónak körében fejlődött ki történelmileg, s itt virágozna, miközben másutt a 2,5 az éppen 2,5 lenne. Ez esetben tényleg mondhatnánk, hogy a litvánokért lobbizó saját biztosuk, Grybauskaite asszony, s az előrelátóan szintén eljáró cseh biztos, Spidla nem is a keleti, hanem az általános Slamp apostolai lennének. Csak tudnánk feledni, mondjuk, Görögország belépését, esetleg azt a hosszú listát, amelyet az idők során a maastrichti kritériumok megsértésével hoztak létre az eurózóna bizonyos tagjai. Nyilvánvaló azonban, hogy kilátszik a függöny mögül annak a képződménynek a rusnya bakancsa, amelyet Brüsszelben „politikai döntésnek” hívnak. Arról lehet szó, hogy itt bizony milliméterre be kell tartatni mostantól minden előírást, mert ez hatékony lassítója lehet a konfúz karaván beáramlásának. Csak az léphet be, akit nagy biztonsággal tudnak befogadni, aki megjelenésével nem tompít a dicső társaság fényén. Efölött most nem lenne szabad elsiklanunk, biztosítva magunkat későbbi görcsök ellen. Mi a mostani sajtóközleményeknek úgyis egyelőre a lesajnáló bekezdéseibe szorultunk a lengyelekkel együtt, van hát időnk megemészteni a 2,5 - 2,5 egyelőre szokatlan igazságát. »