Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-18 / 115. szám

Kifogásolt tévés hosszabbítások Az ügyészség visszavonatná a TV 2 és az RTL Klub engedélyét Törvénysértőnek minősítette a TV 2 és az RTL Klub tele­vízió műsor-szolgáltatói szerződésének múlt nyári meghosszabbítását a Legfőbb Ügyészség, egyúttal a törvé­nyes állapot helyreállítására szólította fel a tévékkel meg­állapodó médiahatóságot. Ez korántsem jelenti azt, hogy felbontják a szerződésüket. Fekete Gy. Attila-Haszán Zoltán Nem lehetett volna meghosszab­bítani tavaly nyáron a két országos kereskedelmi csatorna műsor­szolgáltatási szerződését 2012-ig, sőt már korábban fel kellett volna mondani a két tévé működését le­hetővé tevő megállapodásokat. Ezt tartalmazza a Legfőbb Ügyészség felszólalása, amit már postáztak a szerződéshosszabbí­tást aláíró Országos Rádió és Te­levízió Testületnek (ORTT) - adta hírül a Magyar Nemzet. Márciusban Takács Albert he­lyettes ombusman kezdeménye­zésére indult ügyészségi vizsgálat a kereskedelmi televíziók szerző­déseinek meghosszabbítása miatt. Az 1997-ben megkötött, tíz évre szóló szerződések újabb öt évre történő meghosszabbításáról leg­korábban ez év tavaszán dönthe­tett volna az ORTT, a testület azonban váratlanul egy évvel előbbre hozta a döntést. (Nem hi­vatalosan célszerűségi és gazdasá­gi okokkal indokolták e döntést. Nem hivatalosan azzal, hogy ne a kampány idejére essen az egyez­kedés.) Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának általános helyettese ezt nem fogadta el, és súlyosan elmarasztaló véleményt fogalmazott meg a hosszabbítás­sal kapcsolatban. Takács Albert álláspontjával a lényegét tekintve megegyezik az ügyészség véleménye. E szerint: a médiatörvény elvben lehetőséget ad ugyan arra, hogy a műsor-szol­gáltatói szerződéseket pályáztatás nélkül egyszer, öt évvel meghos­­­szabbítsák, de csak akkor, ha a szolgáltatók nem követtek el sú­lyos vagy ismétlődő törvénysérté­seket. A két kereskedelmi tévét azonban tucatnyi jogerős bírósági ítélet és másfél száz ORTT- határozat marasztalta el a média­­törvény megszegéséért. Némelyik eset az ügyészség szerint olyan súlyú volt, ami már önmagában is indokolta volna az 1997-es szerző­dés azonnali felbontását. Az újrázást tiltó súlyos vagy is­métlődő törvénysértés kritériu­mai nincsenek pontosan meghatá­rozva. Némi fogódzót az ad, hogy a törvény a műsorszolgáltatási díj nem fizetését a súlyos kategóriába sorolja. A Sláger Rádió például korábban hátralékot halmozott fel, ennek ellenére szerződését meghosszabbították, ráadásul a vártnál rosszabbul alakuló piaci helyzetre tekintettel az ORTT még a díj radikális csökkentésébe is belement. Az ORTT éves beszá­molója szerint 2000 és 2005 kö­zött a TV 2 3002 vélelmezett jog­sértést követett el, az RTL Klub 1848-at. Csak tavaly a TV 2-nél 696 törvénysértést kifogásolt az ORTT, az RTL Klubnál 39-et. Ezek többségét bíróságon felleb­bezték meg. De ha csak a szerző­déshosszabbítás napját, július 20- át nézzük: a TV 2 2004. évi beszá­molóját az ORTT nem fogadta el, mert nem teljesítette azt a vállalá­sát, hogy napi műsoridejének 32 százalékában közszolgálati műso­rokat sugároz, és azt sem, hogy főműsoridőben ugyanez az arány 26 perc. Emiatt tízmillió forintos kötbért is kiszabott. További hat­milliót meg azért, mert a reklá­mok meghaladták a napi 15 száza­lékos műsoridőt. Egy másik dön­téssel - szintén e napon - a TV 2- re a korhatárkarika rossz alkalma­zása miatt 4,5 milliós kötbért sza­bott ki a hatóság, az RTL Klub mű­sorát ugyanezen ok miatt öt perc­re felfüggesztették. A közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján az ügyészség a törvényes állapotok helyreállítá­sára szólította fel az ORTT-t, de kétséges, hogy a kérésnek lesz-e foganatja. A médiahatóság elnöke lapunknak azt mondta: korábban az ügyészség már hozott egy olyan döntést, hogy nincs hatás­köre a szerződéshosszabbítás kér­désében. Az ORTT ugyanis nem hatóságként, hanem egy polgári szerződés egyik feleként állapo­dott meg a televíziókkal. Szakértők szerint sem kell a két nagy kereskedelmi televíziónak szerződésbontástól tartania. Az ügyészi felszólalás a törvényesség helyreállítása érdekében tehető legenyhébb intézkedés, de figyel­men kívül hagyásának nincsenek közvetlen következményei. Az vi­szont előfordulhat, hogy bírósá­gon folytatódik a történet, ha az ORTT nem veszi figyelembe a fel­szólalást, az ügyészség pedig emi­att pert indít. Az ORTT tagjai 2004-ben tettek esküt­­ Kovács György elnök, Ladvánszky György, Szalai Annamária, Timár János és Wéber János Fotó: Szabó Barnabás Orbán jövőjét latolgatja a Heti Válasz Hírösszefoglalónk Orbán Viktor előbb-utóbb pártja tiszteletbeli elnöke lehetne, vagy a Polgári Magyarországért Ala­pítvány elnöki tisztét foglalhatná el - ez áll a Heti Válasz ma meg­jelenő számában Vezéráldozat címmel megjelent írásban. A Szőnyi Szilárd által jegyzett cikk szerint a Fideszben is latol­gatják, hogy a tiszteletbeli elnöki pozíció betöltése mellett Orbán pártja gyakorlati irányítását átad­ná másnak. Van olyan elképzelés, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként lenne Or­bán a jobboldal szellemi vezető­je. Megint más lehetőség szerint néhány év múlva a KDNP élére olyan politikust kell találni, aki a két párt miniszterelnök-jelöltje lehetne, s így Orbán a Fidesz ve­zetőjeként szélárnyékba kerül­hetne - a Heti Válasz elemzése szerint. Az Orbán-kormány volt szó­vivője, Borókai Gábor által jegy­zett hetilapnak a pártelnök egy bizalmasa elmondta, hogy Or­bán belátta: „bár személye to­vábbra is nélkülözhetetlen, a ve­zérszerepnek búcsút kell inte­nie”. Ugyanakkor a váltásnak nem „királypuccsal”, hanem a stafétabot kulturált átadásával kell végbemennie, úgy, hogy ne bizonytalanítsa el a párt szava­zóit - idézi a lap Orbán bizalma­sának szavait. A hetilap írása szerint bonyo­lítja a helyzetet, hogy „ma még azt sem tudni, politikai értelem­ben megszületett-e az az ember, akire a politikus­­ önszántából vagy adott esetben a pártbeli erő­viszonyok megváltozása okán­­ rátestálhatná az elnöki szerepet”. A Heti Válasz emlékeztet arra, hogy múlt héten az InfoRádióban Kövér László is felvetette az el­nök helyzetének áttekintését. Azt mondta, hogy Orbán továbbra is a Fidesz meghatározó politikusa lesz, ám hogy milyen poszton, az a következő évek kérdése. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvi­vője közölte, nem kívánják kom­mentálni a Heti Válasz írását. w 4 1 Egyeztetések: az MDF nyitott, a Fidesz és a KDNP még kivár Dávid Ibolya, az MDF elnöke szer­dán elfogadta Gyurcsány Ferenc ügyvezető miniszterelnöknek a kétharmados törvényekről szóló egyeztetésre vonatkozó kezdemé­nyezését. „Bajban van az ország: a középosztályt képviselő MDF-nek ott a helye, s ha segítség kell, segít” - írta az MDF elnöke válaszában. Orbán Viktor, a Fidesz május 22-i elnökségi ülése után ad választ - közölte lapunkkal Szijjártó Péter szóvivő. A Fidesz alkotó ellenzék­ként minden olyan indítványt tá­mogatni fog a parlamentben, amely a Fidesz programjában sze­repel, vagy az emberek számára kedvező változásokat eredmé­nyez. A kereszténydemokraták ha­sonló álláspontot képviselnek. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a párt elnökségi ülése után ad választ Gyurcsány Ferencnek - nyilatkozta lapunknak a KDNP szóvivője. Lukács Tamás hozzátette: a KDNP „az alkotó ellenzékiségnek megfe­lelő válasszal él majd”. (Cs. I.) NÉPSZABADSÁG • 2006. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK M­agyarország•3 Megosztóbb-e Demszky személye ma, mint négy, nyolc, tizenhat éve? Magyarán: ősszel is olyan fegyelmezett lesz-e a szavazótá­bor, mint tavasszal? Az ötödik nekifutás Kis Tibor Még Budapest-szerte csengtek a telefonok, Demszky Gábor érdek­lődésével újraindulási esélyei felől, amikor a kérdés formálissá vált: az SZDSZ ötödször is Demszkyt jelöli főpolgármesternek. A szemlélő számára azonban vannak megválaszolatlan kérdé­sek. Először is: mi az oka a kapkodásnak? Nem ért volna rá a tele­fonos kérdezősködés végén, imponáló adatokkal alátámasztani: lám, a fővárosiak nem tudnak betelni a 16 éve regnáló főpolgár­mesterrel? Talán a szabad demokraták úgy gondolták, Magyar Bá­lint esetleges „beáldozásán” túl több rizikót nem vállalhatnak, s ezt a kormánykoalíciót szentesítő egyezség előtt akarták ország­világgal és persze a tárgyalópartnerrel tudatni? Tény, hogy Demszky Gábor szintén emblematikus alakja a pártnak. A tizenhat egy helyen töltött évvel egyszersmind a rend­szerváltás nemzedékének egyik politikai csúcstartója - nimbusza, ha foszladozott is, nem vált semmivé, mint annyi másnak. Pedig két éve, nyáron sokan temették. Az olcsón igénybe vett vállalati terepjáró a horvátországi ingatlanfelújítással nem volt nagy ügy, de könnyen érthető­­ és az ilyenek gyorsabban okoznak morális sebet, mint a nagyobb horderejűek, ámde bonyolultabbak. Ezzel a sebbel kifakadtak Budapest sebei is, amelyek közül persze nem mind írható a főpolgármester számlájára, de azért jutott oda is. Demszky jó politikai érzékkel elnézést kért, kivárta, míg elültek az indulathullámok. Elültek. Budapest koszos és kátyús maradt, de elültek. És ma nem lehet kijelenteni, hogy a főpolgármester in­dulása esélytelen. Legfeljebb a szocialistáknak okoz némi gondot, hogy potenciális partnerük ismét kész helyzet elé állította őket. A forgatókönyv nem ismeretlen, hiszen Demszky kisebb-nagyobb huzavonával előbb Katona Bélával, majd Gy. Németh Erzsébettel szemben nyertesen­ került ki a mérkőzésből. Nem elképzelhetet­len, hogy a liberálisok 2006-ban is jól spekulálnak, könnyen elő­fordulhat, hogy ez alkalommal sem lehet politikailag felépített szocialista ellenlábasa Demszkynek, hiszen ilyen jelölt pillanat­nyilag nincs a színen, és az idő is ez ellen dolgozik. A Fidesz pe­dig aligha győzhet a fővárosban - így az SZDSZ-vezérkar, s ezen töprenghet a Fidesz is, mivel, ha végül Tarlós István III. kerületi polgármestert jelöli majd, elvesztheti Óbudát, s egyáltalán nem biztos, hogy megnyeri vele Budapestet. Egy MDF-induló (mond­juk Katona Kálmán) csak színezheti a képet - érdemben befolyá­solni aligha tudja. Az SZDSZ lépése tehát logikus, még akkor is, ha az előttünk ál­ló hónapok történései kikezdhetik a most fölálló koalíció népsze­rűségét. Eggyel nem számolnak: azzal, amivel eddig sem szoktak. Az MSZP-vel, illetve annak szavazóbázisával. A szocialisták az ál­lamfőválasztás után nehezen újrateremtett egységét újabb teher­­próbának vetik alá, mert a pártban, még inkább a vonzáskörzeté­ben most egyesek úgy érezhetik: az SZDSZ ismét diktál. Lehet persze, hogy a szocialisták ennek megkérik majd az árát, ami Demszky esetleges mozgásterét még inkább behatárolja, ám az azért kérdés marad, hogy az MSZP-n belül, és még inkább a hívek között milyen visszhangot ver egy leendő paktum. Megosztóbb-e Demszky személye ma, mint négy, nyolc, tizenhat éve? Magyarán: ősszel is olyan fegyelm­ez­ett lesz-e a szavazótábor, mint tavasszal? Nyilvánvaló azon­ban, hogy kilátszik a függöny mögül annak a képződ­ménynek a rusnya bakancsa, amelyet Brüsszelben „politikai döntés­nek” hívnak. 2 ,5 - 2,5 Krajczár Gyula Az unió pénzügyminiszterei július 11-én rögzítik az árfolyamot az euró és a tolár között, s kezdetét veszi az a kétéves időszak, amely­nek végén Szlovénia hivatalos fizetőeszköze az euró lesz. Az or­szág elitje arra számít, hogy a lépés már az első időkben jelentősen felrázza a turizmust és a külföldi befektetéseket. Ha minden össze­jön, a szlovének másfél évtized alatt már a negyedik pénznemüket kapják fel az euróval, rutinjuk tehát van. Az ehhez hozott feltételek tiszteletet parancsolóak: a GDP 29,1 százalékára rúgó adósság és 1,8 százalékát kitevő költségvetési deficit, s mindez 2,3 százalékos infláció és 3,77 százalékos hosszú távú kamatszint mellett. A jóléti rendszerváltás kanyarját levágták a kiserdőn át. A számokról és az eurózónához való csatlakozás tényéről olyan visszafogott jelzőkkel emlékezik meg a nemzetközi sajtó, mint „impresszív”, „történelmi”. A szlovének nem kegyelmeztek az uni­ónak, csont nélkül hozták a maastrichti kritériumokat. Jól kalkulál­tak, mert akiknél egy kis csont is került bele, azokat kíméletlenül elhessegették. Szegény észtek hónapokkal ezelőtt bedobták a tö­rülközőt a tavalyi 4,1 százalékos inflációjukkal, amely növekszik. Litvániának viszont most vitt be egy gyomrost az Európai Bizott­ság, amire érdemes figyelnünk, mert ebben a ringben, ha be lehet vinni egy ütést, azt be is viszik. Igaz, mindenki elismeri, egy krité­riumot nem sikerült teljesíteniük. Az inflációs előírás úgy néz ki, hogy veszik a három legjobban teljesítő ország átlagát, ez ma 1,5 százalék, s ettől egy százalékkal térhet el a pályázó. A maximum tehát jelenleg 2,5 százalék. Tekintsünk el most attól, hogy a Top 3- ban Svédország révén olyan szereplő is van, amely nem része az eurózónának, nézzük csak a litván eredményt: 2,6 százalék. Azt­­ gondolom­­ bárki, na jó, a többség hajlandó lenne akár írásba is adni, hogy a 2,6 az valamivel több mint a 2,5. Vagyis akár úgy is felfoghatjuk, hogy az unió rápirít az újonnan felvett keleti bagázsra, mintegy demonstrálja, mit tekint ő slampos megközelí­tésnek. A 2,5 az 2,5. pont. Rendben is lenne ez, ha a kis eltérések fe­letti átsiklás olyan specifikum lenne, amely az újonnan csatlako­zónak körében fejlődött ki történelmileg, s itt virágozna, miköz­ben másutt a 2,5 az éppen 2,5 lenne. Ez esetben tényleg mondhat­nánk, hogy a litvánokért lobbizó saját biztosuk, Grybauskaite as­­­szony, s az előrelátóan szintén eljáró cseh biztos, Spidla nem is a keleti, hanem az általános Slamp apostolai lennének. Csak tud­nánk feledni, mondjuk, Görögország belépését, esetleg azt a hosszú listát, amelyet az idők során a maastrichti kritériumok megsértésével hoztak létre az eurózóna bizonyos tagjai. Nyilvánvaló azonban, hogy kilátszik a függöny mögül annak a képződménynek a rusnya bakancsa, amelyet Brüsszelben „politi­kai döntésnek” hívnak. Arról lehet szó, hogy itt bizony milliméter­re be kell tartatni mostantól minden előírást, mert ez hatékony las­­sítója lehet a konfúz karaván beáramlásának. Csak az léphet be, akit nagy biztonsággal tudnak befogadni, aki megjelenésével nem tompít a dicső társaság fényén. Efölött most nem lenne szabad el­­siklanunk, biztosítva magunkat későbbi görcsök ellen. Mi a mosta­ni sajtóközleményeknek úgyis egyelőre a lesajnáló bekezdéseibe szorultunk a lengyelekkel együtt, van hát időnk megemészteni a 2,5 - 2,5 egyelőre szokatlan igazságát. »

Next