Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-23 / 119. szám
2006. MÁJUS 23., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Nálunk a hatóságok nem bontanak Megengedőbb építési szabályok - Az önkormányzatok pénz híján nem képesek betartatni a törvényeket Az, hogy a horvát hatóságok a legdrasztikusabb módszerrel éltek a Virszigeten engedély nélkül épített ingatlanok ügyében, ráirányította a figyelmet a hazai építéshatósági gyakorlatra. Nálunk a legritkább esetben bontanak, ahhoz ugyanis pénz kellene. Kálmán Attila Magyarországon jó eséllyel úszhatják meg az engedély nélkül, szabálytalanul vagy törvénytelenül építkezők házaik hatósági bontását - legalábbis erre lehet következtetni az önkormányzatok el(nem)járásaiból. Sőt, olykor a helyhatóságok járnak az élen azzal, hogy megkerülik az előírásokat, „ösztönző példát mutatva” ezzel a magánbefektetőknek. Jó példa erre a főváros XII. kerülete, ahol előbb a turulszoborról, majd az Igazak faláról bizonyosodott be: a városrész törvénytelenül állított emlékművet. A hivatalok tehát valódi akadályt nem gördítenek és utólag sem borzolják a tulajdonosok kedélyét, de ez nem egyértelműen az ő számlájukra írandó: képtelenek megelőlegezni az olykor több millió forintos bontási költséget. Ráadásul egy esetleges peres eljárás végeztével is bizonytalan, hogy sikerülne-e a költségeket utólag behajtani. Ezért a hatóságok szinte nem is élnek a dózerolás elrendelésének jogával. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nálunk nem jellemző a horvát Vir-szigetihez hasonló engedély nélküli építkezés. Egy ellenőrzés vagy feljelentés után az építkezés még időben leállítható, s hiába kapja meg valaki a fennmaradási engedélyt, az igencsak borsos építési bírságot akkor is ki kell fizetnie. Az élelmesebbek megkeresik a kiskapukat: leggyakrabban a kivitelezés során térnek el a jóváhagyott tervektől, kezdve az ablakméretektől az engedélyezettnél arányaival nagyobb alapterületig, a fel nem tüntetett épületszárnyakig. A hatósági eljárás engedékeny voltára, a viszonylag enyhe szankcionálásra Forgács Imre, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője is felhívta már a figyelmet, amikor úgy nyilatkozott: mindenképp szigorítani kell az engedély nélkül emelt épületek elleni fellépést, ez pedig nem lehet más, mint a bontás. Az építtetők gyakorta az építmény árának - sokszor milliós nagyságrendű - 20-30 százalékát kitevő bírságot választják, és kérik a fennmaradási engedélyt, s többnyire meg is kapják. Osztja a közigazgatási hivatal vezetőjének véleményét Vitalis Edit, a 110 ezer lakosú Újpest jegyzője is, de szerinte a hatóság által elrendelt bontásoknak pénzügyi akadályai vannak. Egy-egy bontás ugyanis több millió forintba is kerülhet - erre a kerület nem tud áldozni. A IV. kerületben egyébként tavaly harminc ilyen jellegű szabálysértés volt. A legtöbben kisebb épületátalakításokat végeztek szabálytalanul. Habár hatóság által elrendelt és végrehajtott dózerolásra gyakorlatilag sosem kerül sor, nálunk is adódik lehetőség az állampolgárok jobb belátásra bírására. Ez Újpesten is azt jelenti, hogy minden esetben kötelezik a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. Ha ezt megkapja, milliós nagyságrendű építési bírsággal sújtják. Ha nem, elrendelik a visszabontást, amit saját költségen köteles elvégeztetni. A kerületben a tulajdonosok többsége ezt önként vállalta. A makacskodók más „ösztönzőre”, végrehajtási bírságra számíthatnak. Ennek felső határa ugyan „csak” százezer forint, de folyamatosan kiszabható, így ezt a lehetőséget kevesen választják, mert a bírság összege előbb-utóbb elérné az épület árát. Inkább kihasználják a jogállami csikicsukit - a jogszabály ugyanis helyt ad fellebbezésnek, az ügy jogerős elbírálásáig pedig megmenekülhetnek a büntetés megfizetésétől. Forgács szerint nem véletlen, hogy hazánkban az építésügy az egyik legtöbbet bírált közigazgatási ágazat: 2005-ben Budapesten 5400 vitatott esetet bíráltak el másodfokon a közigazgatási hivatalok. Igaz, ezeknek mindössze húsz százalékát tették ki a kifejezetten engedély nélküli ügyek. Sok eset folytatódik a bíróságon, évente 400- 500 új per indul, ám ezek 65 százalékát a hivatal nyeri. Még jobb az eredmény, ha beleszámítjuk azokat az ítéleteket is, amelyekben a bíróság tárgyalás nélkül vagy permegszüntető végzéssel zárta az ügyet. Ilyenkor az arány már 82 százalékos, azaz a bíróság a legtöbb esetben a hivatallal ért egyet. Persze ezek többsége sem feltétlenül jelent még konkrét bontást - 3 perek,, leginkább a bírság mértékéről szólnak. A szakemberek úgy látják: a szabályozásból eredő problémákról nem a jogalkalmazó tehet, egy jegyző nem igazán alkalmas az építéshatóság szerepére. Egzisztenciálisan függ az önkormányzattól, amelyik viszont később a jogsértő befektetőtől remél hasznot, például helyi adót. Ráadásul állami feladatot lát el, miközben önkormányzati érdekeket jelenít meg. A jegyzők többsége jó szakember, építéshatósági szerepük tehát nem emiatt, hanem a jogi státusukból eredően problematikus - mondja Forgács Imre. A szabályt erősítő kivétel: a Citadella-teraszt lebontották Fotó: Gárdi Balázs • A TV 2 Tények című műsorának információi szerint jelenleg a Balaton északi partján 27200 négyzetméter, míg a déli parton 4100 négyzetméternyi engedély nélküli feltöltés és móló található, ezenkívül meglehetősen sok az engedély nélkül épített ház is. Három helyett egy közmédium? Haszán Zoltán A szakmai érvek amellett szólnak, hogy a most külön-külön működő Magyar Televízió, Magyar Rádió és Duna TV helyett egyetlen közszolgálati műsorszolgáltató legyen - hangzott el tegnap azon a tájékoztatón, ahol bemutatták a médiatörvény legújabb tervezetét. Ez az elmúlt években már a sokadik koncepció az elektronikus médiumok szabályozására, a készítő sem rutintalan, az elektronikus médiumokat felügyelő ORTT törvény-előkészítő szakértői bizottsága fél éven belül a második verziót csinálta meg. Hogy lesz-e belőle valóban törvény, az a politikán múlik, ráadásul kétharmados jogszabályról van szó. Mindenesetre a tervezetben az szerepel első változatként, hogy egyetlen közszolgálati műsorszolgáltató marad. Bogdán Tibor, a szakértői bizottság elnöke szerint ennek a modellnek vannak bevált mintái Nyugat-Európában, de a terven a pártpolitikai alkuk még változtathatnak. Ráadásul a tervezetben is szerepel egy kettes számú verzió, fenntartva a többintézményes modellt. A koncepció eltávolítaná a pártpolitikától a közmédiumokat: tíz évre előre elfogadott feladatokat és ehhez igazított finanszírozást javasol. A mostani kuratóriumi rendszert is lecserélnék. Megszűnne az a felállás, hogy a parlamenti frakciók delegálnak tagokat a tulajdonosi testületbe. Ehelyett a teljes Országgyűlésnek kellene kétharmados többséggel kompromisszumra jutnia a testület kilenc tagjáról. Az ő mandátumuk tíz évre szólna. Már persze akkor, ha ebbe a pártok beleegyeznek. A táncosok rávertek az énekesekre A már befutott sztárok jobban érdeklik a nézőket, mint a bulvárlapok címlapjára frissen felkerült tehetségek - ez derült ki a kereskedelmi televíziók szombati esti versenye után. Hiába ért a döntőjéhez a TV 2-n a harmadik szériáját futó Megasztár, átlagosan négyszázezerrel többen nézték az RTL Klub Szombat esti láz című aktuális heti műsorát, ahol hírességek adnak számot tánctudásukról. 1,8 millió néző a táncot, 1,4 millió az énekeseket választotta. Arányaiban azonban kisebb a különbség a hirdetők által vizsgált 18-49 éves korosztálynál - 672 ezer néző 593 ezer ellenében -, de itt is az RTL Klub nyert. A TV 2 csak a reklámblokkok alatt verte az RTL-t. Mindez arra az időre igaz, amíg az RTL Klubon a Szombat esti láz ment. A jóval hosszabb Megasztár végét például már többen nézték, mint az RTL Klubon Mel Gibson háborús filmjét. A jelek szerint elfáradt a Megasztár, amelynek két év alatt ez volt a harmadik szériája, s korábban is előfordult, hogy helyette többen is az egymást ütő hírességeket mutató Sztárboxot választották. A TV 2 az ősztől vált, és énekesek helyett táncosoknak rendez tehetségkutatót. (H. Z.) I c Nem lehet megtiltani a harangozást A lakóknak nincs sok beleszólásuk abba, hogy egy templomban mikor és milyen hangerővel harangoznak - ez következik Lenkovics Barnabás ombudsman állásfoglalásából. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy beadvány kapcsán fejtette ki véleményét a harangozásról. A távirati irodához eljuttatott közleménye szerint Lenkovics azt követően indított vizsgálatot, hogy egy panaszos kifogásolta: a lakhelye szomszédságában álló templom géppel működtetett nagyharangja hajnali öttől óránként öt-hat percig szól, és ez lehetetlenné teszi a közelben lakók pihenését. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a harangozás a vallásszabadság része, amit éppúgy köteles mindenki tiszteletben tartani, gyakorlását pedig eltűrni, mint ahogyan a vallásgyakorlás jogának összes többi részjogosítványát is. Lenkovics megállapította, hogy „a harang és használata minden keresztény felekezetben, minden közösségben s mindenütt az országban - más-más okból - a mindennapok elmaradhatatlan része lett. A harangozás és a harangszó része az európai kultúrának, nemzeti kulturális örökségünknek, valamint a helyi közösségi összetartozásnak és kötődésnek is”. Közölte továbbá, hogy a harangszó az egyházi előírásokon túl szorosan összekapcsolódik az évezredes vallásgyakorlattal és népi szokásokkal, ezért a kérdéskörnek a mai központi állami és helyi önkormányzati jog alapján történő megítélése nem lehetséges. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem szakrális, „szolgáltatási jellegű” harangozás, például időjelzés kereteit országos vagy helyi jogszabály is meghatározhatja, de csakis az azonos szintű egyházi fórummal egyeztetve és a vallásszabadság alkotmányos követelményeit tiszteletben tartva. (Cz. G.) Lenkovics Barnabás egy panasz nyomán hozta meg az ombudsman állásfoglalását. Újságíróképzés a szülőföldön Tudósítóinktól A határon túli magyar újságírók képzéséről és a kisebbségi sajtó szabadságáról tanácskozott Szegeden az egy évvel ezelőtt alakult Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a fórum egyik szervezője elmondta: Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Horvátországból és Szlovéniából érkeztek magyar nyelven publikáló újságírók, tévések. Egyetemi szintű magyar újságíróképzés az anyaországon kívül csak Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen van. Működik még újságíró-iskola Nagyváradon és Újvidéken. A részvevők egyetértettek abban, hogy a határon túli magyar újságírók szakmai, gyakorlati képzését a szülőföldjükön kell megszervezni. Az anyaországi képzésben részt vevők közül ugyanis rendszerint éppen a legtehetségesebbek nem térnek vissza a kisebbségi közösségekbe. A Határon Túli Magyarok Hivatala támogatást ígért a képzőhelyek fejlesztésére. Ambus szerint sem a Vajdaságban, sem Kárpátalján nem sérül a sajtószabadság, de ezeken a helyeken fokozottan ügyelnek a sajtó jogainak tiszteletben tartására. A zárónyilatkozat szerint a médiának hatékony szerepet kell vállalnia a határon túli magyar közösségek megmaradásáért, a vészes népességfogyás mérséklésében és megállításában, az autonómiatörekvések sikerre vitelében. Ópusztaszer polgármester nélkül B. Papp László Tegnap meghiúsult a polgármesterváltás Ópusztaszeren. A váltást az tette szükségessé, hogy Makra József polgármestert és Hoffmann Zoltánt, a település jegyzőjét a bíróság jelentős kárt okozó csalás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A bíróság ugyanakkor kimondta: a vádlottak nem saját hasznukra, hanem a község érdekében követtek el csalást, amikor 1999-ben és 2000-ben a belvízkárokra kiutalt pénzből 9,5 millió forintot szabálytalanul használtak fel, ezért az érintetteket mentesítette a büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. A jegyző hivatalában maradhatott, ám a törvény értelmében az ítélet jogerőre emelkedésével Makra mandátuma megszűnt. A tisztség átadását-átvételét tegnapra tűzték ki, ám nem sikerült dűlőre jutni afelől, hogy ki is most valójában a község polgármestere. Dubeczné Károlyi Éva, a Csongrád megyei közigazgatási hivatal vezetője elmondta: a törvény szerint az alpolgármesternek kellene átvennie a stafétát. A falu képviselő-testülete azonban Széplaki Ferenc alpolgármestert akadályoztatottnak nyilvánította, mondván: a pedagógus polgármesterként a munkáltatójává válna főnökének, az iskolaigazgatónak, aki történetesen a felesége. Úgy döntöttek: a korelnök lássa el a polgármesteri feladatokat - tegnap ezt az álláspontot képviselte a jegyző is. Dubeczné Károlyi Éva szerint a jegyző törvénytelenül járt el. Hoffmann Zoltán viszont a hivatal eljárását kifogásolta, ami miatt - mint nyilatkozta - panaszt tesz a BM-ben. Makra József tegnap azt mondta: bárkinek hajlandó átadni a polgármesterséget, csak törvényes legyen az eljárás.