Népszabadság, 2006. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-20 / 142. szám

Hitközségi szakítópróba Többfrontos küzdelmet vív a Mazsihisz, hogy megőrizze befolyását A Mazsihisz az utóbbi években kénytelen volt be­letörődni abba, hogy új zsi­dó vallási közösségek tűn­nek fel a színen, most pe­dig belső konfliktusok ke­serítik a szövetség életét. A keszthelyi hitközség rend­hagyó módon fejezte ki elégedetlenségét: kilépett a tagszervezetek sorából. Czene Gábor A Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége hegemón szerepre törekszik, csorbítani próbálja a helyi hitközségek önállóságát, nem tartja be a de­mokratikus játékszabályokat - egyebek mellett erre hivatkoz­va döntött úgy a keszthelyi hit­község, hogy kilép a szövetség­ből. A Mazsihisz válaszlépés­ként bírósághoz fordult, és a keszthelyi hitközség törlését kérte a nyilvántartásból. A Za­la Megyei Bíróság helyt adott a kérelemnek, mire a keszthelyi­ek fellebbezést nyújtottak be a Győri Ítélőtáblához. A viták négy évvel ezelőtt kezdődtek - mondta lapunk­nak Goldschmied István, a keszthelyi hitközség elnöke. A keszthelyiek nem kis megdöb­benéssel, utólag értesültek ar­ról, hogy a Mazsihisz a saját tulajdonába vette a keszthelyi hitközség csaknem félmilliárd forintot érő ingatlanvagyonát, a temetőtől a zsinagógáig. A földhivatal minden további nélkül átírta a tulajdonjogot a Mazsihisz nevére. A keszthe­lyiek tiltakozására aztán Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyveze­tő igazgatója tévedésnek minő­sítette az esetet, elismerve, hogy „munkatársaim hibájából minden bizonnyal jogellene­sen történt meg az átírás”. Az ingatlanok végül vissza­kerültek eredeti tulajdonosuk­hoz, de a keszthelyiek bizal­matlanokká váltak. Megrom­lott a viszonyuk a Mazsi­­hisszel. Goldschmied István nehezményezte például, hogy a milliárdos nagyságrendű ál­lami apanázsból csak 600 ezer forint csordogál Keszthelyre. A pénzek elosztásába - állítot­ta - a vidékieknek nincs érde­mi beleszólásuk, mindenről a budapestiek döntenek. Az egyre gyülemlő sérel­mek szakításhoz vezettek. Ek­kor jött az újabb hideg zuhany. Kiderült: a Mazsihisz vezetői úgy értelmezik a 2004-ben módosított, jelenleg érvény­ben lévő alapszabályt, hogy a szövetséget elhagyó hitközség automatikusan elveszti önálló jogi személyiségét, vagyona a szövetségre száll. Alapszabá­lya azonban a keszthelyieknek is van. Ebben az olvasható, hogy a keszthelyi hitközség önállóan dönt arról, csatlako­­zik-e a Mazsihiszhez vagy ki­válik onnan. Goldschmied Ist­ván elképzelhetetlennek tart­ja, hogy jogi csűrés-csava­­rással felszámoljanak egy év­századok óta meglévő hitköz­séget. Bárkinek van is igaza, a lát­szat nem a Mazsihisznek ked­vez. Hogyan veszi ki magát, hogy éppen a zsidó hitközsé­gek szövetsége igyekszik elle­hetetleníteni egy zsidó hitköz­séget? Másfelől az is valószínű, hogy a Mazsihisznek nem ér­deke a nyílt háborúskodás a keszthelyiekkel. Különöskép­pen nem lehet érdeke ez Suchman Tamás szocialista po­litikusnak, a Mazsihisz mosta­ni alelnökének, aki korábban történetesen a keszthelyi hit­község egyik elöljárója volt... Egri Oszkár, a Mazsihisz jo­gi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy más vidéki hit­községekkel is akadtak már vi­táik, de a nézetkülönbségeket eddig még mindig sikerült ren­dezni. Nem a kilépés az egye­düli megoldás. Ha egy zsidó közösség mégis így határoz, akkor számolnia kell a követ­kezményekkel. Egri Oszkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy szerinte milyen okok áll­nak a keszthelyiek kiválásának hátterében, de remélte, hogy a Győri Ítélőtábla a Mazsihisz­nek ad majd igazat. Ettől még - hangsúlyozta - a keszthelyi hitközség valamilyen formá­ban tovább működhet, csak önálló jogi személyisége szű­nik meg. Az ingatlanok sorsá­ról külön megállapodást kell kötni. Egri Oszkár elvileg nem látja akadályát annak, hogy az ingatlanok bizonyos feltételek­kel a keszthelyiek használatá­ban maradjanak. Még akkor is, ha a tulajdonos a Mazsihisz lesz. A keszthelyi szakítópróba újabb példa arra, hogy a rend­szerváltás óta igen sok kibe­­széletlen indulat halmozódott fel a zsidó közéletben. A Mazsihisz többfrontos küzdel­met vív, hogy minél inkább megőrizze befolyását. A keszt­helyi hitközség kilépése nem is a legnagyobb gond. Komo­lyabb fejtörést okoz, hogy az elmúlt években önálló egyház­ként jegyeztette be magát a Ke­lemen Katalin női rabbi vezeté­sével működő Szim Salom re­form zsidó közösség és a Köves Slomó ortodox rabbi nevével fémjelzett Egységes Magyaror­szági Izraelita Hitközség is. Ráadásul aláírás-gyűjtési kez­deményezés is indult, amely­nek sikere esetén a parlament - megtörve a vallási monopóli­umot - etnikai kisebbségként ismerné el a zsidóságot. Hátat fordítanak a Mazsihisznek­Fotó: Reviczky Zsolt Kökény a gyógyszeripari marketing nyomulása ellen A korszerű gyógyszerek­hez való hozzáférést a kor­mányoknak a pénzügyi ter­hektől függetlenül biztosí­taniuk kell - hangoztatták Európa gyógyszer-nagyke­reskedői tegnap, budapesti közgyűlésükön. Kökény Mihály azonban azt mond­ta: elfogadhatatlan, hogy a gyógyszerszedést az ipari marketing határozza meg. Kun J. Viktória - Megteremthető az egyensúly a kormányok és a betegek ér­dekei között, mégpedig egy egységes európai gyógyszer­­piac kialakításával - hívta fel a figyelmet René Jenny tegnap, az Európai Teljes Termékpa­lettát Forgalmazó Gyógyszer­nagykereskedők Szövetségé­nek budapesti közgyűlésén. Miközben az érdekvédelmi és lobbiszervezet elnöke a gyár­tókkal együtt azt hangsúlyozta, hogy a kormányoknak a pénz­ügyi terhektől függetlenül biz­tosítaniuk kell a korszerű gyógyszerekhez való hozzáfé­rést, a magyar politikai szférát képviselő Kökény Mihály ép­pen arról beszélt, hogy az ál­lamháztartási deficit egyik oka a kassza túlköltése, amit vissza kell fogni. - Elfogadhatatlan, hogy a gyógyszerszedést az ipari mar­keting szempontjai és az orvo­sok személyes érdekei befolyá­solják. A gyógyszer-kereskede­­lem résztvevői - akiknek árbe­vétele és nyeresége kizárólag a forgalomtól függ - a felhaszná­lás növelésére ösztönöznek - mondta megnyitójában a par­lament egészségügyi bizottsá­gának elnöke. Kökény Mihály szerint változtatni kell az egészségbiztosító gyógyszer­támogatási gyakorlatán, mert az „újnak”, vagyis innovatív­nak nevezett készítmények nagy része semmi újat sem hoz a gyógyításban, az áruk viszont csillagászati.­­ Egyelőre a kassza kézben tartása a fő kérdés, ezért az esetleg valóban forradalmian új, de még nem törzskönyve­zett gyógyszerek felírása napi­rendre sem kerülhet - mondta a politikus. Kökény Mihály ezt követő­en a patikaalapítás és a gyógy­szerforgalmazás korlátjainak lazításáról beszélt. - Legalább korlátozott ver­senyhelyzetbe kell hozni a gyógyszertárakat, s lazítani a ma különösen szigorú patika­alapítási szabályokon. Például azon az előíráson, amely köte­lezően ír elő bizonyos távolsá­got a patikák között. Segítené a versenyt a vény nélküli gyógyszerek egységes árának megszüntetése, illetve a ko­rábban már kezdeményezett szabadabb árusítása, benzin­kutaknál, bevásárlóközpon­tokban. Ez rendezné a patikai ügyeletek kérdését is - mond­ta a politikus. A nagykereskedők magyar­­országi képviselői a kormány eddigi intézkedéseinek hatá­sára a forgalom csökkenésére számítanak. Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének el­nöke szerint ez idővel veszé­lyeztetheti a magyar gyógy­szer-nagykereskedelem szín­vonalát. NÉPSZABADSÁG • 2006. JÚNIUS 20., KEDD Magyarország * 5 A­ csomag havidíja analóg és ISDN2 csatlakozás esetén egyaránt nettó 5300 Ft. Részletek, szerződéses feltételek, megrendelés a 1435 üzleti ügyfélszolgálaton és a www.t-com.hu honlapon. fi&j: -> ”: M. ........... ***' * » ■ : n­öüfc HIRDETÉS

Next