Népszabadság, 2006. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-23 / 145. szám

2006. JÚNIUS 23., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 8 • Magyarország Balatoni strandok hiányzó vízimentőkkel Sokat tettek az elmúlt években azért, hogy a nyaralók biztonságban érezzék magukat Az idén valószínűleg jóval kevesebb balatoni strandon szolgálnak majd vízi­mentők, mint a múlt évben. Az ok: eddig nem jelent­keztek elegen a mentőket képző és munkába állító ci­vil szervezetnél, a Vízimentők Balatoni Szak­­szolgálatánál. Boda András Tavaly nyáron negyvenkét ba­latoni strandon összesen 220 - piros-fehér formaruhába öltö­zött, rádióval, elsősegélycso­maggal felszerelt, képzett - vízimentő szolgált. A strand­fenntartók az idén is legalább ennyi mentőt alkalmaznának, az azonban kétséges, lesz-e rá lehetőségük. Eddig ugyanis nem jelentkeztek elegen a mentőket képző és a strand­üzemeltetőknek kiközvetítő Vízimentők Balatoni Szakszol­gálatánál (VBSZ).­­ Mindössze negyvenen vál­lalták eddig a szolgálatot, mi­közben a strandfenntartók igé­nyei alapján legalább ötször ennyi jelentkezőre lenne szük­ség - mondta Bagyó Sándor, a mára legnagyobb civil mentő­­szolgálattá vált, nyolc balatoni mentőbázist is működtető VBSZ vezetője. Hozzátette: a csekély érdeklődést az indokol­hatja, hogy az idén tavasszal - állami támogatás és megfelelő pályázatok hiányában - a meg­szűnés fenyegette a szervezetet, így a tanfolyamokat és a nyári munka lehetőségét a szokásos­nál jóval később hirdethették meg. Bagyó Sándor elmondta: már két diákmunka-szervezés­sel foglalkozó céggel is felvet­ték a kapcsolatot, de még min­dig nincs elég jelentkező. A VBSZ vezetője érdeklődésünk­re azt közölte: az úszni jól tudó jelentkezőknek, mielőtt szol­gálatba állnak, el kell végezni­ük egy tanfolyamot. Az egyhe­tes elméleti és gyakorlati órák­ból álló intenzív kurzuson a résztvevők megtanulják, hogy miként kell kimenteni egy ful­doklót a vízből, hogyan kell gyorsan, szakszerűen ellátni, szükség esetén újraéleszteni. A tanfolyam során erőnléti edzé­seket is tartanak, és megtanít­ják a leendő vízimentőket a se­gélykérő rádió használatára. Mint megtudtuk, a tanfo­lyam 34 ezer forintba kerül, de ha a jelentkező ezt nem tudja egy összegben kifizetni, akkor a VBSZ megelőlegezi neki a díjat, amit később ledolgozhat. Bagyó Sándor hozzátette: a mentők szolgálati helyük kö­zelében ingyenszállást kap­nak, fizetésük pedig naponta nettó 2450 forint, azaz körül­belül annyi, mint amennyit más nyári munkával megke­reshetnek. A VBSZ vezetője érdeklődé­sünkre kitért arra is, hogy a strandokon szolgáló vízimen­tőiknek az elmúlt évben össze­sen 3000 esetben kellett fürdő­zők sérüléseit ellátni. Csaknem negyven alkalommal pedig közvetlen életveszélyben lévő embereken segítettek. Bagyó Sándor hangsúlyozta, hogy a mentők ennél sokkal több em­bert óvtak meg a balesettől az­zal, hogy még idejében figyel­meztették őket a veszélyre, megelőzve így az esetleges bal­eseteket, netán tragédiákat. A VBSZ vezetője kitért arra: a mentőhiány nemcsak a stran­dok biztonságát veszélyezteti, hanem a szervezet létét is. Mint azt megtudtuk, a strand­fenntartók nem a mentőknek, hanem a VBSZ-nek fizetnek a szolgálatért, a szervezet pedig egy-egy vízimentő kiközvetíté­séért körülbelül 30 ezer fo­rintot kap. A szervezet ennek a bevételnek köszönhetően tudja fedezni mentőbázisai, motor­csónakflottája fenntartásával, működtetésével járó, évi csak­nem 60 millió forintos költsé­gének jelentős részét. A balatoni vízi rendészeti rendőrkapitányság munkatár­sait is aggasztja a mentőhiány. Nagy Jenő őrnagy, a kapitány­ság vezetőhelyettese érdeklő­désünkre elmondta: a VBSZ jól felkészíti a vízimentőket, így sokat tettek azért az elmúlt években, hogy a strandok biz­tonságosabbak legyenek. Az őrnagy szerint éppen ezért to­vábbra is nagy szükség lenne arra, hogy a lehető legtöbb ba­latoni strandon ügyeljenek a fürdőzők biztonságára a Vízi­mentők. Nagy Jenő hangsú­lyozta: vízi balesetek esetében létfontosságú az, hogy legyen a közelben valaki, aki azonnal szakszerű segítséget nyújthat a bajba jutott embernek. A balatongyöröki strandon három hetet kellett várni, amíg akadt alkalmas vízimentő • A balatoni vízi rendészeti rendőr­kapitányság munkáját a VBSZ és három kisebb civil mentőszervezet segíti. A civilek zánkai, csopaki, áb­­rahámhegyi, györöki, zamárdi, tiha­nyi, balatonalmádi és vonyarcvas­­hegyi bázisain, valamint a vízi ren­dészet siófoki, földvári, fonyódi, keszthelyi, füredi és kenesei kikö­tőiben állnak készenlétben hajók. 2002-ben 18-an, 2003-ban 12-en, 2004-ben 11-en, tavaly pedig hatan vesztették életüket a tóban. Az idén eddig egyetlen tragikus kimenetelű baleset történt: Sóstónál fulladt a vízbe egy férfi. Buszrészvényt vesz Kaposvár Azt ígérik, hogy a veszteséges járatok nem szűnnek meg Török Tünde Kaposvár közgyűlése a napok­ban úgy döntött, hogy megvá­sárolja a többségi tulajdonában lévő Kaposvári Tömegközle­kedési Rt. (KT) kisebbségi, 48,6 százalékos részvényhá­nyadát a névérték másfélszere­séért, százmillió forintért. A működési nehézségekkel küszködő, állami tulajdonban lévő Kapos Volán Rt. már egy évvel ezelőtt meghirdette el­adásra a KT-ben lévő részvé­nyeit, először a névérték dup­lájáért. Arra számítottak, hogy miután az országban elsőként kínálják fel magánvállalko­zások részére is egy település tömegközlekedéséért felelős cég részvényeit, lesz rá bőven érdeklődés. Ez ugyanis a Volán társaságok privatizációja ese­tén egyfajta referenciát bizto­síthat az ebből majdan része­sedni kívánóknak. Igazi vételi igazi vételi ajánlatot csak a közelmúltban, többszörös meghirdetés után kapott a Kapos Volán az Eurobusz Invest Zrt.-től, a névérték másfélszereséért. ajánlatot azonban csak a közel­múltban, többszörös meghir­detés után kapott a Kapos Vo­lán az Eurobusz Invest Zrt.-től, a névérték másfélszereséért. Kaposvárnak most arról kellett döntenie, él-e az elővá­sárlási jogával. Az elmúlt években a helyi önkormány­zat a KT számára évente meg­közelítően százmillió forintot biztosított úgynevezett vesz­teségfinanszírozásra, amely­nek egy részét az állam nyúj­totta tömegközlekedési nor­­matívaként. Az érvényben lévő jogsza­bályok értelmében ugyanis a tarifákat megszabó és a me­netrendet összeállító - jelen esetben az önkormányzat - köteles az intézkedéseiből fa­kadó veszteséget megtéríteni a szolgáltatóknak. Szita Ká­roly polgármester szerint a teljes tulajdonlással garantál­ható, hogy a veszteséges jára­tok ne szűnjenek meg. HIRDETÉS TM.Hr.Kvil A HEGYEI JOGÚ VÁROS PODIÁRAeSTHil HIVATAL Király! esküvő Székesfehérváron 2006. június 24-25. A programokra mindenkit szeretettel várunk! Warvasovszky Tihamér polgármester, a rendezvény fővédnöke További információ: Tourinform iroda, www.szekesfehervar.hu,www.kiralyokvarosa.hu Utcán talált kutyák otthona Az elmúlt tíz évben tízezer kutyát fogadott be a pécsi Misina Egyesület állatott­hona, s az itt ellátást kapó négylábúak többsége utóbb gazdára talált. A civil szer­vezet telepén beteg vadálla­tokat is ápolnak. Ungár Tamás 1994-ben pécsi magánszemé­lyek alapították a Misina Egye­sületet. A szervezet a kulturált állattartás népszerűsítését, va­lamint a hazánkban őshonos ál­latfajták megismertetésének feladatát vállalta magára. A Mi­sina 1996-ban Pécs somogyi vá­rosrészében létrehozott egy ál­latotthont, ahol nemcsak gaz­dátlan kutyákat, hanem szinte minden „feleslegessé vált” házi­állatot befogadnak. Az egyesü­let részben ellátja a gyepmeste­ri teendőket is, miután a Pécsett befogott kutyák itt esnek át a 15 napos karanténon, valamint a kötelező védőoltásokon és fé­­regtelenítésen. Farkas Tamástól, az egyesü­let elnökétől megtudtuk: a pécs-somogyi állatotthonban összesen mintegy tízezer ku­tyáról gondoskodtak az elmúlt tíz évben. Az idekerülő négylá­búak többségét az utcán talál­ják. Az ebek ötödét gazdáik vi­szik be, mivel úgy érzik, hogy már nem tudnak gondoskodni kedvencükről. Az állatotthon­ban tizennégy főállású alkalma­zott látja el a kutyákat, az ő munkájukat kétszáz önkéntes segíti. Ez utóbbiak között van olyan, aki hetente egy órát ál­doz a telep jószágaira, s van, aki naponta-kétnaponta jön, hogy részt vegyen a kutyák etetésé­ben, sétáltatásában. A pécs-somogyi telepről el­vitt kutyákért nem kell fizetni. Általános szokás azonban, hogy az új gazdák megtérítik a vá­lasztott négylábú oltási és fé­­regtelenítési költségeit. Az egyesület az állatotthon lakói­nak többségét gazdához juttat­ja: tavaly például 1140 kutyát hoztak a telepre, s közülük 1051 újra otthonra talált. A Misina Egyesület 2000 óta sérült és elárvult vadállatok ápolásával is foglalkozik. Fő­képp a Duna-Dráva Nemzeti Parkból kerülnek ide védett ál­latok, amelyeket aztán gyógyí­tásuk és felnevelésük után visszajuttatnak élőhelyükre. Farkas Tamás elmondta, hogy náluk főleg ölyveket, gólyákat, baglyokat gyógyítanak, de szá­mos esetben őzek, vadmalacok és sünök szorulnak ellátásra. A Misina telephelyén őshonos magyar háziállatokat - így man­galica disznót, házi bivalyt, rac­ka juhot - is tartanak, emellett húsz, megülhető vagy kocsiba fogható lova és ugyanennyi pó­­nilova is van az egyesületnek. A pécs-somogyi állatotthon­nak - mint azt az egyesület el­nökétől megtudtuk - 20 ezer lá­togatója van évente. Ma már szinte a baranyai megyeszék­hely valamennyi általános isko­lája elhozza ide diákjait. Az egyesület által rendezett foglal­kozások, szakkörök és táborok célja az, hogy a fiatalok megis­merjék a környezetükben élő állatokat, és tanulják meg a fele­lősségteljes állattartás alapele­meit. Farkas Tamás elmondta azt is: a Misina évente 45-50 millió forintból gazdálkodik. Az ön­­kormányzat ötmilliót fizet a már említett gyepmesteri tevé­kenységért, a befolyó pénzek nagy része pályázatokból, vala­mint hazai és külhoni szerveze­tek és magánszemélyek adomá­nyából jön össze. A Misina mind jelentősebb bevételre tesz szert az adójuk egy százalékát felajánlók befizetéseiből: tavaly ebből 10 millió forinthoz jutott az egyesület. Ki lesz a gazdája? Fotó: Wéber Tamás t

Next