Népszabadság, 2006. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-23 / 145. szám
2006. JÚNIUS 23., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 8 • Magyarország Balatoni strandok hiányzó vízimentőkkel Sokat tettek az elmúlt években azért, hogy a nyaralók biztonságban érezzék magukat Az idén valószínűleg jóval kevesebb balatoni strandon szolgálnak majd vízimentők, mint a múlt évben. Az ok: eddig nem jelentkeztek elegen a mentőket képző és munkába állító civil szervezetnél, a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatánál. Boda András Tavaly nyáron negyvenkét balatoni strandon összesen 220 - piros-fehér formaruhába öltözött, rádióval, elsősegélycsomaggal felszerelt, képzett - vízimentő szolgált. A strandfenntartók az idén is legalább ennyi mentőt alkalmaznának, az azonban kétséges, lesz-e rá lehetőségük. Eddig ugyanis nem jelentkeztek elegen a mentőket képző és a strandüzemeltetőknek kiközvetítő Vízimentők Balatoni Szakszolgálatánál (VBSZ). Mindössze negyvenen vállalták eddig a szolgálatot, miközben a strandfenntartók igényei alapján legalább ötször ennyi jelentkezőre lenne szükség - mondta Bagyó Sándor, a mára legnagyobb civil mentőszolgálattá vált, nyolc balatoni mentőbázist is működtető VBSZ vezetője. Hozzátette: a csekély érdeklődést az indokolhatja, hogy az idén tavasszal - állami támogatás és megfelelő pályázatok hiányában - a megszűnés fenyegette a szervezetet, így a tanfolyamokat és a nyári munka lehetőségét a szokásosnál jóval később hirdethették meg. Bagyó Sándor elmondta: már két diákmunka-szervezéssel foglalkozó céggel is felvették a kapcsolatot, de még mindig nincs elég jelentkező. A VBSZ vezetője érdeklődésünkre azt közölte: az úszni jól tudó jelentkezőknek, mielőtt szolgálatba állnak, el kell végezniük egy tanfolyamot. Az egyhetes elméleti és gyakorlati órákból álló intenzív kurzuson a résztvevők megtanulják, hogy miként kell kimenteni egy fuldoklót a vízből, hogyan kell gyorsan, szakszerűen ellátni, szükség esetén újraéleszteni. A tanfolyam során erőnléti edzéseket is tartanak, és megtanítják a leendő vízimentőket a segélykérő rádió használatára. Mint megtudtuk, a tanfolyam 34 ezer forintba kerül, de ha a jelentkező ezt nem tudja egy összegben kifizetni, akkor a VBSZ megelőlegezi neki a díjat, amit később ledolgozhat. Bagyó Sándor hozzátette: a mentők szolgálati helyük közelében ingyenszállást kapnak, fizetésük pedig naponta nettó 2450 forint, azaz körülbelül annyi, mint amennyit más nyári munkával megkereshetnek. A VBSZ vezetője érdeklődésünkre kitért arra is, hogy a strandokon szolgáló vízimentőiknek az elmúlt évben összesen 3000 esetben kellett fürdőzők sérüléseit ellátni. Csaknem negyven alkalommal pedig közvetlen életveszélyben lévő embereken segítettek. Bagyó Sándor hangsúlyozta, hogy a mentők ennél sokkal több embert óvtak meg a balesettől azzal, hogy még idejében figyelmeztették őket a veszélyre, megelőzve így az esetleges baleseteket, netán tragédiákat. A VBSZ vezetője kitért arra: a mentőhiány nemcsak a strandok biztonságát veszélyezteti, hanem a szervezet létét is. Mint azt megtudtuk, a strandfenntartók nem a mentőknek, hanem a VBSZ-nek fizetnek a szolgálatért, a szervezet pedig egy-egy vízimentő kiközvetítéséért körülbelül 30 ezer forintot kap. A szervezet ennek a bevételnek köszönhetően tudja fedezni mentőbázisai, motorcsónakflottája fenntartásával, működtetésével járó, évi csaknem 60 millió forintos költségének jelentős részét. A balatoni vízi rendészeti rendőrkapitányság munkatársait is aggasztja a mentőhiány. Nagy Jenő őrnagy, a kapitányság vezetőhelyettese érdeklődésünkre elmondta: a VBSZ jól felkészíti a vízimentőket, így sokat tettek azért az elmúlt években, hogy a strandok biztonságosabbak legyenek. Az őrnagy szerint éppen ezért továbbra is nagy szükség lenne arra, hogy a lehető legtöbb balatoni strandon ügyeljenek a fürdőzők biztonságára a Vízimentők. Nagy Jenő hangsúlyozta: vízi balesetek esetében létfontosságú az, hogy legyen a közelben valaki, aki azonnal szakszerű segítséget nyújthat a bajba jutott embernek. A balatongyöröki strandon három hetet kellett várni, amíg akadt alkalmas vízimentő • A balatoni vízi rendészeti rendőrkapitányság munkáját a VBSZ és három kisebb civil mentőszervezet segíti. A civilek zánkai, csopaki, ábrahámhegyi, györöki, zamárdi, tihanyi, balatonalmádi és vonyarcvashegyi bázisain, valamint a vízi rendészet siófoki, földvári, fonyódi, keszthelyi, füredi és kenesei kikötőiben állnak készenlétben hajók. 2002-ben 18-an, 2003-ban 12-en, 2004-ben 11-en, tavaly pedig hatan vesztették életüket a tóban. Az idén eddig egyetlen tragikus kimenetelű baleset történt: Sóstónál fulladt a vízbe egy férfi. Buszrészvényt vesz Kaposvár Azt ígérik, hogy a veszteséges járatok nem szűnnek meg Török Tünde Kaposvár közgyűlése a napokban úgy döntött, hogy megvásárolja a többségi tulajdonában lévő Kaposvári Tömegközlekedési Rt. (KT) kisebbségi, 48,6 százalékos részvényhányadát a névérték másfélszereséért, százmillió forintért. A működési nehézségekkel küszködő, állami tulajdonban lévő Kapos Volán Rt. már egy évvel ezelőtt meghirdette eladásra a KT-ben lévő részvényeit, először a névérték duplájáért. Arra számítottak, hogy miután az országban elsőként kínálják fel magánvállalkozások részére is egy település tömegközlekedéséért felelős cég részvényeit, lesz rá bőven érdeklődés. Ez ugyanis a Volán társaságok privatizációja esetén egyfajta referenciát biztosíthat az ebből majdan részesedni kívánóknak. Igazi vételi igazi vételi ajánlatot csak a közelmúltban, többszörös meghirdetés után kapott a Kapos Volán az Eurobusz Invest Zrt.-től, a névérték másfélszereséért. ajánlatot azonban csak a közelmúltban, többszörös meghirdetés után kapott a Kapos Volán az Eurobusz Invest Zrt.-től, a névérték másfélszereséért. Kaposvárnak most arról kellett döntenie, él-e az elővásárlási jogával. Az elmúlt években a helyi önkormányzat a KT számára évente megközelítően százmillió forintot biztosított úgynevezett veszteségfinanszírozásra, amelynek egy részét az állam nyújtotta tömegközlekedési normatívaként. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében ugyanis a tarifákat megszabó és a menetrendet összeállító - jelen esetben az önkormányzat - köteles az intézkedéseiből fakadó veszteséget megtéríteni a szolgáltatóknak. Szita Károly polgármester szerint a teljes tulajdonlással garantálható, hogy a veszteséges járatok ne szűnjenek meg. HIRDETÉS TM.Hr.Kvil A HEGYEI JOGÚ VÁROS PODIÁRAeSTHil HIVATAL Király! esküvő Székesfehérváron 2006. június 24-25. A programokra mindenkit szeretettel várunk! Warvasovszky Tihamér polgármester, a rendezvény fővédnöke További információ: Tourinform iroda, www.szekesfehervar.hu,www.kiralyokvarosa.hu Utcán talált kutyák otthona Az elmúlt tíz évben tízezer kutyát fogadott be a pécsi Misina Egyesület állatotthona, s az itt ellátást kapó négylábúak többsége utóbb gazdára talált. A civil szervezet telepén beteg vadállatokat is ápolnak. Ungár Tamás 1994-ben pécsi magánszemélyek alapították a Misina Egyesületet. A szervezet a kulturált állattartás népszerűsítését, valamint a hazánkban őshonos állatfajták megismertetésének feladatát vállalta magára. A Misina 1996-ban Pécs somogyi városrészében létrehozott egy állatotthont, ahol nemcsak gazdátlan kutyákat, hanem szinte minden „feleslegessé vált” háziállatot befogadnak. Az egyesület részben ellátja a gyepmesteri teendőket is, miután a Pécsett befogott kutyák itt esnek át a 15 napos karanténon, valamint a kötelező védőoltásokon és féregtelenítésen. Farkas Tamástól, az egyesület elnökétől megtudtuk: a pécs-somogyi állatotthonban összesen mintegy tízezer kutyáról gondoskodtak az elmúlt tíz évben. Az idekerülő négylábúak többségét az utcán találják. Az ebek ötödét gazdáik viszik be, mivel úgy érzik, hogy már nem tudnak gondoskodni kedvencükről. Az állatotthonban tizennégy főállású alkalmazott látja el a kutyákat, az ő munkájukat kétszáz önkéntes segíti. Ez utóbbiak között van olyan, aki hetente egy órát áldoz a telep jószágaira, s van, aki naponta-kétnaponta jön, hogy részt vegyen a kutyák etetésében, sétáltatásában. A pécs-somogyi telepről elvitt kutyákért nem kell fizetni. Általános szokás azonban, hogy az új gazdák megtérítik a választott négylábú oltási és féregtelenítési költségeit. Az egyesület az állatotthon lakóinak többségét gazdához juttatja: tavaly például 1140 kutyát hoztak a telepre, s közülük 1051 újra otthonra talált. A Misina Egyesület 2000 óta sérült és elárvult vadállatok ápolásával is foglalkozik. Főképp a Duna-Dráva Nemzeti Parkból kerülnek ide védett állatok, amelyeket aztán gyógyításuk és felnevelésük után visszajuttatnak élőhelyükre. Farkas Tamás elmondta, hogy náluk főleg ölyveket, gólyákat, baglyokat gyógyítanak, de számos esetben őzek, vadmalacok és sünök szorulnak ellátásra. A Misina telephelyén őshonos magyar háziállatokat - így mangalica disznót, házi bivalyt, racka juhot - is tartanak, emellett húsz, megülhető vagy kocsiba fogható lova és ugyanennyi pónilova is van az egyesületnek. A pécs-somogyi állatotthonnak - mint azt az egyesület elnökétől megtudtuk - 20 ezer látogatója van évente. Ma már szinte a baranyai megyeszékhely valamennyi általános iskolája elhozza ide diákjait. Az egyesület által rendezett foglalkozások, szakkörök és táborok célja az, hogy a fiatalok megismerjék a környezetükben élő állatokat, és tanulják meg a felelősségteljes állattartás alapelemeit. Farkas Tamás elmondta azt is: a Misina évente 45-50 millió forintból gazdálkodik. Az önkormányzat ötmilliót fizet a már említett gyepmesteri tevékenységért, a befolyó pénzek nagy része pályázatokból, valamint hazai és külhoni szervezetek és magánszemélyek adományából jön össze. A Misina mind jelentősebb bevételre tesz szert az adójuk egy százalékát felajánlók befizetéseiből: tavaly ebből 10 millió forinthoz jutott az egyesület. Ki lesz a gazdája? Fotó: Wéber Tamás t