Népszabadság, 2006. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-12 / 161. szám

2006. JÚLIUS 12., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 . Magyarország RÖVIDEN MSZP: Független legyen a konvergenciatanács A szocialista frakció nem ért egyet az SZDSZ javaslatával, hogy a konvergenciatanácsot egészítsék ki az MNB elnökével, Járai Zsigmonddal és a parlament költségvetési bizottságának elnökével, Varga Mihállyal. Az indoklás szerint „a tanács megalakításának célja éppen az volt, hogy politikától független gazdasági szakemberek vegyenek részt a konvergenciaprogram kidolgozásában és végrehajtásának ellenőrzésében”. (MTI) Nemzeti Emlékhely: uniós források Európai uniós forrásokat is szeretne nyerni a középkori koronázó- és királyi temetkezőhely jelentőségéhez méltó székesfehérvári Nemzeti Emlékhely kialakításához az emlékhely kuratóriuma - jelentette be a testület tegnapi ülése után Szili Katalin. Az Országgyűlés és egyben a kuratórium elnöke elmondta: a tavaly júniusban elfogadott feladatterv megvalósítására 180 millió forintot biztosít a központi költségvetés. (MTI) Az MDF önállóan indul Debrecenben Az MDF Debrecenben önállóan indul az önkormányzati választásokon, de nem állít saját polgármesterjelöltet, hanem Kósa Lajos jelenlegi fideszes polgármestert támogatja. Azért döntöttek Kósa támogatása mellett, mert az utóbbi nyolc évben Debrecen fejlődésnek indult, s ez a polgármesternek, illetve a fideszes-MDF- es városvezetésnek volt köszönhető. (K. Zs.) Megkezdik Toller László ébresztését Megkezdik Toller László pécsi polgármester fokozatos ébresztését, akit az autóbalesete óta intenzív osztályon kezelnek, és mély altatásban tartanak. A Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinika igazgatójának tegnapi közleménye szerint a képalkotó vizsgálat (MR) alapján a művi altatás és invazív koponyaűri monitorozás fokozatosan megszüntethető. Dóczi Tamás professzor úgy látja, a fokozatos ébresztés több hétig is eltarthat. A szocialista képviselő június 19-én, szenvedett gépkocsibalesetet, a sofőrje pár napja meghalt. Az ügyben még tart a rendőrségi vizsgálat. (MTI) Polgári keresztény párt alakult Nyíregyházán Új politikai szerveződésként alakult meg Nyíregyházán a Nemzeti Keresztény Polgári Párt (NKPP). Kántor József alapító pártelnök közlése szerint a korábbi, hasonló nevű, politikai tevékenységet folytató egyesületből alakult párttá a szervezet. (MTI) Helyreállítják a gödöllői zsidó temetőt Helyreállítják a gödöllői zsidó temetőt, s a munkák költségét az önkormányzat fedezi - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), miután Gémesi György polgármester kedden látogatást tett a szervezet budapesti székházában. Gödöllő első embere vállalta, hogy az önkormányzat költségvetéséből rendbe hozzák az elhagyott temetőt. (MTI) . *■4 * Reformmenetrend Július végéig elkészül - a biztosításfelügyeletről, - a kötelező táppénzbiztosításról, - a kötelező ápolásbiztosításról, - a patikaliberalizációról, - az új gyógyszerártámogatásról, - az intézmények nyilvános minősítéséről, - az egyéni járulékszámláról, a vizitdíjról szóló javaslat. Januárig elkészül a biztosítási csomagok kialakítása (kinek, mi jár a kötelező társadalombiztosítási díjért, s mit lehet a piaci biztosítóktól szabadon megvásárolni), az egészségbiztosító átalakítása (milyen feladatai maradnak, s mit ad át az üzleti alapú biztosítóknak), az új intézménytörvény (ebben a szaktárca a kórházak üzemszerű működtetésének feltételeit szabályozná). A kulturális bizottság leszavazta a médiahatóság beszámolóját Meglehetősen furcsa helyzet állt elő tegnap az Országgyűlés kulturális bizottságában: az MSZP képviselője ugyanis magára maradt álláspontjával az ORTT tavalyi beszámolójával kapcsolatban. Haszán Zoltán A Fidesz, a KDNP és az SZDSZ sem tud túllépni azon, hogy a médiahatóság majdnem napra pontosan egy éve változatlan feltételekkel, 2012-ig meghoszszabbította az RTL Klub és a TV 2 szerződését. A három párt, más-más indokok alapján ugyan, de közös platformra került ebben a kérdésben az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén, így a testületben többségbe került az a javaslat, hogy a parlament ne fogadja el a szerződés meghosszabbítását elfogadó Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavalyi beszámolóját. Pedig a 2005-ről szóló beszámoló sok mindent érint, a műsorok kiegyensúlyozottságától kezdve a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésén át a kiskorúak védelmével kapcsolatos szankciókig. Ezekről azonban nagyon kevés szó esett. Halász János, a bizottság fideszes alelnöke például már a hozzászólása elején nyilvánvalóvá tette, hogy a kereskedelmi tévék szerződésének meghosszabbítása miatt az ORTT teljes múlt évi tevékenységét szégyenteljesnek tartja, és a testület tagjai elveszítették az őket megválasztó Országgyűlés bizalmát, hiszen gyanús sürgősséggel, a testület nyári szünete előtti utolsó ülésen született meg az ominózus döntés. Ami a tartalmi részt illeti: Halász János mellett Pető Iván, a bizottság SZDSZ-es elnöke is azt kifogásolta, hogy a hatóság nem emelte fel a két kereskedelmi tévé sugárzási díját, holott reklámbevételeik messze meghaladják a frekvenciák használatáért évente fizetett másfél milliárd forintot. Az általuk befizetett pénzt az ORTT a közszolgálati médiumok finanszírozására fordítja, így a magasabb díjból is több juthatott volna erre. Pető a leszavazás indokaként azt is megemlítette, hogy az ORTT átláthatatlanul, pályázatok nélkül ad pénzt egyedi támogatásokra. Az ORTT-t egyedül az MSZP-s alelnök, Jánosi György védte, azzal érvelve, hogy a kulturális bizottságnak nincs lehetősége vájkálni egy független testület munkájában. És persze a testületért emelt szót az ülésén megjelent Kovács György, az ORTT elnöke is, kikérve magának az erős jelzőket. Szerinte nagyon kevés útmutatást ad a médiatörvény a hosszabbítás ügyében, de a testület nem sértette meg a jogszabályt. Mint mondta, a szerződés meghosszabbítására ad lehetőséget a törvény, nem pedig az újratárgyalására. A frekvenciáért fizetett díj mértéke egyébként nálunk a harmadik legmagasabb egész Európában. A szerződéshosszabbításokat korábban aggályosnak nevezte a Legfőbb Ügyészség és az emberi jogok biztosának általános helyettese is. Kovács szerint azonban az ORTT független testület, nincs olyan szervezet, amelyik döntésének megváltoztatására kötelezhetné. A vitát Pető Iván elnök azzal zárta le, hogy a jelek szerint nem fogják meggyőzni egymást a felek az igazukról. A szavazás alapján valóban ez történt: az ORTT-beszámoló elfogadását az ellenzék mellett Pető Iván sem javasolta az Országgyűlésnek. Ladvánszky György ORTT-tag és Kovács György, az ORTT elnöke a bizottság ülésén Fotó: Teknős Miklós Beindult a kórháznyíró A megyei kórházak úgy érzik, az új rendszer azért bünteti őket, amiért elismerés járna Recseg-ropog az egészségügy ellátórendszere. Győrben a megyei kórház megmentésére a terület országgyűlési képviselői levélben kérik a minisztert, javasolva, hogy gondolja át a finanszírozási rendeletet. A pécsi kézsebészeti klinika orvosai pedig csak a napi nyolcórás munkaidőt hajlandók végigdolgozni. Munkatársainktól A júliusi változásokkal több mint tíz százalékkal kevesebb pénz jut a kórházi gyógyításra, mint amennyi tavaly állt rendelkezésre erre a célra. Ez azt jelenti, hogy november közepétől már becsukhatnának a kórházak, mert akkorra fogy el a fekvőbetegek gyógyítására költhető összeg. Papíron. A valóságban azonban ez nyilván nem így lesz. A júliustól érvényes új szabályok arra ösztönzik a kórházak vezetőit, hogy ne fogadjanak be az általuk kötelezően ellátandó területen kívülről érkező beteget. A jövőben ugyanis, Megkezdődött az egyeztetés a vizitdíjról a kormánykoalíció pártjai között. A szaktárca szakértőinek javaslata szerint minden egyes orvos-beteg találkozás alkalmával 300-500 forintos vizitdíjat fizetnének a betegek, de a sürgősségi esetekhez kihívott mentőért továbbra sem kellene fizetni. A három éven aluli gyerekeknek, a rászorulóknak, a rendszeres kezelésre szorulóknak a javaslat szerint nem kellene fizetniük. Eldöntetlen viszont az, hogy a vizitdíj teljes egészében az intézmény kasszájában maradjon-e, vagy a központi pénzalapot, netán a biztosító kasszáját duzzassza, és arról sem esik szó, hogy mikor vezetnék be, ha minden ágyon, mindennap fekszik valaki, a kórház akkor is csak a tavalyi bevételének 95 százalékát kaphatja, ennél többet nem. A változtatás oka egyszerű: vissza akarják fogni a költségeket. A megyei kórházak vezetői néhány napja levélben tájékoztatták a minisztert: ha ez így marad, nem tudják garantálni sem a gyógyítás színvonalát, sem az ellátás minőségét. Győr-Moson-Sopron megye országgyűlési képviselői pártállástól függetlenül közösen arra kérték Molnár Lajos egészségügyi minisztert, vizsgálja felül az alig néhány napja életbe lépett jogszabályokat. Mint tudósítónknak a helyszínen elmondták: az új szabály az intézményt 1,7 milliárd forinttal rövidíti meg a következő hat hónapban. Az intézkedés nyomán az intézet vezetői két dolgot tehetnek: továbbküldik a beteget - bár ezt egy megyei kórház nem teheti, hiszen ez az ellátás helyi csúcsintézménye -, vagy várólistákat alakítanak ki. Úgy érzik, hogy az új rendszer éppen azért bünteti őket, amiért elismerés járna, vagyis hátrányukra válik a szakmai elismerés, a betegek bizalma. A fővárosi Szent János Kórház a 95 százalékos szabály, továbbá az energiaköltségek növekedése miatt az év hátralévő részében 800 millió forintot veszít, s nem tudják, hogyan lehet ezt a hiányt pótolni. A lapunknak nyilatkozó kórházi vezetők egybehangzóan állítják: míg a várólisták növekedése a beteg számára okoz majd bosszúságot, addig a sürgősségi esetekkel egyéb gond is adódhat. Ezeknél nem lehet ugyanis azt mondani, hogy jöjjön vissza később a beteg. A kórházak életében a másik neuralgikus pont most a színlelt szerződések rendezése. Ez még mindig nem történt meg megnyugtatóan. Bár az intézetek vezetői az ÁNTSZ-nek naponta kötelesek jelezni, ha az orvosok munkaidejét és bérezését komolyan érintő változások ellátási gondot okoznának - vagyis a betegek rovására mennének -, eddig „papíron” ilyesmivel nem találkoztak. Ugyanakkor a szakmai internetes portálokon naponta jelennek meg orvosok tiltakozásáról és munkalassításáról szóló jelzések. Legutóbb a Pécsi Tudományegyetem Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikájának orvosai adtak ultimátumot az egyetem vezetőinek: amíg nem rendeződik számukra is megnyugtatóan a színlelt szerződések ügye, csak heti 48 órát dolgoznak, és lemondanak a heti 12 órás túlmunkáról. Kérik viszont, hogy az alapfizetésüket emeljék a két és félszeresére, valamint azt, hogy az ügyeletet az intézmény vezetői szervezzék rendes műszakká. - A bizonytalanság a legrosszabb ebben a helyzetben - mondta lapunknak Sárdi Zsolt, a mosonmagyaróvári kórház intenzív terápiás orvosa. Szerinte nincs két ember az országban, aki a színlelt szerződések felszámolására és az egészségügy működtetésére vonatkozó szabályokat azonosan értelmezné. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke azt mondta: a legtöbb kórházi vezető kivár, de nem is igen tudják, mi mást tehetnének. Az intézetek többségénél néhány hétre szóló munkaszerződések születtek. S bár a miniszter kedden fogadta a szakmai szövetségek képviselőit, a tárca első embere is csak hat olyan intézményről tudott, amelyet nem érintettek hátrányosan a megváltozott szabályok. Az egészségügyre költött összeg és a betegelégedettség 100 ^ Az ábrából is jól látható, hogy nincs szoros összefüggés az egészségügyre költött összeg és a betegek elégedettsége között. ($ egyéb országok) • ......................................................... . 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Dánia _ oto USA, Olaszország 500 3000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 Egy főre költött egészségügyi kiadás, dollárban Forrás: Uwe Reinhardt, Egészséggazdasági Konferencia, Budapest / Népszabadság-grafika « Helyreigazítás Lapunk 2005. november 15. napján megjelent számában a „Viharos időkben - menthetetlen légi mentés?” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy az Országos Mentőszolgálat az új helikopterek üzemeltetésére és kölcsönzésére kiírt közbeszerzési pályázata szabálytalanul került volna kiírásra, és ezért annak csak a Dunai Repülőgépgyár felelhetett meg. Ezzel szemben a valóság az, hogy két pályázó volt, és a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást csak annyiban találta jogsértőnek, hogy nem volt meghatározva olyan határidő, mely a rendkívüli sürgősséget indokolta a végrehajtás vonatkozásában. További 50 ezer üdülési csekk nyugdíjasoknak Hírösszefoglalónk Az idén további 50 ezer nyugdíjas kaphat üdülési csekket a parlament hétfői döntése értelmében - tájékoztatta tegnap az Idősügyi Tanács tagjait Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, a grémium alelnöke. Az év első felében már több mint negyvenezer csekk talált gazdára, sok igénylőt azonban el kellett utasítania a Nemzeti Üdülési Alapítványnak. A kormány azért fordult a parlamenthez, hogy a nyugdíjasok és a rászorulók további üdülési csekkeket vehessenek igénybe. Tavaly csak 22 600 idős részesülhetett ebben a támogatásban. Kiss Péter szerint a mostani döntés mintegy három és fél millió forintos többlettámogatást jelent. A miniszter bejelentette: az idősügyi tanács augusztus végére tervezett ülésén a konvergenciaprogramot vitatják meg. A miniszterelnök jelezte, hogy részt vesz a tanácskozáson. Kiss Péter szerint elképzelhető, hogy kerettörvény formájában gyűjtik majd egybe az idősekre vonatkozó jogszabályokat.