Népszabadság, 2006. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-11 / 160. szám

2006. JÚLIUS 11., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4. Magyarország Such György lesz a rádió elnöke Szeretném helyreállítani a Magyar Rádió tekintélyét - ezt nyilatkozta Such György, akit tegnap - immáron ötödik ne­kifutásra - az intézmény elnö­kének választott a közrádió kuratóriuma. A poszt Kondor Katalin tavaly augusztusi tá­vozása óta volt üres. Such kompromisszumos jelöltként már egy éve is megszerezte a politikai delegáltak támogatá­sát, akkor azonban a civil szer­vezetek kuratóriumban ülő képviselői leszavazták. Ezt kö­vetően három kísérletből há­romszor jelölni sem sikerült senkit, majd tegnap délelőtt a politikai delegáltak viszonylag hamar ismét megállapodtak Such személyében. A civilek ezt követően négy órán ke­resztül faggatták a jelöltet, majd szavaztak, ha hajszállal is, de Such ezúttal megkapta a szükséges támogatást. Az új elnök - aki a Magyar Narancs alapítója, majd a Magyar Hír­lap főszerkesztő-helyettese és a Magyar Televízió alelnöke volt, de a Magyar Rádióban soha nem dolgozott - augusz­tusban lép hivatalba. Hogy kik lesznek a közvetlen munkatár­sai, arról lapunk kérdésére azt mondta: a fejében van egy lis­ta, de a választást megelőzően nem lett volna miről egyeztet­ni. Mindenesetre a műsoro­kért felelős alelnök rádiós lesz. Értesülésünk szerint Szayly József, a Petőfi adófő­­szerkesztő-helyettese. Mindenesetre lejár a szer­ződése Perjés Klárának, a Kos­suth adófőszerkesztőjének, aki mellett nyíltan kiállt a Fidesz, amikor tavaly év végén - majd­nem száz munkatárssal együtt - nyugdíjazták volna. Vele ér­tesülésünk szerint nem hosz­­szabbít Such. (H. Z.) Such György és Gellért Kis Gábor, a kuratórium elnöke Fotó: Szabó Bernadett Büntetésben érzi magát a Magyar Televízió Rudi Zoltán szerint producerekért lobbiztak a médiahatóság tagjai Bünteti a Magyar Televí­ziót a médiatámogatási rendszert működtető Or­szágos Rádió és Televízió Testület - állítja a köztévé elnöke. Szerinte azért, mert az ORTT több tagja nem tudta elintézni a köz­tévé vezetésénél, hogy ki­választott producerekkel kössenek szerződést. Haszán Zoltán „Megpróbálok nagyon óvato­san, nagyon diplomatikusan és a büntető törvénykönyv különféle passzusaira tekin­tettel, nagyon elővigyázato­san fogalmazni” - vezette fel mondanivalóját a Magyar Te­levízió kuratóriumának el­nöksége előtt Rudi Zoltán, amikor arról kérdezték, miért kapott alacsony támogatást a köztévé a gyermek-, illetve a kulturális tévéműsorok támo­gatására kiírt pályázatokon. A nagy óvatosság ellenére a té­véelnök szavaiból végül is sú­lyos vádak olvashatók ki a sokmilliárdos támogatásokról döntő Országos Rádió és Te­levízió Testület (ORTT) tag­jaival szemben. Egy lapunk birtokába ke­rült, március 21-én készült jegyzőkönyv szerint Rudi Zol­tán arról számolt be, hogy in­formálisan az ORTT több tagja is megkereste a köztévé veze­tését annak érdekében, hogy általuk ajánlott producerekkel kössenek szerződést. A műsor­gyártók érdekében folytatott kijárásokat azonban az MTV visszautasította. Rudi Zoltán szerint tény, hogy a sikertelen lobbizás után a Magyar Televí­zió gyengén szerepelt a média­hatóság pályázatain. „Hogy eb­ből milyen következtetést von le a kuratórium elnöksége, azt bölcs belátására bízom. Ennél többet nem mondhatok, mert úgy gondolom, hogy megsérte­ném a Btk. valamelyik paragra­fusát” - zárta le a rossz pályá­zati eredményekről adott tájé­koztatást a tévéelnök. A két kifogásolt pályázaton 387 millió forintot osztott szét az ORTT tagjai által jelölt bí­rálóbizottság. Ebből 63 millió forintot kapott két, az MTV-n képernyőre kerülő alkotás. A Duna TV-n felbukkanó pro­dukcióknak 218 millió forint jutott. Tény, hogy a két tévé ál­talában fordított arányban szokott részesedni a támoga­tásokból. Az elmúlt két évben 1,2 milliárdot kapott MTV-s hátterű műsor, 440 milliót Du­na TV-s. Rudi szavait idézve levél­ben kereste meg az ORTT el­nökét, Kovács Györgyöt a té­mára a kuratórium ülésén rá­kérdező SZDSZ-es delegált, Kozák Márton. Mint írja, a szakmai döntést megkérdője­lezi az is, hogy a két kifogásolt pályázatot elbíráló bizottság egyik tagja telefonon már az • Tegnap e-mailben megkerestük Rudi Zoltán tévéelnököt, hogy frissí­tésre szorul-e márciusi nyilatkozata. Meg lehet-e tudni, hogy az ORTT tagjai közül kik jár­tak közben a producerekért? A válasz: - Nem, hogy, mivel lobbiztak a producere­kért? A válasz: - Nem, hogy kik voltak azok a producerek, akikért közbenjártak? A válasz:- - Nem, hogy mikor volt ez? A válasz: - Nem, hogy korábban is előfordult-e ilyen közbenjárás? A válasz: - Igen, és nemet mondtam hogy tart-e még az MTV „bünteté­se"? A válasz: - Igen, utolsó ülés előtti estén bedik­tálta a végeredményt a tévé ve­zető munkatársának. Miután az ORTT-nek nincs túl sok tagja­­ minden parla­menti frakció egy-egy embert delegálhat a médiahatóságba, így az elnökkel együtt összesen öten voltak a tévéelnök kijelen­tése idején a testületben -, szembesítettük őket Rudi mon­dataival. Senki nem vállalta a lobbizást. Ladvánszky György (az MSZP delegáltja) annyit mondott, hogy ő nem járt el egyetlen producerért sem, a két kifogásolt pályázaton pedig az MTV a beadott tervek minő­ségének arányában kapott tá­mogatást. Szalai Annamária (Fidesz) is úgy nyilatkozott, hogy nem kérte Rudit semmi­re. Szerinte az ORTT egész pá­lyázati rendszerét sokkal tisz­tábbá, áttekinthetőbbé kellene tenni, és be kellene fejezni a háttéralkukat. Tímár János (SZDSZ) szintén azt mondta, hogy nem járt közben senkiért. Azt is megjegyezte, hogy illő komolyan venni a tévéelnököt, ha ilyen súlyú kijelentéseket tesz. Ezért támogatta, hogy er­ről is üljön le egy konzultációra a testület Rudi Zoltánnal. Csak­hogy az ORTT többsége a sze­mélyes találkozót elvetette. Wéber Jánost (MDF) tegnap nem tudtuk elérni. Az ORTT elnökének, Ko­vács Györgynek nincs tudomá­sa arról, hogy bármelyik testü­leti tag eljárt volna egyes mű­sorgyártók érdekében az MTV- nél. Azt is tagadja, hogy a köz­tévé „büntetésben” lenne, hi­szen például most írnak ki egy pályázatot jogi ismeretterjesz­tő műsorok készítésére, ame­lyen csak az MTV indulhat. (Csakhogy ez egy módosított kiírás. Az elsőt azért kellett át­alakítani, mert túlságosan ked­vezett a Duna TV-nek. Emiatt a pályáztatási igazgató távozni kényszerült az ORTT Műsor­szolgáltatási Alapjától.­ „Min­den pályázaton vannak veszte­sek, de ez nem jelenti azt, hogy aki nem nyer annyit, amennyit szeretne, az büntetésben len­ne” - mondta Kovács. Pályázatokon 1997 és 2005 között több mint 22 milliárd fo­rintot osztott szét az ORTT. A legnagyobb tétel - a teljes keret majdnem fele - éppen a televí­ziós és filmes támogatásra ju­tott, amelybe a két kifogásolt pályázat is tartozik. Az egyre apadó bevételek miatt jelentő­sen kevesebb pénzt tud már szétosztani a jövőben a média­hatóság. Kovács György, az ORTT elnöke lapunknak el­mondta: tisztában van azzal, hogy a csökkenő támogatásért nagy versengés kezdődött. • Az ORTT filmes, műsoros pályáza­tain tévék és produceri irodák indul­hatnak, utóbbiaknak be kell nyújta­niuk egy nyilatkozatot arról, hogy van olyan tévé, amelyik az elkészült alkotást sugározza is, enélkül nem kaphatnak támogatást. Több eset­ben a tévék csak egy ilyen szerző­dést kötnek, és egyetlen fillért sem adnak a készülő produkcióba. Kovács György a támogatott fil­mek mustráján Fotó: ORTT-honlap Korrupciót gyanítanak a veseátültetésre várók Internetre kerül a betegek rangsora Ősztől az interneten is fi­gyelemmel kísérhetik a be­tegek, hogy rajta vannak-e a vesére várók listáján. A szaktárca vizsgálatot in­dít, mert a betegszerveze­tek korrupciót gyanítanak a veseátültetésre várók rangsorolásában. Danó Anna Vizsgálatot kezdeményez az egészségügyi tárca annak nyo­mán, hogy az ATV Friderikusz most című műsorában Ádám Aurél, a Vesebetegek Országos Szövetségének elnöke azt állí­totta: van olyan beteg, aki fize­tett azért, hogy a számítógép ál­tal felajánlott mintegy 30 név közül az orvos őt válassza vese­­átültetésre. Huszár András, az Egészségügyi Minisztérium fő­osztályvezetője lapunknak el­mondta: a veseátültetésekkel kapcsolatos korrupció gyanújá­ról nem érkezett hivatalos jel­zés a tárcához. Felkérték azon­ban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, hogy ellenőrizze: a rendszer minden pontján betartják-e a betegkiválasztás szabályait. A betegszervezet elnöke la­punknak megerősítette televízi­ós nyilatkozatát, s hozzátette: a legritkább esetben fordul elő, hogy az kapja az új vesét, aki a lista első helyén van. Ádám Au­rél elismerte: az ilyen vádak bizonyíthatatlanok. Szerinte azért, mert nem szívesen áll a nyilvánosság elé az, akinek utó­kezelésre is a gyanúba hozott klinikára kell visszajárnia. Szakemberek úgy vélik: a rendszer valóban sérülékeny. Amikor átültethető veséhez jut­nak, a gép az adatok megfelelte­tése alapján kidob egy 30-50 névből álló listát a beültetésre alkalmas - és listán szereplő - betegekről. Ez az adatsor meg­jelenik a transzplantációt végző klinikák számítógépein. A vesét főszabályszerűen a felajánló kórházhoz legközelebb eső in­tézmény kapja meg, de ha az nem fogadókész, gyakran kö­vetkezik Budapest, ahol a leg­több műtétet végzik. Tehát eb­ben a fázisban mérlegelni kell. A betegek ugyanakkor megtud­hatják, kik döntöttek az ügyük­ben. A lapunknak nyilatkozó transzplantáló klinikák vezetői kizárták a korrupció lehetősé­gét. Kalmár Nagy Károly, a pé­csi centrum vezetője elmondta: az orvos a beültetésre legalkal­masabb beteg kiválasztásában érdekelt, mert hosszú távon az eredményei alapján tudják megítélni a munkáját. A kivá­lasztást szigorú kritériumrend­szer szabályozza, s ha eltérnek a számítógép által ajánlott sor­rendtől, azt jegyzőkönyvben kell indokolni. Szederkényi Edit, a szegedi klinika transzplantációs osztá­lyának vezető orvosa is hason­lóan vélekedett. Hozzátette: a Magyar Transzplantációs Tár­saság ősztől egy olyan inter­netes felületet működtet, amelyről a beteg ellenőrizheti, hogy szerepel-e a várólistán. Rajczy Katalin, a Nemzeti Vesevárólista Bizottság elnöke szerint viszont a listára kerülés és a levétel menete nem egyér­telmű. De csak az a beteg kap­hat vesét, aki a listán szerepel. Egy hónapon belül felülvizsgál­ják a rendszert, így hamarosan elkészülhet az egységes szabá­lyozás, amelynek alapján a ke­zelőorvosok helyett a regionális bizottságok döntenek a listára kerülésről, illetve az onnan való levételről. Börtönre ítélt orvosok: aláírások kegyelemért A napokban juttatják el az államfőhöz Szentesről azt a kegyelmi kérvényt, amelyet több ezren írtak már alá, hogy ne kelljen börtönbe vonulniuk a helyi kórház csalásért jogerősen elítélt egykori orvosainak. B. Papp László - Példás emberi és szakmai életutat jártak be, nem érdem­lik meg, hogy a börtönből kell­jen nyugdíjba menniük - így indokolta Garai Ferencné, a szentesi Apponyi téri óvoda egyik óvónője azt, hogy miért kezdtek aláírásgyűjtésbe, kü­­lön-külön kegyelmet kérve a jogerősen letöltendő szabad­ságvesztésre ítélt Kovács Ág­nesnek, a szentesi kórház egy­kori főigazgatójának és Geönczeöl Tibornak, az intéz­mény korábbi osztályvezető főorvosának. Eddig mintegy ötezer aláírás gyűlt össze. A Csongrád Megyei Bíró­ság Geönczeöl Tibor főorvost június közepén három év le­töltendő szabadságvesztésre, továbbá hatmillió forint pénz­­büntetésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Kovács Ágnest, a Ma­gyar Kórházszövetség volt el­nökét másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, vala­mint két évre a közügyektől való eltiltással és kétmillió fo­rint pénzbüntetéssel sújtották. Mindkettejüket bűnösnek ta­lálták társtettesként, folytató­lagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és ma­gánokirat-hamisítás bűntet­tében. Az ok: 1997 és 2001 kö­zött 173 külföldi beteg előre tervezett operációját sürgős esetként tüntették fel, s azok árát az OEP-pel téríttették meg. Ezzel az OEP-nek 65 mil­lió forint kárt okoztak. A sú­lyosabb büntetést azért kapta az osztályvezető főorvos, mert róla bebizonyosodott: alkal­manként 500-600 német már­kát kapott a betegektől a mű­tétekért. - Nem kérdőjelezzük meg azt, hogy a bíróság a törvények­nek megfelelően járt el: a jog betűje szerint biztosan az járt az orvosoknak, amit kiróttak rá­juk. Mi emberségből kérjük az államfőt, hogy kegyelmezzen meg az orvosainknak, akiknek tisztességét generációk igazol­ják - érvel Garai Ferencné. Perjés Gáborné, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium magyar és dráma szakos peda­gógusa, az aláírásgyűjtés kezde­ményezője azt mondja:­­ Geönczeöl Tibor műtötte a nagynénémet, és sikerült az operáció. Kovács Ágnes apósa pedig az a szülészorvos, aki az öcsémet annak idején a világra segítette. Mindkét börtönbe küldött orvosnak tanítottam a gyerekeit. Nem szabad őket bű­nözők közé zárni. A két orvost tegnap nem si­került elérnünk. Kovács Ágnes egy korábbi lapinterjújában ártatlannak, az általa koncep­ciós pernek nevezett eljárás áldozatának vallotta magát. Geönczeöl Tibor úgy foglalt ál­lást: ő meggyógyította a betege­it, nem követett el olyan hibát, amiért szégyenkeznie kellene.

Next