Népszabadság, 2006. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-22 / 170. szám

16 • 2006. JÚLIUS 22., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra/Média RÖVIDEN Színes bőrű műsor­vezető a híradóban A TF1-es francia kereske­delmi tévécsatorna fő hír­adójában első alkalommal foglalkoztatnak fekete bőrű műsorvezetőt, a szakma ál­tal elismert Harry Roselmack személyében, ír­ja az euractiv.hu. Harry Roselmack a vakációzó Patrick Poivre d’Arvor mű­sorvezetőt helyettesíti. A tévécsatorna választása szenzációnak számít Fran­ciaországban, ahol általá­nos vélemény szerint igen gyenge a médiában a nem­zeti kisebbségek képvisele­te. A tavalyi zavargásokat követően maga Jacques Chirac államfő ösztökélte a tévétársaságokat, hogy fog­lalkoztassanak több kisebb­ségi munkatársat. Az elége­detlenkedő fiatalok - nagy részük hajdani bevándorlók leszármazottja - egyik fő sérelme az volt, hogy kép­viselőik nincsenek jelen a vezető médiákban. (hullam­­vadasz.hu) Kívánságműsor: rajzfilmek délutánja Július 31-től keződik a Viva Las Bravo vakáció: öt héten keresztül a nézők alakíthat­ják a csatorna műsorát a magyar Cartoon Network weboldalon leadott szavaza­taik alapján. A nézők-olva­­sók a csatorna honlapján szavazhatnak, másnap dél­után a kedvenc sorozatból készült összeállítást vetíti a Cartoon Network. Eközben a Menedzser Fórum arról ír, hogy az alacsony reklámbe­vételeknek köszönhetően van olyan gyermekcsatorna, amely nem anyagi, hanem erkö­lcsi okokból szórakoz­tatja a kiskorúakat. (Hírösz­­szefoglaló) Pályázaton keresett pozitív írások A pozitív olvasói gondolko­dásmód kialakítása érdeké­ben pályázatot írt ki az „Egy Optimista Magyarországért” (E.O.M.) Közhasznú Alapít­vány. A felhívásra hivatásos és amatőr újságírók jelent­kezhetnek bármely sajtóor­gánumban megjelent írással. A cikkeket a palyazat@opti­­mistaklub.hu e-mail címen várják. A pályázatot kiíró alapítvány tájékoztatása sze­rint az értékelő bírálatok so­rán az optimista hangvételű szövegkörnyezetbe helyezett cikkek valódi hírtartalma és a világlátás egyenlő súllyal esik latba. A legjobbnak ítélt írásokat havonta pénzjuta­lomban részesítik. (OS) Kissé borult a digitális égbolt Új kereskedelmi tévék vagy az összes közszolgá­lati csatorna? Mivel lehet rávenni a nézőt arra, hogy anyagi áldozatokat is vál­lalva átálljon a digitális te­levíziózásra? Haszán Zoltán Vad angyal, Xena, Szerencse­­kerék, Dáridó, Koóstoló, McGyver, Forró nyomon. Mintha ma lett volna! Ez volt hat évvel ezelőtt a televíziók kínálata. És még: Walker, a te­xasi kopó, Rex felügyelő, Fó­kusz, Fábry, Barátok közt (711-712. rész, most a 3493-3494. epizódnál járnak). Ezek közül több szinte bizto­san a következő hat évet is túléli. Arra viszont már csak ki­sebb összegű fogadást lehetne kötni, hogy a háztartások leg­alább 98 százaléka felszerelke­zik olyan tévével vagy egy ki­sebb méretű műszerrel, amely alkalmas a digitális jelek véte­lére. Márpedig egy tavalyi kor­mányhatározat szerint ez a fel­tétele annak, hogy nyugdíjaz­zák a jelenlegi analóg televí­ziós rendszert, és felváltsa azt a digitális. Persze vélhetően kétszer is meggondolja egy né­ző, hogy vegyen-e jelátalakítót, amelynek darabja jelenleg több tízezer forint. Ami vi­szont hosszú távon bejön, hi­szen egy kábeltévé alapcso­magját kiválthatja a 30-40, in­gyen fogható új csatorna. Több országban még így is támoga­tást adtak az úgynevezett set­­top-boxok vásárlására. Nálunk erről egyelőre nincsen szó. Rá­adásul a digitális televíziózás Magyarországon jelenleg pusztán ígéret. Mert igaz ugyan, hogy elvi­leg akár holnap elindulhatna tíz olyan országos csatorna, amely akár egy tetőantennával és egy jelátalakítóval fogható, sőt Budapesten és a környékén további öt is. Ehhez képest az optimista verzió az, hogy jövő­re pályázatokat írnak ki a su­gárzási lehetőségekre. Szerdán a médiahatóság számára pre­zentációt tartott az ORTT által létrehozott Digitális Átállási Iroda. Ebből például az derült ki, hogy bár valóban azonnal elindulhatna tíz csatorna, de a jelenlegi állapotában abból öt csak a háztartások 75 százalé­kához juthatna el, a másik öt pedig valamivel több mint a fe­lébe. Ezek lefedettsége javítha­tó, de így is marad majd olyan település, amelyet nem érnek majd el a digitális jelek (ilyen amúgy a mostani analóg rend­szernél is van). El kell dönteni azt is, hogy melyik csatorna kerüljön fel a most meglévők közül az elsőként induló cso­magba. A közszolgálati tévék szerint nekik mindenképpen helyük van ott. Budapesten és környékén már megy egy tesztadás, ezen a Magyar Tele­vízió két csatornája és a Duna TV látható. Ezt a kínálatot lát­va tömegek nem vettek eddig jelátalakítót. A Digitális Átállá­si Iroda szerint el kell dönteni, hogy mi kerüljön az induló csomagba. A digitális televízi­ózás terjedését jobban segíte­né, ha egy vagy két új kereske­delmi tévé indulna, esetleg új szolgáltatások is, például, inte­raktív játékok vagy lóverseny­­fogadás. Esetleg jöjjenek a köz­­szolgálati adók. Mindenesetre az ORTT a héten engedélyez­te, hogy a Duna TV nemrégi­ben elindított csatornája, az Autonómia is bekerüljön a di­gitális kísérleti csomagba. Mi­után az MTV is jelezte terveit több csatorna indítására, las­san meg is van az első kínálat. Hiszen nehezen maradhat ki a kezdő csomagból az RTL Klub és a TV 2, amelyek a nézők két­harmadát érdeklik. Igaz, ők például egyáltalán nem érde­keltek abban, hogy a digitális televíziózás gyorsan elterjed­jen Magyarországon. Mert most a hirdetési piac majdnem kilencven százalékát ellen­őrzik. Miután jelenleg kaszál­nak a reklámpiacon, nem na­gyon látják szívesen az új kon­kurenciát. Hiszen ingyen már nemcsak az RTL-t és a TV 2-t nézhetnénk, hanem több tucat más tévét is, így addig húznák el a váltást, amíg lehet. Megte­hetik, mert az ORTT tavaly 2012-ig meghosszabbította a szerződésüket. Ahhoz viszont, hogy további 20-30 csatorna is elindulhasson, szükség lenne azokra a frekvenciákra is, ame­lyeket az RTL Klub, a TV 2 és az MTV használ most. Ha az RTL és a TV 2 kitart a legutol­só határidőig, az nemcsak ná­lunk tolja ki a több tucat új csa­torna indulásának a határide­jét, hanem a szomszédos or­szágokban is. Hiába járnak ugyanis előrébb, mint mi, a nemzetközi egyezmények mi­att hozzánk kell igazodniuk. Ha mi később váltunk, kény­­szerűségből nekik is ezt kell tenniük. Ezért az iroda azt javasolta az ORTT-nek, hogy próbálja érdekeltté tenni az RTL-t és a TV 2-t is a váltásban. Ami azért nem lesz könnyű menet, mert éppen az ORTT hosszab­bította meg tavaly a szerződé­süket. Van javaslatuk is, hogyan le­het csábítóvá tenni az átállás­ban való részvételt. Ez a követ­kező: ha az RTL Klub és a TV 2 beszáll már az első körben, ak­kor kevesebb kereskedelmi té­vének jut hely az induló digitá­lis csomagban. A televíziózásra fordított idő napi átlaga hétfőtől vasárnapig, 2006. június (2 órától 26 óráig, óra:perc/fő) 50+ éves, 1­6 magyar csatornát tud fogni 50+ éves, 7+ magyar csatornát tud fogni Forrás: AGB Nielsen Médiakutató / Népszabadság-grafika 02:44 03:04 03:59 04:19 05:31 05:08 05:48 HM Jelátalakítók kábeltévére, műholdra és tetőantennához. Tömegesen kellene terjedniük Fotó: Teknős Miklós 4 év felett 04:10 Nők Férfiak 4-12 éves 13-17 éves 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 03:34 50+ éves 02:58 04:12 A tánc legyőzte a focit A Szombati esti láz vezeti az idei televíziós toplistát. Az RTL Klub sztártáncversenye megelőzte a sportértékét te­kintve fontosabbnak tűnő lab­darúgó-világbajnokság dön­tőjét is. A tavalyi és tavalyelőtti leg­nézettebb műsor, Vágó István Legyen Ön is millimosa a har­madik helyről búcsúzik a nézőktől. Ősszel nem kerül képernyőre a kvízjáték, Vágó István az Ország tesztjéhez hasonló műsorokban lesz látható. Tartja magát Győzike is, bár az idei sorozat nézettsége elmarad a tavalyi­tól. A TV 2 legnézettebb műsora az Áll az alku című kvízjáték volt. Gundel Takács Gábor műsorának átlagos nézettsége meghaladta a konkurens Legyen Ön is mil­­limosét. * millió néző Forrás: AGB Nielsen, RTL Klub A lista hatodik helyén az Irigy Hónaljmirigy egy január végi műsora található, a Dr. Dolittle amerikai vígjáték a hetedik, a Nem a te napod Sváby-féle átverős műsora pedig a nyolcadik. Kilencedik a Krokodil Dundee 2. része, tizedik pedig Fábry Sándor egyik januári show-ja. Nincs a első ötben a Barátok közt, bár a napi szap­panopera még így is igen sok nézőt hoz hétközben az RTL Klubnak. A Magyar Televízió a keres­kedelmi tévék versenyébe nem tudott beleszólni. (H. Z.) Szombat esti láz (RTL) 05.28. 2 604 541* Vb-döntő (RTL) 07. 09. 2 592 249 Legyen Ön is... (RTL) 03.20. 2 470 908 Győzike (RTL) 06. 05. 2 440 260 Áll az alku (TV 2) 02. 22. 2 306 022 A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Műsorkartell a kertévéknél A csütörtök nyitotta ki a sze­memet. Addig még azt hit­tem, hogy csupán véletlenről van szó, de erről most senki sem tudna engem meggyőzni. Július 20-án ugyanis a két or­szágos kereskedelmi adó esti főműsorában a következő fil­meket adták: RTL Klub: Szex, csajok, Mallorca (német víg­játék), TV 2. A fiúk mind azt akarják (német vígjáték). Ez az egybeesés már szinte kí­nos. Elkapott a kutatási szenve­dély, és végigbogarásztam a műsorfüzetet. Összehasonlí­tottam az egymással állítólag kemény piaci versenyt vívó csatornák kínálatát. Gyakorla­tilag ugyanezt találtam min­dennap: szappanopera szap­panoperával, thriller akció­filmmel (mindkettő ameri­kai), vígjáték vígjátékkal fut párhuzamosan. Környékün­kön kábel nincs, műholdas antennát nem szereltünk fel. Tehát abból a három csator­nából választhatunk, amelyet a szobaantennánk venni ké­pes. Ez a választék azonban csak elvileg három, ugyanis a kereskedelmi adók megálla­podhattak arról, hogy nem versengenek értem. Legalábbis a műfajokat ille­tően nem. Mindez nem érinti a keres­kedelmi tévézés színvonalát, az általa kultivált és bemuta­tott világot. Ami szerintem nézői, fogyasztói érdeket sért, az a nyilvánvaló műsorkartell. A kertévék ugyanis - nem tu­lajdonítok nekik más szándé­kot, mint üzletit - nyilvánva­lóan összejátszanak egymás­sal. Ennek pedig az a követ­kezménye, hogy a néző kény­telen ugyanazt a típusú, mi­nőségű és gyakran hasonló tematikájú kínálatot fogyasz­tani. Feltételezem, hogy ezt az üzletpolitikát nézői igény­nyel, kutatási adatokkal és né­zői szokásokkal indokolják. Azzal, hogy a délutáni képer­nyő elé ülők kifejezetten szappanoperára vannak beál­lítva, ezt várják, ez kell nekik, ahogy a kibeszélő, fecsegő és egyéb show-műsorok nézői is. Ez kevéssé meggyőző ér­velés lenne. Ahogy az is fur­csa, miként lehetséges egyez­tetés nélkül, hogy a reklámra kihasított idők is mindig egy­beesnek. Nincs menekvés, nincs átkapcsolás! Azt kell gondolnom, hogy ez is olyan - persze bizonyíthatatlan -trükk, amivel a hirdetőt csá­bítják. A nézőnek tehát nemcsak hogy lenyomják a torkán a választékot, de azt is kizárják, hogy adott pillanatban vá­laszthasson a kosztümös film és az akciófilm, a horror és a szerelmi románc között. Sőt nem választhatok az amerikai és a német filmek között sem. A cégeknek nemcsak hogy monopóliumuk van a műsor­szórásra, de abban is megálla­podtak, hogy a fogyasztótól, a nézőtől elveszik a véletlen választás lehetőségét, a saját döntés illúzióját is. Ez a kar­tell. Adott esetben műsorkar­tell, ízlésmonopólium. Mert az, hogy ez két különböző kí­nálat lenne, még feltételezés­nek is erős. Miklós Gábor

Next