Népszabadság, 2006. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-29 / 176. szám
16 • 2006. JÚLIUS 29., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra/Média Akhilleusz és a netszabadság Az internetet szabályozni olyan, mint tűt keresni a szénakazalban: szinte lehetetlen. Valahogy azonban mégis kordában kell tartani a világhálón folyó kommunikációt. Az Európai Unió már régóta próbálkozik ezzel, ám a britek külön véleményt képviselnek a témában. Benke Ágnes - Úgy próbáljuk népszerűsíteni a brit álláspontot, mint ahogy a makacs Akhilleuszt próbálják meggyőzni sátránál, hogy jöjjön harcolni - mondta a néhány napra hazánkba látogatott Alex Blowers, a brit Ofcom (az ottani ORTT) nemzetközi osztályának vezetője. Nem véletlen a Homérosz Iliászára tett utalás, Blowers sorra járja ugyanis az uniós tagországokat, hogy harcba hívja, azaz meggyőzze őket: rossz az unió által elképzelt médiaszabályozási javaslat néhány pontja. Az EU már évek óta küzd azért, hogy egy megfelelő, és mindenki által elfogadható irányelvet tegyen le az asztalra. Az úgynevezett Televíziózás határok nélkül direktíva még 1989-ben született, s az unió néhány hónapja azzal vette elő újra, hogy azt a robbanásszerűen megnövekvő internetes tartalmakra is kiterjessze. A bizottság indítványa szerint az eredetileg televíziózásra készült szabályokat ki kell terjeszteni az internet audiovizuális szolgáltatásaira is. Blowers szerint az a probléma ezzel a javaslattal, hogy a bizottság ugyanazokat a szabályokat akarja ráhúzni egymástól eltérő dolgokra. Márpedig nagyon sokféle audiovizuális tartalom van, amiről a felhasználó maga dönt: mikor, hol és hogyan akarja megnézni, meghallgatni. Ez a „másfajta médiafogyasztás” pedig, ami tehát különbözik például a hagyományos tévéközvetítésektől, teljesen más szabályozást igényel. - A bizottság szerintünk túl messzire megy el, tény, hogy a tévé a legbefolyásosabb média, működését tehát erősen szabályozni kell. De nem kellene ugyanezt a magas szintű szabályozást a média többi audiovizuális tartalmára is kiterjeszteni - véli a szakember. Mit jelentene ez a szabályozás a gyakorlatban? Vegyük például az egyik leglátogatottabb internetes oldalt, a Youtube.com-ot, ahova boldogboldogtalan feltöltheti videóit. Naponta 35 ezer új klip kerül fel az oldalra: házi videók, amelyekben szerepelni vágyó emberek táncolnak, énekelnek, vagy koncertek, sőt zenei klipek és filmrészletek is megtekinthetők. Az uniós irányelv alapján ezeket mind ellenőrizni és szabályozni kéne, ami Blowers szerint lehetetlen lenne. A médiaszakember hozzátette, hogy az irányelv hatáskörébe tartoznának az internetes fórumok, a flash media klipek, az online újságok, de még az internetes naplók, a blogok is. - De vajon kit is kéne szabályozni? Azt, aki működteti az oldalt, vagy azt, aki feltölti rá az audiovizuális tartalmat? - teszi fel Blowers a költői kérdést, amivel arra is utal, hogy a világhálón folyó kommunikációnak olyan egyedi jellegzetességei vannak, amelyek akadályozhatják szabályozását. Az internet nem ismer országhatárokat,sugárzási időt, példányszámot. A feltöltött információ a világ bármely pontjáról, bármely állam joghatósága alá eső területről és állampolgára részéről, bármely időpontban elérhető, ami azt jelenti, hogy a hagyományos jogtechnikai megoldások nem alkalmazhatók rá. Az Ofcom célja tehát szövetségeseket találni az angol állásponthoz, hogy a német elnökség idejére - 2007 első felére - olyan döntés szülessen meg, amely ésszerű határt tud húzni a szabályozandó és a szabad internetes tartalmak közé. Eddig csak Szlovákia jelezte, hogy támogatja a brit álláspontot, de Blowers szerint Spanyolország, Hollandia, Csehország és Írország is elveti a túlszabályozó törekvéseket. S hogy mi a helyzet Magyarországgal? - A szakemberek egyelőre nem árulják el álláspontjukat - mondta diplomatikusan az Ofcom igazgatója. Az internetet nehéz határok közé szorítani Fotó: Reuters - Heino Kalis Ónody-Molnár Dóra A blogolvasó közönség az idén több mint kétezer oldalt jelölt „legjobb blognak”, a HVG.hu másodszor megrendezett Golden Blog versenyén. Az internetes lap munkatársai a tavalyi győztes bloggerek és a blogszolgáltatók ajánlásai alapján százas listát hoztak lére, ebből kategóriánként kerülnek majd ki a győztesek. Andersen Dávid, a verseny sajtószóvivője azt mondja: nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen esélytelen objektív kritériumrendszert kidolgozni az értékelésnél. Objektív mérce lehet az oldal látogatottsága, de így kieshetnek olyan bloggerek, akiket csak egy szűk baráti kör olvas, noha tehetségük, íráskészségük, eredeti gondolataik esélyessé tenné őket a nagyközönség előtt is. A politikusok blogjait - túl sok jelölést amúgy sem kaptak - azért nem emelték be a versenybe, mert nehéz eldönteni, mennyire számítanak személyes blognak. Pécsi Ferenc, tavalyi kategóriagyőztes most már zsűritagként kíséri figyelemmel a versenyt. A kategorizálás kényszere szerinte összehoz például olyan blogokat is, amelyeket valójában lehetetlen egymással összevetni. - Nehéz egy trombitást összehasonlítani a hárfással, bár ez még mindig jobb helyzet, mintha ugyanennek a trombitásnak a játékát egy fotóművész felvételeivel kellene összemérni - mondja. - Fontosabb ennél, hogy mennyi tehetséges író él közöttünk. Pécsi úgy véli: nagy változások vannak a hazai blogvilágban. Felpezsdült az élet a világhálón, ami szerinte a Golden Blognak is köszönhető, egyre több ember „kattan rá” valakinek az írásaira. Sükösd Miklós szociológus a Közép-európai Egyetem tanára azt mondja: Magyarországon a blog még szubkulturális jelenség, hiszen összesen csak másfél millióan interneteznek, és közülük is csak egy szűk csoport olvas ír blogokat. Nagy részük fiatal, városlakó, nyelveket beszélő. Olyan szubkultúra ez, amely még kisebb szubkultúrákból áll össze. Sükösd érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet: Amerikában készült egy térkép a blogtérben egymásra mutató linkekről. Két nagyméretű linkhalmaz keletkezett, közöttük alig van átjárás. Mint kiderült, az egyiket a republikánus, a másikat a demokrata bloggerek alkotják. A társadalmi nyilvánosságnak ez az elhatárolódása a blogtérben különösen szembetűnő, így tör utat magának a pártosság. A blogoknál fel sem merül, hogy objektívek legyenek, a szociológus szerint a blogok természetes szubjektivitása hihetetlen erővel hat a hagyományos médiára. Sükösd szerint Gyurcsány Ferenc blogja jól mutatja hogyan olvad össze a blog és a hagyományos média. Gyurcsány egyfelől személyessé teszi a miniszterelnöki státust, beavat dilemmáiba, betekintést enged magánéletébe. Bejegyzéseit olvasva otthonában érezhetjük magunkat, láthatjuk Totó kutyát, érezhetjük magánéletének légkörét. Hatásosan él a bulvár újságírás eszközeivel. Másfelől tudatosan szivárogtat információkat, megosztja gondolatait a politikacsinálásról. A megszorító intézkedések szükségességéről, hátteréről előbb értesülhettünk a blogjában, mint a hivatalos kormány sajtótájékoztatóján. Hírforrássá vált tehát, a média használja, hivatkozik rá. Orbán Viktor blogja merev, olyan, mint egy faliújság, egy hivatalos kommüniké. A szubjektív, „megmondós” műfajnak nem kedvez a Fidesz centralizált, egy személyre épülő pártstruktúrája - mondja Sükösd, aki szerint a megkérdőjelezhetetlen elnök árnyékában nem tudnak bloggerek kifejlődni. A hagyományos médiának előbb-utóbb szövetséget kell kötnie a bloggerekkel - véli a szociológus -, mert azok szerepe megkerülhetetlen lesz a jövőben. Az újságírásnak nagy kihívás a blog: folyamatos utánpótlást biztosít ugyanis, de a sajtófotónak is konkurenciája. A fotós bloggerek gyakran hamarabb ott vannak, mondjuk egy baleset helyszínén, mint a hivatásos fotósok. Koreában már létezik egy olyan nyomtatott újság is, amely csak bloggerektől összeválogatott szövegeket közöl. Egyes amerikai magazinok pedig rendszeresen szerepeltetnek bloghősöket, akik rovatokat írnak tele. Magyarországon ma még kevés bloghős akad, meglepő módon az egyik éppen a miniszterelnök. Az pedig, hogy kik lesznek 2006 bloggerei, majd augusztus végén derül ki. Fényképezőgéppel nem lehet trombitálni Másodszor rendeznek versenyt a legjobb magyar blogoknak - a világhálós naplóírás formálja a hagyományos médiát A miniszterelnök blogja versenyen kívül Fotó: Szabó Barnabás A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Műsorajánló Déli harangszó, naponta az M 1-en Bárkay Tamás komisza