Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-15 / 190. szám
2006. AUGUSZTUS 15., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 ■ Magyarország Csak év végén indul a 4-es metró fúrópajzsa Az Etele tér és a Keleti pályaudvar közti alagút fúrását 2008 végére ígéri a kivitelező Aki csak a politikusi nyilatkozatokat figyeli, könnyen gondolhatja, hogy már javában fúrják a metróalagutat. Pedig a fúrópajzsokat még össze sem szerelték. A földmaró gépek csak az év végén indulnak a Kelenföldi pályaudvar mellől. Kálmán Attila Ha netán valaki azt hiszi, hogy a metró fúrópajzsa már vígan darálja a földet Budapest alatt, az téved. A hiba nem a saját készülékében van, hanem a valóságot enyhén szólva is szépítő politikusi nyilatkozatokban. Sokan emlékeznek még rá, amikor a főpolgármester hetente büszkén mutatott a Baross téren tátongó lyukra - amiből egyszer a 2-es metró új kijárata lesz -, hogy íme, itt a csattanós válasz a kétkedőknek, épül a 4-es metró. Azután nagy csinnadrattával fogadták a fúrópajzs és a marótárcsa minden, egy tenyérnél nagyobb fém alkatrészét. Pedig a ferdítésre és a helyzet szépítésére még a közelgő választások miatt sem lenne szükség, mert a metró az ütemtervnek megfelelően készül. Csak éppen a politikusok pechjére - illetve a másik oldal szerencséjére - még nem lehet beállni fényképezkedni az alagútba. A fúrópajzsok csak nagyjából négy hónap múlva látnak munkához, de legalább mostanra már belátható közelségbe került az építkezés legfontosabb része azzal, hogy október elején Budapestre érkezik az ikeralagutak első fúrópajzsa. Majd a már javában készülő - 28-szor 90 méter széles, 18 méter mély - Etele téri indítóaknából legkésőbb januárban elindul a Keleti pályaudvarig tartó 6,7 kilométeres útjára. A rövidebb szakaszokon nagyjából másfél hónap alatt teszik majd meg azt a két állomás közti utat, amelyhez az új földalatti-szerelvényeknek alig egykét percre lesz szükségük. Az elsővel párhuzamos óriás folyosó építése is később kezdődik, amit a biztonsági előírások indokolnak - tudtuk meg Gulyás Lászlótól, az új földalatti vonal teljes lebonyolítását koordináló DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetőjétől. Az első pajzs marótárcsája már júniusban megérkezett, a másik a pajzzsal együtt októberben lesz itt. A több tíz méter hosszú, hidraulikus rendszerekkel irányított hatalmas szerkezetet azonban nem lehet csak úgy a Keleti felé fordítani és megnyomni rajta a kapcsológombot: az üzembiztos működéshez másfél hónapos próbaüzem szükséges. Felépítésük garantálja, hogy az építkezés közben sem fordulhat elő kőzet- vagy vízbetörés. A fúrás indítását a projektigazgató tavaly decemberben még idén augusztusra tette. Végül a tenderek elbírálása, majd megtámadása, a végső eredményhirdetés és a szerződéskötés miatt ez most „csúszik” néhány hónapot. Ez azonban nem jelent tényleges késedelmet, hiszen az idén január végén aláírt szerződés szerint a két alagútnak - a február 7-ei hivatalos kezdéstől számítva - 143 hét alatt kell elkészülnie. A kivitelezőknek ezt a határidőt kell tartaniuk. Az első alagútban 2008 szeptemberében végeznek a fúrással a Keleti pályaudvarnál, a másodikban pedig októberben. A különleges vasbetongyűrű-szerkezeteket meghatározott időben, de még a fúrás ideje alatt elkezdik beépíteni, a csaknem hároméves fúrási idő tehát most tarthatónak tűnik. Az alagútfúró pajzsok addig lényegében egyvégtében, huszonnégy órán keresztül dolgoznak majd, naponta átlagosan 15-20 méter haladva. Pihenni csak akkor fognak egy-két napot, amíg az - addigra legalább szerkezetkész - állomások egyik végéből átszerelik őket a másikba, hogy továbbhaladhassanak. Az Etele téri után a Gellért téri lesz az építkezés következő, úgynevezett kiszolgáló állomása. Ha a fúrópajzs eléri ezt a Duna-parti pontot, a Kelenföldi pályaudvarnál azonnal hozzákezdenek az alagutak betongyűrűzéséhez. Addig az Etele térnél emelik ki a földet, azután viszont már a Gellért térnél. Még egy ilyen kiszolgáló állomás lesz, Pesten, ennek helyéről azonban még nem döntöttek. A földet a Gellért térnél hajókra rakják, és uszályokkal szállítják el. A két alagútból az építkezés első szakaszában összesen egymillió, az állomásokról pedig további mintegy 400 ezer köbméternyi földet termelnek ki. A fúrópajzs a leghosszabb ideig nagyjából hat hónapig, 2007. június végéig - az Etele tér és a Tétényi út között dolgozik majd. E szokatlan „időtávolság” oka, hogy az alagútépítőknek ekkor kell megismerniük a körülményeket és a kőzetet, ennek alapján kell begyakorolniuk a munkafázisokat. Kezdetben ezért lesz lassú a haladás. Mintegy három hónapig fúrják majd a Duna alatti, több mint háromszáz méteres, enyhe ívelésű szakaszt, a folyószint alatti csaknem 30 méteres mélységben, 2008 első negyedévében. A Gellért tér és a Fővám tér között azért lesz kanyar, mert csak így kerülhető ki a Gellért-hegy Duna alatti, karsztvízbázisa. Viszonylag rövid ideig, egy-másfél, illetve két hónapig fúrják majd a legtöbb alagútszakaszt. A legrövidebb ideig, 2007. október elejétől november közepéig, a Bocskai út és a Móricz Zsigmond körtér közötti, 2008. március közepétől április végéig a Fővám tér és a Kálvin tér közötti, 2008. augusztus közepétől októberig pedig a Népszínház utca és a Keleti pályaudvar közötti vonalat. Az első megálló, a Tétényi út után a fúrópajzs októberre lesz a Bocskai úton. A Kálvin tér és a Rákóczi tér között 2008 tavaszán dolgozik majd a szerkezet, onnan pedig augusztus közepére éri el a Népszínház utcát. A 4-es metró első szakasza a Keleti pályaudvarig tart, a tervek szerint a Bosnyák térig tartó további négymegállós szakasz pedig 2010 végére épülhet meg. Már készülnek a vasúthatósági engedélyhez szükséges tervek, amelyeket október végén nyújt be a DBR Metró. Attól számítva nagyjából fél év szükséges a végleges tervezéshez és a tender kiírásához. Ennek a szakasznak a kivitelezése tehát várhatóan a jövő nyáron kezdődhet meg. Számos szakértő és helyi önkormányzati politikus is szorgalmazza a tervezett szakasz meghosszabbítását két megállóval a Budaörsi virágpiacig, további öttel pedig Rákospalotán a Szilas-patak vonaláig. Gulyás szerint ehhez politikai döntésre van szükség, ugyanakkor Kelenföldön, majd a Bosnyák téren mindkét végállomást úgy alakítják ki, hogy onnan bármikor, műszaki akadályok nélkül továbbépíthető legyen a vonal. Forrás: DBR Metró / Népszabadság-grafika 1 A civilek a BKV-t vádolják A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint a BKV-t súlyos mulasztás terheli a nagykörúti felsővezeték-rendszer meghibásodásaival kapcsolatban. Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője tegnap közölte: a civilek úgy vélik, ha ezt állapítja meg az uniós támogatások felhasználását ellenőrző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is, akkor a projekt megvalósításához kapott 300 millió forintot vissza kell fizetnie a BKV-nak. A céget akár öt évre kizárhatják az uniós támogatásból - jegyezte meg a szóvivő. A BKV vezetése furcsának tartja, hogy a jobboldali kötődésű, magát civilnek valló szervezet éppen most, az átépített vonal műszaki átadása előtt állt elő az elméletével. Ráadásul a nagykörúti jelentést a napokban tárgyalja a BKV felügyelőbizottsága is, ezért a megelőző sajtótájékoztatót a cég szakértői egyszerű politikai hangulatkeltésnek minősítik. (N. H. E.) „Bárkit, csak ne Demszky Gábort!” Atkári János szerint szó sincs sértettségről, bosszúról Atkári János sokáig Demszky Gábor jobbkezének számított. Két éve összekülönbözött a főpolgármesterrel Budapest gazdálkodása miatt - azóta megnyirbált hatáskörrel dolgozik a városházán. A fővárosi SZDSZ- frakcióból korábban kizárt, független főpolgármesterhelyettes szerint a csőd szélén álló fővároson csak egy új városvezető segíthet. Bugyinszki György - Többször is nyilatkozta mostanában, hogy Budapest költségvetése a csőd közelében van. Mióta és mi vezetett ide? - Amikor 2004-ben megfosztottak érdemi hatásköreimtől, a változtatást azzal indokolták, hogy múlhatatlan érdemeim voltak ugyan abban, hogy a főváros gazdaságát egy válságos időszakban talpra állítottam, de immáron kedvezőbbre fordultak a viszonyok, ezért lehet lazítani a szigoron. Az én „túlzottan” szigorú politikámon azt értette az indoklás, hogy még feszült helyzetben is biztosítottuk a gazdálkodás egyensúlyát - ez vált másodlagossá akkor. Holott a helyzet nemhogy javult volna azóta, hanem lényegesen kedvezőtlenebbé vált. Elsősorban két ok miatt: az államháztartás helyzete válságosra fordult, ami kihatott Budapest költségvetésére is, a BKV problémái pedig mára a kezelhetetlenség fázisába jutottak. Mivel a fővárosnak nincs számottevő tere bevételeinek növelésére, a kiadásokat kellett volna csökkenteni. Nyilvánvaló, hogy a választási szempontok dominanciája a koalíciós pártoknál nagyban hozzájárul az én mostani kritikáimhoz. Személy szerint Demszky Gábort is érik mostanában hasonló vádak - a kampány miatt állítólagosan idő előtt üzembe állított Combinókra gondolok. Ön jól ismeri a főváros beszerzéseinek menetrendjét. Történt ilyen politikailag motivált gyorsítás? - A körúti villamosprojekt 2002-ben került bele a főváros programjába, és az eredeti ütemezés szerint három-négy év alatt valósulhatott volna meg. A problémát az idézte elő, hogy az első tender eredménytelenül zárult, ami eleve egyéves csúszást okozott. Ráadásul a megismételt tender is elhúzódott bizonyos jogi vizsgálatok miatt, és a Siemensszel való szerződéskötés után fél évvel érkezett a hír, hogy a szerződés tárgyával kapcsolatban másutt Európában műszaki problémák merültek fel. További hónapokba telt, mire megállapodtunk velük az eredeti tenderben foglalt feltételeket kielégítő másik megoldásról és a kiesett idő miatt a fővárosnak járó teljes kártalanításról. De a szerződést nem bontottunk, mert nem is bonthattuk fel - erre nem volt jogi lehetőségünk. Ezek az előzmények. Ahogy én érzékelem, mindezek után a BKV adott olyan jelzéseket a Siemensnek, hogy már a parlamenti választások előtt jelenjenek meg itt a villamosok, az önkormányzati választásokra pedig már legyenek jelen érzékelhető mennyiségben. A sajtóban több helyen megjelent - mégpedig cáfolat nélkül -, hogy a Siemens ahelyett, hogy a saját kőkemény próbapályáján tesztelte volna a szerelvényeket, a BKV kérésére tesztelés nélkül kiadta őket. A BKV anomáliái alapvetően összefüggenek a városháza működésének politikai anomáliáival. A BKV-nak megoldatlan a finanszírozása, ezért veszteséges, ráadásul monopolhelyzetben van, és ezer szállal kötődik városházi politikai tényezőkhöz. Ha így volt, nyilván nem a BKV kezdeményezésére történt így... Ez így igaz: egyértelműen érzékelhető politikai nyomás volt arra, hogy „sűrítsék” az ütemtervet. Demszky Gábor nyilván egy másodpercig sem gondolt arra, hogy milyen következményei lehetnek az ilyesfajta pressziónak. Egy abszolút profi BKV esetében, ha egy politikus sürgetni próbálja őket, akkor vagy elküldik melegebb éghajlatra, vagy kidolgozzák, hogy szakmailag megalapozott módon hol lehet gyorsítani a folyamaton. A főpolgármesternek abban van felelőssége, hogy nem volt tisztában a BKV hibás működésével. Ha Demszky Gábor az elmúlt években mindent megtett volna annak érdekében, hogy olyan politikai szerkezet működjön Budapesten, amely képes a BKV megreformálására, akkor a felelőssége nem merülhetne föl, még akkor sem, ha egyébként a reformmal kudarcot vallott volna. De ő egy olyan konstrukciót tart fenn, amely csak egy ilyen BKV-t tud működtetni. A BKV anomáliái alapvetően összefüggenek a városháza működésének politikai anomáliáival. A BKV-nak megoldatlan a finanszírozása, ezért veszteséges, ráadásul monopolhelyzetben van, és ezer szállal kötődik városházi politikai tényezőkhöz. Mindezen, tetszik vagy sem, csak privatizációval lehet változtatni. Demszkyt tehát elsősorban az elhibázott politikai stratégiájáért terheli felelősség. - Véletlen, hogy éppen a kampányban fogalmaz meg ilyen éles kritikákat vele szemben? - Szó nincs arról, hogy engem valamiféle sértettségből fakadó Demszky-ellenesség vezérelne. De azt gondolom, hogy ezt a politikai konstellációt megváltoztatni úgy, hogy Demszky a helyén marad, nem lehet. Aki rá szavaz, az arra szavaz, hogy ezek az állapotok fennmaradjanak - például a BKV körül. Ha viszont bárki más jön, akkor esély van a változásra. Nem bosszúból mondom, de bárkit, csak ne Demszky Gábort! - Azért kettejüknek mégiscsak közös a politikai múltjuk, sőt jelenleg is hierarchikus viszonyban dolgoznak... - A tárgyszerűségtől ezeknek a kedvéért sem vagyok hajlandó eltérni. Én azt érzékelem, hogy akik Demszkyre szavaznak, azok sem elégedettek vele, sőt, elegük van belőle - ezt tömegével meg is fogalmazzák. De attól félnek, ha nem ő győz, akkor jön a másik oldal, ezért ha fogcsikorgatva is, de támogatják. Amíg ilyen dichotóm szemléletben gondolkodnak Demszky szavazói, meg is érdemlik őt. - Szoktak még egyáltalán találkozni, beszélgetni egymással? - Korábban mély és korrekt munkakapcsolat volt köztünk, ma már csak véletlenül találkozunk. Inkább a közgyűlésben látjuk egymást, a kritikáimat is ott mondom el. Személyes kapcsolatunk nincs. - Nem illik ilyet kérdezni, de kifejezetten érdekel: ön kire szavaz majd ősszel? - Ha nem írja le, megmondom... A főpolgármester-helyettes Fotó: Reviczky Zsolt i ir *