Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-21 / 195. szám
2006. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Nyugdíjasok is aláírják a Fidesz-kiáltványt Az Országos Polgári Nyugdíjas Egyesület a hétvégén bejelentette, hogy részt vesz a Fidesz Jó Reggelt Magyarország elnevezésű aláírásgyűjtő akciójában. Aszódi Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, a hatezer tagot összefogó tömörülés elnöke a csatlakozást azzal indokolta, hogy a nyugdíjasok „nagyon megtapasztalták”, hogy az országgyűlési választási kampányban „szervezett, nyílt politikai hazugság” hangzott el. Aszódi a jövő évi nyugdíjemelésről, a nyugdíjkorrekcióról, a várható gáz- és más közüzemi áremelésről vár választ a kormányfőtől. Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa megerősítette, hogy a jövő év januári nyugdíjemelést a törvényi előírásoknak megfelelően végrehajtják, s folytatják a nyugdíjkorrekciót is. (MTI) Civil akciónapot tartottak az óriásplakát-kiállításon A magyarországi média nem szolgálja a cigányság élethelyzetének javítását, nem segít az előítéletek lebontásában - hangzott el a 7. ARC óriásplakát-kiállítás keretében rendezett civil akciónapon szombaton. A közöny elleni rendezvényt a plakátkiállítás szervezői a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen rendezték. (MTI) A Páneurópai Piknikre emlékeztek Sopronban A Páneurópai Piknikre emlékeztek szombaton Sopronban és a város környékén. Az ünnepség résztvevői szóban, fotón és zenével elevenítették fel a 17 évvel ezelőtti eseményeket, amikor Sopronpusztánál több száz keletnémet jutott át a vasfüggönyön túlra a magyar-osztrák határ ideiglenes megnyitásakor. (MTI) Szili szerint a salgótarjániak a fejlesztési forrásokról is döntenek Szili Katalin szombaton Salgótarjánban azt mondta: a választók el tudják majd dönteni, melyik jelölt mögött áll olyan erő, amely garantálhatja a fejlesztési forrásokat. A házelnök szerint mondanivalója nem volt félreérthető. Hírösszefoglalónk Meglepő kijelentést tett szombaton Salgótarjánban az Országgyűlés elnöke a városban kirobbant szocialista belháborút kommentálva. Szili Katalin úgy fogalmazott: „az MSZP-nek egy polgármesterjelöltje van a nógrádi megyeszékhelyen és ő Dóra Ottó. A házelnök szerint egy közösséghez tartozás azt feltételezi, hogy a többségi akaratot mindenkinek el kell fogadnia. A választópolgárok el tudják majd dönteni, melyik jelölt mögött áll olyan erő, amely garantálhatja a fejlesztési forrásokat, a munkahelyteremtést.” E mondatot többen úgy értelmezik, hogy a házelnök azt jelezte: ha a szocialista fellegvár, Salgótarján elesne, a város elbúcsúzhat a fejlesztési forrásoktól. Mint ismeretes, a közelmúltban kilépett az MSZP-ből Salgótarján jelenlegi szocialista polgármestere, Puszta Béla és egyik alpolgármestere, Kovácsné Czene Csilla, miután a megyei szervezet Puszta Béla helyett Dóra Ottót indítja az őszi önkormányzati választáson. Puszta és Kovácsné is bejelentette, hogy ősszel függetlenként indulnak a választáson. Kovácsné nem titkolta döntése okát, azt, hogy az MSZP nem szán neki komoly szerepet a választás után. A nógrádi szocialista belháború okait feszegető sajtóhírek szerint a konfliktust Puszta Béla és az elsősorban a Tocsikügyben ismertté lett Boldvai László volt pártpénztárnok, a jelenlegi szocialista megyei elnök közötti személyes ellentétek robbantották ki. Egy éve emiatt Puszta már kilépett a salgótarjáni szervezetből. Elmondása szerint a párttagságát azért szüntette meg, mert csak így indulhat újra a polgármesterségért. Elhagyott pártja ugyanis nem őt indítja. Minderről szombaton a parlament elnöke azt mondta: ami a városban történt, nem az MSZP-nek kellemetlen, hanem azoknak, akik kiléptek a pártból. A házelnök mostani, a választás tétjére vonatkozó kommentárja mindazonáltal nem előzmény nélküli. A tavaszi országgyűlési választás két fordulója között Veres János pénzügyminiszter szabolcsi polgármesterek előtt utalt arra, hogy „a jövőbeni kormány ízlésének megfelelő” polgármesterek választása nagyban elősegítheti egy-egy település fejlesztési forrásokhoz jutását. Veres kijelentéséből kisebb politikai vihar keveredett, bár a szocialista politikus akkor közölte: szavait szándékosan kiforgatták, amikor nyilvánosságra hozták a találkozón rögzített hangfelvétel egyes részeit. A kijelentésről megkérdeztük Szili Katalint. A házelnök szerint a mondanivalója nem volt félreérthető. Szerinte mindenképpen a választóknak kell eldönteniük majd, hogy számukra ki a fontos. Dóra Ottónak egy új Salgótarján-programja, jó elképzelései vannak, amelyek alkalmasak a 2007. és 2013. közötti uniós fejlesztési források elnyerésére. Ahhoz azonban, hogy ez valóra váljon, a többség támogatását kell bírnia. Karsai József meglódítja Battonyát? Battonya polgármestere - akiről elterjedt, hogy lemondott posztjáról, ám ezt később maga cáfolta - nem kíván indulni a következő ciklusra a városvezetői tisztségért. Legesélyesebb utódjelöltje Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselő. Szegedi tudósítónktól Internetes honlapokon jelentek meg hírek, amelyek szerint lemondott tisztségéről Takács Dezső, Battonya független polgármestere. Érdeklődésünkre Takács ezt cáfolta, s közölte: csupán a szabadságát vette ki, október 1-jéig már nem dolgozik, és nem is indul újra a polgármesteri tisztségért, nyugdíjba megy. Az 58 éves férfi azzal indokolta döntését, hogy elfáradt: 1983-ban választották meg először tanácselnöknek a délbékési kisvárosban, a rendszerváltás után pedig négy cikluson át független polgármesterként irányította a települést. Takács legesélyesebb utódaként Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselőt említette, akinek már korábban is voltak polgármesteri ambíciói. Megkérdeztük: lehet-e úgy értelmezni távozási szándékát, hogy félreállt Karsai útjából? A válasz: már hosszabb ideje foglalkozott a visszavonulás gondolatával, de szempont volt az is, hogy a 62 éves Karsai kifuthat az időből, ha most nem lesz polgármester. Takács hangsúlyozta: tapasztalatai szerint azok a települések járnak a legjobban a fejlesztési források elosztásakor, ahol a polgármester egyben képviselő is. Karsai József vasárnap éppen kétezer embert látott vendégül Battonyán, augusztus 20-a alkalmából. Az ebéden kívül kenyeret és dinnyét is osztott a rászorulóknak. Elmondta: eddig 1600 kopogtatócédulája gyűlt össze - ennyi szavazat már a győzelemhez is elég lenne. Tudomása szerint hét polgármesterjelölt indul a településen, ő azonban úgy gondolja, hogy senki más nem alkalmas arra, hogy „meglódítsa” a perifériára került várost. Erre szerinte - Románia európai uniós csatlakozása után - kitűnő lehetőség nyílik. Megkérdeztük Karsai Józseftől: abban, hogy most megcélozta a polgármesteri pozíciót, játszott-e szerepet, hogy polgármesterként saját, helyi legitimitást szerezzen? Előzőleg ugyanis a Hajdúbét Rt. csődje nyomán a baromfitermelőket ért többmilliárdos veszteség miatt Karsai összerúgta a port Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztossal. De már korábban, a parlamenti választások előtt is többen próbálták megakadályozni az MSZP-ben képviselői indulását. Kérdésünkre Karsai József azt felelte: neki személy szerint nem Bajnai Gordonnal volt konfliktusa, hanem azokkal, akik a termelők pénzét ellopták. Az MSZP-ben pedig azt mondták neki, teljesen igaza van, az MSZP olyan párt, amelynek ki kell állnia a vidéki szegények mellett. Karsai József úgy fogalmazott: ez a cél vezérli, amikor a nehéz helyzetben lévő Battonya polgármestere akar lenni. A polgármester-jelölt tegnap kétezer battonyait látott vendégül Kevesebb szabadság - több biztonság? Kondorosi Ferenc: A demokrácia nem számolhatja fel önmagát A cél csak az lehet, hogy az állam a szabadságjogok korlátozása nélkül nyújtsa a megfelelő biztonságot; a kevesebb szabadság nem jelent szükségszerűen több biztonságot is - nyilatkozta a lapunknak Kondorosi Ferenc, az igazságügyi és rendvédelmi tárca államtitkára. Lencsés Károly Magyarország nem tartozik a nemzetközi terrorizmus kiemelt célországai közé, és ismereteink szerint hazai bázisú terrorszervezet sem működik, bizonyos alapkérdéseket azonban - az utóbbi napok eseményeire is figyelemmel - ennek ellenére érdemes áttekinteni, és azokra választ adni - véli Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára. Szerinte az alapvető szabadságjogokat nem adhatjuk fel, mert akkor a terrorakciók elérik céljukat, és a merénylők éppen ezt a reakciót igyekeznek kicsikarni. Ráadásul ebben az esetben kiderülne, hogy a demokrácia jogi és katonai eszközökkel képes önmaga felszámolására. A terrorizmus elleni fellépés esetén tehát morálisan és gyakorlati megfontolásokból is csak azok az intézkedések igazolhatók, amelyek valóban hozzájárulnak a veszély elhárításához, s nem csupán a köznyugalom látszatának megőrzését, esetleg egyes kormányzati szervek saját érdekeit szolgálják. De hogy mely intézkedések tartoznak az első, s melyek a második csoportba, azt nem könnyű elhatárolni. A terrorcselekmények közvetlenül veszélyeztethetik ugyanis az élethez való alkotmányos alapjogot, míg az ellenlépések óhatatlanul más szabadságjogok érvényesülését gátolják. Ezek az információs önrendelkezési jog megnyirbálásától egészen a mozgásszabadság korlátozásáig terjedhetnek; a légi közlekedéssel kapcsolatos szigorítások éppen ez utóbbira mutatnak példát. Kondorosi hangsúlyozza: az állam cselekvési terének tágítására tett lépések megfelelő korlátok között igazolhatóak, s szigorú felülvizsgálati és jogorvoslati lehetőségek mellett a szabadságjogok korlátozása nem kizárt, de a jogállami garanciák és a magánszféra teljes feladása már elfogadhatatlan. A magyar alkotmány nem határozza meg általánosan az alapvető jogok korlátozásának elfogadható indokait - állítja az államtitkár -, az AB gyakorlata alapján azonban egyértelmű, hogy az állam mások alapvető jogainak védelmére, intézményes alapjog-biztosítási kötelezettségére, vagy a közérdekre való hivatkozással hozhat ilyen intézkedéseket. Miután az emberi élet védelme minden más szempontot megelőz, a bizonyított terrorfenyegetettség a jogkorlátozásnak elegendő indoka lehet, feltéve, hogy más eszközöktől nem várható hasonló eredmény. Sajátos ugyanakkor az AB viszonya a szólásszabadsághoz, amit a jogok hierarchiájában a második helyre rangsorolt, tehát többre értékelt a szabad helyváltoztatás vagy a tulajdonnal való rendelkezés jogánál is. A véleményszabadság körében kell megítélni adott esetben a terrorcselekmény támogatására vagy elkövetésére való felhívást is, ám az államtitkár úgy gondolja, hogy ennek a jognak a korlátozására csak az alkotmányos értékrendben előbbre sorolt alapjogok védelme érdekében - tehát az élet és az emberi méltóság sérelmének reális veszélye esetén - van lehetőség. Az viszont egészen biztos, hogy életet az állam sem áldozhat fel mások életéért, így például a légelhárítás nem semmisíthetne meg olyan légi járművet, amit terroristák kerítettek hatalmukba, ha a fedélzeten akár csak egyetlen polgári utas is tartózkodik - véli Kondorosi. Ebben az esetben szerinte egyértelműen jogellenes lenne a gép megsemmisítése, függetlenül attól, hogy ezzel a radikális beavatkozással hány más életet menthetnének meg. Vagyis: szó sem lehet a potenciális áldozatok száma alapján történő mérlegelésről. Mindazonáltal a cél csak az lehet, hogy az állam elsődlegesen a szabadságjogok korlátozása nélkül nyújtsa a megfelelő biztonságot - tartja az államtitkár. A kevesebb szabadság szerinte különben sem jelent szükségszerűen több biztonságot. A légiutasok csomagjainak ellenőrzése a szabadságjokat is korlátozhatja Fotó: Teknős Miklós • „Az emberi jogok érvényesülése olyan kincs, amelyet őriznünk kell. Egy pillanatig sem szabad engednünk ezekből a jogokból. Az emberi jogokat csak akkor szabad korlátozni, ha az állam bebizonyítja, hogy a korlátozás elkerülhetetlen. (...) A terrorizmus ellen védekezni minden ország létérdeke. Ellene fellépni minden ország kötelessége és joga. Ez azonban nem vezethet arra, hogy a szabadságjogokat a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozzák. Új egyensúlyt kell teremteni az önvédelem, másrészt pedig a jogok megőrzése között, olyan egyensúlyt, amely nem megy túl a valódi szükségen, és amely valóban alkalmas arra, hogy ellássa a védelemnek a feladatát. Könnyű az emberek biztonságigényére, a bennünk rejlő félelemre alapozva elfogadtatni a szabadságjogok korlátozását. Szomorú tapasztalataink is vannak erről. Én azonban azt mondom, az önbecsüléshez az is hozzá tartozik, hogy kiállunk jogainkért és megvédjük azokat.” (Sólyom László, 2005. augusztus 20.) 1