Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-21 / 195. szám

2006. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Nyugdíjasok is aláírják a Fidesz-kiáltványt Az Országos Polgári Nyugdí­jas Egyesület a hétvégén beje­lentette, hogy részt vesz a Fi­desz Jó Reggelt Magyarország elnevezésű aláírásgyűjtő ak­ciójában. Aszódi Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, a hatezer tagot összefogó tömö­rülés elnöke a csatlakozást az­zal indokolta, hogy a nyugdí­jasok „nagyon megtapasztal­ták”, hogy az országgyűlési választási kampányban „szer­vezett, nyílt politikai hazug­ság” hangzott el. Aszódi a jö­vő évi nyugdíjemelésről, a nyugdíjkorrekcióról, a várha­tó gáz- és más közüzemi ár­emelésről vár választ a kor­mányfőtől. Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa megerő­sítette, hogy a jövő év januári nyugdíjemelést a törvényi előírásoknak megfelelően végrehajtják, s folytatják a nyugdíjkorrekciót is. (MTI) Civil akciónapot tartottak az óriásplakát-kiállításon A magyarországi média nem szolgálja a cigányság élethely­zetének javítását, nem segít az előítéletek lebontásában - hangzott el a 7. ARC óriáspla­kát-kiállítás keretében rende­zett civil akciónapon szomba­ton. A közöny elleni rendez­vényt a plakátkiállítás szerve­zői a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen rendezték. (MTI) A Páneurópai Piknikre emlékeztek Sopronban A Páneurópai Piknikre emlé­keztek szombaton Sopronban és a város környékén. Az ün­nepség résztvevői szóban, fo­tón és zenével elevenítették fel a 17 évvel ezelőtti esemé­nyeket, amikor Sopronpusz­­tánál több száz keletnémet jutott át a vasfüggönyön túlra a magyar-osztrák határ ideig­lenes megnyitásakor. (MTI) Szili szerint a salgótarjániak a fejlesztési forrásokról is döntenek Szili Katalin szombaton Sal­gótarjánban azt mondta: a választók el tudják majd dönteni, melyik jelölt mö­gött áll olyan erő, amely ga­rantálhatja a fejlesztési for­rásokat. A házelnök szerint mondanivalója nem volt félreérthető. Hírösszefoglalónk Meglepő kijelentést tett szom­baton Salgótarjánban az Or­szággyűlés elnöke a városban kirobbant szocialista belhábo­­rút kommentálva. Szili Katalin úgy fogalmazott: „az MSZP-nek egy polgármesterjelöltje van a nógrádi megyeszékhelyen és ő Dóra Ottó. A házelnök szerint egy közösséghez tartozás azt feltételezi, hogy a többségi aka­ratot mindenkinek el kell fogad­nia. A választópolgárok el tud­ják majd dönteni, melyik jelölt mögött áll olyan erő, amely ga­rantálhatja a fejlesztési forráso­kat, a munkahelyteremtést.” E mondatot többen úgy értelme­zik, hogy a házelnök azt jelezte: ha a szocialista fellegvár, Salgó­tarján elesne, a város elbúcsúz­hat a fejlesztési forrásoktól. Mint ismeretes, a közelmúlt­ban kilépett az MSZP-ből Sal­gótarján jelenlegi szocialista polgármestere, Puszta Béla és egyik alpolgármestere, Kovács­né Czene Csilla, miután a me­gyei szervezet Puszta Béla he­lyett Dóra Ottót indítja az őszi önkormányzati választáson. Puszta és Kovácsné is bejelen­tette, hogy ősszel függetlenként indulnak a választáson. Kovácsné nem titkolta döntése okát, azt, hogy az MSZP nem szán neki komoly szerepet a vá­lasztás után. A nógrádi szocialista belhá­­ború okait feszegető sajtóhírek szerint a konfliktust Puszta Bé­la és az elsősorban a Tocsik­­ügyben ismertté lett Boldvai László volt pártpénztárnok, a jelenlegi szocialista megyei el­nök közötti személyes ellenté­tek robbantották ki. Egy éve emiatt Puszta már kilépett a salgótarjáni szervezetből. El­mondása szerint a párttagságát azért szüntette meg, mert csak így indulhat újra a polgármes­terségért. Elhagyott pártja ugyanis nem őt indítja. Minder­ről szombaton a parlament el­nöke azt mondta: ami a város­ban történt, nem az MSZP-nek kellemetlen, hanem azoknak, akik kiléptek a pártból. A házelnök mostani, a vá­lasztás tétjére vonatkozó kom­mentárja mindazonáltal nem előzmény nélküli. A tavaszi or­szággyűlési választás két fordu­lója között Veres János pénz­ügyminiszter szabolcsi polgár­­mesterek előtt utalt arra, hogy „a jövőbeni kormány ízlésének megfelelő” polgármesterek vá­lasztása nagyban elősegítheti egy-egy település fejlesztési forrásokhoz jutását. Veres kije­lentéséből kisebb politikai vi­har keveredett, bár a szocialista politikus akkor közölte: szavait szándékosan kiforgatták, ami­kor nyilvánosságra hozták a ta­lálkozón rögzített hangfelvétel egyes részeit. A kijelentésről megkérdez­tük Szili Katalint. A házelnök szerint a mondanivalója nem volt félreérthető. Szerinte mindenképpen a választóknak kell eldönteniük majd, hogy számukra ki a fontos. Dóra Ot­tónak egy új Salgótarján-prog­­ramja, jó elképzelései vannak, amelyek alkalmasak a 2007. és 2013. közötti uniós fejlesztési források elnyerésére. Ahhoz azonban, hogy ez valóra vál­jon, a többség támogatását kell bírnia. Karsai József meglódítja Battonyát? Battonya polgármestere - akiről elterjedt, hogy le­mondott posztjáról, ám ezt később maga cáfolta - nem kíván indulni a következő ciklusra a városvezetői tisztségért. Legesélyesebb utódjelöltje Karsai József MSZP-s országgyűlési kép­viselő. Szegedi tudósítónktól Internetes honlapokon jelentek meg hírek, amelyek szerint le­mondott tisztségéről Takács Dezső, Battonya független pol­gármestere. Érdeklődésünkre Takács ezt cáfolta, s közölte: csupán a szabadságát vette ki, október 1-jéig már nem dolgo­zik, és nem is indul újra a pol­gármesteri tisztségért, nyugdíj­ba megy. Az 58 éves férfi azzal indokolta döntését, hogy elfá­radt: 1983-ban választották meg először tanácselnöknek a dél­békési kisvárosban, a rendszer­­váltás után pedig négy cikluson át független polgármesterként irányította a települést. Takács legesélyesebb utóda­ként Karsai József MSZP-s or­szággyűlési képviselőt említet­te, akinek már korábban is vol­tak polgármesteri ambíciói. Megkérdeztük: lehet-e úgy ér­telmezni távozási szándékát, hogy félreállt Karsai útjából? A válasz: már hosszabb ideje fog­lalkozott a visszavonulás gon­dolatával, de szempont volt az is, hogy a 62 éves Karsai kifut­hat az időből, ha most nem lesz polgármester. Takács hangsú­lyozta: tapasztalatai szerint azok a települések járnak a leg­jobban a fejlesztési források el­osztásakor, ahol a polgármester egyben képviselő is. Karsai József vasárnap ép­pen kétezer embert látott ven­dégül Battonyán, augusztus 20-a alkalmából. Az ebéden kívül ke­nyeret és dinnyét is osztott a rá­szorulóknak. Elmondta: eddig 1600 kopogtatócédulája gyűlt össze - ennyi szavazat már a győzelemhez is elég lenne. Tu­domása szerint hét polgármes­terjelölt indul a településen, ő azonban úgy gondolja, hogy senki más nem alkalmas arra, hogy „meglódítsa” a perifériára került várost. Erre szerinte - Románia európai uniós csatla­kozása után - kitűnő lehetőség nyílik. Megkérdeztük Karsai Jó­zseftől: abban, hogy most meg­célozta a polgármesteri pozí­ciót, játszott-e szerepet, hogy polgármesterként saját, helyi legitimitást szerezzen? Előző­leg ugyanis a Hajdúbét Rt. csődje nyomán a baromfiter­melőket ért többmilliárdos veszteség miatt Karsai össze­rúgta a port Bajnai Gordon fej­lesztéspolitikai kormánybiz­tossal. De már korábban, a par­lamenti választások előtt is többen próbálták megakadá­lyozni az MSZP-ben képviselői indulását. Kérdésünkre Karsai József azt felelte: neki személy szerint nem Bajnai Gordonnal volt konfliktusa, hanem azok­kal, akik a termelők pénzét el­lopták. Az MSZP-ben pedig azt mondták neki, teljesen igaza van, az MSZP olyan párt, amelynek ki kell állnia a vidéki szegények mellett. Karsai Jó­zsef úgy fogalmazott: ez a cél vezérli, amikor a nehéz hely­zetben lévő Battonya polgár­­mestere akar lenni. A polgármester-jelölt tegnap két­ezer battonyait látott vendégül Kevesebb szabadság - több biztonság? Kondorosi Ferenc: A demokrácia nem számolhatja fel önmagát A cél csak az lehet, hogy az állam a szabadságjogok korlátozása nélkül nyújtsa a megfelelő biztonságot; a kevesebb szabadság nem jelent szükségszerűen több biztonságot is - nyilatkozta a lapunknak Kondorosi Ferenc, az igazságügyi és rendvédelmi tárca ál­lamtitkára. Lencsés Károly Magyarország nem tartozik a nemzetközi terrorizmus ki­emelt célországai közé, és is­mereteink szerint hazai bázisú terrorszervezet sem működik, bizonyos alapkérdéseket azon­ban - az utóbbi napok esemé­nyeire is figyelemmel - ennek ellenére érdemes áttekinteni, és azokra választ adni - véli Kondorosi Ferenc, az Igazság­ügyi és Rendészeti Minisztéri­um államtitkára. Szerinte az alapvető szabadságjogokat nem adhatjuk fel, mert akkor a ter­rorakciók elérik céljukat, és a merénylők éppen ezt a reakciót igyekeznek kicsikarni. Ráadá­sul ebben az esetben kiderülne, hogy a demokrácia jogi és kato­nai eszközökkel képes önmaga felszámolására. A terrorizmus elleni fellépés esetén tehát mo­rálisan és gyakorlati megfonto­lásokból is csak azok az intéz­kedések igazolhatók, amelyek valóban hozzájárulnak a ve­szély elhárításához, s nem csu­pán a köznyugalom látszatának megőrzését, esetleg egyes kor­mányzati szervek saját érdekeit szolgálják. De hogy mely intézkedések tartoznak az első, s melyek a második csoportba, azt nem könnyű elhatárolni. A terror­­cselekmények közvetlenül ve­szélyeztethetik ugyanis az élethez való alkotmányos alap­jogot, míg az ellenlépések óha­tatlanul más szabadságjogok érvényesülését gátolják. Ezek az információs önrendelkezési jog megnyirbálásától egészen a mozgásszabadság korlátozá­sáig terjedhetnek; a légi közle­kedéssel kapcsolatos szigorítá­sok éppen ez utóbbira mutat­nak példát. Kondorosi hangsú­lyozza: az állam cselekvési te­rének tágítására tett lépések megfelelő korlátok között iga­­zolhatóak, s szigorú felülvizs­gálati és jogorvoslati lehetősé­gek mellett a szabadságjogok korlátozása nem kizárt, de a jogállami garanciák és a ma­gánszféra teljes feladása már elfogadhatatlan. A magyar alkotmány nem határozza meg általánosan az alapvető jogok korlátozásának elfogadható indokait - állítja az államtitkár -, az AB gyakorlata alapján azonban egyértelmű, hogy az állam mások alapvető jogainak védelmére, intézmé­nyes alapjog-biztosítási kötele­zettségére, vagy a közérdekre való hivatkozással hozhat ilyen intézkedéseket. Miután az em­beri élet védelme minden más szempontot megelőz, a bizonyí­tott terrorfenyegetettség a jog­korlátozásnak elegendő indoka lehet, feltéve, hogy más eszkö­zöktől nem várható hasonló eredmény. Sajátos ugyanakkor az AB viszonya a szólásszabad­sághoz, amit a jogok hierarchiá­jában a második helyre rangso­rolt, tehát többre értékelt a sza­bad helyváltoztatás vagy a tu­lajdonnal való rendelkezés jo­gánál is. A véleményszabadság körében kell megítélni adott esetben a terrorcselekmény tá­mogatására vagy elkövetésére való felhívást is, ám az államtit­kár úgy gondolja, hogy ennek a jognak a korlátozására csak az alkotmányos értékrendben előbbre sorolt alapjogok védel­me érdekében - tehát az élet és az emberi méltóság sérelmé­nek reális veszélye esetén - van lehetőség. Az viszont egészen biztos, hogy életet az állam sem áldoz­hat fel mások életéért, így pél­dául a légelhárítás nem semmi­síthetne meg olyan légi jármű­vet, amit terroristák kerítettek hatalmukba, ha a fedélzeten akár csak egyetlen polgári utas is tartózkodik - véli Kondorosi. Ebben az esetben szerinte egy­értelműen jogellenes lenne a gép megsemmisítése, függetle­nül attól, hogy ezzel a radikális beavatkozással hány más életet menthetnének meg. Vagyis: szó sem lehet a potenciális áldoza­tok száma alapján történő mér­legelésről. Mindazonáltal a cél csak az lehet, hogy az állam elsődlege­sen a szabadságjogok korlátozá­sa nélkül nyújtsa a megfelelő biztonságot - tartja az államtit­kár. A kevesebb szabadság sze­rinte különben sem jelent szük­ségszerűen több biztonságot. A légiutasok csomagjainak ellenőrzése a szabadságjokat is korlátozhatja Fotó: Teknős Miklós • „Az emberi jogok érvényesülése olyan kincs, amelyet őriznünk kell. Egy pillanatig sem szabad engednünk ezekből a jogokból. Az emberi jogokat csak akkor szabad korlátozni, ha az állam bebizonyítja, hogy a korlátozás elkerülhetetlen. (...) A terrorizmus el­len védekezni minden ország létérde­ke. Ellene fellépni minden ország kö­telessége és joga. Ez azonban nem ve­zethet arra, hogy a szabadságjogokat a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozzák. Új egyensúlyt kell terem­teni az önvédelem, másrészt pedig a jogok megőrzése között, olyan egyen­súlyt, amely nem megy túl a valódi szükségen, és amely valóban alkal­mas arra, hogy ellássa a védelemnek a feladatát. Könnyű az emberek biz­tonságigényére, a bennünk rejlő féle­lemre alapozva elfogadtatni a sza­badságjogok korlátozását. Szomorú tapasztalataink is vannak erről. Én azonban azt mondom, az önbecsülés­hez az is hozzá tartozik, hogy kiállunk jogainkért és megvédjük azokat.” (Sólyom László, 2005. augusztus 20.) 1

Next