Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-01 / 178. szám

2006. AUGUSZTUS 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Megkapják az onkológiák a pénzüket Lassan, de rendeződik az onkológiai ellátás finanszí­rozása. Sorra kapják meg a kórházak azokat a pénzeket, amelyek az onkológiai köz­pontok kijelölésével meg­nőtt betegszám miatt hiá­nyoztak költségvetésükből. Kun J. Viktória Van, ahol teljes egészében, má­sutt egyelőre részben rendezik az onkológiai ellátás helyzetét, s megkapják az intézmények az elmúlt öt hónapban lényegesen nagyobb betegforgalom által termelt veszteségek kompenzá­cióját. Az elmúlt hónapokban a kórházak és a betegszervezetek azonnali segítséget kértek, mert hosszú várólisták alakultak ki a kezelésekre váró rákos bete­geknél. Megtörtént, hogy bete­geket küldtek el, vagy irányítot­tak át más intézményekbe. A kellemetlen helyzetet az idézte elő, hogy december óta már csak a kijelölt, és biztosabb gyógyulást ígérő centrumok­ban lehet daganatos betegeket kezelni. Ezekben a korábbiak­nál sokkal több lett a páciens, amit a finanszírozás eddig nem vett figyelembe, és a tavalyi be­tegforgalom alapján kapták a centrumok is a pénzt. Változott az onkológiai ellátás gyógysze­reinek finanszírozása is: meg­szűnt a külön keret, a legdrá­gább medicinák árát a kórhá­zaknak kell kigazdálkodniuk.­­ Mi visszamenőleg teljes egészében megkaptuk a pén­zünket, rendezte az egészség­­biztosító a korábban megsza­bott korlát fölött kezelt betegek ellátásának költségeit. A mi­niszter levélben biztosított ar­ról, hogy minden betegem ke­zelését kifizeti, s kérte, hogy az így kapott pénzeket kizárólag a rákbetegek gyógyítására fordít­suk - nyilatkozta Radnai Zol­tán, a Szent István Kórház igaz­gatója, aki az egyik legnagyobb onkológiai betegellátót, a Szent László Kórházat is vezeti. Másként értékelik a helyze­tet a miskolciak, ahol mintegy 35-40 százalékkal több a beteg, mint a központosítás előtt, de a pluszköltségnek még mindig csak töredékét rendezi a bizto­sító. Poller Imre, az onkológiai osztály vezetője úgy látja, hogy a többlet messze nem fedezi a járulékos kiadásokat. - Mi egyelőre nem látjuk, hogy az átcsoportosítások mellett az onkológiai ellátásra jutó mintegy másfél milliárd forintnyi többlet hol jelentke­zik - fogalmazott. Pesszimista Golub Iván, a budapesti Uzsoki Kórház főigazgatója, aki kiszá­molta, mit hozott nekik a ren­dezés, és mennyiben fedezi a pénz az első fél év 883 gyógy­szeres kezelésre szoruló új be­tegének gyógyítási költségeit.­­ Az eddig mintegy ötven szá­zalékban kifizetett onkológiai gyógyszerköltségnek már csak a harminc százaléka marad veszteség, vagyis havonta mintegy 13 millió forint a mí­nuszunk. Januárig visszamenő­leg mintegy száz beteg ellátá­sát fizette ki pluszban a bizto­sító, de havonta 150 rákbeteget továbbra is anyagi fedezet nél­kül gyógyítunk - mondta a ve­zető, aki úgy tudja: várható, hogy a szakmai kollégium által kiszámolt és indokolt pénzeket megkapják. A szakma, illetve az egész­ségügyi vezetés szerint a hely­zet kialakulásában szerepet ját­szott az is, hogy a mintegy öt­ven intézmény közül, ahol van onkológiai ellátás, 19-ben nem a rákbetegek gyógyítására fordí­tották ezt a keretet, hanem az bekerült a nagy kórházi „kalap­ba”, vagyis más területeken „hasznosult”. Információink szerint a na­pokban ül össze az a bizottság, amely végleg dönt arról: ponto­san hol, hány beteget és hogyan kezelnek, s ennek alapján szak­mai feltételezések szerint is mindenütt rendeződnek a fi­nanszírozás ellentmondásai. Istenkeresés a vallási szupermarketban Német László, a katolikus püspöki kar új titkára nyilatkozik Az egyháznak nem az a kül­detése, hogy válogasson a pártok között - jelentette ki Német László, a katolikus püspöki kar új titkára, aki mától tölti be hivatalát. Sze­rinte az egyházért aggódók­nak nincs okuk pesszimiz­musra: ma sokkal jobb a helyzet, mint a rendszervál­tás előtt volt. Czene Gábor A szombathelyi megyés püs­pöknek kinevezett Veres András helyett a közelmúltban új titkárt és szóvivőt választott a katoli­kus püspöki kar. Legesélyesebb utódként Németh Lászlót, a Pá­pai Magyar Intézet rektorát em­legették a bennfentesek, de a jóslat nem vált be. Csak a név hasonló: Német László. Az új püspökkari titkár ed­dig keveset szerepelt a sajtó­ban, országos napilapnak például most először nyilatko­zik. Igaz, élete java részét nem Magyarországon töltötte. 1956- ban a vajdasági Hódságon szü­letett, huszonegy éves korában lépett be az Isteni Ige Társasá­ga missziós szerzetesrendbe, a verbitákhoz. Aztán külföldi ál­lomáshelyek következtek Len­gyelországtól a Fülöp-szigete­­kig, 2004-ben a verbiták magyar rendtartományának vezetője lett. Ezt a posztot a püspöki kar titkáraként is megtartja: a ró­mai rendi elöljárók csak így ad­tak engedélyt a jelöltségre. A magyar püspöki karnak mostantól olyan ember a titká­ra, aki szerb és horvát állampol­gársággal rendelkezik ugyan, de magyarral nem. - Még nem ju­tottam el odáig, hogy megsze­rezzem a magyar állampolgár­ságot. Az itteni törvények olya­nok, hogy nem is tudom, lesz-e időm rá - közli Német László. Megválasztásának körülmé­nyeiről - állítja - keveset tud. Előzőleg Erdő Péter bíboros hívta fel telefonon, hogy vállal­­ná-e a jelöltséget. A felkérés vá­ratlanul érte, de igent mondott. Két másik jelölt is volt, a püspö­kök végül egyhangúlag őt tá­mogatták. Nagyjából ennyi... • • Veres András hétfőn búcsúfoga­dást tartott azok számára, akikkel a katolikus püspöki kar titkáraként szoros munkakapcsolatban állt az utóbbi nyolc évben. A püspöki kar székházában megrendezett össze­jövetelen Szerdahelyi Csongor, a püspöki kar sajtóirodájának veze­tője, Ádám Krisztina, az MTI mun­katársa és Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke mondott beszédet. Elődjét, Veres Andrást sok bírálat érte politikai tartalmú megnyilvánulásai miatt, példá­ul a választások után, amikor szomorúságát fejezte ki a jobb­oldal veresége miatt. Német többszöri próbálkozásunkra sem kívánja minősíteni ezeket a nyilatkozatokat, diplomáciai erényeket csillogtatva tér ki a válasz elől: „Jó egyházpolitikai döntésnek tartom, hogy Veres Andrást kinevezték a szombat­­helyi egyházmegye élére. A tős­gyökeres katolikus vidéken a papok és a hívek is nagy öröm­mel fogadták a fiatal, dinamikus püspök érkezését”. Később, amikor általános­ságban esik szó egyház és poli­tika kapcsolatáról, kicsit többet is elárul nézeteiről: „Személyes véleményem szerint az egyház­nak az egész társadalommal, ezen belül minden párttal pár­beszédet kell folytatnia, de nem szabad beleszólnia a pártpoliti­kába. Az egyháznak nem az a küldetése, hogy válogasson a pártok között. Egészen másfajta feladata van. A legfontosabb, hogy hű maradjon ahhoz, ami­ért létrejött: szolidaritást kell vállalnia a rászorulókkal, és hir­detnie Isten országát, a krisztu­si örömhírt. Mindenhol és min­den körülmények között”. Német László úgy érzi, hogy a gyakori külföldi távollét elle­nére jól ismeri a hazai egyház helyzetét. Rendszeresen járt Magyarországra, sok papot és hívet ismer. Közéleti kérdések­ben is igyekszik naprakész len­ni. Amikor az ezredforduló tá­jékán több évig Bécsben, a szentszéki képviseletnél dolgo­zott, munkájának elengedhetet­len része volt a sajtófigyelés. Azóta is tájékozódik az esemé­nyekről, az országos napilapok közül kettőt olvas: a Magyar Nemzetet és a Népszabadságot. Német László nem osztja azok pesszimizmusát, akik sze­rint a katolikus egyház folyama­tosan veszít tekintélyéből és be­folyásából. - Sokkal jobb az egyház helyzete, mint a rend­szerváltás előtt volt - hangsú­lyozza. - Még akkor is, ha lá­tom, hogy jelentős rétegek ve­szítették el kapcsolatukat az egyházzal, felnőtt egy új gene­ráció, amit nehéz megszólítani. Az is igaz, hogy az egyházhoz való tartozásnak ma nincs ak­kora értéke, mint régen. Én azonban nagy reményeket fű­zök ahhoz, hogy a társadalom­ban egyre erősebben él Isten és a vallás utáni vágy. Az egész or­szág olyan, mint egy vallási szu­permarket: óriási a kínálat, min­den kapható. Lehet, hogy sokan nem az intézményes katolikus egyházat választják. Nyilvánva­ló, hogy ennek nem örülök, de a megújuló istenkeresést pozitív jelenségnek tartom. A legros­­­szabb az lenne, ha Isten nem lenne jelen a társadalomban. Személyes véleményem, hogy az egyháznak nem szabad beleszólnia a pártpolitikába Fotó: Kovács Bence HIRDETÉS FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE A Magyar Posta Zrt. Beszerzési és Ellátási Központ Szegedi Raktározási és Ellátási Csoport SZENTES 1. POSTA TETŐSZIGETELÉSI MUNKÁI TÁRGYÁBAN Ajánlattételi felhívást tesz közzé. Az ajánlatkéréssel kapcsolatos információk a http://www.posta.hu internet címen a „Tenderek, pályázatok" részben, az „Építési be­ruházások" fejezetben találhatók, vagy érdeklődni lehet a 62/623-263 számú telefonon. A pályázaton csak az vehet részt, aki az ajánlatkérési dokumentációt megvásárolta. Magyar Posta Egy év szünet után új elnök a közrádióban A fiatalokhoz szóló adó lesz a Petőfiből Haszán Zoltán Egy éve befagyasztott állapo­tot kell felolvasztania a Magyar Rádió ma hivatalba lépő új el­nökének, Such Györgynek. Kondor Katalin tavaly augusz­tusi távozása óta az átmeneti vezetés semmilyen lényeges döntést nem volt jogosult hoz­ni az intézményben. A Magyar Rádiónak nincs például idei üzleti terve, a Kossuth rádió­nak és a Petőfinek adófőszer­kesztője sincs. Épp a legfelső vezetők kiválasztását tartja a rádióba kívülről érkező Such a legsürgetőbb feladatának, konkrét nevek említése nélkül. Az biztos, hogy Such az inter­regnum idején a rádiót vezető, még Kondor Katalin által kine­vezett két alelnököt, Hollós Já­nost és Gőblyös Istvánt lecse­réli. Hogy kikre, arról tegnap nem kívánt nyilatkozni. Alel­­nökként eddig Szayly József, a Petőfi megbízott vezetője és Mészáros László, az Antenna Hungária pénzügyi igazgatója került szóba, de az elnök eze­ket a találgatásokat nem kom­mentálta. A vezetők kiválasztása mel­lett valóban eltörpülni látszik az, hogy éppen egy éve kellett volna eredményt hirdetni az új székháztenderen, amit elnök nélkül már nem tettek meg. A rádiósokat pedig minden bi­zonnyal az érdekli a leginkább, hogy milyen mértékű létszám­­leépítés lesz, mert hogy lesz, az Such eddigi nyilatkozataiból is biztosra vehető. Ehhez sze­rinte az kell, hogy előbb hatá­rozzák meg a közrádió felada­tait és a három adó karakterét. Ez a Bartóknál látszik a legki­sebb problémának. Az elnök a Kossuthnak a beszélgetős, ko­moly hírszolgáltató, szolgálta­tó funkcióját erősítené, a Pető­fihez viszont - akárcsak elődei - alapvetően hozzányúlna,, ez az adó szólna a fiatalokhoz. A közrádió törzshallgatói jelen­leg ugyanis leginkább az ötven felettiek. Boszorkányüldözést nem ígér, elvárja ugyanakkor a ki­egyensúlyozott működést a hí­rek és az információk terén. „Nem különösebben kívánom a politikai erők szimpátiáját személy szerint keresni” - nyi­latkozta a Magyar Rádiónak Such. A közgazdász végzettségű új elnök egyik legfontosabb feladata a gazdasági helyzet stabilizálása lesz. A rádió hó végi bankegyenlege 300-350 millió forint, főként könyve­léstechnikai okok miatt azon­ban a hiánya egymilliárd felet­ti. Mindenesetre egy augusz­tus elsejei mérleget készítte­tett a gazdasági vezetővel, amit könyvvizsgálóval is jóvá­hagyat. „A kuratórium véleménye szerint a rádió méretei és al­kalmazotti létszáma csökken­tendők, gazdálkodási és mű­szaki rendszerei korszerűsí­­tendőek, állománya leépíten­dő”. Ezt még 1997-ben írta az Országgyűlésnek a közrádió tulajdonosi testülete. Such sem nagyon készülhet másra.

Next