Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-26 / 200. szám
14 • 2006. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra Média Nem temettem soha a Milliomost Mégis marad a képernyőn a Legyen Ön is milliomos! - jelentette be a héten az RTL Klub. Vágó István sajnálattal bár, de tudomásul vette volna, ha nem folytatódik a műsor, mert van új játékötlete. Haszán Zoltán - A nyár elején arról szóltak a hírek, hogy hiába volt tavaly a legnézettebb műsor a Legyen Ön is milliomos!, ráfér a pihenés. Ehhez képest újra képernyőre kerül. Mi történt? - Én nem temettem soha a műsort. Két változat volt lehetséges: közük, hogy kiégett a formátum és jöjjön egy új, vagy minden megy tovább. Megadóan vettem volna tudomásul az előbbi verziót is. -Ilyen könnyen megvált volna az elmúlt két év legnépszerűbb műsorától? - Ha a nézők azt igazolják vissza, hogy szükséges a váltás, akkor igen. Úgy tudom, hogy éppen az ellenkezője történt. Váltani a játékosokat kell, nem a műsort. -Nem pörögtek le ennyi idő alatt a jelentkezők? Óriási tartalék van még. Ebben a műsorban pont az a nagy találmány, hogy van, aki félmillió forintért jön, van, aki pedig a fődíjért. És persze a játékban vannak drámai pillanatok, kockázatvállalás, tudás, szerencse, miközben a játékvezető piszkoskodásait is ki kell védeni. Ez mind hozzáad valamit a népszerűségéhez. Ezek nagy része megvan a táskanyitogatós másik műsorban is, de az szerencsejáték, ez meg kvíz. -A Milliomos közismerten licencműsor. Mennyi beleszólása van a műsor menetébe? - A játékstruktúrába semennyi. A készítő Endemol annyi országból szerzett már tapasztalatokat, hogy a szabályok nagyon kiérleltek. A műsorvezetők jelentik a különbséget. -Ennyi tapasztalattal nem is lenne ötlete a módosításra? - Ehhez a formátumhoz nincs mit hozzátenni. De egy saját ötleten dolgoztam a nyáron. - Kvízjátékon? - Én már kvízjátékvezetőként megyek nyugdíjba, olyan sok időt töltöttem a műfajban. Ebben van a szakmai tőkém. Tudásalapú és nem szerencsejátékban gondolkodom, legfeljebb kis kompromisszumokra vagyok hajlandó. Részleteket viszont nem árulnék el. Vágó István Fotó: Kovács Bence Tévé az interneten Ma még jórészt láthatatlan, de egyre élesebb küzdelem zajlik az alternatív tévéműsor-terjesztési technológiák között. Ringbe lépett az IPTV is, amellyel az internetszolgáltatók igyekeznek kivenni a részüket a televíziós piac - már az ősztől esedékes - újrafelosztásából. Hargitai Miklós Az internet egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy teljesen mindegy, milyen jellegű információk továbbítására használjuk: a néhány számból vagy betűből álló üzeneteket ugyanolyan technikával juttatja célba, mint a mozgóképet. Megfelelő sávszélesség esetén tehát akár valós idejű műsortovábbításra is használható, és a széles sávú internet robbanásszerű elterjedésével a szolgáltatók igyekeznek is élni ezzel a lehetőséggel. A még nem is létező magyar IP-TV-piacon máris legalább két szereplő verseng, egyelőre még mindkettő csak teszteli a technológiát (és a fogyasztókat), de mind a ketten az idei évre ígérik a valódi, kereskedelmi jellegű szolgáltatás beindítását is. Az IPTV-technológia lényege, hogy a tévéadás valamilyen széles sávú internetes kapcsolaton keresztül jut el a háztartásokba. Ehhez a műsort a „feladónál” át kell alakítani (az interneten is továbbítható digitális jelekké), a vevőnél pedig vissza kell formálni, mivel a tévénézésre szolgáló készülék alapesetben továbbra is a televízió lesz. A visszaalakítás eszköze egy úgynevezett set top box (beltéri egység), amelynek az egyik kábele egy ADSL-kapcsolathoz, a másik a tévéhez csatlakozik. Az interneten érkező műsorfolyamot a technológia mellett leginkább a választék különbözteti meg a ma elérhető (kábel, műhold stb.) csatornáktól. Az interneten a kínálatnak gyakorlatilag nincs felső korlátja (még a sávszélesség sem, hiszen letölteni mindig csak azt az egyet kell, amit éppen nézünk). Ráadásul nemcsak élő műsorok, hanem archív anyagok és videotéka-szerűen használható filmkönyvtárak anyagában is lehet válogatni a távkapcsoló segítségével. A letöltött program természetesen digitális, a felvett és sugárzott műsor minőségének függvényében a nagy felbontású kép és az ötcsatornás hang is elérhető, miközben akár szöveges üzeneteket is küldhetünk a tévén keresztül a hasonló adást élvező szomszédunknak, ha meg akarjuk vele beszélni, hogy tényleg les volt-e a meg nem adott gól... A lehetőségek közé tartozik az élő adás „vetítésének” megállítása is, azaz például beállíthatjuk, hogy mikor kívánjuk megtekinteni az esti híradót, a filmet pedig félbe is szakíthatjuk a vacsora idejére. A set top box nem tartalmaz merevlemezt vagy írható memóriát, az adatokat központi szervereken tárolják a szolgáltatók, ez teszi lehetővé a hivatalosan time shiftingnek nevezett „időugrást”, vagyis az egyes műsorok szabad időzítését (általában 24 órás időszakon belül). A hazai IP-TV-szolgáltatók közül az első kapavágás a TOnline nevéhez fűződik: a cég tavasszal kezdte meg a műszaki teszteket, nyár óta pedig már egy korlátozott felhasználói körben is zajlik a kipróbálás a főváros XI. kerületében. A júliusban indult fogyasztói teszt tapasztalataitól függően Budapesten és öt vidéki nagyvárosban már ősztől elindulhat a fizetős nettévé, várhatóan a már kipróbált, de később folyamatosan bővülő választékkal (ez az első körben 35 tévécsatornát, 4 mozicsatornát és mintegy 250 „konzerv” filmet jelentett). Jelenleg már a második „tesztkör” zajlik, a végberendezések második generációjával, illetve több mint 200 felhasználóval és 44 csatornás választékkal. Szeptember közepén indul a harmadik, immár nyilvános kör Budapesten és több vidéki helyszínen, s várhatóan késő ősszel kezdődik a kereskedelmi értékesítés. Maga a teszt elsősorban a felhasználói magatartást vizsgálja, a műszaki kérdések közül főként arra fókuszálnak, hogy a jelenlegi sávszélesség milyen minőségű szolgáltatást tesz lehetővé (ahol például két beltéri egységet is elbír a hálózat, ott egy lakáson belül egyszerre kétféle programot is nézhetnek ugyanazon az internetkapcsolaton keresztül). Az év végéig több ezer végpont beüzemelésére számít a szolgáltató a tartalmi kínálat folyamatos bővítése mellett. Az üzleti csomag információink szerint 50 fölötti digitális tévécsatornával és több száz mozifilmből álló videotéka-választékkal indul, ráadásul a műsorok nyelve is választható lesz. A szolgáltatás várhatóan a jövő év első felében válik országossá, akkortól a T-Com teljes hatósugarában elérhető lesz a nettévé. A másik versenyző, a TVnet Kft. a napokban indította el saját nettévé-szolgáltatásának tesztelését száz fővárosi háztartásban. A TVtévé névre keresztelt csomag most 25 tévécsatornát tartalmaz, és itt is van videotéka vagy például zene- és kliptár, sőt elektronikus műsorújság is. A nyilvánossá vált tervek szerint decembertől (de a legújabb hírek alapján már november közepétől) kezdődik a kereskedelmi adás Budapesten és 11 vidéki településen. A szolgáltatások áráról egyelőre nincs információ, az azonban szinte biztos, hogy a digitális műsorsugárzók és a további várható piacra lépők szította verseny miatt folyamatosan csökkenni fognak. A TVnet a napokban indította el a tesztelést. Az árról egyelőre nincs információ Fotó: Szabó Bernadett / t A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanzgnepszabadsag.hu RÖVIDEN Kétharmados európai arány Az európai televíziós műsorszórók műsoridejük több mint hatvan százalékát európai alkotásoknak, több mint 30 százalékát független európai producerek munkáinak szentelik - állítja az Európai Bizottság keddi jelentésében. Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős biztos külön örömét fejezte ki, hogy „az új tagállamok műsorszórói ugyanannyi sugárzási időt biztosítanak az európai alkotásoknak, mint az EU-15, sőt némileg többet a független producerek által készített műveknek”. (MTI) Gyerekkaraoke a Minimaxon Staraoke címmel mától indul a Minimax első saját készítésű zenei műsora. A vetélkedőben tíz héten keresztül két gyermek mérheti össze énektudását a karaoke alapjait felhasználva. A finn eredetű licencműsorban nincs zsűri, a versenyzők pontozását a Staraoke szoftver végzi annak alapján, hogy mennyire pontosan énekelnek. (Munkatársunktól) Napilapolvasók: növekvő tábor Blikk, Metró, Népszabadság a legolvasottabb magyar napilapok sorrendje - derül ki a Szonda Ipsos első féléves felméréséből. A bulvárlapot 1069 ezren olvassák, az ingyenes Metrót 737 ezren, a Népszabadságot 499 ezren. Mindhárom lap iránt nőtt az érdeklődés a tavaly év végéhez képest. Az országos lapok további sorrendje: Nemzeti Sport (313 ezer), Magyar Nemzet (182 ezer), Színes Bulvár Lap (122 ezer), Népszava (79 ezer), Magyar Hírlap (70 ezer), Világgazdaság (33 ezer) és Napi Gazdaság (22 ezer). (Munkatársunktól) Új rádió a Dunakanyarban Abszolút Rádiós néven új adó indult - a korábbi Infórum a 97.3-as MHz-en. Az új műsor a fővárostól északra lakók igényeit kívánja szolgálni közlekedési, kulturális, közéleti információkkal és zenével. A rádió igazgatója a Budapest Rádiót is irányító Rónai Egon. (Munkatársunktól) R. Hahn Veronika London Szeptembertől háborúba indul egymás ellen a brit sajtópiac két meghatározó személyisége, Jonathan Harold Vere Harmsworth, a negyedik Lord Rothermere, illetve az ausztrál mágnás Rupert Murdoch. A globális médiacézár, Murdoch, aki Nagy-Britanniában a „minőségi” The Timest és a The Sunday Timest, illetve a legmagasabb példányszámú hétköznapi és vasárnapi bulvárlapot, a The Sunt és a News of the Worldöt jegyzi, a délutáni londoni újságpiacra próbál betörni. Ennek a „tortának” eddig nem voltak szeletei. Lord Rothermere cége, az Associated Newspapers által kiadott Evening Standard 1980 óta monopolhelyzetben volt. Az esti olvasnivalóért most 40 pennyt fizetnek a londoniak. A kihívó Murdoch délutáni lapja The London Paper névre hallgat majd, ingyenes lesz, és a tervek szerint 400 ezer példányban jelenik meg. A 48 oldalas, színes nyomtatású újságot délután fél 5 és fél 8 óra között, azaz a csúcsforgalom idején osztja szét hétszáz ügynök a metróállomásokon, buszmegállókban és kávéházakban. Rupert Murdoch több mint egy éve tervezi ingyenlapját, melynek célközönségét a fiatal, dinamikus nemzedéknek, a felső osztálytól lefelé egészen a fehérgalléros kategóriáig szánja. Bár valójában a kiadó az Evening Standard olvasóit szoktatná át, annak tudatában, hogy az eddig ellenfél nélkül megjelenő esti lap példányszáma nemrégiben 19 éves mélypontra, 300 ezerre esett vissza. A friss konkurencia szerint a Standard örökös elégedetlensége, pesszimizmusa, lamentálása a főpolgármester, Ken Livingstone politikai döntései miatt, elveszi a londoniak kedvét a lap olvasásától. Elemzők „vérfürdőt” vetítenek előre a londoni lappiacon. Mint Jim Bilton, a független médiakutató intézet, a Wessenden Marketing igazgatója a The Guardian napilapnak kifejtette, „totális háborúra” lehet számítani, hiszen „végeredményben minden a hirdetési bevételeken múlik, be kell tudniuk bizonyítani, hogy a szétosztott lapokat valóban el is olvassák az emberek. A helyzetet bonyolítja, hogy London behemót közlekedési vállalata exkluzív jogot kíván biztosítani egy délutáni lap forgalmazására a metróállomásokon. Ugyanígy a Network Rail vasúti vállalat is aukcióra bocsátja a délutáni lapok értékesítésének koncesszióját. Délutáni utcai harc Londonban Ingyenes olvasnivalót kapnak estére az angolok Hot: dupla szám Itthon a magazinpiacon forrósodott fel a hangulat, mert a Ringier által kiadott Hot! című női lap megjelenése után egy héttel a Story magazin ugyanezzel a címmel ingyenes mellékletet jelentetett meg az újság részeként. A Storyt kiadó Sanománál nem is titkolták, hogy az új vetélytárs megjelenésére reagáltak a kiadvánnyal, amely egyébként nemcsak külsejében idézi a Hott-ot, hanem témáiban is, amennyiben megcáfoltatja a konkurens címlapsztorijait a felháborodott érintettekkel. A Ringier jogászai levélben emeltek kifogást, a Sanoma pedig váltott: a mellékletet ezen a héten átkeresztelték Hot & Coolra. Előfordult már hasonló trükközés a magazinpiac két jelentős szereplője között: amikor a Ringier elindította a Blikk Nőket, a Sanoma megjelent a Sikk-kel.