Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-23 / 224. szám
Manipuláció vagy félreértés? Cikkünk nyomán Szalai Erzsébet (A manipulációról, szeptember 22.) azt írja, hogy az InfoRádió kedd reggeli adásában a vele készített interjút akarata ellenére közölte, mert ő azt hétfő éjszaka „az InfoRádió ügyeleteséhez” intézett határozott kérésében „letiltatta”. Sajnálom, ha a nagyra becsült szociológus úgy érzi, akarata ellenére került adásba a riport, különösen, mert maga is azt írja, hogy „az interjúban elhangzott lényegi mondanivalóját fenntartja”. A félreértés abból adódhat, hogy Szalai Erzsébet azon a zűrös hétfő éjjel sem az interjút készítő riporterrel, sem a felelős szerkesztővel, sem a főszerkesztővel nem beszélt. Sőt sajnos azóta sem. Arról, hogy módosítani szeretett volna a szövegén, némi megdöbbenéssel a pénteki Népszabadságból értesültünk. Ami, ebben a formában, kár. Ugyanis természetesen respektáltuk volna a kérését, hogy az interjú egyik kifejezését „árnyalja” (azaz, hogy ne a forradalmárok kifejezést használja), vagy lehetőséget adtunk volna egy újabb interjú felvételére. Tisztelt Szalai Erzsébet! Bár látok hatékonyabb és gyorsabb kommunikációs eszközt egy országos napilap levelezői rovatánál, az itt érkezett üzenetre válaszul hadd jelezzem tisztelettel ugyanezen a csatornán: kommunikációs félreértés történt, éjszakai üzenete sajnálatos módon nem jutott el egyetlen felelős döntéshozóhoz sem. Bár az Ön által említett „ügyeletest” nem leltük fel, az üzenet biztosan nálunk sikkadt el, ezért elnézését kérjük. Készséggel állunk viszont rendelkezésére egy újabb interjú felvételére, mert továbbra is úgy gondoljuk: Magyarország egyetlen hírrádiójaként a hallgatók által megszokott gyors, hiteles és sokoldalú tájékoztatás a legfontosabb feladatunk. Módos Márton Ügyvezető igazgató-főszerkesztő InfoRádió Kft. V NÉPSZABADSÁG • 2006. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT • 21 Mozaik A zavargások gyorsmérlege Közel jár a százmillióhoz a budapesti közvagyonban tett kár A főpolgármester már napokkal ezelőtt is a legkevesebb ötvenmillió forintra becsülte a kárt, amelyet a randalírozók a fővárosi közvagyonban okoztak. A végösszegre nyilván várni kell, mi addig is megpróbáltunk utánajárni, vajon milyen és mekkora tételekből áll majd össze a summa. Bárkay Tamás A zavargások kitörése óta gyakorlatilag éjt nappallá téve kármentő Fővárosi Közterületfenntartó (FKF) Zrt. - úgy is, mint a padok, kukák, KRESZ- táblák őre - pénteki összesítése szerint csak a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában negyven közlekedési jelzőtáblát törtek vagy csavartak ki, harminckilenc parkolásgátló-oszlopot téptek ki vagy tettek tönkre, 28 gyalogosvédő korlátot barmoltak szét, és egy híján húsz kis narancssárga/zöld szeméttárolót szaggattak le a helyéről a vandálok. A kár már az első taksa szerint is bőven meghaladja az ötvenmillió forintot - ez persze nem a végleges szám, és még egy sor utómunka is hátravan. A cég egyébként teljes takarítógép-parkjának majdnem felét, negyven járművet mozgatott a harctereken az összecsapások után - ennyit csak a legnagyobb kánikulában, hőségriadók idején küld ki a városba - tudatta érdeklődésünkre Szegedi Péter szóvivő. A Fővárosi Kertészeti (Főkert) Zrt. főleg a Szabadság teret siratja. A török zúzók nagyjából hatvan négyzetméternyi burkolatot bontottak fel, a kockakövek egy részét vissza tudják tenni, a gránitlapokat azonban nem, ezeket ugyanis szilánkosra törték. A tüntetők a zöldet sem kímélték, ágakat törtek, cserjéket szaggattak és - amit a cég vezérigazgatója, Kocsis László végképp nem ért - százszámra szaggatták ki az ágyásokból a virágokat. Persze a padokat és a szeméttárolókat is szétkapták a felvonulók - a kárt csak a Szabadság téren 15 millió forintra taksálják. A Köztársaság téren nem volt különösebb pusztítás, a Rákóczi úton és a Blaha Lujza téren szétrugdosott növénytartók és kitépett törpefák értéke azonban megint csak elég komoly; a Főkert becsült vesztesége a húszmillió forintot közelíti. A BKV viszonylag olcsón megúszta - mondta lapunknak a társaság szóvivője. Schimmer Erzsébet tudatta: effektív kárt csak egy buszban okoztak a vandálok - ezt a buszt mutatták egyébként többször a tévékben -, betörték a szélvédőjét, és belül is átszabták némileg. Emellett a megállókban is voltak rongálások, de a végösszeg szerencsére nem lesz több százezer forintnál. A relatíve kis veszteség annak köszönhető, hogy a BKV járművezetői az első randalírozáskor kerülőutakra fordultak, és tegyük hozzá: az éjszakai órákban kevés járat mozgott, amelyeknek sofőrjei, ha akartak se tudtak volna bejutni a zavargások epicentrumába. Az utcai harcokat a kerületi önkormányzatok is megszenvedték. A Józsefvárosban az első éjjel hirdetőtáblák tucatjait vették magukhoz a zavargók, afféle fegyver gyanánt, de ott is bőven vannak elpusztított utcabútorok és növények. A Szabadság téri károk részben a Belváros-Lipótvárosi önkormányzat veszteségei is súlyos milliókról van szó és az Erzsébetvárosban szintén milliók mentek pocsékba: a tüntetők miatt több helyütt újra kell burkolni a Dohány utca felújítás alatt álló járdáját, és pótolni kell az utcán felszószolt viacolorelemeket, amelyekből ugyancsak rengeteget magukkal vittek a randalírozók. A terézvárosi polgármester konkrét anyagi veszteségeket nem említett, ő elsősorban azt rótta fel a pusztítóknak, hogy két éjszakán át rémületben tartották a városrész lakóit. A civil károkat egyelőre megsaccolni sem lehet, de a nagyságrendekről némi képet adhat, hogy csak a VII. kerületben kis híján negyven autót rongáltak meg, és vagy ötven kirakatot törtek be. Ütközés kétszáz kilométeres sebességgel Huszonegy ember meghalt és tízen súlyosan megsérültek, amikor balesetet szenvedett egy mágnesvasúti szerelvény pénteken az észak-németországi Lathen közelében. A Transrapid mintegy 200 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott az emslandi kísérleti pályán, amikor belerohant egy műhelykocsiba, amely Lathen és Melstrup között a pályán vesztegelt. Az első feltételezések szerint a szerencsétlenséget nem műszaki hiba okozta, valószínűleg emberi mulasztás áll a hátterében. A Transrapid orrában nem ült vezető, a mágnesvonat automatikus vezérléssel közlekedik a mintegy 30 kilométer hosszú kísérleti pályán. Huszonkilenc alkalmi utasa egy rendőrségi szóvivő szerint feltehetően környékbeli vasúti dolgozók és hozzátartozóik, valamint az RWE energetikai konszern munkatársai közül kerültek ki. Az első hírek még turistákat és a műszaki újdonság iránt érdeklődőket sejtettek. A műhelykocsin ketten tartózkodtak, de hat további személy sorsa is bizonytalan. A német csúcstechnológia vívmányának tekintett Transrapid szerelvényei a súrlódást, illetve a gördülő ellenállást kiküszöbölve nagy erejű elektromágnesek által gerjesztett mágneses térre támaszkodva „lebegnek” a pálya fölött. Utóbbi négy méter magasságban, betonoszlopokra támaszkodva húzódik a kísérleti vonal két végpontja között. A Transrapid vonatok végsebessége mintegy 450 kilométer óránként. Németországban éveken át vita folyt arról, hogy az emslandi kísérleti pálya után épüljön-e komoly távolságot áthidaló Transrapid-szakasz, ám a költségek parttalan növekedése miatt végül a Schröder-kormány 2001-ben elvetette a tervet. Helyette a Transrapid mögött álló konzorcium (Siemens-Thyssen- Krupp) végül Sanghajban épített 35 kilométeres pályát, amely a kínai nagyváros repülőterét köti össze a belvárossal. Kína azt tervezi, hogy idővel mágnesvasúttal köti össze Pekinget és Sanghajt. (MTI) Daruval próbálják leemelni a roncsot Fotó: MTI/EPA - Hermann Hinrichs - Eins Zeitung HÍREK • Paul Lendvai könyve 1956- ról Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök is részt vett pénteken Bécsben az 1956-os magyar forradalomról szóló új televíziós film és könyv ünnepélyes bemutatóján. A Magyar felkelés 56 - Győzelem és tragédia című filmnek, valamint az ezzel azonos főcímű könyvnek is Paul Lendvai vezető bécsi publicista a szerzője, aki a forradalom leverését követően menekült Magyarországról Ausztriába. A filmben megszólaltatott szemtanúk között van többek között a halálra ítélt Mécs Imre, a börtönbüntetéssel sújtott Eörsi István, valamint a kivégzett Maléter Pál özvegye. De nyilatkozik például a KGB orosz állambiztonsági szolgálat egykori vezetője és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is. (MTI) • • Szegedi díjátadás. Tegnap átadták Szeged városának az Európa-díjat, amelyet az Európa Tanács minden évben egy európai városnak ítél oda. A városháza előtt rendezett ünnepségen Guy Lengagne, az Európa Díj Bizottság elnöke nyújtotta át a díjat Botka László polgármesternek. Ma végre nem a bajban, hanem a sikerben és örömben kell osztoznunk - mondta az ünneplő polgároknak a polgármester. A díjátadást kulturális műsorral és az európai borok háromnapos fesztiváljával ünnepli a város. (Népszabadság) • Elnökségi tagjává választotta három évre az Európai Hírügynökségek Szövetsége Vince Mátyást, az MTI elnökét a pénteken, Genfben tartott jubileumi közgyűlésén. Az European Alliance of News Agencies (EANA) ötven éve, 1956-ban alakult. Fő célja, hogy előmozdítsa tagjai együttműködését és szakmai információcseréjét. (MTI) • Megnyitják a lónyai határátkelőt. Újra megnyitják a lónyai határátkelőhelyet szeptember 25-én, hétfőn. A Vám- és Pénzügyőrség közlése szerint a Lónya-Dzvinkove határátkelő hétfőn 8.00 órától fogadja a nemzetközi személyforgalmat Magyarország ukrán határszakaszán. Ezzel egy időben - felújítási munkálatok miatt - bezárják az ugyancsak az ukrán határszakaszon található Barabás- Koszinó határátkelőhelyet. A szóban forgó határátkelőt előreláthatólag 2007. január végén nyitják meg újra a turisták előtt. (MTI) • Eger és Noszvaj a legvirágosabb. Eger város és Noszvaj község nyerte el a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny fődíját, jelentették be pénteken, az egri díjkiosztó ünnepségen. A két település képviseli majd Magyarországot a 2007. évi Európai Virágos Városok és Falvak versenyében. (MTI) • Gáztartály robbant fel a bajorországi Lehrbergben. Legalább egy ember életét vesztette és kilenc megsérült, hárman közülük súlyosan az észak-bajorországi Lehrberg egyik pékségében történt gázrobbanásban. A mezőváros központjában bekövetkezett nagy erejű detonáció nyomán három ház romba dőlt, és csaknem félszáz épület megrongálódott. (MTI) • Középkori hajó a Dunában A Duna medrében, Esztergom és Pilismarót határában régészek fognak kutatni szeptember 27. és 29. között egy középkori hajó roncsai után. Lakossági bejelentések és a környéken élők legendái nyomán kezdik majd el a víz alatti kutatást a szakemberek. A középkori hajóroncs akár Mária királynénak, II. Lajos özvegyének a hajója is lehet, ugyanis erre menekült 1526-ban egész udvartartásával. Az akkori flotta 76 hajóból állt, ennek egy része elsüllyedt, más részét kirabolták. (MTI) • Tizenkét sérült az M5-ösön. Két autó karambolozott tegnap az M5-ös autópálya Budapestre vezető sávjában a Csongrád megyei Balástya közelében: egy Volkswagen Sharan típusú gépkocsi nekiütközött egy előtte haladó Nissannak. A baleset következtében a szabályosan közlekedő autóban öten, a másik gépkocsiban heten sérültek meg, mindannyian román állampolgárok. Tizenegyen kisebb zúzódásokkal vészelték át a karambolt, egy utasnak nyolc napon túl gyógyulok a sérülései. A baleset okát a rendőrség vizsgálja, mint megtudtuk, nem kizárt, hogy az ütközést okozó sofőr elaludt a volánnál. (MTI) • Színarany hintaló a japán kishercegnek. Színarany hintalóval kedveskedett egy japán ékszerészcég Hiszahitónak, az újszülött kis hercegnek. A póni elkészítéséhez 30 kilogramm nemesfémet használtak fel. A játéklovacska magassága 45 centiméter, hossza 75 centiméter, szélessége pedig 38 centiméter, s „játszva” elbírja akár egy 35 kilogrammos lovas súlyát. A kis hercegnek szánt hintaló 1,3 millió dollárba, azaz csaknem 280 millió forintba kerül. A cég gondolt azokra is, akik nem képesek ennyit fizetni egy hintalóért, ezért októberben forgalomba hozzák a játék „kommersz” változatát, amely „mindössze” nop dollárba, vagyis potom 237 ezer forintba kerül. (MTI) • Narkóztatott tehenek. Narkóval is etette teheneit öt román gazda, mert úgy vették észre, hogy a „kábtakarmány” révén több tejet adnak. A növényt nem csak úgy találták a mezőn, hanem tudatosan termesztették földjeiken. Az ültetvény nemrégiben a rendőrség „látókörébe került”, és vizsgálat indult a parasztok ellen, akik nem éppen hippikorúak: 57 és 82 év közöttiek. A gazdák - vallomásaik szerint - nem tudták, hogy törvénybe ütközőt cselekednek, és csakis azért termesztették a kendert, mert úgy találták, teheneik szeretik ezt a „gazt”, márpedig minél boldogabb egy tehén, annál több tejet ad. (MTI) *