Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-23 / 224. szám

Manipuláció vagy félreértés? Cikkünk nyomán Szalai Erzsébet (A manipulá­cióról, szeptember 22.) azt írja, hogy az InfoRádió kedd reggeli adásában a vele készített inter­jút akarata ellenére közölte, mert ő azt hétfő éjszaka „az InfoRádió ügyeleteséhez” inté­zett határozott kérésében „le­­tiltatta”. Sajnálom, ha a nagyra becsült szociológus úgy érzi, akarata ellenére került adásba a riport, különösen, mert maga is azt írja, hogy „az interjúban el­hangzott lényegi mondanivaló­ját fenntartja”. A félreértés abból adódhat, hogy Szalai Erzsébet azon a zű­rös hétfő éjjel sem az interjút készítő riporterrel, sem a fele­lős szerkesztővel, sem a főszer­kesztővel nem beszélt. Sőt saj­nos azóta sem. Arról, hogy mó­dosítani szeretett volna a szö­vegén, némi megdöbbenéssel a pénteki Népszabadságból érte­sültünk. Ami, ebben a formá­ban, kár. Ugyanis természetesen res­pektáltuk volna a kérését, hogy az interjú egyik kifejezését „árnyalja” (azaz, hogy ne a for­radalmárok kifejezést használ­ja), vagy lehetőséget adtunk volna egy újabb interjú felvéte­lére. Tisztelt Szalai Erzsébet! Bár látok hatékonyabb és gyorsabb kommunikációs eszközt egy országos napilap levelezői ro­vatánál, az itt érkezett üzenetre válaszul hadd jelezzem tiszte­lettel ugyanezen a csatornán: kommunikációs félreértés tör­tént, éjszakai üzenete sajnála­tos módon nem jutott el egyet­len felelős döntéshozóhoz sem. Bár az Ön által említett „ügye­letest” nem leltük fel, az üzenet biztosan nálunk sikkadt el, ezért elnézését kérjük. Készséggel állunk viszont rendelkezésére egy újabb inter­jú felvételére, mert továbbra is úgy gondoljuk: Magyarország egyetlen hírrádiójaként a hall­gatók által megszokott gyors, hiteles és sokoldalú tájékozta­tás a legfontosabb feladatunk. Módos Márton Ügyvezető igazgató-főszerkesztő InfoRádió Kft. V NÉPSZABADSÁG • 2006. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT • 21 Mozaik A zavargások gyorsmérlege Közel jár a százmillióhoz a budapesti közvagyonban tett kár A főpolgármester már na­pokkal ezelőtt is a legkeve­sebb ötvenmillió forintra becsülte a kárt, amelyet a randalírozók a fővárosi közvagyonban okoztak. A végösszegre nyilván várni kell, mi addig is meg­próbáltunk utánajárni, vajon milyen és mekkora tételekből áll majd össze a summa. Bárkay Tamás A zavargások kitörése óta gya­korlatilag éjt nappallá téve kár­mentő Fővárosi Közterület­fenntartó (FKF) Zrt. - úgy is, mint a padok, kukák, KRESZ- táblák őre - pénteki összesítése szerint csak a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában negyven közlekedési jelzőtáblát törtek vagy csavartak ki, harmincki­lenc parkolásgátló-oszlopot téptek ki vagy tettek tönkre, 28 gyalogosvédő korlátot barmol­­tak szét, és egy híján húsz kis narancssárga/zöld szeméttáro­lót szaggattak le a helyéről a vandálok. A kár már az első tak­sa szerint is bőven meghaladja az ötvenmillió forintot - ez per­sze nem a végleges szám, és még egy sor utómunka is hátra­van. A cég egyébként teljes ta­karítógép-parkjának majdnem felét, negyven járművet mozga­tott a harctereken az összecsa­pások után - ennyit csak a leg­nagyobb kánikulában, hőségria­dók idején küld ki a városba - tudatta érdeklődésünkre Szege­di Péter szóvivő. A Fővárosi Kertészeti (Fő­kert) Zrt. főleg a Szabadság teret siratja. A török­ zúzók nagyjából hatvan négyzetméternyi burko­latot bontottak fel, a kockakö­vek egy részét vissza tudják ten­ni, a gránitlapokat azonban nem, ezeket ugyanis szilánkosra törték. A tüntetők a zöldet sem kímélték, ágakat törtek, cserjé­ket szaggattak és - amit a cég vezérigazgatója, Kocsis László végképp nem ért - százszámra szaggatták ki az ágyásokból a vi­rágokat. Persze a padokat és a szeméttárolókat is szétkapták a felvonulók - a kárt csak a Sza­badság téren 15 millió forintra taksálják. A Köztársaság téren nem volt különösebb pusztítás, a Rákóczi úton és a Blaha Lujza téren szétrugdosott növénytar­tók és kitépett törpefák értéke azonban megint csak elég ko­moly; a Főkert becsült vesztesé­ge a húszmillió forintot közelíti. A BKV viszonylag olcsón megúszta - mondta lapunknak a társaság szóvivője. Schimmer Erzsébet tudatta: effektív kárt csak egy buszban okoztak a van­dálok - ezt a buszt mutatták egyébként többször a tévékben -, betörték a szélvédőjét, és be­lül is átszabták némileg. Emel­lett a megállókban is voltak ron­gálások, de a végösszeg szeren­csére nem lesz több százezer fo­rintnál. A relatíve kis veszteség annak köszönhető, hogy a BKV járművezetői az első randalíro­­záskor kerülőutakra fordultak, és tegyük hozzá: az éjszakai órákban kevés járat mozgott, amelyeknek sofőrjei, ha akartak se tudtak volna bejutni a zavar­gások epicentrumába. Az utcai harcokat a kerületi önkormányzatok is megszen­vedték. A Józsefvárosban az el­ső éjjel hirdetőtáblák tucatjait vették magukhoz a zavargók, afféle fegyver gyanánt, de ott is bőven vannak elpusztított utca­bútorok és növények. A Sza­badság téri károk részben a Bel­város-Lipótvárosi önkormány­zat veszteségei is­­ súlyos mil­liókról van szó­­ és az Erzsébet­városban szintén milliók men­tek pocsékba: a tüntetők miatt több helyütt újra kell burkolni a Dohány utca felújítás alatt álló járdáját, és pótolni kell az utcán felszószolt viacolorelemeket, amelyekből ugyancsak rengete­get magukkal vittek a randalíro­zók. A terézvárosi polgármes­ter konkrét anyagi vesztesége­ket nem említett, ő elsősorban azt rótta fel a pusztítóknak, hogy két éjszakán át rémület­ben tartották a városrész lakóit. A civil károkat egyelőre megsaccolni sem lehet, de a nagyságrendekről némi képet adhat, hogy csak a VII. kerület­ben kis híján negyven autót rongáltak meg, és vagy ötven kirakatot törtek be. Ütközés kétszáz kilométeres sebességgel Huszonegy ember meghalt és tízen súlyosan megsé­rültek, amikor balesetet szenvedett egy mágnes­vasúti szerelvény pénte­ken az észak-németországi Lathen közelében. A Transrapid mintegy 200 kilo­méteres óránkénti sebességgel száguldott az emslandi kísérle­ti pályán, amikor belerohant egy műhelykocsiba, amely Lathen és Melstrup között a pályán vesztegelt. Az első felté­telezések szerint a szerencsét­lenséget nem műszaki hiba okozta, valószínűleg emberi mulasztás áll a hátterében. A Transrapid orrában nem ült vezető, a mágnesvonat au­tomatikus vezérléssel közleke­dik a mintegy 30 kilométer hosszú kísérleti pályán. Hu­szonkilenc alkalmi utasa egy rendőrségi szóvivő szerint fel­tehetően környékbeli vasúti dolgozók és hozzátartozóik, valamint az RWE energetikai konszern munkatársai közül kerültek ki. Az első hírek még turistákat és a műszaki újdon­ság iránt érdeklődőket sejtet­tek. A műhelykocsin ketten tartózkodtak, de hat további személy sorsa is bizonytalan. A német csúcstechnológia vívmányának tekintett Trans­rapid szerelvényei­­ a súrlódást, illetve a gördülő ellenállást ki­küszöbölve­­ nagy erejű elekt­romágnesek által gerjesztett mágneses térre támaszkodva „lebegnek” a pálya fölött. Utób­bi négy méter magasságban, be­tonoszlopokra támaszkodva hú­zódik a kísérleti vonal két vég­pontja között. A Transrapid vo­natok végsebessége mintegy 450 kilométer óránként. Németországban éveken át vita folyt arról, hogy az emslan­di kísérleti pálya után épüljön-e komoly távolságot áthidaló Transrapid-szakasz, ám a költ­ségek parttalan növekedése mi­att végül a Schröder-kormány 2001-ben elvetette a tervet. He­lyette a Transrapid mögött álló konzorcium (Siemens-Thyssen- Krupp) végül Sanghajban épí­tett 35 kilométeres pályát, amely a kínai nagyváros repü­lőterét köti össze a belvárossal. Kína azt tervezi, hogy idővel mágnesvasúttal köti össze Pe­­kinget és Sanghajt. (MTI) Daruval próbálják leemelni a roncsot Fotó: MTI/EPA - Hermann Hinrichs - Eins Zeitung HÍREK • Paul Lendvai könyve 1956- ról­ Heinz Fischer osztrák köz­­társasági elnök is részt vett pénteken Bécsben az 1956-os magyar forradalomról szóló új televíziós film és könyv ünne­pélyes bemutatóján. A Magyar felkelés 56 - Győzelem és tra­gédia című filmnek, valamint az ezzel azonos főcímű könyv­nek is Paul Lendvai vezető bé­csi publicista a szerzője, aki a forradalom leverését követően menekült Magyarországról Ausztriába. A filmben megszó­laltatott szemtanúk között van többek között a halálra ítélt Mécs Imre, a börtönbüntetés­sel sújtott Eörsi István, vala­mint a kivégzett Maléter Pál özvegye. De nyilatkozik pél­dául a KGB orosz állambiz­tonsági szolgálat egykori veze­tője és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is. (MTI) • • Szegedi díjátadás. Tegnap átadták Szeged városának az Európa-díjat, amelyet az Európa Tanács minden évben egy európai városnak ítél oda. A városháza előtt rende­zett ünnepségen Guy Len­­gagne, az Európa Díj Bizott­ság elnöke nyújtotta át a díjat Botka László polgármester­nek. Ma végre nem a bajban, hanem a sikerben és örömben kell osztoznunk - mondta az ünneplő polgároknak a pol­gármester. A díjátadást kultu­rális műsorral és az európai borok háromnapos fesztivál­jával ünnepli a város. (Nép­­szabadság) • Elnökségi tagjává válasz­totta három évre az Európai Hírügynökségek Szövetsége Vince Mátyást, az MTI elnö­két a pénteken, Genfben tar­tott jubileumi közgyűlésén. Az European Alliance of News Agencies (EANA) ötven éve, 1956-ban alakult. Fő célja, hogy előmozdítsa tagjai együttműködését és szakmai információcseréjét. (MTI) • Megnyitják a lónyai ha­tárátkelőt. Újra megnyitják a lónyai határátkelőhelyet szep­tember 25-én, hétfőn. A Vám- és Pénzügyőrség közlése sze­rint a Lónya-Dzvinkove ha­tárátkelő hétfőn 8.00 órától fogadja a nemzetközi sze­mélyforgalmat Magyarország ukrán határszakaszán. Ezzel egy időben - felújítási munká­latok miatt - bezárják az ugyancsak az ukrán határsza­kaszon található Barabás- Koszinó határátkelőhelyet. A szóban forgó határátkelőt elő­reláthatólag 2007. január vé­gén nyitják meg újra a turis­ták előtt. (MTI) • Eger és Noszvaj a legvirá­gosabb. Eger város és Noszvaj község nyerte el a Virágos Ma­gyarországért környezetszépítő verseny fődíját, jelentették be pénteken, az egri díjkiosztó ün­nepségen. A két település kép­viseli majd Magyarországot a 2007. évi Európai Virágos Vá­rosok és Falvak versenyében. (MTI) • Gáztartály robbant fel a bajorországi Lehrbergben. Legalább egy ember életét vesztette és kilenc megsérült, hárman közülük súlyosan az észak-bajorországi Lehrberg egyik pékségében történt gáz­robbanásban. A mezőváros központjában bekövetkezett nagy erejű detonáció nyomán három ház romba dőlt, és csak­nem félszáz épület megrongá­lódott. (MTI) • Középkori hajó a Duná­ban­ A Duna medrében, Esz­tergom és Pilismarót határában régészek fognak kutatni szep­tember 27. és 29. között egy kö­zépkori hajó roncsai után. La­kossági bejelentések és a kör­nyéken élők legendái nyomán kezdik majd el a víz alatti kuta­tást a szakemberek. A középko­ri hajóroncs akár Mária király­nénak, II. Lajos özvegyének a hajója is lehet, ugyanis erre menekült 1526-ban egész ud­vartartásával. Az akkori flotta 76 hajóból állt, ennek egy része elsüllyedt, más részét kirabol­ták. (MTI) • Tizenkét sérült az M5-ösön. Két autó karambolo­zott tegnap az M5-ös autópálya Budapestre vezető sávjában a Csongrád megyei Balástya kö­zelében: egy Volkswagen Sha­­ran típusú gépkocsi nekiütkö­zött egy előtte haladó Nissan­nak. A baleset következtében a szabályosan közlekedő autóban öten, a másik gépkocsiban he­ten sérültek meg, mindannyian román állampolgárok. Tizen­egyen kisebb zúzódásokkal vé­szelték át a karambolt, egy utasnak nyolc napon túl gyó­gyulok a sérülései. A baleset okát a rendőrség vizsgálja, mint megtudtuk, nem kizárt, hogy az ütközést okozó sofőr elaludt a volánnál. (MTI) • Színarany hintaló a japán kishercegnek. Színarany hin­talóval kedveskedett egy japán ékszerészcég Hiszahitónak, az újszülött kis hercegnek. A póni elkészítéséhez 30 kilogramm nemesfémet használtak fel. A játéklovacska magassága 45 centiméter, hossza 75 centimé­ter, szélessége pedig 38 centi­méter, s „játszva” elbírja akár egy 35 kilogrammos lovas sú­lyát. A kis hercegnek szánt hin­taló 1,3 millió dollárba, azaz csaknem 280 millió forintba kerül. A cég gondolt azokra is, akik nem képesek ennyit fizet­ni egy hintalóért, ezért októ­berben forgalomba hozzák a já­ték „kommersz” változatát, amely „mindössze” nop dollár­ba, vagyis potom 237 ezer fo­rintba kerül. (MTI) • Narkóztatott tehenek. Nar­­kóval is etette teheneit öt ro­mán gazda, mert úgy vették észre, hogy a „kábtakarmány” révén több tejet adnak. A nö­vényt nem csak úgy találták a mezőn, hanem tudatosan ter­mesztették földjeiken. Az ültet­vény nemrégiben a rendőrség „látókörébe került”, és vizsgálat indult a parasztok ellen, akik nem éppen hippikorúak: 57 és 82 év közöttiek. A gazdák - val­lomásaik szerint - nem tudták, hogy törvénybe ütközőt csele­kednek, és csakis azért ter­mesztették a kendert, mert úgy találták, teheneik szeretik ezt a „gazt”, márpedig minél boldo­gabb egy tehén, annál több te­jet ad. (MTI) *

Next