Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-25 / 225. szám

4 * Magyarország A hetedik nap után is a téren Bár Demszky Gábor főpol­gármester minden eddiginél nagyobb megmozdulásokra készítette fel a fővárost szombaton, a demonstráció hetedik napja végül „ligeti hangulatban” telt a Kossuth téren, ahol az eddigi legna­gyobb létszámban tüntettek éjjel fél kettőig a miniszter­­elnök és a kormány távozá­sát követelve. A demonstrá­lók és a szónokok vasárnap is kitartottak, ahogy a békés hangulat sem változott. Erre utalt az is, hogy a Parlament előtt sorfalat álló rendőrök­nél csökkentették a készült­séget: tegnap óta már ro­hampajzs nélkül biztosítják a területet. Lencsés Károly-Rab László A város szombaton a délutáni órákban a nyugodt arcát mutat­ta. Teljes béke honolt a pesti ol­dalon, a forgalom gyér volt. A Köztársaság téren és a rádiónál senki nem volt, mindkét épüle­tet kordonnal zárta körül a rendőrség. Budán viszont nagy volt a forgalom. Négy óra táj­ban „beállt” a Moszkva tér és környéke, nehezen lehetett át­jutni a Margit hídon a Parla­ment elé. Ebből a tudósítók azt a következtetést vonták le, hogy a tüntetők közül igen so­kan autóval közelítették meg a helyszínt. Több nagy értékű autó ablakából nemzetiszínű zászlóval integettek az úrveze­tők. A téren a délután és az este folyamán nyugalom volt, a tö­meg jobbikos és nemzetiszínű zászlókat lengetett, s föl-föltűnt egy-egy narancssárga színű helységnévtábla is. Az ultra­nacionalista, trianonista jelké­pekkel felvonulók mellett so­kan jöttek fehér szalaggal vagy kis táblákkal, amelyek mind­mind Gyurcsány Ferenc távozá­sát követelték. Az egyik táblára valaki azt írta: „A párttal, a lével egy az utunk.” Egy hófehér To­yotán ezt olvastuk: „Felkelés, nem randalírozás!” A magyar történelem fel­emelő pillanatait ismertető szá­mos szónoklatot nagy érdeklő­déssel hallgatta a sokaság. Fel­szólalt több politikus és újság­író. Bencsik András, a Demok­rata főszerkesztője államelle­nes puccsot „varrt” Gyurcsány nyakába, amiért a miniszterel­nöknek büntetőjogilag is felelnie kell. Schmitt Pált nem a Fidesz alelnökeként, hanem a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként konferálták föl (rádióhírekben mint EP-képviselő szerepelt). Schmitt fölszólított az erőszak ellen, és mindenkit arra kért, október 1-jén segítse szavazatá­val a kormány bukását. A tömeg éppen a Boldogas­­­szony anyánkat énekelte, ami­kor Kerényi Imre rendező és Wittner Mária fideszes képvi­selő társaságában megérkezett a térre Tőkés László Királyhá­­gó-melléki református püspök, aki „az erdélyi magyarok” nevé­ben szólalt fel. Elmondta: gyak­ran figyelmeztetik arra, hogy ne avatkozzon Magyarország ügyeibe, de úgy érzi: Erdélynek is hallatnia kell a hangját a kor­mányellenes Kossuth téri tün­tetésen és az ahhoz kapcsolódó más demonstrációkon. Azon­nali lemondásra kell felszólíta­ni azt, aki kurvának nevezi édes hazánkat. Tőkés mellett Ma­­kovecz Imre építész is Gyur­csány távozását sürgette. Azt mondta, hogy a demonstráció­val újra megjelent az ’56-os szellemiség Magyarországon. „A forradalom akkor is provo­kációval kezdődött, akárcsak most.” A Magyar Nemzeti Ta­nács álláspontját ismertető Tő­kés püspök beszéde alatt egy­más mellett állt a pulpituson Makovecz, Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre. A hallgatóság mindhármukat megéljenezte. Szűrös arról beszélt, Gyurcsány nem való az ország élére, októ­ber 1-jén pedig meg kell buktat­ni az antiszociális és nemzetiet­len Demszky Gábort is. (A tö­meg tűnjön el!-t skandált.) Az MSZMP egykori KB-titkára, a harmadik köztársaságot 1989- ben kikiáltó ideiglenes köztár­sasági elnök azok támogatását kérte, akik „népben, nemzetben gondolkodnak”. A tömeg pedig hajlandónak mutatkozott nép­ben, nemzetben gondolkodni. A „Vesszen Gyurcsány!”, a „Gyurcsány, takarodj!” (amit egy kisgyerekkel is beolvastat­tak) jelszavak mellett zajosan éljenezte Tamás Károly, a For­radalmi Nemzeti Bizottság el­nöke Hajrá, Magyarország! fel­kiáltását. Pozsgay Imre egykori állam­miniszter, akinek fő érdemét szombaton abban jelölték meg, hogy a rendszerváltás előtt sza­badságharcnak nevezte az ’56- os forradalmat, hatalmas éljen­zésben részesült. „A magyar nép többsége itt van a téren - mondta Pozsgay -, s a nép sza­badulni akar a hazugságtól (éb­resztő! - kiáltotta a tömeg). Nincs többé két Magyarország - folytatta -, mert tudjuk, ki ha­zudott. Most kell eldöntenünk, melyik oldalon állunk. Az a kér­dés, az Országgyűlésnek van-e bátorsága ahhoz, hogy döntsön a magyar nép sorsáról. A legna­gyobb veszély, hogy lecsúszó nemzet leszünk. Állítsuk helyre önbecsülésünket, hogy újra emelkedő nemzet legyünk.” Papp Lajos szívsebész ezzel kezdte felszólalását: „Van köz­tünk akár egyetlen ember is, aki soha életében nem hazudott? Akkor mi is ugyanolyanok va­gyunk, mint a miniszterelnök? Én is olyan vagyok?” (Nem! - skandálta a tömeg.) Papp Lajost az háborította föl, hogy Gyurcsány Ferenc nem szé­­gyellte magát a hazugság miatt, és azt kérdezte: elfogadjuk-e, hogy a miniszterelnök hazug­ságra neveli a gyermekeket? Egyetlen lehetősége van - mondta a szívsebész -, az, hogy levonja a konzekvenciát, és azonnal lemond. Bayer Zsolt „solymári lakos” ünnepi hangot ütött meg: „Ti vagytok a békés, erkölcsös for­radalom. Itt van köztünk a ma­gyar társadalmi elit java... Mi most megcsináltuk, ez nem a pártok forradalma. Ez erkölcsi győzelem az erkölcstelenség fölött.” A tüntetés Makoveczék által szervezett részének utolsó fel­szólalójaként Czakó Gábor író egy tanmesét mondott el az er­kölcsről, az okos és a hülye ve­zetőkről, a csiperkéről meg a galócáról. „Az erkölcstelenség ott kezdődik, amikor valaki helytelen értelmet ad a szavak­nak; aki azt mondja, hogy a ga­lóca csiperke, az hülye, és meg fog halni. Ha egy ország vezető­je teszi ezt, az a nép kivész.” A szervezők az este hátralé­vő részére külön műsort ígér­tek, és mindenkit arra kértek, hogy minden este legyen ismét a Kossuth téren. A produkció­kat azonban újabb szónokok szakították félbe. Sinkovics Vitay András színművész kije­lentette, hogy magyarnak lenni lélekminőség. Majd hozzátet­te: hazudik a csigatévé, mert azt állították, hogy a téren Or­­bán-ellenes tüntetés is folyik. Erre a tömeg hangos Viktor, Viktor kiáltásokkal válaszolt. Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész imára hívta a megjelen­teket, és a teremtő segítségét kérte a nemzeti ellenállási mozgalomnak, és azért, hogy a miniszterelnök és kormánya távozzék. „Kedves testvéreim, szer­vusztok! - így köszöntötte a so­­kadalmat Toroczkai László. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője bejelentet­te, hogy most megtudta a világ: hazug gazember Magyarország miniszterelnöke. Gőgös, nagy­képű, pszichopata, cezaromán - folytatta heves tetszésnyilvání­tásokkal "kísért beszédét. Az eddig viszonylag békés hangvételű tüntetésen itt fordu­lat következett be. A szónok ugyanis közölte: nem tüntető csőcselék és nem köztörvényes bűnözők vették be egy hete a Magyar Televízió épületét, ha­nem a nemzet színe-java gyűlt ott össze, és az maga volt a for­radalom. Hogy akkor ki a fele­lős? - fordult a téren állókhoz. Gyurcsány, Gyurcsány - skan­dálta a tömeg. De jutott néhány keresetlen szó Rudi Zoltán té­véelnöknek is - „aki Gyurcsány legjobb tanítványa”, és aki szer­intük tegnap mégis átvette „a népfelkelők” petícióját. Szabad sajtót! - kezdte so­rolni követeléseiket Toroczkai. Ezt követően amnesztiát köve­telt minden tüntetőnek és ár­tatlan nézelődőnek, akit a rendőrök megvertek és bevit­tek. Mint a taxisblokád idején­­ érvelt. Szerinte eljárást kellene indítani az embereket bántal­mazó rendőrök ellen is, de ők is részesüljenek közkegyelem­ben, majd utána lemondhat a kormány! Addig azonban senki ne menjen haza, míg nem győ­zünk! - folytatta. Ha másként nem megy, jöjjön a passzív el­lenállás - javasolta. Vagyis: senki ne fizessen a vízért, a gá­zért, a villanyért, hiszen politi­kai alkuk eredményeként úgyis a multik zsebébe megy a pénz. De Toroczkai szerint a metrón sem kell jegyet váltani, sőt a BKV helyett jobb lenne kerék­párral járni, az úgyis egészsé­gesebb. Ezt a váratlan fordula­tot egyébként a tömeg semk ho­­norálta különösebb tetszés­­nyilvánítással. „Végigvisszük, mert ha nem, irtózatos terror lesz Magyarországon” - kiál­totta világgá a szónok. Majd beszédét így zárta: „Hagyjuk otthon a félelmet, a kocka el van vetve, most győzni kell. Aki nem tart velünk, nem ma­gyar.” A tömeg este 9 óra után bé­késen sétálgatott a téren, és no­ha a szónokok nem lankadtak, az emberek birtokba vették a környékbeli kávézókat. Töb­ben átkozták a Fideszt azért, mert „megfutamodott, és hagy­ta magát megijeszteni”. Egy asszony a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előtt azért háborgott, hogy Gyöngyösön 22 buszt rendel­tek, de aztán le kellett monda­ni, s végül csak háromszázan jöttek Pestre. De ekkor már senki nem emlékezett a Kos­suth téri „moderátor” Schmitt Pál beszéde után elhangzott megjegyzésére, aki végighall­gatta Gyurcsány őszödi beszé­dét, nem tekinthető magyar­nak. Mindent megtettünk e mondat megfejtése érdekében - de teljes kudarcot vallottunk. Nem adott kulcsot ehhez a mondathoz a napok óta körö­zés alatt álló Budaházy György sem, aki szombat este ismét fölszólalt. Budaházy pár mon­dat után sietve távozott - a rendőrök üldözőbe vették, de elfogniuk nem sikerült. Huszonöt-harmincezren, naiv lelkesedéssel Fotó: Sopronyi Gyula • A kocka el van vetve. Most győz­ni kell. Aki nem tart velünk, nem magyar, végigvisszük, mert ha nem, irtózatos terror lesz Magyar­­országon - mondta szombat este a Kossuth téri kormányellenes tünte­tésen Toroczkai László. A rendez­vényen, amelyet a Fidesz előzőleg „lefújt", 25-30 ezer ember jelent meg, s szinte folyamatosan naiv lelkesedéssel hallgatta a neves és névtelen szónokokat. A tüntetésen rendbontás nem történt. A Fidesz-elnök már nem hátrálhat Csuhaj Ildikó A Hősök tere helyett a Kossuth tér, Orbán Viktor helyett Schmitt Pál­­ „a kényszer forgatókönyve sem olyan rossz, de a jobboldal szellemi vezére mégiscsak hi­ányzott a pulpitusról” - így vé­lekedtek a fideszesek a szomba­ti demonstrációról.­­ Ha én elmennék a Kossuth térre, az lenne a benyomás, hogy a Fidesz szervezi a tünte­tést, hogy politikai céljaira fel akarná használni a demonstrá­ciót. De ez ott nem pártpolitikai kérdés, hanem elementáris fel­háborodás - nyilatkozta Orbán Viktor szombat délután az Info Rádiónak arról, hogy elmegy-e a Kossuth térre. Orbán Viktor valóban nem volt ott, a „szelleme” viszont nagyon is, a Kossuth téren a je­lenlévők elmondása szerint is alapvetően „fideszes közönség” volt. Vas megyében állítólag nem volt elég busz, hogy min­den fideszes, polgári körös utazni tudjon, Komáromban pedig közfelkiáltással döntöttek úgy, hogy „jönnek”. A Kossuth téri feeling is olyan volt, mint a parlamenti választások előtt, amikor Orbán Viktor a „lázadó szoborparkról és a papírszobor­­ról”, azaz a visszatérő pártál­lamról vizionált, sőt az egyik, konzervatív közéleti személyi­ség szerint „a profi szervezett­ség is Fidesz-háttérre utalt”. A felszólalók sora is a fideszes kampányhappeningeket idézte: Schmitt Pál, Pozsgay Imre, Szű­rös Mátyás, Tőkés László, Bayer Zsolt, Melocco Miklós és Makovecz Imre, de a téren a de­monstrálók között lehetett látni Navracsics Tibor frakcióvezetőt vagy Kubatov Gábort, a fideszes mozgósítás felelősét is. Schmitt Pál, a Fidesz alelnö­­ke mint EP-képviselő szónokolt - „Hidegkútról jöttem”, szolidá­ris vagyok a demonstrálókkal -, s a fehér szalag akciót reklá­mozta. Vasárnap Szentesen már arról beszélt, hogy a választók most motiváltabbak, mint ta­vasszal, „egyfajta reváns” van bennük. A Kossuth téren Balog Zoltán református lelkész, fideszes képviselő is beszélt­­ kilátásba helyezte, hogy ha nem sikerül Gyurcsány Ferencet le­mondásra kényszeríteni, eset­leg maga mond le parlamenti mandátumáról. Úgy tűnik, Orbán Viktor szá­mára is hasonló a tét: tizenki­lencre lapot kér, s a stratégiája az, hogy „nincs meghátrálás”. Az egyik fideszes politikus sze­rint, „ha a jobboldal vezére a miniszterelnök és a szocialisták mostani politikai kálváriáját sem tudja kihasználni, hogy megbuktassa Gyurcsány Feren­cet, akkor maga bukik meg”. Persze ilyen médiaviszonyok között nehéz a küzdelem - te­szik azonnal hozzá. A fideszesek közül mind­azonáltal sokan érzik úgy, hogy Orbán Viktor Magyar Nemzet­ben megjelent cikksorozatának egyik jóslata megvalósulni lát­szik, de nem a téren, hanem már most, az önkormányzati választások előtt: valóban „vé­gigsöpör a tiltakozási hullám az országon, vagy legalábbis a Kossuth téren”. A cél kettős: „rendszerváltást” láttatni, s azt, hogy a nép spontán sorakozott fel a „beteges hazudozó” Gyurcsány Ferenccel szemben. Másrészt: az utcán kell tartani a demonstrálókat - persze csak a háttérnyilatkozatokkal és bé­késen. Gyurcsány Ferenc balaton­­őszödi prognózisával, jelesül azzal szemben, hogy „csak tün­tessenek, előbb-utóbb megun­ják és hazamennek”, sok fideszes arra számít, hogy az ut­cai felvonulások egészen októ­ber 1-jéig elhúzódnak. A Fidesz szövetségese, a KDNP nyíltan szolidáris az alkotmányozó nemzetgyűlést, nemzeti kerek­asztalt követelőkkel. Surján László EP-képviselő szombat délután közleményben tudatta, hogy a KDNP üdvözli a Makovecz Imre nevével fémjel­zett Új Magyarországért Egye­sület megalakítását, mert „kulcsszerepük lehet a becsüle­tes baloldaliak és a polgári oldal egymásra találásában”. A retorika egységes és egyre radikálisabb: „a probléma Gyurcsány Ferenc”, „a minisz­terelnök sorsa már megpecsé­telődött”, „a rend helyreáll, ha lemond”, de a „forradalom van” is elhangzott a Kossuth téren, spirituális értelemben. Azt vi­szont, hogy Orbán Viktor rend­re kinyilvánítja, hogy a kor­mány illegitim, a demonstrálók tetszésük szerint úgy is inter­pretálhatják: minden eszköz felhasználható a miniszterelnök lemondatására. A Fidesz elnöke viszont a látszatát is megpróbálja kerülni annak, hogy „a hatalomra tör­ne”. Folyamatosan szakértői kormány létrehozásáról beszél; e szerint válságmenedzselés kell és nem kormányváltás, Fi­­desz-kormány csak törvényes parlamenti választások után alakulhat, puccsról, háttéral­kukról, nagykoalícióról szó sem lehet, s előre hozott választá­sokra sem gondol - teszi hozzá. A fideszesek azzal számolnak, hogy Gyurcsány Ferenc lemon­datására akkor nyílik reális esély, ha a Fidesz elhódítaná Budapestet is október 1-jén. Ak­kor manifesztálódna ugyanis, hogy Gyurcsány Ferenc távozá­sa „valóságos népakarat”. Mindenesetre számolnak az­zal, hogy október 1-je előtt Gyurcsány Ferenc még „alakít”. Áder János szombaton felszólí­totta a miniszterelnököt, hogy „ha azon töri a fejét, hogy utcá­ra küldi provokátorait, ha netán azt gondolja, hogy néhány em­ber élete sem drága azért, hogy ő hatalomban maradjon, és hogy ha esetleg az is megfor­dult a fejében, hogy saját maga ellen megrendezne egy me­rényletet, azt ne tegye”. A Fidesz-vezérkar folyama­tosan elemzi a helyzetet. Az egyik fideszes vasárnap úgy lát­ta: „megjósolhatatlan a válasz­tások eredménye, minden meg­történhet és az ellenkezője is”. Mindenesetre Budapestre kon­centrálnak, a Demszky Gábor elleni „támadás” is indul. Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre és Tőkés László Fotó: Kurucz Árpád » *■» t

Next