Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-29 / 229. szám
Fejlesztés mint szociálpolitika A fejlesztéspolitika a legjobb szociálpolitika - tanulság a brit Munkáspárt kongresszusából. Munkatársunktól Noha az eszmeimport ideje lejárt, a magyar baloldal számára is érdekes szempontokat látott a brit Munkáspárt kongresszusán Szanyi Tibor. Az MSZP országgyűlési képviselője a baloldali „globális agytröszt”, a Policy Network igazgatójaként vett részt a manchesteri tanácskozáson. Mint lapunknak elmondta, a brit és a magyar baloldal is részben azért van hosszú ideje hatalmon, mert az ellenfél, a jobbközép irányzat nem képes érdemi válaszokat adni a modernizációs kihívásokra. A „Gyurcsány-botrányról” a brit baloldalon alapvetően úgy vélekednek, hogy alkotmányos válság nincs Magyarországon. Ajánlott fő tanulság szerintük: a reformokat ütemesen, de kapkodás nélkül, alulról kezdve kell fölépíteni, az úgynevezett Nagy Párbeszéd kell minden érintett réteggel. Nemcsak azért kell reform, mert valami rossz, hanem azért, mert a világ halad, és sokszor a feltételezetthez képest másfelé fordul, akkor másképpen kell alkalmazkodni. Egy példa: ma már sok szülő nem lakásbeugróra, hanem főiskolai tandíjra ad pénzt a gyereknek, a briteknél családi szinten is meghonosodott a „humánberuházás” szemlélete és gyakorlata. Ugyanez áll az egészség védelmére és kezelésére is. Ez nemcsak szociális kérdés, hanem cél az is, hogy a munkaerőpiacon a szó szoros és átvitt értelmében is egészségesebben boldoguljon minél több ember. Vagy az energia: szeretnék már 2008-ra negyven százalékkal csökkenteni az otthonok fűtésienergia-felhasználását, hatékonyságnövelő beruházás ösztönzésével. Egyszóval, az újfajta szociális programok nem segélytervek, hanem fejlesztésként abszolút konkrétak, pénzhez és piachoz is kötöttek. A jól célzott, piacilag ésszerű fejlesztés több, mint befektetés, igen hatásos szociálpolitika is. Eurós esélylesés Munkatársunktól Főként a kelet-közép-európai országok esélyeit vitatják meg az Európa 2007 című konferencián, amelyre ma tizenkét országból érkeznek résztvevők Budapestre. Aktuálissá teszi a tanácskozást - amelyet Bokros Lajos volt pénzügyminiszter nyit meg hogy az Európai Bizottság e héten fogadta el a magyar konvergenciaprogramot. Szóba kerülnek az EU- bővítés távlatai is, amit ugyancsak időszerűvé tesz, hogy Angela Merkel német kancellár a napokban közölte: belátható időn belül nem lesz újabb bővítési forduló. A konferencián - amelyen részt vesz Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának elnöke is - egyeztetnek arról, miként segíti a 2007-2013-as EU-költségvetés az új tagállamokat. Az euró bevezetésének esélyei kapcsán pedig azt vizsgálják, melyik kelet-közép-európai tagország mikorra tervezi az átállást a közös valutára. Zárszót Draskovics Tibor, a kormány államreform-bizottságának vezetője mond a rendezvényen. NÉPSZABADSÁG • 2006. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK • 7 Bizalmat keres a kormány Lengyelországban legkorábban október 10-én szavazhatnak a parlament feloszlatásáról Hírösszefoglalónk Október 10-én kezdődő, rendes parlamenti ülésszakon dönt a lengyel törvényhozás arról, hogy lesz-e vagy sem előre hozott választás. Az MTI jelentése szerint ennek a lehetőségéről tegnap tanácskoztak szejmben a frakcióvezetők. Mint jelentettük, a kormánykoalíció előző heti felbomlásával kialakult kormányválságot tovább mélyítette, hogy kedden nyilvánosságra került egy titkos filmfelvétel, amelyen Jaroslaw Kaczynski kormányfő pártbeli helyettese tárcát kínált a kormányban a koalícióból kiebrudalt Önvédelem párt egyik képviselőjének, ha az, elhagyva frakcióját, a kabinet többségéhez átállna a törvényhozásban. A felvétel napvilágra kerülése nyomán a Lengyel Parasztpárt felfüggesztette a koalíciós tárgyalásokat a legerősebb kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal. Politikai korrupcióról és szavazatvásárlásról szóló vádak fogalmazódtak meg a kormánnyal szemben, több ellenzéki párt a miniszterelnök távozását követelte. A Reuters hírügynökség összefoglalója szerint a bizalmatlansági szavazás lebegtetése fokozta a nyomást a kormányra. A miniszterelnök ikertestvére, az államfő Lech Kaczynski azonban úgy nyilatkozott, hogy „nem lát alternatívát”, és szerinte semmilyen más kabinet nem lenne képes fennmaradni. A köztársasági elnök kilátásba helyezte, hogy a jövő héten „közbelép, sőt meg is oldja az ügyet”. Nem árulta el, mit tervez. A közvélemény-kutatások többsége szerint jelenleg az ellenzék nyerne, ezért szeretné is elérni az előre hozott választások kiírását. A Polgári Platform nevű, legerősebb ellenzéki párt vezetője, Grzegorz Schetyna tegnap így fogalmazott: - A Jog és Igazságosság Pártja csődöt mondott, ez a parlament elvesztette felhatalmazását. (A Reuters itt emlékeztet arra, hogy a lengyel válság a másik EU-újonc Magyarország krízise után következett be.) Ha a lengyel kormány el is veszti a bizalmi szavazást, még nem biztos, hogy távoznia kell. A parlament önfeloszlatásához háromszor egymás után kellene bizalmi szavazást vesztenie a kabinetnek vagy a képviselők kétharmadának kellene úgy dönteni, hogy legyen új választás. Közben a lengyel valuta árfolyama esik, miután Leszek Balcerowicz bankelnök (korábban a sokkterápia varsói atyja) pazarlónak minősítette a Kaczynski-kabinet jövő évi költségvetési tervét (noha a hiány a tízmilliárd dolláros plafon alatt marad a tervezetben). A korrupció elleni harcot és erkölcsi megújulást hirdető kormányfő és államfő testvére politikai ellentámadásba ment át, és bírálóit azzal hárítja, hogy azok a„szavak értelmét kiforgatva, sőt ellenkezőjére változtatva propagálják magukat”. Jelenleg azonban a legnagyobb gondjuk, hogy összeszedjék a kormánytöbbséghez szükséges még 48 képviselő támogatását. A partnernek kiszemelt, de vonakodó Parasztpártnak csak 25 képviselője van. A lengyel miniszterelnököt nézik egy tévébolt kirakatában Fotó: Reuters - Katarina Stoltz Pilcz Nándor Újvidék Az utóbbi két héten éjjel-nappal világosak a szerb parlament épületének ablakai: az illetékes szervek és bizottságok az új szerb alkotmányt csiszolgatják a parlamenti pártok vezetőivel való egyeztetések alapján. A pórnéphez is eljutott már az örömhír: a munka remekül halad, úgyhogy (nem kis anyagi ráfordítással) november 5-én megtartják az alkotmánnyal kapcsolatos népszavazást, majd december 17- én előre hozott általános választások következnek. A milosevicsi önkényuralom ellen tiltakozó tömegeknek ugyan már a múlt század 90-es éveinek második felében azt ígérték az akkori ellenzéki vezérek, hogy hatalomra jutván első dolguk a diktátor személyére szabott alkotmány alapos átírása lesz. Múlt pénteken volt hat éve, hogy Milosevics az elnökválasztást meg az össze többit is elvesztette, a győztesek viszont a kisujjukat sem mozdították az új alaptörvény érdekében. (Bár részben igazuk is volt, hiszen azóta nemcsak a vesztes délszláv háborúk nyomán „létrehozott” Kis-Jugoszlávia került a történelem lomtárába, de az új időkhöz jobban illő Szerbia és Montenegró-i kváziközösség is.) Mindenesetre az alkotmányozás csak azután vált halaszthatatlanná, hogy kiderült: a nemzetközi közösség így vagy úgy, de még az idén eldönti Koszovó jövőbeni státusát. A szerb alapötlet pedig ez: ha az alkotmány bevezető cikkelyében világosan leszögezik, hogy az albán többségű terület Szerbia része, akkor a világ sem dönthet másként. Abban a más kérdések fölött vitatkozó jogtudorok is egyetértenek, hogy Szerbiának új, modern alkotmányra van szüksége, ám a liberálisabbja és józanabbja gyorsan azonnal hozzáteszi: ez az alkotmány nem az az alkotmány lesz! Azért sem, mert ötvenegynéhány cikk helyett 200- nál is többet tartalmaz, de még kevésbé azért, mert nem független hozzáértők keze alól kerül ki, hanem a kormányzó pártok és az őket hallgatólagos támogatásuk megvonásával fenyegető volt milosevicsi szocialisták és radikálisok tákolják össze. A belgrádi politikai elit nem kérte a vajdasági pártok véleményét, nem ült kerekasztalhoz az itt élő kisebbségek képviselőivel. A szerzők szándékairól világosan árulkodik a kettős mérce: az alkotmány a függetlenségnél alig kevesebbet érő önkormányzatot szavatol a gyakorlatilag máris önálló Koszovónak, ugyanakkor (radikális nyomásra) a kevésnél is kevesebbet kínál a többnemzetiségű Vajdaságnak. Emiatt mind valószínűbbnek látszik, hogy mind a vajdasági tisztségviselők, mind a Kasza József nevével fémjelzett VMSZ is a referendum bojkottjára szólítja majd fel a helyi lakosságot. Kétség nem fér hozzá, hogy felhívásukat sokan megszívlelik. Ugyanannyira biztos az is, hogy a koszovói albánok nem fognak szavazni, akár meghívják őket, akár nem. Ebben az esetben a népszavazás persze legitim még akkor sem lehet, ha kiírói - a milosevicsi példát követve - rendkívül eredményesnek ítélik. A vajdasági kisebbségek számára az a legfájóbb, hogy a mostani kettős játékban részt vállalt Borisz Tadics szerb elnök is, aki a tartomány kisebbségek lakta vidékein korteskedve annak idején naponta tett hitet a Vajdaság legszélesebb körű autonómiája és a kisebbségek európai mércékkel mérhető jogegyenlősége mellett. Szerbia: gyorsalkotmány A nemzeti radikálisok korrupcióellenes jelszavakkal kampányolnak Fotó: Reuters - Ranko Cukovic Slota beszél, Kubis jön Hírösszefoglalónk Ján Slota tegnapi sajtótájékoztatóján - egy héttel ezelőtti ígéretével szemben - semmilyen bizonyítékot sem mutatott be Bugár Béla állítólagos budapesti, „Szlovákia elleni” lobbizásáról. Elegendő bizonyíték a magyarországi politikusok és a Magyar Koalíció Pártja elnökének egyeztetett lépéseiről az, ahogy az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és az EBESZ fórumán támadják a magyar képviselők Robert Fico kormányát - vélekedett a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Hozzátette: - Miattam Bugár tárgyalhat a beduinokkal, a mongolokkal, elrepülhet a Marsra is - az útját odafelé megfizetjük - csak ne szervezkedjen Szlovákia ellen - közölte. Élesen támadta a jelenlévő szlovák újságírókat: - Egyáltalán szlovákok maguk? Nem hisznek egy szlovák ember állításának? - kiáltott rájuk, amikor többen a beígért bizonyítékokat kérték tőle - jelentette pozsonyi tudósítónk, Szilvássy József. Az MTI jelentése szerint ma magyar-szlovák külügyminiszteri találkozó lesz Tótkomlóson. Göncz Kinga és Ján Kubis részt vesz a felújított szlovák-magyar tanítási nyelvű iskola avatási ünnepségén. Az iskola 1948-ban létesült, és a magyarországi szlovákok kiemelkedő intézménye. Egyike azon öt iskolának (Budapest, Békéscsaba, Szarvas és Sátoraljaújhely mellett), ahol szlovák-magyar kétnyelvű oktatás folyik. A felújításhoz az Országgyűlés címzett támogatás formájában 423 millió forintot biztosított. A szlovák kormány 2005-ben egymillió korona támogatást nyújtott. Romaellenes kirohanás Szőcs László Brüsszel Élesen elítélték a felszólalók az Európai Parlament csütörtöki ülésnapján azt a bolgár megfigyelő EP-képviselőt, aki Járóka Líviát választotta roma- és nőellenes kirohanásának célpontjául. Az EP-ben most folyik a fideszes Járóka - az EP első roma képviselője - jelölése a European Voice brüsszeli hetilap egy tekintélyes díjára. A jelölésre biztató, s az EP belső e-mail hálózatán is szétküldött felhívásra válaszul Dimitar Sztojanov a többi közt ezt írta: „az én országomban több tízezer cigánylány van, aki szebb, mint ez a tiszteletre méltó (!). Ha az ember megfelelő helyen van a megfelelő időben, vehet is magának közülük szerető feleséget (12-13 év körül)”. A hetilap díjának összegére utalva a politikus megjegyzi: „a legjobbak közülük igen drágák, darabjuk (sic!) ötezer eurót is érhet. Nem akármi!” Ezek után Sztojanov az általa „Laroka”-nak titulált Járóka testalkatán élcelődik, mondván, azok a roma nők, akiket ő látott, sokkal soványabbak, s így Járóka hogyan osztozhat vajon sorstársai szenvedéseiben? A 23 éves bolgár politikus, a nacionalista Ataka párt tagja túl idősnek is tartja a 32 éves Járókát az „ifjúsági díjakhoz”, a roma szervezeteket pedig a sajtó lefizetésével vádolja. A bolgár szocialisták vezetője, illetve az EP másik roma tagja, Mohácsi Viktória (SZDSZ) is azonnal védelmébe vette a magyar képviselőnőt. Kérdésünkre Járóka Lívia annyit mondott: „nem tervezek lépéseket a bolgár politikussal szemben, de úgy hallottam, hogy az ügynek lesz utóélete”.