Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-16 / 218. szám
12 • 2006. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Gazdaság RÖVIDEN Kevesebb autót vesznek Európában Az augusztus már a harmadik olyan hónap volt, amelyik az autóeladások számának csökkenését hozta Európában: 10,4 millió új autó kapott rendszámot. Ez 1,4 százalékkal kevesebb, mint júliusban, a tavalyi adatnál viszont némileg több. Gyengültek a Volkswagen, a Renault és a BMW eladásai, a FIAT viszont előretört. Az eladási lista élén a VW áll. (MTI) Nyári rekord a Ferihegyen A Budapest Airport 946 ezer utast szolgált ki augusztusban, 7,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az elmúlt 12 hónapban 9 százalékos bővüléssel az utasok száma 8,26 millióra emelkedett. A charter-járatokon kevesebben, a menetrend szerintieken többen utaztak. Fapados társasággal kevesebben utaztak, mint egy évvel ezelőtt. (MTI) Többet nyomoznak a vámosok Szeptember 15-ével számos gazdasági bűncselekménnyel bővül a vám- és pénzügyőrség nyomozati jogköre. Ehhez kétszáz főt vesznek fel pályázati úton, kétszáz munkatársat pedig átcsoportosítanak a bűnügyi területre. Az ORFK-tól érkező nyomozók már a vámhatóság kötelékében szolgálnak. A gazdasági bűncselekményekkel korábban az APEH Bűnügyi Igazgatósága, majd az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága is foglalkozott. (Munkatársunktól) Adóemelés mellett is maradnak az evások Tegnap járt le az evázó vállalkozóknak az októberi adóemelés miatt biztosított extra kilépési lehetőségre adott jelentkezési határidő. Juhász István, az adóhatóság elnökhelyettese szerint elenyésző lesz a kilépők száma. Hétfőig összesen 193 vállalkozás jelezte kilépési szándékát, és ha a hét végéig nőtt is ez a szám, valószínűleg nem éri majd el a százezer evás egy százalékát sem. (V. I.) Magyar-horvát gázremények Új reménybeli földgázlelőhelyen kezdett kutatást a magyarhorvát határon a Mól és szomszédos országbeli partnere, az INA. Az első kutatótornyot a Baranya megyei Zalátára telepítik, később pedig a horvát oldalon folytatnák a munkát - tájékoztatta lapunkat Denis Mohorovic szóvivő. Az első fúrás mintegy egymilliárd forintba kerül, amin - csakúgy, mint a többi költségen, illetve a reménybeli hasznon - a két olajvállalat fele-fele arányban osztozik. (Az INA negyedrészt a Mol tulajdona.) A szóvivő leszögezte: noha az eddigi mérések több milliárd köbméteres készleteket sejtetnek, egyelőre semmit sem lehet biztosra venni. Siker esetén a kitermelés 2009-2010-ben kezdődne meg. Magyarország területén szinte kizárólag a Mol hoz a felszínre földgázt, évente 3 milliárd köbmétert. Ez az éves országos fogyasztás ötöde, ráadásul a meglévő mezők kimerülőben vannak. Már csak ezért sem jönne rosszul egy ilyen, közepes méretű gázkészlet feltárása, hiszen a nálunk kitermelt gáz mindenképpen olcsóbb, mint az import, így ez tompítaná az áremelési nyomást. (M. I.) Orosz tőke az OTP-ben is A Rahimkulov család százmilliárd értékű részvényt szerzett a legnagyobb hazai bankban Százmilliárd forint körüli összeget fektetett az OTP Bankba Megdet Rahimkulov családi érdekeltsége. Az orosz tőke legismertebb itteni reprezentánsának így jóval nagyobb, 5,3 százalékos részesedése van a bankban, mint a leggazdagabb magyarnak tartott Csányi Sándornak, az OTP vezérének. Munkatársainktól Alighogy betette a lábát az OTP Oroszországba (a nyáron vették meg valamivel több, mint százmilliárd forintért a moszkvai Investsberbankot) az orosz tőke is megjelent a magyar nagybankban. Tegnap bejelentették, hogy a nálunk élő, dúsgazdag oroszországi üzletember, Megdet Rahimkulov és családja 5,3 százalékos részesedést szerzett az OTP-ben. A Magyarországon az Általános Értékforgalmi Bankot birtokló és irányító üzletember érdekeltsége mintegy 13,9 millió darab részvényt szerzett, azaz csaknem százmilliárdot fektetett a bank papírjaiba. Az OTP-részvények a héten jelentős forgalomban több mint 10 százalékkal drágultak, és a hét közepére hétezer forint fölé emelkedett az árfolyamuk. Péntek délután, a bejelentés előtt 6930 forinton forogtak a papírok a tőzsdén. Az árvágta mögött jelentős részt a Rahimkulov-féle bevásárlás állhatott, hiszen a család érdekeltségébe tartozó Kafijat Kft. tájékoztatása szerint a cég többségi tulajdonában lévő társaságok a már korábban meglévő tulajdonosi részesedésükön túl az elmúlt napok tőzsdei tranzakciói révén újabb OTP-részvényeket vásároltak. Kérdés, hogy ezután van-e félnivalója az OTP vezetésének, tud-e befolyást gyakorolni a bank tevékenységére az új nagytulajdonos. A bank alapszabályát ismerve ez a bevásárlás közvetlen veszélyt nem jelenthet a bankvezetés pozícióira, ugyanis a szavazati korlátok rendkívüli módon megkötik az OTP-nagyrészvényesek kezét. A bank alapszabálya szerint egy részvényes sem gyakorolhatja a közgyűlésen szavazásra jogosító részvényekhez fűződő szavazati jogok 25 százalékát - illetve amennyiben a társaságban más részvényes szavazati joga is meghaladja a 10 százalékot - úgy a 33 százalékot meghaladó mértékű szavazati jogot. Ráadásul Rahimkulov ugyan Magyarországon bankot vezet és tulajdonol, de ettől még egy másik bankba történő befektetése nem tekinthető szükségképpen szakmai invesztíciónak. A magyar tőzsdén forgó cégek közül már több is megtapasztalhatta, hogy Rahimkulov afféle tőzsdecápaként szívesen fektet nem is keveset olyan társaságokba, amelyektől jelentős árfolyam-emelkedést vár, így nem okvetlenül a cégirányítás megszerzése vagy befolyásolása a célja. Példa erre a Zalakerámia és a BorsodChem esete. A Zalakerámiát előbb felvásárolta a tőzsdén, majd ezután nem sokkal eladta egy osztrák építőanyag-ipari óriásnak, a Lasselsbergernek. A jóval nagyobb falatnak számító BorsodChemben nagy tulajdonosi csatározásokat követően 25 százalék fölé emelte a részesedését, majd a közelmúltban jelentették be, hogy az osztrák főtulajdonossal együtt eladja a társaság többségét a luxembourgi bejegyzésű Kikkoluxnak. A vételár részvényenként 3000 forint volt - a portfolio.hu pénzügyi portál korábbi értékelése szerint Rahimkulov jó érzékkel lépett be a cégbe, 26 százalékos részesedésének többségét a 2100-2300 forintos ársávban vásárolhatta. Az OTP egyébként közleményében is azt hangsúlyozza: a tulajdonszerzést kizárólagosan mint pénzügyi portfolióbefektetést értékeli. Egyúttal azt is nyomatékossg ák: a tranzakcióra az OTP-vel történt előzetes egyeztetés nélkül került sor, és határozottan közlik, hogy a vételi tranzakcióihoz a bank és a menedzsmentje semmilyen formában sem kapcsolható. Rahimkulov korábbi nyilatkozataiban jelezte egyébként, hogy meglévő Mol-részvényei mellé szívesen venne még többet az olajcégből, azonban ha tett is ilyet, ennek mértéke még nem érte el azt a küszöböt, amikor már a nyilvánosság elé kell állnia tulajdonlásával. Mindenesetre a gáz- és olajipar nem idegen terep a számára, hiszen neve Magyarországon először innen vált ismertté. Korábban annak a Panrusgáz Rt.-nek volt a vezérigazgatója, amely a Gazprom ide irányuló gázexportját intézte. A Mol és a Gazprom közös cége azonban csak ugródeszka volt számára, hiszen hamarosan már a Gazprombank érdekeltségébe került Általános Értékforgalmi Bank elnök-vezérigazgatói székébe ült. Mostanra az egész ÁÉB az ő és családja kezében van. Vagyona Magyarországon alighanem csak egy nagybefektetőéhez mérhető: Csányi Sándoréhoz, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójáéhoz. Most összetalálkoztak. Rahimkulov az OTP-be fektetett... Fotó: Domaniczky Tivadar ...Csányi bankja pedig az orosz piacba Fotó: Velledits Éva Nem eladó, de veszik Az OTP Bank nem eladó, bár változhatnak úgy a körülmények, hogy vonzóbbá váljon az értékesítés - nyilatkozta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a londoni Euromoney magazinnak adott interjújában. Az elnök-vezérigazgató szerint a bankszektorban ritkák az ellenséges átvételi kísérletek, és ha történnek is ilyenek, általában sikertelenek. Elismerte ugyanakkor: előállhatnak olyan körülmények, amelyek vonzóbbá tehetik az eladást. „Ha úgy gondolnám, hogy egyedül kevesebb értéket állítunk elő és stagnálunk, abban az esetben új növekedésgyorsító módszereket kellene találnunk..., nem zárok ki semmilyen lehetőséget" - idézi a londoni magazin Csányi Sándort. Őt egy lehetséges eladás vagy ellenséges kivásárlási kísérlet nem csak bankvezérként érintené, hanem jelentős tulajdonosként is. Az OTP-nél működő vezetésösztönzési részvényopciós program révén Csányi részesedése az évek alatt mára 1,13 százalékra nőtt. A jelenleg az érdekeltségében, a Bonitás 2002 Kft.-ben pihenő pakett értéke ma 23 milliárd forint. Forrás: www.eco.hu / Népszabadság-grafika • Az OTP Bank kötelező érvényű ajánlatot tett egy horvát kártyaszolgáltató, a Diners Club Adriatic (DCA) 100 százalékának megvásárlására - közölte a bank. Az 1992- ben alapított DCA leányvállalatain keresztül a kelet-közép-európai régió több olyan országában is licence-szel rendelkezik, ahol az OTP-csoport is jelen van. Az OTP egyébként Horvátországban 2004 végén jelent meg, a Nova Banka megvásárlásával. A zűrzavar elkerülésére kínál megoldást az IMF Szembe kell nézni a világgazdasági kihívásokkal, és ezzel együtt a Nemzetközi Valutaalap átfogó reformját is elő kell készíteni - hangoztatta tegnap a nemzetközi pénzügyi szervezet vezére. Blahó Miklós A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szingapúri közgyűlését megelőző sajtóértekezletén Rodrigo Rato, a szervezet ügyvezető igazgatója azt hangoztatta, hogy a három évtized után végre lendületesen bővülő világgazdaságot az infláció, a folyó fizetési mérlegekben felhalmozódó nagy hiányok és többletek, valamint a zsákutcába jutott kereskedelmi tárgyalások fenyegetik, s e kockázatokkal szembe kell nézniük a 184 tagország döntéshozóinak. Megjegyezte: a feszültségeket megrázkódtatások nélkül is le lehet vezetni, de együttműködés híján az egyensúly komoly zavarok kíséretében is helyreállhat. Az intézménynek a világgazdasági kilátásokról szóló jelentése is hangsúlyozza: a zavarmentes helyrerázódáshoz szükség van arra is, hogy az amerikai értékpapírokba külföldiek még évekig sok pénzt fektessenek. Az IMF reformja is része a normális kiigazításnak, bár európai és fejlődő országok egyaránt bírálják azt a tervet, hogy nagyobb beleszólást engedjenek Kínának, Dél-Koreának, Mexikónak és Törökországnak. Az Egyesült Államok viszont ennek kapcsán szeretné Pekinget is rávenni az árfolyam rugalmasabb kezelésére. A jüan felértékelésétől a kétoldalú kereskedelemben felhalmozódó amerikai deficit csökkenését várják Washingtonban. Az indiai küldöttek eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nagyot változott az IMF 61 évvel ezelőtti alapítása óta: ma amerikai hiánnyal áll szemben ázsiai többlet, s az országok mind kevésbé fordulnak a valutaalaphoz hitelért, folyó fizetési mérlegük problémái miatt. Indonézia volt gazdasági minisztere pedig az IMF-t hibáztatja az 1998-as ázsiai pénzügyi válság idején elkövetett hibákért. Az IMF vezető közgazdásza, Raghuram Rajan a világgazdasági kilátásokról szóló jelentést magyarázva egyetértett azzal, hogy az amerikai jegybank nem emelte tovább a kamatot legutóbbi ülésén, de szerinte inflációs veszély esetén ez a magatartás kockázatos lehet. Hozzátette: veszélyeket rejt magában, ha az amerikai gazdaság a vártnál erőteljesebben lassul jövőre. Az IMF 2,9 százalékos növekedést becsül az USA-ban, 0,4 százalékkal kisebbet, mint a tavaszi előrejelzésében. Ez jócskán eltér a Merrill Lynch befektetési bank e heti előrejelzésétől, amely csupán 1,9 százalékos amerikai növekedést feltételez 2007-re, s a világgazdaság bővülését illetően sem olyan derűlátó, mint az IMF. A pénteken közzétett amerikai inflációs adat egyébként az árnyomás enyhülését tükrözte, részben az olcsóbbodó olaj miatt. A hordónkénti ár tegnap 63 dollár alá esett. A piacok arra következtettek, hogy az amerikai jegybank jövő szerdán sem változtat a kamaton. Ez kedvezett a befektetők szerint kamatemelés előtt álló magyar valutának. Az eurót 272,50 helyett 271,50 forinton jegyezték a tengerentúli inflációs adat publikálása után. De belejátszott ebbe az is, hogy a Standard and Poor’s viszonylag kedvezően nyilatkozott a magyar költségvetési kiigazítási programról.