Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-16 / 218. szám

12 • 2006. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Gazdaság RÖVIDEN Kevesebb autót vesznek Európában Az augusztus már a harmadik olyan hónap volt, amelyik az autóeladások számának csök­kenését hozta Európában: 10,4 millió új autó kapott rendszá­mot. Ez 1,4 százalékkal keve­sebb, mint júliusban, a tavalyi adatnál viszont némileg több. Gyengültek a Volkswagen, a Renault és a BMW eladásai, a FIAT viszont előretört. Az el­adási lista élén a VW áll. (MTI) Nyári rekord a Ferihegyen A Budapest Airport 946 ezer utast szolgált ki augusztusban, 7,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az elmúlt 12 hónapban 9 százalékos bő­vüléssel az utasok száma 8,26 millióra emelkedett. A char­ter-járatokon kevesebben, a menetrend szerintieken töb­ben utaztak. Fapados társaság­gal kevesebben utaztak, mint egy évvel ezelőtt. (MTI) Többet nyomoznak a vámosok Szeptember 15-ével számos gazdasági bűncselekménnyel bővül a vám- és pénzügyőrség nyomozati jogköre. Ehhez két­száz főt vesznek fel pályázati úton, kétszáz munkatársat pe­dig átcsoportosítanak a bűn­ügyi területre. Az ORFK-tól érkező nyomozók már a vám­hatóság kötelékében szolgál­nak. A gazdasági bűncselek­ményekkel korábban az APEH Bűnügyi Igazgatósága, majd az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága is foglalkozott. (Munkatársunktól) Adóemelés mellett is maradnak az evások Tegnap járt le az evázó vállal­kozóknak az októberi adóeme­lés miatt biztosított extra kilé­pési lehetőségre adott jelent­kezési határidő. Juhász István, az adóhatóság elnökhelyettese szerint elenyésző lesz a kilé­pők száma. Hétfőig összesen 193 vállalkozás jelezte kilépési szándékát, és ha a hét végéig nőtt is ez a szám, valószínűleg nem éri majd el a százezer evás egy százalékát sem. (V. I.) Magyar-horvát gázremények Új reménybeli földgázlelőhe­lyen kezdett kutatást a magyar­­horvát határon a Mól és szom­szédos országbeli partnere, az INA. Az első kutatótornyot a Baranya megyei Zalátára tele­pítik, később pedig a horvát ol­dalon folytatnák a munkát - tá­jékoztatta lapunkat Denis Mohorovic szóvivő. Az első fú­rás mintegy egymilliárd forint­ba kerül, amin - csakúgy, mint a többi költségen, illetve a re­ménybeli hasznon - a két olaj­­vállalat fele-fele arányban osz­tozik. (Az INA negyedrészt a Mol tulajdona.) A szóvivő le­szögezte: noha az eddigi méré­sek több milliárd köbméteres készleteket sejtetnek, egyelőre semmit sem lehet biztosra ven­ni. Siker esetén a kitermelés 2009-2010-ben kezdődne meg. Magyarország területén szinte kizárólag a Mol hoz a felszínre földgázt, évente 3 milliárd köbmétert. Ez az éves országos fogyasztás ötöde, rá­adásul a meglévő mezők kime­rülőben vannak. Már csak ezért sem jönne rosszul egy ilyen, közepes méretű gázkész­let feltárása, hiszen a nálunk kitermelt gáz mindenképpen olcsóbb, mint az import, így ez tompítaná az áremelési nyo­mást. (M. I.) Orosz tőke az OTP-ben is A Rahimkulov család százmilliárd értékű részvényt szerzett a legnagyobb hazai bankban Százmilliárd forint körüli összeget fektetett az OTP Bankba Megdet Rahim­kulov családi érdekeltsége. Az orosz tőke legismer­tebb itteni reprezentán­sának így jóval nagyobb, 5,3 százalékos részesedése van a bankban, m­­int a leg­gazdagabb magyarnak tar­tott Csányi Sándornak, az OTP vezérének. Munkatársainktól Alighogy betette a lábát az OTP Oroszországba (a nyáron vették meg valamivel több, mint százmilliárd forintért a moszkvai Investsberbankot) az orosz tőke is megjelent a magyar nagybankban. Tegnap bejelentették, hogy a nálunk élő, dúsgazdag oroszországi üzletember, Megdet Rahim­kulov és családja 5,3 százalé­kos részesedést szerzett az OTP-ben. A Magyarországon az Általános Értékforgalmi Bankot birtokló és irányító üzletember érdekeltsége mintegy 13,9 millió darab részvényt szerzett, azaz csak­nem százmilliárdot fektetett a bank papírjaiba. Az OTP-rész­­vények a héten jelentős forga­lomban több mint 10 százalék­kal drágultak, és a hét közepé­re hétezer forint fölé emelke­dett az árfolyamuk. Péntek délután, a bejelentés előtt 6930 forinton forogtak a papí­rok a tőzsdén. Az árvágta mö­gött jelentős részt a Rahimkulov-féle bevásárlás állhatott, hiszen a család érde­keltségébe tartozó Kafijat Kft. tájékoztatása szerint a cég többségi tulajdonában lévő társaságok a már korábban meglévő tulajdonosi részese­désükön túl az elmúlt napok tőzsdei tranzakciói révén újabb OTP-részvényeket vá­sároltak. Kérdés, hogy ezután van-e félnivalója az OTP vezetésé­nek, tud-e befolyást gyakorol­ni a bank tevékenységére az új nagytulajdonos. A bank alap­szabályát ismerve ez a bevá­sárlás közvetlen veszélyt nem jelenthet a bankvezetés pozí­cióira, ugyanis a szavazati kor­látok rendkívüli módon meg­kötik az OTP-nagyrészvénye­­sek kezét. A bank alapszabálya szerint egy részvényes sem gyakorolhatja a közgyűlésen szavazásra jogosító részvé­nyekhez fűződő szavazati jo­gok 25 százalékát - illetve amennyiben a társaságban más részvényes szavazati joga is meghaladja a 10 százalékot - úgy a 33 százalékot meghaladó mértékű szavazati jogot. Ráadásul Rahimkulov ugyan Magyarországon bankot vezet és tulajdonol, de ettől még egy másik bankba történő befekte­tése nem tekinthető szükség­képpen szakmai invesztíció­nak. A magyar tőzsdén forgó cégek közül már több is megta­pasztalhatta, hogy Rahimkulov afféle tőzsdecápaként szívesen fektet nem is keveset olyan tár­saságokba, amelyektől jelentős árfolyam-emelkedést vár, így nem okvetlenül a cégirányítás megszerzése vagy befolyásolá­sa a célja. Példa erre a Zalakerámia és a BorsodChem esete. A Zalakerámiát előbb felvásárolta a tőzsdén, majd ezután nem sokkal eladta egy osztrák építőanyag-ipari óriás­nak, a Lasselsbergernek. A jó­val nagyobb falatnak számító BorsodChemben nagy tulajdo­nosi csatározásokat követően 25 százalék fölé emelte a része­sedését, majd a közelmúltban jelentették be, hogy az osztrák főtulajdonossal együtt eladja a társaság többségét a luxem­bourgi bejegyzésű Kikkolux­nak. A vételár részvényenként 3000 forint volt - a port­­folio.hu pénzügyi portál ko­rábbi értékelése szerint Rahimkulov jó érzékkel lépett be a cégbe, 26 százalékos ré­szesedésének többségét a 2100-2300 forintos ársávban vásárolhatta. Az OTP egyébként közle­ményében is azt hangsúlyozza: a tulajdonszerzést kizárólago­san mint pénzügyi portfolió­­befektetést értékeli. Egyúttal azt is nyomatékossg ák: a tranz­akcióra az OTP-vel történt elő­zetes egyeztetés nélkül került sor, és határozottan közlik, hogy a vételi tranzakcióihoz a bank és a menedzsmentje sem­milyen formában sem kapcsol­ható. Rahimkulov korábbi nyilat­kozataiban jelezte egyébként, hogy meglévő Mol-részvényei mellé szívesen venne még töb­bet az olajcégből, azonban ha tett is ilyet, ennek mértéke még nem érte el azt a küszö­böt, amikor már a nyilvánosság elé kell állnia tulajdonlásával. Mindenesetre a gáz- és olaj­ipar nem idegen terep a számá­ra, hiszen neve Magyarorszá­gon először innen vált ismert­té. Korábban annak a Pan­­rusgáz Rt.-nek volt a vezér­­igazgatója, amely a Gazprom ide irányuló gázexportját in­tézte. A Mol és a Gazprom kö­zös cége azonban csak ugró­deszka volt számára, hiszen hamarosan már a Gazprom­bank érdekeltségébe került Ál­talános Értékforgalmi Bank el­nök-vezérigazgatói székébe ült. Mostanra az egész ÁÉB az ő és családja kezében van. Va­gyona Magyarországon aligha­nem csak egy nagybefektetőé­hez mérhető: Csányi Sándoré­hoz, az OTP Bank elnök-vezér­igazgatójáéhoz. Most összeta­lálkoztak. Rahimkulov az OTP-be fektetett... Fotó: Domaniczky Tivadar ...Csányi bankja pedig az orosz piacba Fotó: Velledits Éva Nem eladó, de veszik Az OTP Bank nem eladó, bár változ­hatnak úgy a körülmények, hogy vonzóbbá váljon az értékesítés - nyi­latkozta Csányi Sándor, az OTP el­nök-vezérigazgatója a londoni Euromoney magazinnak adott inter­jújában. Az elnök-vezérigazgató sze­rint a bankszektorban ritkák az el­lenséges átvételi kísérletek, és ha történnek is ilyenek, általában siker­telenek. Elismerte ugyanakkor: elő­állhatnak olyan körülmények, ame­lyek vonzóbbá tehetik az eladást. „Ha úgy gondolnám, hogy egyedül kevesebb értéket állítunk elő és stagnálunk, abban az esetben új nö­vekedésgyorsító módszereket kelle­ne találnunk..., nem zárok ki semmi­lyen lehetőséget" - idézi a londoni magazin Csányi Sándort. Őt egy le­hetséges eladás vagy ellenséges ki­vásárlási kísérlet nem csak bankve­zérként érintené, hanem jelentős tu­lajdonosként is. Az OTP-nél működő vezetésösztönzési részvényopciós program révén Csányi részesedése az évek alatt mára 1,13 százalékra nőtt. A jelenleg az érdekeltségében, a Bonitás 2002 Kft.-ben pihenő pa­kett értéke ma 23 milliárd forint. Forrás: www.eco.hu / Népszabadság-grafika • Az OTP Bank kötelező érvényű ajánlatot tett egy horvát kártya­szolgáltató, a Diners Club Adriatic (DCA) 100 százalékának megvásár­lására - közölte a bank. Az 1992- ben alapított DCA leányvállalatain keresztül a kelet-közép-európai ré­gió több olyan országában is licence-szel rendelkezik, ahol az OTP-csoport is jelen van. Az OTP egyébként Horvátországban 2004 végén jelent meg, a Nova Banka megvásárlásával. A zűrzavar elkerülésére kínál megoldást az IMF Szembe kell nézni a világ­­gazdasági kihívásokkal, és ezzel együtt a Nemzetközi Valutaalap átfogó reform­ját is elő kell készíteni - hangoztatta tegnap a nem­zetközi pénzügyi szervezet vezére. Blahó Miklós A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szinga­púri közgyűlését megelőző saj­tóértekezletén Rodrigo Rato, a szervezet ügyvezető igazgatója azt hangoztatta, hogy a három évtized után végre lendülete­sen bővülő világgazdaságot az infláció, a folyó fizetési mérle­gekben felhalmozódó nagy hi­ányok és többletek, valamint a zsákutcába jutott kereskedelmi tárgyalások fenyegetik, s e koc­kázatokkal szembe kell nézni­ük a 184 tagország döntésho­zóinak. Megjegyezte: a feszült­ségeket megrázkódtatások nél­kül is le lehet vezetni, de együttműködés híján az egyensúly komoly zavarok kí­séretében is helyreállhat. Az intézménynek a világgazdasági kilátásokról szóló jelentése is hangsúlyozza: a zavarmentes helyrerázódáshoz szükség van arra is, hogy az amerikai érték­papírokba külföldiek még éve­kig sok pénzt fektessenek. Az IMF reformja is része a normális kiigazításnak, bár eu­rópai és fejlődő országok egy­aránt bírálják azt a tervet, hogy nagyobb beleszólást engedje­nek Kínának, Dél-Koreának, Mexikónak és Törökországnak. Az Egyesült Államok viszont ennek kapcsán szeretné Pekin­­get is rávenni az árfolyam ru­galmasabb kezelésére. A jüan felértékelésétől a kétoldalú ke­reskedelemben felhalmozódó amerikai deficit csökkenését várják Washingtonban. Az indiai küldöttek eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nagyot változott az IMF 61 évvel ezelőtti alapí­tása óta: ma amerikai hiánnyal áll szemben ázsiai többlet, s az országok mind kevésbé fordul­nak a valutaalaphoz hitelért, folyó fizetési mérlegük problé­mái miatt. Indonézia volt gaz­dasági minisztere pedig az IMF-t hibáztatja az 1998-as ázsiai pénzügyi válság idején elkövetett hibákért. Az IMF vezető közgazdá­sza, Raghuram Rajan a világ­­gazdasági kilátásokról szóló je­lentést magyarázva egyetértett azzal, hogy az amerikai jegy­bank nem emelte tovább a ka­matot legutóbbi ülésén, de sze­rinte inflációs veszély esetén ez a magatartás kockázatos le­het. Hozzátette: veszélyeket rejt magában, ha az amerikai gazdaság a vártnál erőteljeseb­ben lassul jövőre. Az IMF 2,9 százalékos növekedést becsül az USA-ban, 0,4 százalékkal ki­sebbet, mint a tavaszi előrejel­zésében. Ez jócskán eltér a Merrill Lynch befektetési bank e heti előrejelzésétől, amely csupán 1,9 százalékos amerikai növekedést feltételez 2007-re, s a világgazdaság bővülését il­letően sem olyan derűlátó, mint az IMF. A pénteken közzétett ame­rikai inflációs adat egyébként az árnyomás enyhülését tük­rözte, részben az olcsóbbodó olaj miatt. A hordónkénti ár tegnap 63 dollár alá esett. A pi­acok arra következtettek, hogy az amerikai jegybank jövő szerdán sem változtat a kama­ton. Ez kedvezett a befektetők szerint kamatemelés előtt álló magyar valutának. Az eurót 272,50 helyett 271,50 forinton jegyezték a tengerentúli inflá­ciós adat publikálása után. De belejátszott ebbe az is, hogy a Standard and Poor’s viszony­lag kedvezően nyilatkozott a magyar költségvetési kiigazítá­si programról.

Next