Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-11 / 239. szám
NÉPSZABADSÁG • 2006. OKTÓBER 11., SZERDA Gazdaság•17 Egy veszteséges, de fényes jövő előtt álló cégért fizet 1,65 milliárd dollárt a Google. A YouTube alapítói pedig egy vagyont keresnek az ügyleten. Az üzlet az internetőrület első nagy korszakának a folytatását ígéri. Tündérmese 2.0. Blahó Miklós A befektetők úgy gondolják, jó üzletet kötött a Google, amikor felvásárolta a YouTube céget. Az emelkedő részvényárfolyam ugyanis erre utal. Magyarázatot ugyanakkor senki sem tud adni arra a kérdésre, hogy miért éppen 1,65 milliárd dollárt ér egy vállalkozás, amely eddig még egy cent profitot sem termelt. Nincsenek támpontok. Hacsak az nem, hogy a 132 milliárd dollár piaci értékű Google - amely 2004 augusztusában jelent meg a Nasdaq tőzsdén - megengedheti magának a kísérletezést, a YouTube tulajdonosai pedig eddig srófolták fel az árat, ügyesen várakoztatták és játszották ki egymás ellen a kérőket. Egy biztos, a Google még nem szánt ennyi pénzt feltörekvő, újító szellemű cégek megvételére - inkább kutatásifejlesztési kiadásait növelte félmilliárd dollárra -, s ennyi pénzt még senki sem adott egy olyan vállalkozásért, amely a felhasználók által feltöltött tartalmat kínálja az interneten. Pontosabban a Web2-n, azon az új hálón, amely a böngészők aktív közreműködését követeli meg. A YouTube-ot három huszonéves jó barát, Chad Hurley, Steven Chen és Jawed Karim alapította tavaly. Rövid idő alatt a világ legnagyobb videomegosztó hálózatává bővültek. A számok is elképesztőek. Naponta százmillió rövid videofilmet néznek meg a látogatók, akik hatvanötezer felvételt töltenek fel. Szeptemberben hetvenkétmillió ember kereste fel a YouTube portálját. S minden egyes néző 26 percet tölt havonta ezen a helyen. S mint a mesében. Bő egy esztendő alatt a semmiből épült fel a ma már hat tucat alkalmazottal működő cég. A három alapítóból - Karim visszament közben a Stanford Egyetemre, hogy tudományos fokozatot szerezzen - ketten fejenként negyedmillió dollárt kerestek a hétfő este, a New York-i tőzsde zárása után bejelentett ügyleten. A cég pályáját azért nem csak saját zsebükből egyengették Ugyanaz a Sequoia Capital Partners kockázatitőke-alap szállt be a finanszírozásba, mint annak idején a Google és a Yahoo esetében. Mit tud a YouTube, amit a Google nem? Nos, éppen a videomegosztó programjára figyeltek fel az érdekelt cégek, a Microsofttól a Yahoo-n át a Google-ig. Utóbbi a legkedveltebb keresőportál, amely egyben hirdetésekkel dúsítja a talált információkat. Aki Google segítségével böngészget, lényegében az érdeklődési körének megfelelő hirdetésekkel találkozhat. Számos internetes hely - a világ vezető napilapjai például - szintén a Google-t használják a keresésre, majd a hirdetési bevételeket megosztják vele. Most már videoformában is megjelenhetnek a hirdetések. Ez a YouTube egyik csábereje. S azok a tíz- és tízmilliók, akik számára ezeket a reklámokat futtatni lehet. Erre mondta Steven Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója, hogy ha valaki azt hiszi, az internetes video egyben a televíziózás jövője is, akkor a YouTube minden pénzt megért, ha nem, akkor viszont akár értéktelen is lehet. Ám valami mégis lehet a Web2 lehetőségében, mert tavaly a Rupert Murdoch vezette News Corp 580 millióért szerezte meg a MySpace közösségi hálózatot. A fiatal internetezők széles piacára hatolt be. Hallhatóak azonban aggodalmaskodó hangok is. A YouTube-ot sokan a Napsterhez hasonlítják, amely lehetővé tette a zenei felvételek letöltését a szerzői jogok megvásárlása nélkül. Az ellene indított pereket sorra elvesztette, s kártérítést kellett fizetnie, ami súlyosan megrázta a céget. A felvásárlás nyilvánosságra hozatalával egy időben a Google és a YouTube különkülön jelentette be, hogy megegyeztek például a Universal, a BMG, a Warner és a CBS társaságokkal a zene és a video letöltéséről. Elemezők így sem zárják ki, hogy a Google és a továbbra is saját nevén működő YouTube jogi aknamezőre lép. Ez majd kiderül. Ám az ügylet, s annak ára a kilencvenes évek dotcom-őrületét idézi, ami tőzsdei spekulációba, majd összeomlásba torkollott. Akkor azonban az internet még csak ígéret volt, ma már inkább valóság, s a benne rejlő lehetőségekről sokkal többet tudunk, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt. Meglehet, megalapozottabban, de úgy látszik, hogy újra eljött a tündérmesék korszaka. Tündérmese 2.0 A Google 1,65 milliárd dollárért vásárolja fel a második generációs internetre építő YouTube videomegosztó portált A YouTube alapítói: a 29 éves Chad Hurley és a 27 éves Steven Chen. A tavaly létrehozott cég eladásából fejenként negyedmilliárd dollárt kaszáltak Fotó: MTI/AP - Tony Avelar Gyorsan gyarapodó magyarországi milliárdosok A leggazdagabbak sorrendje alig változott, a vagyonosokról ma se tudni többet Látványosan gazdagodtak egy év alatt a magyarországi gazdagok: vagyonuk 15 százalékkal bővült. A top 150-es lista élére továbbra is a „látható” vagyonát egy év alatt hirtelen csaknem megduplázó orosz üzletember, Megdet Rahimkulov került. Munkatársunktól Gyorsan gazdagodnak a magyar milliárdosok: egy év alatt több mint 150 milliárd forinttal, 15 százalékkal nőtt a 150 leggazdagabb magyarországi lakos vagyona (ez most 1209 milliárd forint). A gyarapodás - vélhetjük - inkább köszönhető a kimutatott vagyon gyarapodásának, mint más eseményeknek: a gazdasági növekedés lassú, a tőzsdei árak a tavalyi szinten vagy az alatt az elmúlt év nem igazán kedvezett a vagyonosodásnak, ha tudjuk is: a pénz pénzt termel. A Népszabadság Zrt. az idén második alkalommal jelenteti meg a 150 leggazdagabb Magyarországon című kiadványt és immáron másodszor vezeti a listát az orosz üzletember, Megdet Rahimkulov. Becsült vagyona immáron 153 milliárd forint, majdnem a kétszerese a tavaly kimutatott 83 milliárdnak. Ám most már az is tudható: a jövő évi listában ennél is nagyobb szám szerepel majd a neve mellett: a becslés alapját a Rahimkulov-vagyon két eleme, a családi érdekeltségben lévő ÁÉB Bank értéke és a BorsodChemrészesedés adja. Ám a lista lezárása óta az üzletember megállapodott már a vegyipari cégben lévő részesedés értékesítéséről, és nyilvánosságra került az is: 100 milliárd forintnyi OTP-pakettel is rendelkezik. Ugyan egyelőre nem tudni, hogy mennyi ebből a friss bevásárlás, és abból esetleg mennyit fedezett a BorsodChemrészvények eladásából befolyó összeg, az már biztos: a Rahimkulov-vagyon nagyobb része látszik ma, mint pár hónappal ezelőtt. Ilyen látványos változások azonban nem mondhatók mindennaposnak: a vagyonosok listája valójában kevéssé változik. Az első tízben például ugyanazok szerepelnek, mint tavaly, és eltekintve Rahimkulov gazdagodásától, az egyetlen figyelemre méltó változás, hogy Demján Sándor megelőzte a listán Csányi Sándort. Az OTP elnök-vezérigazgatójának a tőzsde gyengélkedése csökkentette a becsült vagyont 5 milliárd forinttal tavaly óta, míg Demján Sándornak egyetlen tranzakció emelte meg: a TriGránit Fejlesztési Rt. negyedének eladásával újra lehetett értékelni a céget, és ez úgy 30 milliárd forinttal megdobta a becsült vagyonát. Ugyanakkor nem árt hozzátenni, hogy az OTP-vezér vagyonának nem bankrészvényben fekvő, de ismert részét nehéz felbecsülni. A magyarországi vagyonlisták készítésének nehézségét a szakértők éppen abban látják, hogy igencsak nehéz megbecsülni, valójában kinek mennyi is a vagyona. Ez a feladat még az államigazgatási szerveknek - az adóhatóságnak, az illetékhivataloknak vagy az önkormányzatoknak - is komoly fejtörést okozhat, amit mutat a luxusadó bevezetésének problémája is. A vagyon ugyanis meglehetősen szerteágazó értékekben jelenhet meg: a készpénztől a bankbetéten, a műtárgyakon és az ékszereken át a vállalkozásokon, a vagyoni értékű jogokon át az ingatlanokig. Ráadásul mindez lehet külföldön vagy akár offshore cégekben, esetleg - különböző okokból - a család más tagjainak a nevén. És ha még pontosan ismernénk is azt, hogy egyegy vagyontárgy kinek a tulajdonába tartozik, kérdés, milyen értéken vegyük figyelembe azt. Az értékbecslés - legyen szó ingatlanokról, műtárgyakról vagy cégekről - külön szakma, sajátos szabályokkal, és mindegyikben egymástól sokszor igencsak különböző módszerekkel és eredményekkel. A vagyonlisták készítői éppen ezért jobbára a nyilvános adatokból indulnak ki, és sokszor könnyebb helyzetben is vannak, mint a közép- és keleteurópai listakészítők. A vagyonosok érdekeltségei a legtöbbször tőzsdei társaságok, amelyek értékét a piac határozza meg nap mint nap - így van jóval könnyebb helyzetben az, aki Bill Gates vagyonát méri fel, mint aki Csányi Sándorét. Más kérdés: a leggazdagabb amerikai 50 milliárd dollárosra becsült vagyona csaknem a tízszerese a 150 leggazdagabb magyar összesített eredményének. Sőt: a 400-as amerikai listára még Medget Rahimkulov sem kerülhetne fel: ott egymilliárd dollár (215 milliárd forint) a beugró, amit - fájdalom - de a YoueTube videocserélő honlapot a Google-nak most eladó két fiatal se tudna teljesíteni: ők csak fejenként negyedmilliárd dollárt kerestek az értékesítéssel - ezzel csak harmadikak lennének a magyar listán. Igaz, ha Rahimkulov így halad, lehet, hogy jövőre már eséllyel pályázhat az amerikaira. A top 150 első tíz helyezettje Forrás: Népszabadság Zrt. Top-kiadványok: A 150 leggazdagabb Magyarországon (Ifts 6. Leisztinger Tamás befektetések 40 38,2 7. Nagy Elek építőipar _37^ _ _ 7 37 8. Bige László Tibor vegyipar __ 34 8 31 9. Veres Tibor szolgáltatás 32____ 9 30 f ára 10. Wáberer György szállítmányozás 29 10 28 Ágazat______ Becsült vagyon (Mrd Ft) Helyezés 2005-ben Becsült vagyon 2005-ben (Mrd Ft) 1. Megdet Rahimkulov bank, befektetés 153 1 80 2. Demján Sándor ingatlanfejlesztés 80 3 50 3.Csányi Sándor bank, befektetés 55 2 60 4. Széles Gábor ipar, média 45 5 45 S. Várszegi Gábor kereskedelem 43 4 48 v!* l v