Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-14 / 242. szám
18 • 2006. OKTÓBER 14., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra Média A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Hírcsatornák: pénz, paripa, fegyver Al-Dzsazíra nyugatiaknak A 24 órás hírszolgáltató televízió a legdrágább képernyős műfaj. Beindítása hatalmas költségeket igényel, a fenntartása nemkülönben, a megtérülés pedig erősen kétséges. Óriási kulturális és politikai befolyása miatt azonban egy hírcsatorna sokkal több, mint televízió. A franciák állami pénzen novemberben indítanak egy francia és egy vegyes nyelvű csatornát, hogy kiegyenlítsék hátrányukat az angolszász országokkal szemben; a Kreml tavaly óta finanszíroz egy angol nyelvű, a világ bármely pontját fogható csatornát. Az Egyesült Államokban a CNN már csak második, miután két riválissal is küzd, az „arab CNN” pedig európai újságírókat toboroz. Itthon a masszívan veszteséges Hír TV-nek nincs és a jelek szerint egy ideig nem is lesz vetélytársa, a konkurenseknek ugyanis nincs pénzük a folyamatos hírszolgáltatásra. Nyugat-ellenes Nyugatbarát. Mindkettővel vádolták már az al-Dzsazíra arab hírcsatornát, amely angol nyelvű adást indít brit és amerikai újságírókkal. Zalán Eszter Az arab otthonokban reflexszerűen az al-Dzsazírára kapcsolnak, ha történik valami. Arrafelé többen túlságosan Nyugat-barátnak tartják. A nyugati világ, elsősorban Washington pedig a terroristák szócsövét látja benne. A katari „sziget” (ez a csatorna neve) pedig valóban szigetet jelentett az arab diktatúráknak és monarchiáknak megfelelni kénytelen újságírás arab tengerében. Szokatlanul nyílt és szókimondó vitaműsoraival hívta fel magára a figyelmet az arab csatorna, amelynek 50 millió nézője van. Az arab nézők itt láthattak először élő izraelit, aki érvelhetett a saját igaza mellett. Persze a sikernek vannak árnyoldalai. Tavaly például hét év börtönbüntetésre ítélte egy spanyol bíróság Taysir Allounit, a tévéállomás újságíróját, mert állítólag az al- Kaida pénzfutára volt. Mindenesetre több szempontból is logikusnak tűnt a lépés, hogy az al-Dzsazíra angol nyelvű csatornát indít az idén. - Le kell küzdenünk az imázsproblémát - mondta a Washington Postnak Nigel Parsons, az angol nyelvű adások vezetője, aki az elmúlt hetekben találkozott az amerikai külügyminisztérium és a kongresszus képviselőivel, hogy meggyőzze őket az AJI (al- Jazeera International) szakmaiságáról. Egyelőre azonban nem világos, hogyan valósul majd meg a szerkesztői függetlenség, hiszen közös ügyvezető igazgató irányítja az al-Dzsazírát és az AJI-t. Waddah Khanfar „hasonló szellemben” kezelné a híreket mindkét csatornán. Ezzel együtt Nigel Parsonsnak teljes függetlenséget ígértek. Az igazgató szerint az al- Dzsazíra és az AJI műsortervezése közös lesz, de a csatornák a célközönségüknek megfelelően külön hírkínálattal állnak majd elő. Az Amerika és a világ közti híd szerepét betölteni igyekvő AJI-nak kerülnie kell az „arab propaganda” érzetét. Ezt oldhatják meg a képernyőn látható „hiteles”, a nyugati néző számára ismert arcok. Több híres, angolszász tévés személyiséget is megnyertek maguknak, így például a BBC-s David Frostot, aki annak idején a Watergate-botrány kirobbanása után először készített interjút Richard Nixon elnökkel. Saját produkciós cége gyártja majd a hét eseményeit összefoglaló élő hírműsort. Mint mondja, teljes szerkesztői szabadságot kapott. A csatorna egyik legfontosabb „szerzeménye” John Rushing texasi tengerészgyalogos, aki a második iraki háború elején az amerikai főparancsnokságon dolgozott sajtosként Katarban. - Nem vagyunk sem Nyugat-ellenesek, sem Amerika-ellenesek - érvelt Rushing. A dohai központban idegesen válaszoló sajtós nem tudta lapunknak megmondani, hogy a csatorna - a nyári halasztás után - mikor kezd sugározni. Egyelőre arra sem válaszolnak egyértelműen, hogy van-e már szerződése az AJI-nek amerikai műsorszóróval - szóbeli megállapodások léteznek. Parsons szerint a nemzetközi piacon van hely még egy nagy hírcsatorna számára. Azoknak készül a program, akik a „megszokott” CNN- és BBC-szemszögtől eltérő megközelítésre vágynak. Az első pár évre (az al-Dzsazírát is fenntartó) katari kormány biztosította a költségvetést, a tervek szerint utána egyre önellátóbb lesz a csatorna. Az angol nyelvű honlapon egyébként megtalálható az etikai kódex, amely nem különbözik az általános követelményektől, így szerepel benne az is, hogy a különböző véleményeket részrehajlás nélkül kell bemutatni. Hát lássuk! A 2001-ben indult al-Dzsazíra katari székhelye. Amerikára kacsintanak Fotó: AFP - Joseph Barrak A reklámnál is fontosabb a tudósítás A jövő hónapban elindul a CNN francia megfelelője, a France 24. A franciák ezzel igyekeznek ellensúlyozni az angol nyelv térhódítását. Ám brüsszeli tudósítónk jelentése szerint a France 24-nek lesz angol, spanyol és arab nyelvű műsora is. Mindehhez 95 millió eurós indulótőkét ad a francia állam, amelyet évi 80 millióval told meg. Ez nem egyedülálló megoldás, a Kreml évi 30 millió eurót áldoz arra a tavaly indított, Oroszországról angol nyelven tájékoztató hírcsatornára, amely hat műholdnak köszönhetően a világ bármely pontján fogható. Moszkvai tudósítónk szerint a Russia Today nyíltan vállalja, hogy az orosz kormány hivatalos álláspontját tükrözi. Németországban három jelentősebb hírcsatorna is működik. A közszolgálati adók közös hírcsatornája például a lusta újságíró kedvence, mert élőben közvetíti a parlamenti vitákat és a fontosabb sajtótájékoztatókat - írja berlini tudósítónk. Angliában 1985-ben indult a kereskedelmi Sky News, amelyet nyolc évvel később követett csak a BBC hírcsatornája. Ezt a hátrányt tíz év alatt tudta csak leküzdeni a brit közszolgálati csatorna. A kereskedelmi adó időnként saját ellensége: ha fontos eseményről tudósítanak, azt nem szakítják meg a bevételt jelentő reklámokkal - jelez egy fontos szakmai szempontot londoni tudósítónk. Amerikában is inkább viszi, mint hozza a pénzt a hírtelevíziózás, mégis három csatorna verseng a nézőkért. Washingtoni tudósítónk jelentése szerint a műfajteremtő CNN az iraki háború óta elvesztette vezető helyét az esti főműsoridőben, talán annak is köszönhetően, mert szerkesztési elveiben jóval mértéktartóbb, mint a vetélytárs Fox News. • Tudósítóink írásai a hírcsatornákról a nol.hu-n olvashatók. Magyarországon kevés esélye van a túlélésre egy olyan hírcsatornának, amely üzleti alapon működik - ezt az RTL Klub hírfőszerkesztője, Kotroczó Róbert írta 2001-ben. Másfél évvel később elindult a Hír TV. Olvassuk tovább Kotroczót! Azzal folytatta ugyanis, hogy olyan hírcsatornát „bizonyosan lehetne buherálni, amelyet valamely politikai szándék tart fenn, és azt szolgálja, hogy egy érdek alapján kreálja meg a valóság képét. De milyen hatásfokú is lehetne egyetlen, akármilyen politikai párt befolyása alá került hírcsatorna? Még a politikusok is tudják, hogy a híradózás a legköltségesebb tévés műfaj. Szóval szkepszisem szellemében sorolom tovább az okokat, hogy miért is nem lesz belátható időn belül Magyar CNN.” Rákérdeztünk: Kotroczó fenntartja a véleményét. Magyarországon jelenleg egyetlen 24 órás hírtelevízió működik. A 2002-es jobboldali választási vereség után 23 magánszemély által alapított Hír TV gazdasági eredményei nem azt mutatják, hogy üzleti szempontból csábító a vállalkozás. Az első, teljes évben a cég kis híján fejre állt. Akkora veszteséget termelt a 2003-ban Príma Primissa közönségdíjat begyűjtő Hír TV, hogy a könyvvizsgáló arra figyelmeztette a tulajdonosokat: veszélybe került a vállalkozás folytathatósága. Induláskor a legnagyobb részvényes a kanadai-magyar üzletember, Pocsai Alex és Pocsai Lajos volt, valamint Bálintfy A Hír TV gazdálkodása Gábor ügyvéd. Az anyagi problémákat a 2004-es tulajdonosváltás oldotta meg, érkezett a jobboldali politikai és üzleti körökkel kapcsolatban álló Töröcskei István és Nánásy Csaba, valamint cégeik. Az elnök Borókai Gábor volt kormányszóvivő helyett Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője lett. A tulajdonosok 612 millióval segítették meg a tévét, ami arra volt elég, hogy a 2004-es évet 84 millió forintos pozitívummal zárhatta a televízió. Tavaly viszont megint veszteséges volt a cég. Liszkay Gábor elnök szerint a tavalyi 134 milliós veszteség a milliárd fölötti forgalomhoz képest már elenyésző, két-három éven belül nyereségesek lehetnek. Azt is közölte: ha van politikai haszna a Hír Televíziónak, az nem a gazdasági társaságnál jelenik meg, ha pedig van politikai hátránya, az viszont a gazdasági társaságot érinti. Az MTV-székház ostroma és az azt követő zavargások közvetítése is megmutatta, hogy a Hír TV belpolitikai tényező lett. A csatorna kábelen 2,1 millió lakásba jut el, ötmillió potenciális nézővel. (Ehhez jön 175 ezer erdélyi háztartás.) Fő bevétele a kábeltévé-előfizetők díjából származó pénz. Bár a többi tévéhez hasonlóan mérik a Hír TV nézettségét, annak publikálásához a csatorna nem járul hozzá. Ebben most tettek egy kivételt. Az adatok szerint az MTV-székház elleni támadás idején 602 ezren kapcsoltak a csatornára. Köztük a médiahatóság illetékesei is, amelynek a következménye az egymillió forintos büntetés, mert a tévé riportere forradalmi hangulatban tudósított. A támadás másnapján már kétmilliónyian néztek bele legalább egy percre a Hír TV-be, a héten pedig összesen hárommillióan. A zavargások idején volt különösen szembeötlő, hogy a Hír TV milyen elsőbbséget élvez a képek továbbításában, amelyeket nemzetközi csatornák is átvettek. (A képhez fűzött kommentárokat csak kevesen.) Hiába sütötték rá az ATV-re (és még elindulása előtt az Echo TV-re), hogy anti-Hír TV lesz, ez nem történt meg. Mindkét tévé stúdióbeszélgetésekre épít, ami kevéssé kényezteti a valóság bemutatására kíváncsi néző szemét. Kálmán Olga, a Magyar ATV hírigazgatója szerint sem hasonlítható össze adójuk a Hír TV-vel. Az ATV ugyanis azt az utat választotta, hogy stúdióbeszélgetéseken keresztül tájékoztatja a nézőket a legfontosabb eseményekről. Ez lényegesen olcsóbb, mint folyamatosan külső képekkel illusztrálni a történteket. „Nekünk nincs lehetőségük, de igényünk sem arra, hogy létrehozzunk egy baloldali Hír TV-t” - mondta Kálmán Olga, aki szerint ami fontos, arról így is tájékoztatnak. A jelek szerint tehát egyedül marad a Hír TV. Szakértők szerint a magyar piac olyan kicsi, hogy egy hírcsatornát sem tud eltartani. A Magyar Televízió ennek ellenére tervezett egy hírcsatornát. Erről tavaly volt szó. Kiderült, évi hétszázmillió többletköltséget jelentene. Az ötlet lekerült a napirendről. (H. Z.) Milyen a „magyar CNN”? Év Mérlegfőösszeg Eredmény 2002 476 271 000 - 102 186 000 2003 953 554 000 550 515 000 2004 1176 492 000 84 433 000 2005 1225 046 000 - 132 550 000 A tüntetők nyomában Fotó: Reviczky Zsolt <4