Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-14 / 242. szám

18 • 2006. OKTÓBER 14., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra­ Média A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Hírcsatornák: pénz, paripa, fegyver Al-Dzsazíra nyugatiaknak A 24 órás hírszolgáltató televízió a legdrágább képernyős műfaj. Bein­dítása hatalmas költségeket igényel, a fenntartása nemkülönben, a meg­térülés pedig erősen kétséges. Óriá­si kulturális és politikai befolyása miatt azonban egy hírcsatorna sok­kal több, mint televízió. A franciák állami pénzen novemberben indíta­nak egy francia és egy vegyes nyel­vű csatornát, hogy kiegyenlítsék hátrányukat az angolszász orszá­gokkal szemben; a Kreml tavaly óta finanszíroz egy angol nyelvű, a vi­lág bármely pontját fogható csator­nát. Az Egyesült Államokban a CNN már csak második, miután két rivá­lissal is küzd, az „arab CNN” pedig európai újságírókat toboroz. Itthon a masszívan veszteséges Hír TV-nek nincs és a jelek szerint egy ideig nem is lesz vetélytársa, a konkuren­seknek ugyanis nincs pénzük a fo­lyamatos hírszolgáltatásra. Nyugat-ellenes­­ Nyugat­barát. Mindkettővel vádol­ták már az al-Dzsazíra arab hírcsatornát, amely angol nyelvű adást indít brit és amerikai újságírókkal. Zalán Eszter Az arab otthonokban reflex­­szerűen az al-Dzsazírára kap­csolnak, ha történik valami. Arrafelé többen túlságosan Nyugat-barátnak tartják. A nyugati világ, elsősorban Wa­shington pedig a terroristák szócsövét látja benne. A katari „sziget” (ez a csa­torna neve) pedig valóban szi­getet jelentett az arab diktatú­ráknak és monarchiáknak megfelelni kénytelen újságírás arab tengerében. Szokatlanul nyílt és szókimondó vitamű­soraival hívta fel magára a fi­gyelmet az arab csatorna, amelynek 50 millió nézője van. Az arab nézők itt láthat­tak először élő izraelit, aki ér­velhetett a saját igaza mellett. Persze a sikernek vannak árnyoldalai. Tavaly például hét év börtönbüntetésre ítélte egy spanyol bíróság Taysir Allounit, a tévéállomás újság­íróját, mert állítólag az al- Kaida pénzfutára volt. Min­denesetre több szempontból is logikusnak tűnt a lépés, hogy az al-Dzsazíra angol nyelvű csatornát indít az idén. - Le kell küzdenünk az imázsproblémát - mondta a Washington Postnak Nigel Parsons, az angol nyelvű adá­sok vezetője, aki az elmúlt he­tekben találkozott az amerikai külügyminisztérium és a kong­resszus képviselőivel, hogy meggyőzze őket az AJ­I (al- Jazeera International) szak­maiságáról. Egyelőre azonban nem vilá­gos, hogyan valósul majd meg a szerkesztői függetlenség, hi­szen közös ügyvezető igazgató irányítja az al-Dzsazírát és az AJI-t. Waddah Khanfar „ha­sonló szellemben” kezelné a híreket mindkét csatornán. Ezzel együtt Nigel Parsonsnak teljes függetlenséget ígértek. Az igazgató szerint az al- Dzsazíra és az AJI műsorter­vezése közös lesz, de a csator­nák a célközönségüknek meg­felelően külön hírkínálattal állnak majd elő. Az Amerika és a világ közti híd szerepét betölteni igyekvő AJI-nak ke­rülnie kell az „arab propagan­da” érzetét. Ezt oldhatják meg a képer­nyőn látható „hiteles”, a nyu­gati néző számára ismert ar­cok. Több híres, angolszász té­vés személyiséget is megnyer­tek maguknak, így például a BBC-s David Frostot, aki annak idején a Watergate-botrány ki­robbanása után először készí­tett interjút Richard Nixon el­nökkel. Saját produkciós cége gyártja majd a hét eseményeit összefoglaló élő hírműsort. Mint mondja, teljes szerkesz­tői szabadságot kapott. A csatorna egyik legfonto­sabb „szerzeménye” John Ru­shing texasi tengerészgyalo­gos, aki a második iraki hábo­rú elején az amerikai főpa­rancsnokságon dolgozott saj­tosként Katarban. - Nem va­gyunk sem Nyugat-ellenesek, sem Amerika-ellenesek - ér­velt Rushing. A dohai központban idege­sen válaszoló sajtós nem tudta lapunknak megmondani, hogy a csatorna - a nyári halasztás után - mikor kezd sugározni. Egyelőre arra sem válaszolnak egyértelműen, hogy van-e már szerződése az AJI-nek ameri­kai műsorszóróval - szóbeli megállapodások léteznek. Parsons szerint a nemzet­közi piacon van hely még egy nagy hírcsatorna számára. Azoknak készül a program, akik a „megszokott” CNN- és BBC-szemszögtől eltérő meg­közelítésre vágynak. Az első pár évre (az al-Dzsazírát is fenntartó) katari kormány biz­tosította a költségvetést, a ter­vek szerint utána egyre önel­látóbb lesz a csatorna. Az an­gol nyelvű honlapon egyéb­ként megtalálható az etikai kódex, amely nem különbözik az általános követelmények­től, így szerepel benne az is, hogy a különböző véleménye­ket részrehajlás nélkül kell be­mutatni. Hát lássuk! A 2001-ben indult al-Dzsazíra katari székhelye. Amerikára kacsintanak Fotó: AFP - Joseph Barrak A reklámnál is fontosabb a tudósítás A jövő hónapban elindul a CNN francia megfelelője, a France 24. A franciák ezzel igyekeznek ellensúlyozni az an­gol nyelv térhódítását. Ám brüsszeli tudósítónk jelentése szerint a France 24-nek lesz an­gol, spanyol és arab nyelvű mű­sora is. Mindehhez 95 millió eurós indulótőkét ad a francia állam, amelyet évi 80 millióval told meg. Ez nem egyedülálló megoldás, a Kreml évi 30 millió eurót áldoz arra a tavaly indí­tott, Oroszországról angol nyel­ven tájékoztató hírcsatornára, amely hat műholdnak köszön­hetően a világ bármely pontján fogható. Moszkvai tudósítónk szerint a Russia Today nyíltan vállalja, hogy az orosz kormány hivatalos álláspontját tükrözi. Németországban három je­lentősebb hírcsatorna is műkö­dik. A közszolgálati adók közös hírcsatornája például a lusta új­ságíró kedvence, mert élőben közvetíti a parlamenti vitákat és a fontosabb sajtótájékoztató­kat - írja berlini tudósítónk. Angliában 1985-ben indult a kereskedelmi Sky News, ame­lyet nyolc évvel később köve­tett csak a BBC hírcsatornája. Ezt a hátrányt tíz év alatt tudta csak leküzdeni a brit közszolgá­lati csatorna. A kereskedelmi adó időnként saját ellensége: ha fontos eseményről tudósítanak, azt nem szakítják meg a bevé­telt jelentő reklámokkal - jelez egy fontos szakmai szempontot londoni tudósítónk. Amerikában is inkább viszi, mint hozza a pénzt a hír­televí­ziózás, mégis három csatorna verseng a nézőkért. Washingto­ni tudósítónk jelentése szerint a műfajteremtő CNN az iraki há­ború óta elvesztette vezető he­lyét az esti főműsoridőben, ta­lán annak is köszönhetően, mert szerkesztési elveiben jó­val mértéktartóbb, mint a ve­­télytárs Fox News. • Tudósítóink írásai a hírcsator­nákról a nol.hu-n olvashatók. Magyarországon kevés esélye van a túlélésre egy olyan hír­csatornának, amely üzleti ala­pon működik - ezt az RTL Klub hírfőszerkesztője, Kotroczó Ró­bert írta 2001-ben. Másfél évvel később elindult a Hír TV. Ol­vassuk tovább Kotroczót! Azzal folytatta ugyanis, hogy olyan hírcsatornát „bizonyosan lehet­ne buherálni, amelyet valamely politikai szándék tart fenn, és azt szolgálja, hogy egy érdek alapján kreálja meg a valóság képét. De milyen hatásfokú is lehetne egyetlen, akármilyen politikai párt befolyása alá ke­rült hírcsatorna? Még a politi­kusok is tudják, hogy a híradó­zás a legköltségesebb tévés mű­faj. Szóval szkepszisem szelle­mében sorolom tovább az oko­kat, hogy miért is nem lesz be­látható időn belül Magyar CNN.” Rákérdeztünk: Kotroczó fenntartja a véleményét. Magyarországon jelenleg egyetlen 24 órás hírtelevízió működik. A 2002-es jobboldali választási vereség után 23 ma­gánszemély által alapított Hír TV gazdasági eredményei nem azt mutatják, hogy üzleti szem­pontból csábító a vállalkozás. Az első, teljes évben a cég kis híján fejre állt. Akkora veszte­séget termelt a 2003-ban Príma Primissa közönségdíjat begyűj­tő Hír TV, hogy a könyvvizsgá­ló arra figyelmeztette a tulajdo­nosokat: veszélybe került a vál­lalkozás folytathatósága. Induláskor a legnagyobb részvényes a kanadai-magyar üzletember, Pocsai Alex és Po­­csai Lajos volt, valamint Bálintfy A Hír TV gazdálkodása Gábor ügyvéd. Az anyagi prob­lémákat a 2004-es tulajdonos­­váltás oldotta meg, érkezett a jobboldali politikai és üzleti kö­rökkel kapcsolatban álló Tö­­röcskei István és Nánásy Csaba, valamint cégeik. Az elnök Boró­kai Gábor volt kormányszóvivő helyett Liszkay Gábor, a Ma­gyar Nemzet igazgató-főszer­kesztője lett. A tulajdonosok 612 millióval segítették meg a tévét, ami arra volt elég, hogy a 2004-es évet 84 millió forintos pozitívummal zárhatta a televí­zió. Tavaly viszont megint vesz­teséges volt a cég. Liszkay Gábor elnök szerint a tavalyi 134 milliós veszteség a milliárd fölötti forgalomhoz ké­pest már elenyésző, két-három éven belül nyereségesek lehet­nek. Azt is közölte: ha van poli­tikai haszna a Hír Televíziónak, az nem a gazdasági társaságnál jelenik meg, ha pedig van poli­tikai hátránya, az viszont a gaz­dasági társaságot érinti. Az MTV-székház ostroma és az azt követő zavargások közvetítése is megmutatta, hogy a Hír TV belpolitikai té­nyező lett. A csatorna kábelen 2,1 millió lakásba jut el, ötmillió potenciális nézővel. (Ehhez jön 175 ezer erdélyi háztartás.) Fő bevétele a kábeltévé-előfizetők díjából származó pénz. Bár a többi tévéhez hasonlóan mérik a Hír TV nézettségét, annak publikálásához a csatorna nem járul hozzá. Ebben most tettek egy kivételt. Az adatok szerint az MTV-székház elleni táma­dás idején 602 ezren kapcsoltak a csatornára. Köztük a média­hatóság illetékesei is, amelynek a következménye az egymillió forintos büntetés, mert a tévé riportere forradalmi hangulat­ban tudósított. A támadás más­napján már kétmilliónyian néz­tek bele legalább egy percre a Hír TV-be, a héten pedig össze­sen hárommillióan. A zavargások idején volt kü­lönösen szembeötlő, hogy a Hír TV milyen elsőbbséget élvez a képek továbbításában, amelye­ket nemzetközi csatornák is át­vettek. (A képhez fűzött kom­mentárokat csak kevesen.) Hiá­ba sütötték rá az ATV-re (és még elindulása előtt az Echo TV-re), hogy anti-Hír TV lesz, ez nem történt meg. Mindkét tévé stúdióbeszélgetésekre épít, ami kevéssé kényezteti a valóság bemutatására kíváncsi néző szemét. Kálmán Olga, a Magyar ATV hírigazgatója szerint sem ha­sonlítható össze adójuk a Hír TV-vel. Az ATV ugyanis azt az utat választotta, hogy stúdióbe­szélgetéseken keresztül tájé­koztatja a nézőket a legfonto­sabb eseményekről. Ez lényege­sen olcsóbb, mint folyamatosan külső képekkel illusztrálni a történteket. „Nekünk nincs le­hetőségük, de igényünk sem ar­ra, hogy létrehozzunk egy bal­oldali Hír TV-t” - mondta Kál­mán Olga, aki szerint ami fon­tos, arról így is tájékoztatnak. A jelek szerint tehát egyedül marad a Hír TV. Szakértők sze­rint a magyar piac olyan kicsi, hogy egy hírcsatornát sem tud eltartani. A Magyar Televízió ennek ellenére tervezett egy hír­csatornát. Erről tavaly volt szó. Kiderült, évi hétszázmillió több­letköltséget jelentene. Az ötlet lekerült a napirendről. (H. Z.) Milyen a „magyar CNN”? Év Mérlegfőösszeg Eredmény 2002 476 271 000 - 102 186 000 2003 953 554 000­­ 550 515 000 2004 1­176 492 000 84 433 000 2005 1225 046 000 - 132 550 000 A tüntetők nyomában Fotó: Reviczky Zsolt <4

Next