Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-21 / 248. szám

Kutyatejféléből fájdalomcsillapító Szegedi kutatók ígéretes eredménye világszenzáció lehet Oláh Zoltán szegedi bioló­gus egy marokkói növény fehér nedvéből fejlesztett ki olyan fájdalomcsillapí­tót, amely nem okoz függő­séget. Az elsősorban a rá­kos betegek számára hasz­nos szert akár már az idén kipróbálják embereken is. Ha bejön a szegedi kutatók fejlesztése, szemétbe dobhatjuk a kábító hatású morfint és szintetikus utódait, az opioidokat. Ötvös Zoltán A krónikus fájdalmak meg­szüntetését az eddigiektől el­térő módon, a gyulladásokkal járó fájdalomérzetért felelős idegsejtek működésének gátlá­sával éri el Oláh Zoltán, a Sze­gedi Biológiai Központ (SZBK) Biokémiai Intézetének kutató­ja. A töréseknél, szöveti sérü­léseknél, így a műtéteknél is fellépő fájdalmak a gyógyulás­sal elmúlnak, ugyanakkor a da­ganatos, mozgásszervi vagy idegrendszeri megbetegedése­ket kísérő kínok hosszan tartó szenvedést okozhatnak. Ezekre alapvetően az ópiátok - morfin és társai -, illetve a mestersé­gesen előállított opioidok je­lentettek gyógyírt. Az ópiátok a sejtek közötti normális kom­munikációt gátolják azzal, hogy a fájdalomról tudósító in­gert nem engedik eljutni az agyi fájdalomközpontokba. Ez a jó oldal. A rossz: a gátlással együtt elhódítják a szervezet érzékelő rendszerét, és a tartós alkalmazás során fellépő hoz­zászokás miatt idővel jelentő­sen csökken a fájdalomcsilla­pító hatás. Ráadásul az ópiátok egyéb mellékhatásai - szoru­lás, hányás - is sok problémát okoznak. Oláh Zoltán és kutatócso­portja e kellemetlen mellékha­tások miatt döntött úgy, hogy azokra az érző idegsejtekre koncentrál, amelyekben a kró­nikus fájdalominger képződik. Kiindulásként a szegedi papri­ka segített. A Szegeden dolgo­zó Jancsó Miklós, majd fia, Jancsó Gábor orvosprofesszo­rok kutatómunkájának köszön­hetően kiderült, hogy a papri­ka csípősségéért felelős kap­­szaicin nevű anyag nagy dózis­ban idegméreg, kisebb men­­­nyiségben viszont csak a fáj­dalmakat érzékelő idegsejtek­re hat. Bő évtizede igazolták, hogy a kapszaicin a fájdalom­érzékelő idegsejtek végződé­seihez, az úgynevezett vanil­­loid receptorokhoz kapcsoló­dik. Ha hosszan, nagyobb mennyiségű kapszaicinnel in­gerük a gyulladásos fájdalmak receptorát, akár több napra is érzéketlenné válhat, így az ilyen típusú fájdalom addig nem jut el a központi ideg­rendszerbe, míg helyre nem áll az érző idegsejtek működése. A magyar kutatócsoport fi­gyelme a paprika hatóanyagá­nál erősebb, a Marokkóban ős­honos - kaktusz formájú - ku­­tyatejféle váladékából izolált resiniferatoxin (RTX) nevű anyag felé fordult. (Az ottaniak már több ezer éve tudták, hogy a növény szivacsossá dermedő, tejszerű nedve kiváló fájdalom­­csillapító.) „A hatóanyag az ér­zékelő molekulához kötődve kalciumot enged a fájdalomkel­tő idegsejtnyúlványokba, így a gyulladásos fájdalomért felelős rostok szinte azonnal elégnek. Ez az alapja az általunk kifej­lesztett úgynevezett molekulá­ris idegsebészetnek, hiszen a szer csak a kiválasztott gyulla­dásos érzőidegeket távolítja el” - magyarázza a szegedi kutató. Az RTX előnye, hogy a kap­­szaicinnél ezerszer kisebb dó­zis is elég a fájdalomérzet ki­kapcsolásához. Ezt állatkísérle­tek mellett emberi sejttenyé­szeteken is bizonyították. A kutatók arra a következte­tésre jutottak, hogy egy ponto­san meghatározható fájdalom­gócba, mondjuk egy gyulladt térdízületbe juttatott RTX- injekcióval kikapcsolhatók az idegvégződések. Más fájdal­mak esetén a gerincvelőbe vagy a gyulladásos fájdalmat érzékelő idegsejt közelébe jut­tatott RTX enyhítheti a fájdal­mat. Oláh Zoltán szerint fon­tos, hogy a hatóanyag csak a gyulladásos fájdalom recepto­raival lép kapcsolatba, a beteg minden más külső hatásra to­vábbra is érzékeny marad. A szer másik újdonsága, hogy nincs hozzászokás, azaz nem kell belőle egyre több a megfe­lelő hatás eléréséhez. Az egy­előre csak injekció formájában létező hatóanyagot az Egyesült Államokban az idén decem­berben tizennyolc, nagy fájdal­mat elszenvedő rákos betegen próbálják ki, akiken már a mor­fin sem segít. Mivel a klinikai kipróbálás költségei Magyarországon tö­redékei az amerikaiaknak, ezért a kutatók itthon szeret­nék a gyógyszerfejlesztést a törzskönyvezésig elvinni, illet­ve a gyártás feltételeit megte­remteni. A magyarországi kli­nikai vizsgálatokat a megfelelő engedélyek megszerzése után az Országos Onkológiai Inté­zetben végeznék el. A szüksé­ges anyagi források megterem­téséhez Oláh és munkatársai megpályázták a Nemzeti Kuta­tási Technológiai Hivatal 1,4 milliárd forintos költségvetésű Teller Ede Programját, így akár három év alatt eljuthatnak az RTX gyógyszerként való törzs­könyvezéséig. A szer piaci for­galmából (az ópiátok éves for­galma megközelíti a kétmil­liárd amerikai dollárt) szárma­zó hasznot a kutatók egy új, szegedi székhelyű gyógyszer­fejlesztő központ felállítására akarják fordítani. Pilcz Nándor Tegnap már második napja szünetelt a forgalom a Görög­országot és Dél-Szerbiát Belg­­ráddal összekötő vasúton és autópályán, amelynek közelé­ben csütörtök hajnalban leve­gőbe repült egy lőszerraktár. A detonáció hatalmas pusztí­tást okozott a környéken, em­beréletben szerencsére nem esett kár, állítólag még a nyolcfőnyi őrség is megúszta a katasztrófát. Katonai közlés szerint a Paracin melletti hegy oldalába telepített arzenálban 3 és fél ezer tonna különféle muníciót tároltak, ennek legalább egy­­harmada robbant fel egyelőre ismeretlen okból. Nem hivata­los sajtóértesülésben az olvas­ható, hogy előbb a szabadban tárolt légelhárító lőszer detonált, majd a közelben álló, acélköpeny nélküli, ezért külö­nösen gyúlékony tankelhárító aknákra terjedt át a tűz. A rob­banás okát kutató katonai elemző elképzelhetőnek tartja, hogy az átszervezésre váró hadseregben általánosan ta­pasztalható nemtörődömség vezetett a balesethez. A vizsgáló szervek egyelőre nem merészkedtek a raktár kö­zelébe, legalább 72 órának kell eltelnie, hogy a helyet bizton­ságosnak nyilvánítsák. A rob­banás mindenesetre olyan erős volt, hogy a centrumától 10 ki­lométerre is találtak lőszerma­radványokat, a közeli Paracin­­ban pedig alig maradt ép ablak és kirakat. Ami távolról tűzijá­téknak látszott, az a kisváros­ban pánikot okozott, annál is inkább, mert a lakosság na­gyobb része még aludt a hajna­li órán. Sokan azt hitték, hogy a NATO részéről éri újabb légi­támadás őket (az 1999-es légi hadjárat során a nyugati bom­bázóknak sok kísérlet után sem sikerült telibe találniuk a múlt század elején létesített arzenált), majd földrengést gyanítottak. A rémült emberek menekülését nehezítette, hogy a lakások padozatát és a járdá­kat rengeteg üvegtörmelék bo­rította. Szerbia: tűzijáték élesben i t NÉPSZABADSÁG • 2006. OKTÓBER 21., SZOMBAT • 21 MozaIk Tátongó ózonlyuk Az Antarktisz feletti ózonlyuk minden eddiginél nagyobb és mélyebb - jelentették be csü­törtökön amerikai tudósok. „Az ózonlyuk átlagos mérete a Déli-sarkvidék felett szeptem­ber 21-e és 30-a között átlago­san 10,6 millió négyzetmér­föld, minden eddig mértnél nagyobb volt, akkora, mint egész Észak-Amerika” - mond­ta Paul A. Newman, a NASA kutatója. Noha már 1987-ben megkö­tötték a montreali egyezményt, amely szerint fokozatosan meg kell szüntetni az ózonpajzsot pusztító anyagok használatát, sajnos e mérgek lassan tűnnek el a környezetből. Ráadásul ha­tásukat fokozza a sztratoszférá­ban észlelt hőmérséklet-csök­kenés is. A montreali egyez­ményt eddig 189 ország írta alá. Az ózongyilkos vegyi anyagok koncentrációja 1995 óta csök­ken az alsó atmoszférában, és egyes kutatók úgy becsülik, hogy az ózonlyuk 2065-2070-re teljesen bezárul. (MTI) Lila és kék színek jelölik a legvékonyabb rétegeket Fotó: MTI/EPA/NASA Megstuccolják a fasorokat Kis híján ezer fát vág vissza - részben pedig ki­ a fasorokban - a Fővárosi Kertészeti (Főkert) Zrt. az év végéig városszerte, hogy megelőzze a viharok okoz­ta baleseteket - tudtuk meg. 800-900 balesetveszélyes­nek minősített fát nyes vissza vagy - ha menthetetlen - vág ki még az idén a budapesti faso­rokban a Főkert, megelőzendő a viharkárokat - közölte lapunk érdeklődésére a társaság vezér­igazgató-helyettese. Törőcsik Éva elmondta: ez a fajta megelő­zés tulajdonképpen a cég 150 éves fennállása óta folyamatos, most azonban a főváros 130 mil­lió forinttal megtoldotta a park­­fenntartási büdzséjüket, így a legrosszabb állapotban lévő nö­vényeket egy nagy nekifutásra biztonságossá tehetik. A kivá­gott egyedeket természetesen pótolni fogják, méghozzá 2,5-3,5 méteres törzsmagasságú (lomb­koronástul négy-öt méteres) példányokkal, olyan várostűrő fajtákkal, mint például a kőris­, az ostorfa és egyes hársfélék. A budapesti fák, mint arról többször írtunk, a városi ártal­mak - elsősorban az útsózás - miatt korábban öregszenek, ha­marabb pusztulnak, mint a ter­mészetesebb körülmények kö­zött élő növények. A Főkert statisztikája szerint a főváros­ban évente legalább ezer fa megy tönkre. (B. T.) HÍREK Lapunk legközelebbi száma október 24-én kedden jele­nik meg. • Az eddigi legnagyobb prímszám­ Az eddigi legna­gyobb, több mint 9,8 millió je­gyű prímszámot fedezte fel két amerikai kutató. Curtis Copper és Steven Boone, a Missouri Ál­lami Egyetem munkatársai a rekorderek, egészen pontosan 9 808 358 jegyű törzsszámmal alig maradnak le arról a száz­ezer dolláros (20,7 millió fo­rintos) jutalomról, amelyet az Electronic Frontier Foundation alapítvány annak a részére tű­zött ki, aki megtalálja az első 10 milliónál több jegyű prímszá­mot (olyan számot, amely ma­radék nélkül csak önmagával és eggyel osztható­. (MTI) • • Népszavazás a Panama­­csatornáról. Október 22-én Panamában népszavazással döntenek a Panama-csatorna kiszélesítésének tervéről. A ha­jóknak ma átlagosan egy hétig kell várniuk az átkelésre, mert az átjáró naponta csak negyven járművet képes átereszteni. Amennyiben a népszavazás jó­váhagyja a bővítést, a csatorna kapacitása hét-nyolc év alatt duplájára nőne, s már a giganti­kus konténerszállítóknak is megfelelne. A hajózási forga­lom évente egymilliárd dollár bevételt hoz. (MTI) • Pofozkodó polgármester. Pofon vágta hivatalsegédjét a baranyai Birján polgármestere. Pénteken­ a sértett asszony rendőrségi intézkedést kért - közölte a megyei rendőr-főka­pitányság sajtóreferense az MTI-vel. Mivel sérülés nem történt, a rendőrség hivatalból nem jár el az ügyben. A rendőr ugyanakkor tájékoztatta az asszonyt, hogy élhet a magán­indítvány lehetőségével. Akkor a polgármesterrel szemben tettleges becsületsértés vétsége miatt indulhat eljárás. (MTI) • Több, mint 4500 éves kí­nai írásjegyek. Több mint 4500 éves - az eddigi legrégeb­bi­­ írásjegyeket fedeztek fel cserépdarabokon kínai régé­szek a közép-kínai Honan tar­tományban. A Pingliangtaj helységben feltárt romok kö­zött lelt kerámiatárgyakon lát­ható írásjegyek régebbiek, mint az eddig vallási ceremóniákra használt teknőchéjakon talált úgynevezett csiakuven karakte­rek - jelentette be Li Hszüe­­csin, a pekingi Csinghua egye­tem régésze. Az eddig leg­ősibbnek tartott csiakuven írásjegyeket a több mint 3000 éve uralkodott Sang-dinasztia temetkezési helyeiről előkerült teknőchéjakon találták. (MTI) • Felfüggesztették állásából a vérfertőző gyermekorvost­ Azonnali hatállyal felfüggesz­tették állásából a tatabányai kórház vérfertőzésért első fo­kon elítélt gyermekorvosát, visszavonták vezetői megbízá­sát, és fegyelmi eljárást indítot­tak ellene - közölte az MTI-vel a kórház főigazgatója. A gyer­mekosztályt vezető főorvost közel egy hónapja első fokon zárt tárgyaláson elítélték, mert vérfertőző kapcsolatot folyta­tott lánygyermekeivel. A főor­vos az ítéletről munkáltatóját nem tájékoztatta, és a szerdán kirobbant botrányig bejárt dol­gozni a kórházba. (MTI) • Albínó jávorszarvas. Pus­ka­ helyett lencsevégre kapta egy norvég vadász azt a hatal­mas albínó jávorszarvasbikát, amelyről már jó ideje tudnak, sőt országos híre van, de most először sikerült lefotózni. Odd­­björn Onsacker vadász Oslótól mintegy 65 kilométerre délke­letre, a Moss-vidéki Svinndal erdejében pillantotta meg a so­kak által csak Albinnak neve­zett vadat, de puskája helyett videokameráját kapta elő, és jó háromperces klipet készített a szarvasról. (MTI) • Tizenhét autó karambolo­zott az M5-öS autópályán. Összesen tizenhét személy­­gépkocsi karambolozott az M5-öS autópálya albertirsai le­hajtójánál péntek este hét óra után. A 45-ös kilométerszel­vénynél három autó ütközött össze, majd a feltorlódott ko­csisor következtében a 44-es kilométerszelvénynél 11, a 42-es szelvénynél pedig három gépjármű futott egymásba. A 44-es kilométerszelvénynél történt balesetben egy ember nyolc napon túli, egy másik pedig könnyű sérüléseket szenvedett. (MTI) • A világ legrégebbi whis­kyse? A világ egyik legrégebbi üveg whiskyje kerül november végén kalapács alá Londonban. A Bonhams aukciósház hon­lapján közöltek szerint a párla­tot a szokásos 75 centiliteres űrtartalomnál kisebb olajzöld­­színű butéliába töltötték. A címke tanúsága szerint a kü­lönleges párlatot a Glenavon szeszfőzdében palackozták, amely 1851 és 1858 között üze­melt Ballindallochban. A whis­kyt egy ír asszony ajánlotta fel, akinek családja nemzedékeken át birtokolta az üveget. A Bohnams reményei szerint a november 29-i árverésen a whiskymatuzsálem 5000 és 10 000 font (1,95 és 3,9 millió forint) közötti összegért cserél gazdát. (MTI) • Sportfogadások legalizálá­sa Vietnamban­ A jövő évtől törvényessé válnak a sportfo­gadások Vietnamban, de a he­lyiek - legálisan - a jövőben is csak bizonyos korlátozással él­hetik ki ez irányú szenvedélyü­ket. A Reuters helyi lapokra hi­vatkozva arról számolt be, hogy a Nemzeti Sportbizottság már csak a kormány jóváha­gyására vár, s ha ezt megkapja, külföldi bukmékerirodával kar­öltve létrehoz egy szerencsejá­tékokat szervező állami céget. Mostanáig minden formájában tiltott volt a sportfogadás a dél­kelet-ázsiai országban. (MTI) Helyreigazítás. Tegnapi szá­munk 22. oldalán tévesen jelent meg Bogányi Gergely koncert­jének időpontja. A hangverseny a Zeneakadémián Liszt Ferenc születésnapján, október 22-én vasárnap este lesz. A művésztől és olvasóinktól elnézést kérünk. Kesergés - Hej, öcsém, emlékszel még azokra a régi szép időkre, amikor mi voltunk a vezető rossz hír a médiában?

Next