Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-06 / 235. szám
2 • 2006. OKTÓBER 6. PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Orbán menetelése Csuhaj Ildikó Bizalmi szavazás - Vekkeres demonstráció Az Orbán Viktor által a Gyurcsány Ferenc menesztésére adott 72 óra tegnap délután egy órakor lejárt - ezért a Fidesz elnöke bejelentette, ma délután nagygyűlést tart a Kossuth téren. A tömeg mindazonáltal még nem lesz az Országház körül, „ante portás”, amikor a parlamentben a név szerinti bizalmi szavazás zajlik. Az ülés ugyanis déli fél tizenkettőkor kezdődik, a nagygyűlés pedig négykor. Orbán Viktor tegnap arra szólította fel „Magyarország szabadságot, demokráciát és őszinteséget szerető” híveit, hogy pártállástól függetlenül jöjjenek a Kossuth térre, és hozzanak magukkal nemzetiszínű zászlót, mécsest október 6-ra való tekintettel de egy jó hangos vekkerórát is, mert „ez jól mutatja a gyűlés fenyegető jellegét”. A részletes forgatókönyvről viszont nem árult el semmit, mert ma délután a Kossuth téren mondja el, hogy a későbbiekben mikor, hol és milyen rendezvények • Államellenes bűncselekmény elkövetése miatt indított nyomozást a tüntetésekkel kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányság; a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) lázadás előkészülete miatt nyomoz ismeretlen tettesek ellen. Horváczy Emese, az NNI szóvivője megerősítette: az egyik internetes újság tartalma miatt rendelt el nyomozást lázadás előkészülete elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen a rendőrség. (MTV Híradó) • Egy hete megerősítették Orbán Viktor védelmét, mivel a Fidesz elnökére vigyázó testőrök „megalapozott és pontos információkat” kaptak egy készülő merényletről. Hajdú János, a testőrök főnöke lapunknak nem nyilatkozott arról, hogy hivatalos vagy nem hivatalos forrástól származnak-e az információik, de azok elemzése után úgy döntöttek, hogy két golyóálló BMW biztosíthatja a pártelnök és kíséretének védelmét. Hajdú János az Orbán ellen tervezett „merényletről” nem közölt részleteket, de minlesznek. Az egyik fideszes szervező munkatársunknak azt mondta, hogy csak az utolsó órákban döntenek. „Van menetrendünk, és ez hosszú menetrend - nyomatékosította ezt a Fidesz-elnök -, október 23-a pedig közel van”. Orbán Viktor értékelése szerint a helyzetet nem lehet stabilizálni, ezért minden alkotmányos, demokratikus és parlamentáris eszközt egyszerre kell felhasználni a „bukott miniszterelnök” távozása érdekében. A parlamentáris és a demokratikus jogoknak együtt kell érvényesülniük, ezért - tette hozzá - a Fidesz teszi a dolgát a Parlament falai között, de azt kérte, hogy a választók is éljenek demokratikus jogosítványaikkal, és segítsék Magyarországot kijutni a válságból. (Navracsics Tibor frakcióvezető tegnap úgy nyilatkozott: nem fognak obstruálni, de Gyurcsány Ferencet a magyar politika nem kívánatos személyének tartják, és ezt a parlamenti munka során is érzékeltetni kívánják. A lehetőségekről a frakció hétfőn dönt.) Még a hét elején lapunknak katársunknak beszámolt arról, hogy „fenyegető levelek” is érkeztek a pártelnök címére. Arról, hogy Orbán Viktor feleségének és gyermekeinek is címeztek-e hasonló fenyegetéseket, nem kívánt nyilatkozni, mivel - tette hozzá - ő a pártelnök személyi védelméért felel. Ma a Kossuth téren is emelt szintű lesz Orbán Viktor védelme, de Hajdú János nem kért segítséget sem a rendőrségtől, sem a Köztársasági Őrezredtől, a helyszínt biztosító rendőrséggel viszont várhatóan konzultálnak majd. (Cs. I.) arra a kérdésére, hogy az MSZP és az SZDSZ miért menesztené a miniszterelnököt a Kossuth téren megjelenő tömeg hatására, Orbán úgy válaszolt: „Térjünk erre vissza szombaton, vasárnap, hétfőn, kedden...” Az biztos, hogy ma délután a Kossuth téren Orbán Viktor beszél, de „a minden napra kijelölt főszónokokról” a lapzártánk idején is ülésező elnökség határoz. „Nagyon sokan leszünk. Az ország minden szegletéből jönnek a polgári körösök” - közölte lapunkkal Hende Csaba, a polgári körök koordinátora. Az eseményekhez tartozik, hogy - az MSZP és az SZDSZ távolléte miatt - kudarccal zárult tegnap a Fidesz által kezdeményezett ötpárti megbeszélés a szakértői kormányról. Herényi Károly MDF-frakcióvezető ott volt a megbeszélésen, mert „kíváncsi volt, hogy a nagykoalíciós tárgyalások hogyan zajlanak”. A „szűk körű” megbeszélésen néhány „szakértői kormánytag” neve már elhangzott. Információink szerint ezek a nevek a Gyurcsány Ferenc által felkért konvergenciatanács tagjaié: Surányi Györgyről, Bogsch Erikről, Simor Andrásról volt szó, és fölmerült Kovács Árpád ÁSZ-elnök neve is. A Fidesz elnöke tegnap a BBC televízió hírcsatornájában sugárzott nyilatkozatában az MTI közlése szerint többek között ezt mondta: „a köz fog demonstrációkat szervezni”, ahogy 16 évvel ezelőtt is történt, amikor „félrelökték a kommunistákat Magyarországon”. Ilyenfajta békés megmozdulások voltak annak idején Csehországban is, „vagyis megvan nálunk annak a kultúrája, hogyan lehet békés módon az uralkodó elit számára világossá tenni, hogy a játéknak vége, és a miniszterelnöknek mennie kell”. Arra a riporteri kérdésre, hogy ezek szerint forradalomra hív-e, Orbán Viktor nemmel válaszolt. A Fidesz elnöke szerint: a forradalom nem békés, „legalábbis a magyar szótárban nem, mi békés megol’ dást akarunk”. A végjáték kezdete? Fotó: Reviczky Zsolt Kuncze: Orbán adja vissza a mandátumát! Az SZDSZ felszólítja Orbán Viktort, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról - közölte tegnap Kuncze Gábor szabad demokrata elnök. Elmondta: a választók tavasszal azzal bízták meg a Fidesz elnökét, hogy ellenzékben képviselje őket a parlamentben, de ő ezt láthatólag nem az Országházban akarja megtenni. Felidézte, hogy Orbán a parlamentet miniszterelnökként sem tekintette fontos intézménynek, a háromhetenkénti ülésezés bevezetésével eljelentéktelenítette és jelentős mértékben gátolta az akkori ellenzék ellenőrzési jogosítványait. Az előző ciklusban pedig három és fél évig be sem ment a Parlamentbe. A pártelnök Orbán Viktor módszereit kritizálva hozzáfűzte: az ultimátum annak idején a tatárok szokása volt, „Dzsingisz kán, Batu kán módszerét látjuk viszont”. (MTI) Fotó: Reviczky Zsolt Mindkét fél pengeélen Arról kérdeztünk politológusokat, milyen kimenetele lehet a mai bizalmi szavazásnak, a nagygyűlésnek, illetve az ezekből következő eseményeknek. Debreczeni József: Orbán Viktor páni félelméről árulkodnak az ultimátum lejárta utáni mondatai. Úgy látja, minden esélyt meg kell ragadnia, hogy elmozdítsa azt az embert, aki vélhetően 2010-ben is győzelmi esélyeket táplálhat vele szemben. Orbán a végsőkig feszíti a húrt. Úgy gondolja, megbénítható az ország, s akkor a koalíció mégiscsak elgondolkodik a kormányfő menesztésén. A koalíciós pártoknak nincs más dolguk, mint összetartani, így Orbánnak nem lesz alkotmányos esélye hatalmi törekvéseinek megvalósítására. Somogyi Zoltán: A bizalmi szavazás és a nagygyűlés nemcsak a kormány, hanem a Fidesz szempontjából is meghatározó lehet - egyikük komoly presztízsveszteséget könyvel el. A miniszterelnök leszavazása esetén a kormánynak le kell mondania, és elhúzódó alku következhet az utódról. Ennél sokkal valószínűbb, hogy a kormányfő hivatalban marad - most sem az MSZP-nek, sem az SZDSZ-nek nem érdeke a leváltása. Nem látszik olyan politikus sem, aki megkapná a többség támogatását a parlamentben, egyúttal vállalná a kormány előtt álló feladatokból adódó népszerűségvesztést. A Fidesz számára is meghatározó a következő időszak. Orbán az ultimátummal önmagát is kényszerpályára állította. Kétes kimenetelű győzelmet arathat, ha sikerül megbuktatnia Gyurcsányt. Minden más esetben presztízsveszteséget szenved. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Fidesz előbb-utóbb kitáncol a radikalizmusból, és békét köt a kormánnyal. Kérdés, hogy Orbánnal vagy nélküle hajtja-e végre ezt a fordulatot. Gyurcsány helyzete szinte kilátástalan. Ha most megvédik is a kormánypártiak, a békés korszak beköszöntével, s a megszorítások továbbvitelével egyre többen hátrálhatnak ki mögüle, ami hasonló megoldáshoz is vezethet, mint amikor éppen ő lett Medgyessy Péter utódja 2004-ben. Kéri László: - Tudomásul vettem Orbán Viktor véleményét a helyzetről, de csak úgy, mint egy állampolgárét a tízmillió magyar közül. Felháborítónak tartom, hogy mindenki aszerint keljen és feküdjön, ahogy a Fidesz elnöke akarja. Nem veszek tudomást a lépéseiről, mert én magyar állampolgárként élni és dolgozni szeretnék. A koalíció tudja a kötelességét: az országot kormányozni kell. N* * • Részletek Orbán Viktor Vízválasztó 3. című, a Magyar Nemzet szeptember 9-i számában megjelent írásából: Tehát vagy létrejön az önkormányzati ellensúly, amely nyugalmat teremt, és kivezet a válságból, vagy az állam pénzügyi válságából az ország több évre is elhúzódó, gazdasági és politikai válsága lesz. Vagy nyugalom lesz, vagy békétlenség. Vagy biztonságos kiutat találunk, vagy még súlyosabb válság lesz, és zűrzavar. Egyértelművé kell tennünk, hogy az előttünk álló válságért, a fenyegető békétlenségért a demokratikus kötelékeit ledobó, az emberek véleményére fittyet hányó kormányzatot terheli a felelősség. Ma már nem jobb- és baloldal vitázik egymással, hanem a kormány vitázik az összes magyar emberrel. A hazug, illegitim és önfejű kormányzati politikára az emberek nyílt és rejtett ellenállással válaszolnak. Az ellenállás rejtett útjait alaposan kiismerte Magyarország a Kádár-rendszer éveiben. Adóelkerülés, szürke- és feketegazdaság, korrupció, csendes munkalassítás. A nyílt ellenállás formáit is ismerjük az elmúlt tizenhat évből és a nyugati demokráciák példáiból: sztrájkok, tüntetések, útlezárások, engedetlenségi mozgalmak. * 4 Lesz mea culpa - csak a formája kérdéses A miniszterelnök valamilyen formában megköveti Magyarországot ma a parlamentben a kormányáról és annak programjáról általa kért bizalmi szavazás előtt - így tudják lapunkat informáló vezető szocialista politikusok. A közelmúlt közéleti visszásságait taglaló, félórásra tervezett beszédében Gyurcsány Ferenc erőteljesen kiáll az ország modernizációja, a reformok mellett. Az egyetlen igazi, de annál fontosabb kérdés, hogy mi lesz a „gyurcsányi mea culpa” formája. A legtöbb szocialista politikus a „sajnálom” formulát valószínűsíti, noha a bocsánatkérést tartaná a legkívánatosabbnak. A kormányfő vélhetően amiatt sajnálkozik majd, hogy a kormány képtelen volt megmutatni, érti, milyen kemény lemondást követelnek a változások az emberektől, s hogy ennek okát kellett volna adni, s megértésüket, türelmüket kérni. A kiszivárgott balatonőszödi beszéd stílusára most nem tér ki külön - ezt már többször megtette, legutóbb a keddi frakcióülés után tartott sajtótájékoztatóján. Hogy beszéde értő fülekre talál-e a kötelező kormánypárti támogatást és a rutinszerű jobboldali oppozíciót nem számítva), az nyilván a szónoki teljesítménytől is függ. Az viszont biztos, hogy az az ember, akinek kedvéért lezajlik a bizalmi szavazás, illetve a szónoklat elhangzik, nem lesz ott. Sólyom László ugyanis nem vesz részt az ülésen, noha vasárnap esti beszédében az államfő jelentette ki, hogy a kialakult helyzetet az Országgyűlésben kell megoldani, s a parlamenti többségnek. E többség - a keddi frakcióülés óta - előre borítékolható döntését az államfő, miként azt hivatala lapunkkal közölte, folyamatosan figyelemmel kíséri. • Részlet Kis Jánosnak az Élet és Irodalom mai számában megjelenő tanulmányából: „Véleményem szerint a koalíció jövőjének alfája és ómegája, hogy a miniszterelnök szót ejt-e az őszödi beszéd által kavart erkölcsi viharról, és szavaiból kitűnik-e - Esterházy Pétert idézem -, ’hogy átlátja pontosan a tetteit, kimondja-e, hogy átgondolta és sajnálja a történteket. Ha ezután kapja meg a kért támogatást, akkor megerősítése, hogy úgy mondjam, feltételes lesz. Ahhoz kötődik, hogy bizonyos dolgok nem ismétlődhetnek meg.” Mint a Rákosi-korszakban Konrád György az államfőről, Orbán Viktorról és Gyurcsány Ferencről Határozottan bírálja az államfőt és Orbán Viktort lapunknak nyilatkozva Konrád György író. Szerinte Gyurcsány Ferencnek előbb kellett volna szólnia az ország állapotáról. Pogonyi Lajos Ön „butaságnak” nevezte az államfő vasárnap este a tüntetésekről kifejtett álláspontját, és ezzel összefüggésben Sólyom László személyes hibájáról beszélt az MTV-ben. Kérem, árnyalja a „butaság” kifejezést. Részint azt várom el az elnök úrtól, hogy egyensúlyt tartson. Vagyis a hibákat az egyik és a másik oldalon is egyaránt említse. Részint ellentétet foglal magában az az állítás, hogy a parlamentnek áll jogában a kérdést megoldani, és Gyurcsány Ferencnek távoznia kell, a programja viszont maradjon. Márpedig programok és programalkotók általában összekapcsolódnak, s nemcsak személyükben, hanem munkatársaik révén is. Ha egy programalkotót eltávolítanak a program mögül - méghozzá épp a program miatt ellene intézett támadások következtében -, akkor maga a program bukik el. Az elnök úrnak módjában állt volna hamar rájönni erre. Úgy találom, hogy utóbbi korrekciós javaslatai megpróbálják ezt a hibát csökkenteni. Vagyis azt a kijelentését, hogy „az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították”. Korrekciós javaslaton azt a szerdai levelet érti, amit a frakcióvezetőknek írt, s amely szerint „Elvárható (...), hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket - mint a napirenden lévő bizalmi kérdést - az Konrád GyörgyFotó: Kovács Bence \