Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-06 / 235. szám

2 • 2006. OKTÓBER 6. PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Orbán menetelése Csuhaj Ildikó Bizalmi szavazás - Vekkeres demonstráció Az Orbán Viktor által a Gyurcsány Ferenc menesztésé­re adott 72 óra tegnap délután egy órakor lejárt - ezért a Fi­desz elnöke bejelentette, ma délután nagygyűlést tart a Kossuth téren. A tömeg mind­azonáltal még nem lesz az Or­szágház körül, „ante portás”, amikor a parlamentben a név szerinti bizalmi szavazás zaj­lik. Az ülés ugyanis déli fél ti­zenkettőkor kezdődik, a nagy­gyűlés pedig négykor. Orbán Viktor tegnap arra szólította fel „Magyarország szabadságot, demokráciát és őszinteséget szerető” híveit, hogy pártállástól függetlenül jöjjenek a Kossuth térre, és hozzanak magukkal nemzeti­színű zászlót, mécsest­­ októ­ber 6-ra való tekintettel de egy jó hangos vekkerórát is, mert „ez jól mutatja a gyűlés fenyegető jellegét”. A részletes forgatókönyvről viszont nem árult el semmit, mert ma dél­után a Kossuth téren mondja el, hogy a későbbiekben mikor, hol és milyen rendezvények • Államellenes bűncselekmény el­követése miatt indított nyomozást a tüntetésekkel kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányság; a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) lázadás előkészülete miatt nyomoz ismeretlen tettesek ellen. Horváczy Emese, az NNI szóvivője megerősítette: az egyik internetes újság tartalma miatt rendelt el nyomozást lázadás előkészülete el­követésének megalapozott gyanúja miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen a rendőrség. (MTV Híradó) • Egy hete megerősítették Orbán Viktor védelmét, mivel a Fidesz elnö­kére vigyázó testőrök „megalapozott és pontos információkat” kaptak egy készülő merényletről. Hajdú János, a testőrök főnöke lapunknak nem nyi­latkozott arról, hogy hivatalos vagy nem hivatalos forrástól származnak-e az információik, de azok elemzése után úgy döntöttek, hogy két golyó­álló BMW biztosíthatja a pártelnök és kíséretének védelmét. Hajdú János az Orbán ellen tervezett „merénylet­ről” nem közölt részleteket, de min­lesznek. Az egyik fideszes szervező munkatársunknak azt mondta, hogy csak az utolsó órákban döntenek. „Van me­netrendünk, és ez hosszú me­netrend - nyomatékosította ezt a Fidesz-elnök -, október 23-a pedig közel van”. Orbán Viktor értékelése sze­rint a helyzetet nem lehet stabi­lizálni, ezért minden alkotmá­nyos, demokratikus és parla­mentáris eszközt egyszerre kell felhasználni a „bukott minisz­terelnök” távozása érdekében. A parlamentáris és a demokra­tikus jogoknak együtt kell érvé­nyesülniük, ezért - tette hozzá - a Fidesz teszi a dolgát a Parla­ment falai között, de azt kérte, hogy a választók is éljenek de­mokratikus jogosítványaikkal, és segítsék Magyarországot ki­jutni a válságból. (Navracsics Tibor frakció­­vezető tegnap úgy nyilatkozott: nem fognak obstruálni, de Gyurcsány Ferencet a magyar politika nem kívánatos szemé­lyének tartják, és ezt a parla­menti munka során is érzékel­tetni kívánják. A lehetőségek­ről a frakció hétfőn dönt.) Még a hét elején lapunknak katársunknak beszámolt arról, hogy „fenyegető levelek” is érkeztek a pártelnök címére. Arról, hogy Orbán Viktor feleségének és gyermekeinek is címeztek-e hasonló fenyegetése­ket, nem kívánt nyilatkozni, mivel - tette hozzá - ő a pártelnök személyi védelméért felel. Ma a Kossuth téren is emelt szintű lesz Orbán Viktor vé­delme, de Hajdú János nem kért se­gítséget sem a rendőrségtől, sem a Köztársasági Őrezredtől, a helyszínt biztosító rendőrséggel viszont várha­tóan konzultálnak majd. (Cs. I.) arra a kérdésére, hogy az MSZP és az SZDSZ miért me­­nesztené a miniszterelnököt a Kossuth téren megjelenő tö­meg hatására, Orbán úgy vála­szolt: „Térjünk erre vissza szombaton, vasárnap, hétfőn, kedden...” Az biztos, hogy ma délután a Kossuth téren Orbán Viktor beszél, de „a minden napra ki­jelölt főszónokokról” a lapzár­tánk idején is ülésező elnökség határoz. „Nagyon sokan leszünk. Az ország minden szegletéből jön­nek a polgári körösök” - közöl­te lapunkkal Hende Csaba, a polgári körök koordinátora. Az eseményekhez tartozik, hogy - az MSZP és az SZDSZ távolléte miatt - kudarccal zá­rult tegnap a Fidesz által kez­deményezett ötpárti megbe­szélés a szakértői kormányról. Herényi Károly MDF-frakció­­vezető ott volt a megbeszélé­sen, mert „kíváncsi volt, hogy a nagykoalíciós tárgyalások hogyan zajlanak”. A „szűk körű” megbeszélésen néhány „szakértői kormánytag” neve már elhangzott. Információink szerint ezek a nevek a Gyur­csány Ferenc által felkért kon­vergenciatanács tagjaié: Su­­rányi Györgyről, Bogsch Erik­ről, Simor Andrásról volt szó, és fölmerült Kovács Árpád ÁSZ-elnök neve is. A Fidesz elnöke tegnap a BBC televízió hírcsatorná­jában sugárzott nyilatkozatá­ban az MTI közlése szerint többek között ezt mondta: „a köz fog demonstrációkat szer­vezni”, ahogy 16 évvel ezelőtt is történt, amikor „félrelökték a kommunistákat Magyaror­szágon”. Ilyenfajta békés meg­mozdulások voltak annak ide­jén Csehországban is, „vagyis megvan nálunk annak a kultú­rája, hogyan lehet békés mó­don az uralkodó elit számára világossá tenni, hogy a játék­nak vége, és a miniszterelnök­nek mennie kell”. Arra a riporteri kérdésre, hogy ezek szerint forradalom­ra hív-e, Orbán Viktor nemmel válaszolt. A Fidesz elnöke szerint: a forradalom nem bé­­­kés, „legalábbis a magyar szó­tárban nem, mi békés megol­’ dást akarunk”. A végjáték kezdete? Fotó: Reviczky Zsolt Kuncze: Orbán adja vissza a mandátumát! Az SZDSZ felszólítja Orbán Viktort, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról - közölte tegnap Kuncze Gábor szabad demokrata elnök. Elmondta: a választók ta­vasszal azzal bízták meg a Fidesz elnökét, hogy ellenzékben képviselje őket a parlamentben, de ő ezt látható­lag nem az Országházban akarja megtenni. Felidézte, hogy Orbán a parlamentet miniszterelnökként sem tekin­tette fontos intézménynek, a háromhetenkénti ülésezés bevezetésével eljelentéktelenítette és jelentős mérték­ben gátolta az akkori ellenzék ellenőrzési jogosítványait. Az előző ciklusban pedig három és fél évig be sem ment a Parlamentbe. A pártelnök Orbán Viktor módszereit kritizálva hozzáfűzte: az ultimátum annak idején a tatárok szokása volt, „Dzsingisz kán, Batu kán módszerét látjuk viszont”. (MTI) Fotó: Reviczky Zsolt Mindkét fél pengeélen Arról kérdeztünk politológuso­kat, milyen kimenetele lehet a mai bizalmi szavazásnak, a nagygyűlésnek, illetve az ezek­ből következő eseményeknek. Debreczeni József:­­ Orbán Viktor páni félelméről árulkodnak az ultimátum lejár­ta utáni mondatai. Úgy látja, minden esélyt meg kell ragad­nia, hogy elmozdítsa azt az em­bert, aki vélhetően 2010-ben is győzelmi esélyeket táplálhat vele szemben. Orbán a végső­kig feszíti a húrt. Úgy gondolja, megbénítható az ország, s ak­kor a koalíció mégiscsak elgon­dolkodik a kormányfő menesz­tésén. A koalíciós pártoknak nincs más dolguk, mint össze­tartani, így Orbánnak nem lesz alkotmányos esélye hatalmi tö­rekvéseinek megvalósítására. Somogyi Zoltán:­­ A bizalmi szavazás és a nagy­gyűlés nemcsak a kormány, ha­nem a Fidesz szempontjából is meghatározó lehet - egyikük komoly presztízsveszteséget könyvel el. A miniszterelnök le­szavazása esetén a kormánynak le kell mondania, és elhúzódó alku következhet az utódról. Ennél sokkal valószínűbb, hogy a kormányfő hivatalban marad - most sem az MSZP-nek, sem az SZDSZ-nek nem érdeke a le­váltása. Nem látszik olyan poli­tikus sem, aki megkapná a többség támogatását a parla­mentben, egyúttal vállalná a kormány előtt álló feladatokból adódó népszerűségvesztést. A Fidesz számára is meghatározó a következő időszak. Orbán az ultimátummal önmagát is kényszerpályára állította. Kétes kimenetelű győzelmet arathat, ha sikerül megbuktatnia Gyur­­csányt. Minden más esetben presztízsveszteséget szenved. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Fidesz előbb-utóbb ki­táncol a radikalizmusból, és bé­két köt a kormánnyal. Kérdés, hogy Orbánnal vagy nélküle hajtja-e végre ezt a fordulatot. Gyurcsány helyzete szinte kilá­tástalan. Ha most megvédik is a kormánypártiak, a békés kor­szak beköszöntével, s a meg­szorítások továbbvitelével egy­re többen hátrálhatnak ki mö­­güle, ami hasonló megoldáshoz is vezethet, mint amikor éppen ő lett Medgyessy Péter utódja 2004-ben. Kéri László: - Tudomásul vettem Orbán Viktor véleményét a helyzetről, de csak úgy, mint egy állampol­gárét a tízmillió magyar közül. Felháborítónak tartom, hogy mindenki aszerint keljen és fe­küdjön, ahogy a Fidesz elnöke akarja. Nem veszek tudomást a lépéseiről, mert én magyar ál­lampolgárként élni és dolgozni szeretnék. A koalíció tudja a kötelességét: az országot kor­mányozni kell. N* * • Részletek Orbán Viktor Vízválasz­tó 3. című, a Magyar Nemzet szep­tember 9-i számában megjelent írá­sából: Tehát vagy létrejön az önkormány­zati ellensúly, amely nyugalmat te­remt, és kivezet a válságból, vagy az állam pénzügyi válságából az or­szág több évre is elhúzódó, gazda­sági és politikai válsága lesz. Vagy nyugalom lesz, vagy békétlenség. Vagy biztonságos kiutat találunk, vagy még súlyosabb válság lesz, és zűrzavar.­­ Egyértelművé kell tennünk, hogy az előttünk álló válságért, a fenye­gető békétlenségért a demokrati­kus kötelékeit ledobó, az emberek véleményére fittyet hányó kor­mányzatot terheli a felelősség. Ma már nem jobb- és baloldal vitázik egymással, hanem a kor­mány vitázik az összes magyar emberrel.­­ A hazug, illegitim és önfejű kor­mányzati politikára az emberek nyílt és rejtett ellenállással vála­szolnak. Az ellenállás rejtett útjait alaposan kiismerte Magyarország a Kádár-rendszer éveiben. Adóelke­rülés, szürke- és feketegazdaság, korrupció, csendes munkalassítás. A nyílt ellenállás formáit is ismer­jük az elmúlt tizenhat évből és a nyugati demokráciák példáiból: sztrájkok, tüntetések, útlezárások, engedetlenségi mozgalmak. * 4 Lesz mea culpa - csak a formája kérdéses A miniszterelnök valamilyen formában megköveti Magyar­­országot ma a parlamentben a kormányáról és annak prog­ramjáról általa kért bizalmi sza­vazás előtt - így tudják lapun­kat informáló vezető szocialista politikusok. A közelmúlt köz­életi visszásságait taglaló, fél­órásra tervezett beszédében Gyurcsány Ferenc erőteljesen kiáll az ország modernizációja, a reformok mellett. Az egyetlen igazi, de annál fontosabb kérdés, hogy mi lesz a „gyurcsányi mea culpa” formája. A legtöbb szocialista politikus a „sajnálom” formulát valószínűsí­ti, noha a bocsánatkérést tartaná a legkívánatosabbnak. A kor­mányfő vélhetően amiatt sajnál­kozik majd, hogy a kormány képtelen volt megmutatni, érti, milyen kemény lemondást köve­telnek a változások az emberek­től, s hogy ennek okát kellett volna adni, s megértésüket, tü­relmüket kérni. A kiszivárgott balatonőszödi beszéd stílusára most nem tér ki külön - ezt már többször megtette, legutóbb a keddi frakcióülés után tartott sajtótájékoztatóján. Hogy beszéde értő fülekre talál-e­­ a kötelező kormánypár­ti támogatást és a rutinszerű jobboldali oppozíciót nem szá­mítva), az nyilván a szónoki tel­jesítménytől is függ. Az viszont biztos, hogy az az ember, akinek kedvéért lezajlik a bizalmi sza­vazás, illetve a szónoklat el­hangzik, nem lesz ott. Sólyom László ugyanis nem vesz részt az ülésen, noha vasárnap esti beszédében az államfő jelentet­te ki, hogy a kialakult helyzetet az Országgyűlésben kell megol­dani, s a parlamenti többségnek. E többség - a keddi frakcióülés óta - előre borítékolható dönté­sét az államfő, miként azt hiva­tala lapunkkal közölte, folya­matosan figyelemmel kíséri. • Részlet Kis Jánosnak az Élet és Irodalom mai számában megjelenő tanulmányából: „Véleményem szerint a koalíció jö­vőjének alfája és ómegája, hogy a miniszterelnök szót ejt-e az őszödi beszéd által kavart erkölcsi vihar­ról, és szavaiból kitűnik-e - Ester­házy Pétert idézem -, ’hogy átlátja pontosan a tetteit­, kimondja-e, hogy átgondolta és sajnálja a tör­ténteket. Ha ezután kapja meg a kért támogatást, akkor megerősí­tése, hogy úgy mondjam, feltételes lesz. Ahhoz kötődik, hogy bizonyos dolgok nem ismétlődhetnek meg.” Mint a Rákosi-korszakban Konrád György az államfőről, Orbán Viktorról és Gyurcsány Ferencről Határozottan bírálja az ál­lamfőt és Orbán Viktort lapunknak nyilatkozva Konrád György író. Sze­rinte Gyurcsány Ferencnek előbb kellett volna szólnia az ország állapotáról. Pogonyi Lajos­ ­ Ön „butaságnak” nevezte az államfő vasárnap este a tünte­tésekről kifejtett álláspontját, és ezzel összefüggésben Só­lyom László személyes hibájá­ról beszélt az MTV-ben. Ké­rem, árnyalja a „butaság” kife­jezést.­­ Részint azt várom el az elnök úrtól, hogy egyensúlyt tartson. Vagyis a hibákat az egyik és a másik oldalon is egyaránt említse. Részint el­lentétet foglal magában az az állítás, hogy a parlamentnek áll jogában a kérdést megol­dani, és Gyurcsány Ferencnek távoznia kell, a programja vi­szont maradjon. Márpedig programok és programalko­tók általában összekapcsolód­nak, s nemcsak személyük­ben, hanem munkatársaik ré­vén is. Ha egy programalko­tót eltávolítanak a program mögül - méghozzá épp a program miatt ellene intézett támadások következtében -, akkor maga a program bukik el. Az elnök úrnak módjában állt volna hamar rájönni erre. Úgy találom, hogy utóbbi kor­rekciós javaslatai megpróbál­ják ezt a hibát csökkenteni. Vagyis azt a kijelentését, hogy „az országszerte kialakuló bé­kés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították”.­­ Korrekciós javaslaton azt a szerdai levelet érti, amit a frakcióvezetőknek írt, s amely szerint „Elvárható (...), hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket - mint a napiren­den lévő bizalmi kérdést - az Konrád György­Fotó: Kovács Bence \

Next