Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-07 / 236. szám
A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Országos lenne a roma rádió Működünk, ez a lényeg - nyilatkozta lapunknak Fátyol Tivadar, az ötödik születésnapját vasárnap ünneplő Rádió C igazgatója. Az első roma rádió fél évtizedes történetének ismeretében ez tényleg nem kis dolog. Haszán Zoltán Az első roma rádió 2001. október 8-án szólalt meg a fővárosban és környékén fogható FM 88,8-as frekvencián. Már az is per tárgya volt, hogy jogosan jutottak-e a sugárzási lehetőséghez. Az ugyanezért a frekvenciáért induló, amúgy liberális Tilos Rádió pert indított ugyanis a pályázatot elbíráló médiahatóság ellen, mert számításaik szerint tisztességes pontozás esetén nekik kellett volna megkapniuk a 88,8-at, nem a Rádió C-nek. Amelyet amúgy tisztelnek. A pert a Tilos elveszítette - később kaptak frekvenciát -, a Rádió C folytathatta, azonban alig két évvel indulása után, 2003 tavaszán több hónapra felfüggesztette műsorát. A roma rádió ugyanis ennyi idő alatt ötvenmilliós adósságot halmozott fel. A legnagyobb probléma a hirdetők távolmaradása volt, a visszautasítás oka többnyire az volt, hogy „a romák többsége nem fizetőképes fogyasztóréteg”. Végül sikerült újjáéleszteni a rádiót. Azzal például, hogy a Külügyminisztérium árverésre bocsátotta azt a tollat, amellyel Kovács László aláírta az EU-csatlakozásról szóló szerződést Athénban, a bevételt pedig a Rádió C-nek utalták át. A külügyi, a munkaügyi és az ifjúsági tárca műsorok támogatására adott pénzt, utalt a fővárosi önkormányzat Pro Kultúra Urbis Alapítványa, a roma kulturális alap és a józsefvárosi önkormányzat is, valamint a médiahatóság pályázatain is nyert a Rádió C technikai fejlesztésre, rezsiköltségekre, műsorok támogatására. A legfontosabb támogatás ugyanakkor kiszámíthatósága miatt a Magyar Rádiótól érkezett, a közszolgálati intézmény egy hosszú távú szerződés alapján havi 6,7 millióért rendelt műsort a Rádió C-től. A támogatók - vélhetően nem teljes - listáját zárja egy elsőre talán meglepőnek tűnő segítség is: a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága 2005 végén jelképes, egyforintos összegre szállította le a rádió Teleki téri épületének bérleti díját. A kezdeményező Zsinka László, a MIÉP-Jobbik frakció tagja volt, mert indoklása szerint a „Rádió C fontos”, és a fővárosban sokan laknak olyanok, akiknek szól ez a rádió. (Egy 2002-es felmérés szerint a fővárosban és környékén élő kétszázezer roma hatvan százaléka állandó hallgatója a Rádió C-nek.) Fátyol Tivadar, a rádió igazgatója nem tudta megmondani, hogy pontosan mekkora a Rádió C éves költségvetése, az ugyanis a támogatások és a pályázatok miatt kiszámíthatatlan. Panaszkodni ugyanakkor nem akar, és szakítana azzal is, hogy látványos akciókkal próbálják időről időre életben tartani a rádiót. Ehelyett befektetőt keresnek a műsorszolgáltatáshoz. Céljuk pedig az, hogy a fővárosi vételkörzetet országossá bővítsék. Addig is műsoruk az interneten is hallgatható. Országos roma rádiót már az Országos Cigány Önkormányzat is szeretett volna indítani. Két évvel ezelőtt tárgyaltak erről a médiahatósággal, a megüresedett országos középhullámú frekvenciára azonban végül csak a katolikus egyház pályázott. Fátyol Tivadar szerint ugyanakkor a digitális rádiózás beindítása új helyzetet teremt, hiszen néhány éven belül megsokszorozódik az országos frekvenciák száma. „Ezek egyikén helyet kell biztosítani egy roma rádiónak is” - vélte Fátyol Tivadar. ötödik születésnapját ünnepli vasárnap a Rádió C Fotó: Szabó Bernadett Show-man, énekes és műsorvezető Egy főműsoridőben látható roma műsorvezető öt hét alatt csodákat művelhetne - vélekedett Réz András a közelmúltban. Egyelőre csak a Duna TV Híradójában látható roma műsorvezető, de kísérletek vannak. Igaz, előítéletek is. Czene Gábor-Haszán Zoltán Nincs ez még kitalálva - mondja Daróczi János, az MTV Roma Magazinjának szerkesztője arról, milyen módon lehetne egyre több cigány munkatársat alkalmazni a nagy televízióknál. Biztató jelek azért vannak, annyi mindenképpen, mint a magyar fociban. Az MTV az idén tavasszal egyéves médiaprogramot indított öt roma fiatal számára azzal a céllal, hogy „egyedi látásmódjukkal segítsék a hiteles romakép kialakítását”. Mindehhez kormányzati és alapítványi támogatás is társult, így a sikeres pályázók havi 100 ezer forintos ösztöndíjat kapnak. Még csak félidőben vagyunk, de annyi már most elmondható, hogy az öt fiatal roma magas szakmai színvonalon teljesít, és az átlagosnál nagyobb érzékenységgel bír - értékel Daróczi. A Híradótól a Kultúrházig sokféle műsornál segédkeznek, s jelentkeznek önálló anyagokkal. Sőt: a Roma Magazin október 23-i adását teljes egészében ők készítik. Daróczi János becslése szerint az MTV-nél, a Duna TV- nél és a két legnagyobb kereskedelmi csatornánál legfeljebb egy-két tucatra tehető a romák száma. Hosszú távú, jól kidolgozott stratégia nélkül ez aligha lesz nagyságrendekkel nagyobb. Megoldást kell találni arra - hangsúlyozza -, hogy a romák létszámuknak megfelelő arányban vegyenek részt a társadalom egészének életében, így a médiában is. Az RTL Klub és a Hégető Honorka Alapítvány tavaly roma műsorvezetői pályázatot hirdetett. Az ötszáz jelentkező közül kettőt választottak ki. Az egy év letelt, képernyőre azonban nem került sem Adler Aliz, sem Orsós Lajos. Az RTL Klub hírigazgatója, Kotroczó Róbert elmondta: egy gyakornokhoz képest annyiban kivételeznek az ösztöndíjasokkal, hogy minden területen lehetőséget kapnak kipróbálni magukat. Ha alkalmasnak bizonyulnak a képernyős szereplésre, akkor láthatják majd őket a nézők. Azt nem szeretnék, hogy felkészületlenül kerüljenek képernyőre. Orsós Lajos jelenleg gyártási asszisztensként dolgozik, Adler Aliz pedig a vizsgái miatt halasztott, a második diplomáját szerzi a szegedi jogi egyetemen. A Magyar Televízióban 2003-ban mutatták be az első roma származású műsorvezetőt. Vidák Melinda az Agrárhíradóban kapott lehetőséget. (A műsorvezető az idén azért távozott az MTV-től, mert nem vették fel belső állományba. Jelenleg a TV 2 Aktív című műsorában dolgozik. A kereskedelmi tévék sztorihíradóiban több roma riporter is dolgozik. Többségük a Független Médiaközpont újságíró-gyakornoki képzését végezte el. A Magyar Televízióban vezette korábban a Múzsa című műsort Mohácsi Viktória, az SZDSZ EP-képviselője. Roma fiatalok dolgoznak a Provokátor című műsorban, korábban pedig a 12+ című ifjúsági híradóban, ez viszont a közelmúltban megszűnt. A nagy áttörés a Duna TV nevéhez fűződik, ahol Horváth Kálmán kapott lehetőséget hírműsor vezetésére. Előtte nyolc évig bemondó volt, kulturális ajánlókat készített. A kétszeres Kazinczy-díjas és Ki mit tud?-közönségdíjas Horváth időközben felvette a Káli előnevet, ezzel is utalva származására. Szakértők szerint a romák megítélését az javítaná a legjobban, ha nem csak cigány szerepekben jelennének meg a médiában. Győzike szereplése miatt kap hideget-meleget, a Megasztár győztese, Caramel pedig könnyen kerülhet be abba a skatulyába, hogy a romák a zenéléshez legalább értenek. Győzike, a vitatott Fotók: Kovács Bence Caramel, az énekes Káli Horváth Kálmán, a műsorvezető Fotó: Sopronyi Gyula NÉPSZABADSÁG • 2006. OKTÓBER 7., SZOMBAT • 19 Extra Média Klikkrekord a weben Ha a gazdaság egészének nem is, az internetes híroldalaknak biztosan jól jött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök májusi beszédének kiszivárgása, s az ezt kísérő helyzet, az utcai zavargások. Varga Veronika Az elmúlt hetek belpolitikai eseményeinek hatására jelentősen felértékelődtek a közéleti hírek. A kereskedelmi tévék - szokásukkal ellentétben - nagyrészt pártpolitikai hírekkel foglalkoznak, a hírműsoraikat pedig meghosszabbították. Sőt, az RTL Klub már a Barátok közt után is jelentkezik Híradóval. Az érdeklődésre jellemző, hogy az önkormányzati választások közvetítését is annyian nézték a tévékben, mint a tavaszi parlamentit. (Bár a Cobra 11 még így is több nézőt vonzott, mint Sólyom László ezzel párhuzamosan közvetített beszéde.) A gyors tájékoztatás iránti igényeket a jelek szerint egyre inkább az online tartalmak elégítik ki, s ez több vezető portál esetében óriási látogatottságnövekedést eredményezett - fogalmaz Rónai Balázs, a Napi Online ügyvezető igazgatója. A kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárgása utáni hétfőn, szeptember 18-án a hazai online híroldalak többsége új látogatottsági rekordot könyvelhetett el: a Medián WebAudit által mért oldalakat összesen 2,2 millió látogató kereste fel. A következő nap a Magyar Televízió székházát ért támadásról szóló tudósításokkal ismét rekordokat hozott a Medián WebAudit ekkor 2,333 milliós látogatottságot mutatott, s összesen 168 millió oldalt nyitottak meg. A kimagasló érdeklődés az egész hétre jellemző maradt, és nem csak a hazai látogatók körében. Az mno.hu vezeti a listát az előző heti adatokhoz képest 638 százalékos növekedéssel, második a Magyar Nemzet Online volt, 258 százalékos növekedéssel, de még a mezőny végén lévő radiocafe oldala is ötszázalékos növekedést regisztrált. Szabó Ákos, az Index kereskedelmi és marketingigazgatója elmondta: hasonló esetekben az új látogatók fele marad meg tartósan, de most a további belpolitikai viszályok is tartóssá tehetik az olvasottság növekedését. • A közéleti napilapok példányszámán is érződik a felfokozott érdeklődés a belpolitika iránt. Az első fél évben a tavaszi parlamenti választások növelték az eladott példányszámokat. Az elmúlt hetekről auditált példányszámok még nincsenek. A Népszabadság terjesztés adatai ugyanakkor jelzik a nagyobb érdeklődést. Az őszödi beszéd kiszivárgásának másnapján a standokon értékesített példányszám 41879, egyharmadával magasabb, mint az előző hétfői. Ez a héten tovább emelekedett 45-46 ezerre, pénteken 58 ezerre. Az önkormányzati választások másnapján, hétfőn pedig több mint ötven százalékkal haladta meg az eladóhelyeken értékesített Népszabadság példányszáma a két héttel korábbit. Teljes látogatottság, 2006.09.18-22. Forrás: Medián WebAudit Hétköznapi átlagos látogatószám 1 hetes növekedés (százalék) Index.hu 449393 39 Origó Aktuális 462684 50 HVG Online 82334 46 Napi Online 72116 152 Népszabadság Online 68206 100 Portfolio 51432 36 Privatbankar 17118 68* Szülés élő adásban Minden idők legfiatalabb valóságshow-szereplői mutatkoznak be vasárnap Nagy-Britanniában, ahol az egyik csatorna élőben készül közvetíteni egy szülést. Pál Zsombor Az érdeklődés és az ellenszenv egyszerre növekszik Nagy-Britanniában vasárnap estéhez közeledve, amikor a Channel 5 nevű tévéadó Élőben a szülőszobából (Birth Night Live) című programja egyenes adásban közvetít majd egy szülést. A tévéstáb 18, aznap estére kiírt terhes anyával állapodott meg arról, hogy ha a műsor időtartama alatt megindulna a szülés, közvetíthetik azt. A fájdalomcsillapítás nélküli, természetes szülések mellett közvetítenek egy császármetszést is, a műsor más részeiben pedig igyekeznek átfogó képet adni a terhességről és a szülésről, a közelmúltban kismamává avanzsált hírességeket is megszólaltatva. Utóbbival szemben senkinek sincs semmi kifogása, az élő szülés tervét azonban heves támadások érték: nőjogi szervezetek és orvosok arra figyelmeztettek, a tévéstáb jelenléte kevésbé biztonságossá teszi a szülést, és veszélyesen tovább emeli az ilyenkor egyébként is magas stressz-szintet. Eközben a kórház, amely a körzeti egészségbiztosító anyagi helyzete miatt egyébként elbocsátásokra kényszerülne, üzleti titokra hivatkozva nem kívánja nyilvánosságra hozni, mennyi pénzt kap a műsorért. Alex Sutherland, a csatorna egyik műsorfelelőse szerint „az adás a születés és a hozzá kapcsolódó drámák, csodák és örömök dicsőítése lesz”. Az Observernek név nélkül nyilatkozó kórházi alkalmazottak viszont vitatják ezt: „Ha valóban a születés csodáját akarják megmutatni, miért nem teszik felvételről, amikor már biztosak lehetnek abban, hogy minden jól ment, és az anya és gyermeke is jól van.” Az orvosi témájú valóságshow-knak egyébként ijesztően komoly múltja van a szigetországban. Az Élőben a szülőszobábólt gyártó cég, a Big Brothert kitaláló Endemol brit leányvállalata sugárzott már plasztikai műtéteket élőben, de zsírleszívásból és boncolásból is készült már műsor. Az ezek kapcsán kibontakozott vita arról, meddig mehet el egy műsor a nézettség kedvéért, most ismét feléledt. A britek egy része közben abban bízik, a mostani kísérlet magától elbukik: egyikük például azt írja blogjában, a saját szülésére készülve látott már felvételeket szülésről, és az - pláne a császármetszés - egyáltalán nem olyasmi, ami vasárnap estére illő könnyed szórakozás volna. »