Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-07 / 236. szám

A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Országos lenne a roma rádió Működünk, ez a lényeg - nyilatkozta lapunknak Fá­tyol Tivadar, az ötödik születésnapját vasárnap ünneplő Rádió C igazgató­ja. Az első roma rádió fél évtizedes történetének is­meretében ez tényleg nem kis dolog. Haszán Zoltán Az első roma rádió 2001. októ­ber 8-án szólalt meg a főváros­ban és környékén fogható FM 88,8-as frekvencián. Már az is per tárgya volt, hogy jogosan jutottak-e a sugárzási lehető­séghez. Az ugyanezért a frek­venciáért induló, amúgy libe­rális Tilos Rádió pert indított ugyanis a pályázatot elbíráló médiahatóság ellen, mert szá­mításaik szerint tisztességes pontozás esetén nekik kellett volna megkapniuk a 88,8-at, nem a Rádió C-nek. Amelyet amúgy tisztelnek. A pert a Ti­los elveszítette - később kap­tak frekvenciát -, a Rádió C folytathatta, azonban alig két évvel indulása után, 2003 tava­szán több hónapra felfüggesz­tette műsorát. A roma rádió ugyanis ennyi idő alatt ötven­­milliós adósságot halmozott fel. A legnagyobb probléma a hirdetők távolmaradása volt, a visszautasítás oka többnyire az volt, hogy „a romák­ többsége nem fizetőképes fogyasztóré­teg”. Végül sikerült újjáéleszteni a rádiót. Azzal például, hogy a Külügyminisztérium árverésre bocsátotta azt a tollat, amellyel Kovács László aláírta az EU-csatlakozásról szóló szerző­dést Athénban, a bevételt pe­dig a Rádió C-nek utalták át. A külügyi, a munkaügyi és az if­júsági tárca műsorok támoga­tására adott pénzt, utalt a fővá­rosi önkormányzat Pro Kultúra Urbis Alapítványa, a roma kul­turális alap és a józsefvárosi önkormányzat is, valamint a médiahatóság pályázatain is nyert a Rádió C technikai fej­lesztésre, rezsiköltségekre, műsorok támogatására. A leg­fontosabb támogatás ugyanak­kor kiszámíthatósága miatt a Magyar Rádiótól érkezett, a közszolgálati intézmény egy hosszú távú szerződés alapján havi 6,7 millióért rendelt mű­sort a Rádió C-től. A támoga­tók - vélhetően nem teljes - listáját zárja egy elsőre talán meglepőnek tűnő segítség is: a Fővárosi Közgyűlés tulajdono­si bizottsága 2005 végén jelké­pes, egyforintos összegre szál­lította le a rádió Teleki téri épületének bérleti díját. A kez­deményező Zsinka László, a MIÉP-Jobbik frakció tagja volt, mert indoklása szerint a „Rádió C fontos”, és a főváros­ban sokan laknak olyanok, akiknek szól ez a rádió. (Egy 2002-es felmérés szerint a fő­városban és környékén élő kétszázezer roma hatvan szá­zaléka állandó hallgatója a Rá­dió C-nek.) Fátyol Tivadar, a rádió igaz­gatója nem tudta megmondani, hogy pontosan mekkora a Rá­dió C éves költségvetése, az ugyanis a támogatások és a pá­lyázatok miatt kiszámíthatat­lan. Panaszkodni ugyanakkor nem akar, és szakítana azzal is, hogy látványos akciókkal pró­bálják időről időre életben tar­tani a rádiót. Ehelyett befekte­tőt keresnek a műsorszolgálta­táshoz. Céljuk pedig az, hogy a fővárosi vételkörzetet orszá­gossá bővítsék. Addig is műso­ruk az interneten is hallgatha­tó. Országos roma rádiót már az Országos Cigány Önkor­mányzat is szeretett volna in­dítani. Két évvel ezelőtt tár­gyaltak erről a médiahatóság­gal, a megüresedett országos középhullámú frekvenciára azonban végül csak a katoli­kus egyház pályázott. Fátyol Tivadar szerint ugyanakkor a digitális rádiózás beindítása új helyzetet teremt, hiszen néhány éven belül megsok­szorozódik az országos frek­venciák száma. „Ezek egyikén helyet kell biztosítani egy ro­ma rádiónak is” - vélte Fátyol Tivadar. ötödik születésnapját ünnepli vasárnap a Rádió C Fotó: Szabó Bernadett Show-man, énekes és műsorvezető Egy főműsoridőben látha­tó roma műsorvezető öt hét alatt csodákat művel­hetne - vélekedett Réz András a közelmúltban. Egyelőre csak a Duna TV Híradójában látható roma műsorvezető, de kísérletek vannak. Igaz, előítéletek is. Czene Gábor-Haszán Zoltán Nincs ez még kitalálva - mondja Daróczi János, az MTV Roma Magazinjának szerkesztője arról, milyen mó­don lehetne egyre több cigány munkatársat alkalmazni a nagy televízióknál. Biztató jelek azért vannak, annyi mindenképpen, mint a magyar fociban. Az MTV az idén tavasszal egyéves média­­programot indított öt roma fi­atal számára azzal a céllal, hogy „egyedi látásmódjukkal segítsék a hiteles romakép ki­alakítását”. Mindehhez kor­mányzati és alapítványi támo­gatás is társult, így a sikeres pályázók havi 100 ezer forintos ösztöndíjat kapnak. Még csak félidőben va­gyunk, de annyi már most el­mondható, hogy az öt fiatal ro­ma magas szakmai színvona­lon teljesít, és az átlagosnál na­gyobb érzékenységgel bír - ér­tékel Daróczi. A Híradótól a Kultúrházig sokféle műsornál segédkeznek, s jelentkeznek önálló anyagokkal. Sőt: a Roma Magazin október 23-i adását teljes egészében ők készítik. Daróczi János becslése sze­rint az MTV-nél, a Duna TV- nél és a két legnagyobb keres­kedelmi csatornánál legfeljebb egy-két tucatra tehető a romák száma. Hosszú távú, jól kidol­gozott stratégia nélkül ez alig­ha lesz nagyságrendekkel na­gyobb. Megoldást kell találni arra - hangsúlyozza -, hogy a romák létszámuknak megfele­lő arányban vegyenek részt a társadalom egészének életé­ben, így a médiában is. Az RTL Klub és a Hégető Honorka Alapítvány tavaly ro­ma műsorvezetői pályázatot hirdetett. Az ötszáz jelentkező közül kettőt választottak ki. Az egy év letelt, képernyőre azon­ban nem került sem Adler Aliz, sem Orsós Lajos. Az RTL Klub hírigazgatója, Kotroczó Róbert elmondta: egy gyakornokhoz képest annyiban kivételeznek az ösztöndíjasokkal, hogy min­den területen lehetőséget kap­nak kipróbálni magukat. Ha al­kalmasnak bizonyulnak a kép­ernyős szereplésre, akkor lát­hatják majd őket a nézők. Azt nem szeretnék, hogy felkészü­letlenül kerüljenek képernyő­re. Orsós Lajos jelenleg gyártá­si asszisztensként dolgozik, Adler Aliz pedig a vizsgái mi­att halasztott, a második diplo­máját szerzi a szegedi jogi egyetemen. A Magyar Televízióban 2003-ban mutatták be az első roma származású műsorveze­tőt. Vidák Melinda az Agrár­híradóban kapott lehetőséget. (A műsorvezető az idén azért távozott az MTV-től, mert nem vették fel belső állomány­ba. Jelenleg a TV 2 Aktív című műsorában dolgozik. A keres­kedelmi tévék sztorihíradói­ban több roma riporter is dol­gozik. Többségük a Független Médiaközpont újságíró-gya­kornoki képzését végezte el.­ A Magyar Televízióban vezet­te korábban a Múzsa című mű­sort Mohácsi Viktória, az SZDSZ EP-képviselője. Roma fiatalok dolgoznak a Provoká­tor című műsorban, korábban pedig a 12+ című ifjúsági hír­adóban, ez viszont a közel­múltban megszűnt. A nagy áttörés a Duna TV nevéhez fűződik, ahol Horváth Kálmán kapott lehetőséget hírműsor vezetésére. Előtte nyolc évig bemondó volt, kul­turális ajánlókat készített. A kétszeres Kazinczy-díjas és Ki mit tud?-közönségdíjas Hor­váth időközben felvette a Káli előnevet, ezzel is utalva szár­mazására. Szakértők szerint a romák megítélését az javítaná a leg­jobban, ha nem csak cigány szerepekben jelennének meg a médiában. Győzike szereplése miatt kap hideget-meleget, a Megasztár győztese, Caramel pedig könnyen kerülhet be abba a skatulyába, hogy a romák a zenéléshez legalább értenek. Győzike, a vitatott Fotók: Kovács Bence Caramel, az énekes Káli Horváth Kálmán, a műsor­vezető Fotó: Sopronyi Gyula NÉPSZABADSÁG • 2006. OKTÓBER 7., SZOMBAT • 19 Extra­ Média Klikkrekord a weben Ha a gazdaság egészének nem is, az internetes hírol­dalaknak biztosan jól jött Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök májusi beszédé­nek kiszivárgása, s az ezt kísérő helyzet, az utcai za­vargások. Varga Veronika Az elmúlt hetek belpolitikai eseményeinek hatására jelen­tősen felértékelődtek a közéle­ti hírek. A kereskedelmi tévék - szokásukkal ellentétben - nagyrészt pártpolitikai hírek­kel foglalkoznak, a hírműsorai­kat pedig meghosszabbították. Sőt, az RTL Klub már a Barátok közt után is jelentkezik Hír­adóval. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy az önkormányzati választások közvetítését is annyian nézték a tévékben, mint a tavaszi parlamentit. (Bár a Cobra 11 még így is több nézőt vonzott, mint Sólyom László ezzel párhuzamosan közvetített beszéde.) A gyors tájékoztatás iránti igényeket a jelek szerint egyre inkább az online tartalmak elé­gítik ki, s ez több vezető portál esetében óriási látogatottság­növekedést eredményezett - fogalmaz Rónai Balázs, a Napi Online ügyvezető igazgatója. A kormányfő balatonőszödi be­szédének kiszivárgása utáni hétfőn, szeptember 18-án a ha­zai online híroldalak többsége új látogatottsági rekordot könyvelhetett el: a Medián WebAudit által mért oldalakat összesen 2,2 millió látogató ke­reste fel. A következő nap a Magyar Televízió székházát ért támadásról szóló tudósítások­kal ismét rekordokat hozott­­ a Medián WebAudit ekkor 2,333 milliós látogatottságot muta­tott, s összesen 168 millió ol­dalt nyitottak meg. A kimagas­ló érdeklődés az egész hétre jellemző maradt, és nem csak a hazai látogatók körében. Az mno.hu vezeti a listát az előző heti adatokhoz képest 638 szá­zalékos növekedéssel, második a Magyar Nemzet Online volt, 258 százalékos növekedéssel, de még a mezőny végén lévő radiocafe oldala is ötszázalékos növekedést regisztrált. Szabó Ákos, az Index keres­kedelmi és marketingigazgató­ja elmondta: hasonló esetek­ben az új látogatók fele marad meg tartósan, de most a továb­bi belpolitikai viszályok is tar­tóssá tehetik az olvasottság növekedését. • A közéleti napilapok példányszá­mán is érződik a felfokozott érdek­lődés a belpolitika iránt. Az első fél évben a tavaszi parlamenti válasz­tások növelték az eladott példány­számokat. Az elmúlt hetekről auditált példányszámok még nin­csenek. A Népszabadság terjesztés­ adatai ugyanakkor jelzik a nagyobb érdeklődést. Az őszödi beszéd kiszi­várgásának másnapján a stando­kon értékesített példányszám 41879, egyharmadával magasabb, mint az előző hétfői. Ez a héten to­vább emelekedett 45-46 ezerre, pénteken 58 ezerre. Az önkormány­zati választások másnapján, hétfőn pedig több mint ötven százalékkal haladta meg az eladóhelyeken ér­tékesített Népszabadság példány­száma a két héttel korábbit. Teljes látogatottság, 2006.09.18-22. Forrás: Medián WebAudit Hétköznapi átlagos látogatószám 1 hetes növekedés (százalék) Index.hu 449393 39 Origó Aktuális 462684 50 HVG Online 82334 46 Napi Online 72116 152 Népszabadság Online 68206 100 Portfolio 51432 36 Privatbankar 17118 68* Szülés élő adásban Minden idők legfiatalabb valóságshow-szereplői mu­tatkoznak be vasárnap Nagy-Britanniában, ahol az egyik csatorna élőben ké­szül közvetíteni egy szülést. Pál Zsombor Az érdeklődés és az ellenszenv egyszerre növekszik Nagy-Bri­tanniában vasárnap estéhez közeledve, amikor a Channel 5 nevű tévéadó Élőben a szülő­szobából (Birth Night Live) cí­mű programja egyenes adás­ban közvetít majd egy szülést. A tévéstáb 18, aznap estére ki­írt terhes anyával állapodott meg arról, hogy ha a műsor időtartama alatt megindulna a szülés, közvetíthetik azt. A fájdalomcsillapítás nélkü­li, természetes szülések mel­lett közvetítenek egy császár­­metszést is, a műsor más ré­szeiben pedig igyekeznek átfo­gó képet adni a terhességről és a szülésről, a közelmúltban kismamává avanzsált híressé­geket is megszólaltatva. Utób­bival szemben senkinek sincs semmi kifogása, az élő szülés tervét azonban heves támadá­sok érték: nőjogi szervezetek és orvosok arra figyelmeztet­tek, a tévéstáb jelenléte kevés­bé biztonságossá teszi a szü­lést, és veszélyesen tovább emeli az ilyenkor egyébként is magas stressz-szintet. Eközben a kórház, amely a körzeti egészségbiztosító anyagi hely­zete miatt egyébként elbocsá­tásokra kényszerülne, üzleti ti­tokra hivatkozva nem kívánja nyilvánosságra hozni, mennyi pénzt kap a műsorért. Alex Sutherland, a csatorna egyik műsorfelelőse szerint „az adás a születés és a hozzá kapcsolódó drámák, csodák és örömök dicsőítése lesz”. Az Observernek név nélkül nyilat­kozó kórházi alkalmazottak vi­szont vitatják ezt: „Ha valóban a születés csodáját akarják megmutatni, miért nem teszik felvételről, amikor már bizto­sak lehetnek abban, hogy min­den jól ment, és az anya és gyermeke is jól van.” Az orvosi témájú valóság­­show-knak egyébként ijesztő­en komoly múltja van a sziget­­országban. Az Élőben a szülő­­szobábólt gyártó cég, a Big Brothert kitaláló Endemol brit leányvállalata sugárzott már plasztikai műtéteket élőben, de zsírleszívásból és boncolás­ból is készült már műsor. Az ezek kapcsán kibontakozott vi­ta arról, meddig mehet el egy műsor a nézettség kedvéért, most ismét feléledt. A britek egy része közben abban bízik, a mostani kísérlet magától el­bukik: egyikük például azt írja blogjában, a saját szülésére ké­szülve látott már felvételeket szülésről, és az - pláne a csá­szármetszés - egyáltalán nem olyasmi, ami vasárnap estére illő könnyed szórakozás volna. »

Next