Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-13 / 241. szám
2 • 2006. OKTÓBER 13., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Munkatársainktól Az SZDSZ egyeztetést javasol azokban a kérdésekben, ahol korábban „a Fidesz ellenkezése miatt” nem sikerült a reformokat elindítani - közölte a liberális párt tegnap az MTI-vel. Közleményükben úgy fogalmaznak: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Varga Mihály, a Fidesz alelnöke nyilatkozataikban új álláspontot, a reformok szükségességét elfogadó konzervatív politikát hirdettek meg. Ágh Péter, a Fidesz képviselője minderre úgy reagált: „ismét tévedésben van a budapesti középpárttá silányodott SZDSZ, ugyanis a Fidesz továbbra is adócsökkentésben látja a kiutat”. Az mindenesetre tény, hogy a Fidesz elnöke a szerinte is szükséges reformok végrehajtásához egy reformalapot hozna létre. Az viszont eddig homályban volt, hogy ezt miből töltené föl. Matolcsy Görgy, Orbán egykori gazdasági minisztere most a Heti Válasznak azt nyilatkozta: „A meglévő források átcsoportosításán túl például az uniós pénzek tíz százalékával. Míg ugyanis a Brüsszeltől érkező támogatások 90 százalékát nem lehet az ellátórendszerekre fordítani, a fennmaradó rész is százmilliárd forintos, hasznosítható tétel. Szó lehet a privatizációs bevételekMatolcsi György: Az uniós pénzek tíz százalékát a reM ár* formalap feltöltésére lehetne fordítani. ről, a bányajáradék, a jövedéki adó, a tranzitforgalom adójának és az árfolyamnyereség-adó egy részéről, de számítunk a gazdaság szereplőinek hozzájárulására is.” A Matolcsy György által vázolt elképzelések több ponton is aggályosnak tűnnek. Kezdve a legegyszerűbbel: a privatizációs bevételeket - az uniós elszámolási rend szerint - csak az államadósság csökkentésére lehet felhasználni, vagyis a reformok során adódó folyó kiadásokra nem. A bányajáradékból ma - szintén jogszabályi előírás alapján - a gázkompenzációs alapot finanszírozza a kormány, így ha ezt az éves szinten 70-80 milliárdos tételt beemelnék egy elkülönített pénzügyi alapba, akkor vagy más fő forrást kellene találni a gázártámogatásra, vagy azt be kellene emelni a reformalapból finanszírozandó feladatok közé. Annak, hogy egyes adónemekből származó bevételeket egy ilyen alapba átirányítsanak, vélhetőleg nincs különösebb akadálya - a jövedéki adó például önmagában véve 670-680 milliárd forintot jelentene az 500-1000 milliárdos alapban, vagyis úgy tűnik, a reformalap meghatározó részét a költségvetés, vagyis az adófizetők adnák össze. Más kérdés: hogyan lesz többletbevétel abból, ha már meglévő bevételeket irányítanak át máshová. A Fidesz vezető gazdaságpolitikusa kitért az uniós támogatásokra is, pontosabban ezek tíz százalékára, ami Matolcsy szerint jövőre százmilliárdos tétel lehet. Hogy ezt az összeget egy elkülönített alapban lehessen kezelni, ahhoz viszont vélhetően jelentősen bele kellene nyúlni az Új Magyarország fejlesztési tervhez (NFT2) kapcsolódó intézményrendszerbe, ami már csak az időszűke és a szigorú uniós előírások miatt is aligha volna kivitelezhető. §T „Föltöltötte” a reformalapot Matolcsy Elhagyja az MSZP a Köztársaság teret Tavaszig Hiller István marad a szocialisták elnöke - Irodát bérelnek a pártvezetés részére Az MSZP jövő hét végi kongresszusán nem kerül szóba a miniszterelnöki és pártelnöki tiszt egyesítése. A tervek szerint a párt szakít a Köztársaság térrel, az év végéig leteszik egy új központ alapkövét. Nagy B. György Ha minden a tervek szerint alakul, a szocialisták október 21-i kongresszusán nem kerül szóba Gyurcsány Ferenc pártelnöksége. Kérdés persze, hogy a küldöttek igazodnak-e a „hivatalos vonalhoz”. A miniszterelnök, illetve a kormány tevékenysége mindenképpen szóba kerül majd. Sokak szerint a sikeres bizalmi szavazás, illetve az, hogy a Gyurcsány-programnak jelenleg nincs alternatívája, nem mentesíti a miniszterelnököt a kompromisszumos kormányzás - azaz az ágazati, érdekvédelmi, politikai egyeztetés - kötelezettsége alól. A „nagyok” - többek között Lendvai Ildikó frakcióvezető, a szociális és munkaügyi tárcát vezető Kiss Péter, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, a párt elnökhelyettese - lojálisak a kormányfőhöz, de egységesek abban is, hogy jóval „szélesebb bázisú” kormányzásra lenne szükség. A miniszterelnök egyelőre nem ambicionálja a párt markáns átformálását. A kongresszusi küldöttek egy viszonylag rövid jegyzetből készülhetnek a kongresszusra. A Gyurcsány Ferenc és Hiller István pártelnök szignálta írás „vázlatpontokat” tartalmaz. A javaslatok a pártba való belépés rendszerét, az alapszervezet-alapítás rendjét módosítanák, centralizálnák a párt országos szervezeteit és vezetését, s ezzel egyidejűleg bővítenék a megyei elnökök hatáskörét. (A megyékben a szervezetek jelentős autonómiával rendelkező területi szövetségként működnek, így megesik, hogy a megyei elnök - például személyi kérdésekben - képtelen keresztülverni a pártközpont akaratát - erre volt példa legutóbb Nagykanizsán.) Az MSZP vezetői látványos változást is terveznek. Úgy tűnik, a párt szép lassan elszakad a Köztársaság tértől. Heteken belül (de legkésőbb december végére) a politikai vezetést egy modern irodaházba költöztetik át, ahol a párt csak bérlő lesz. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az év végére egy, a Köztársaság térhez közeli foghíjtelken lerakja új központjának alapkövét az MSZP. Szintén látványos változás lehetne a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az MSZP már többször meglebegtetett egyesülése (esetleg névegyesítéssel is), ám a jelek szerint ez a mostani kongresszuson nem kerül szóba. Terhes ingatlanFotó: Móricz Simon I V * Mélyponton a koalíció politikusai Az éleződő konfliktusok a Fidesz politikusain kívül valamennyi párt vezetőinek népszerűségét koptatták. Még az MDF-eseket is büntetik a választók - ez derül ki a Mediánnak a HVG megbízásából készült hétvégi felméréséből. Haszán Zoltán A két nagy párt támogatottsága közötti különbségen nem változtattak az elmúlt hetek eseményei, ez ugyanakkor a kormánypárti és az MDF-es politikusokról már nem mondható el. A HVG megbízásából a múlt hét végén készült Medián-felmérés szerint a politikai válságban a szocialisták négy százalékkal növelni tudták a táborukat, vélhetően a korábban a pártban csalódottak egy része állt ismét az MSZP mögé. Ugyanakkor a szocialisták elutasítottsága októberre minden más pártnál nagyobb lett, miként az SZDSZ iránti ellenszenv is most a legerősebb. A Fidesz a teljes népességben 13 százalékponttal, a választani tudó biztos szavazók körében 22 százalékponttal vezet, ez a különbség a Medián szerint már augusztus elején beállt. A politikusi húszas lista első helyén Sólyom László áll. A második helyezett Dávid Ibolya népszerűségét alaposan kikezdték az elmúlt hetek. Nagyobb, kilencszázalékos Szili Katalin vesztesége, aki a 48 százalékos Orbán Viktor mögé, a negyedik helyre szorult. Orbán Kuncze Gábort (-5 százalék) és a legnagyobbat zuhanó Göncz Kinga (13) külügyminisztert is megelőzte. A listán lévő négy fideszes politikus egyike sem veszített népszerűségéből. Sőt Kövér László már Hiller István és Pető Iván mellett van a 29 százalékos polcon. Nagy vesztes Lendvai Ildikó (-7), Lamperth Mónika (-6) és a lista utolsó helyére zuhanó Herényi Károly (-7). Gyurcsány Ferenc népszerűsége tovább csökkent öt százalékkal. A mostani 33 százalékos mutatónál kisebb népszerűséget kormányfő esetében csak Horn Gyulánál mért a Medián még 1995 őszén (31 százalék), illetve Antall Józsefnél 1993 nyarán (27 százalék). Külön kérdés volt, hogy Gyurcsánynak le kell-e mondania: 39 százalék szerint maradjon, 56 százalék a távozása mellett áll. Orbán Viktort most többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra (45:37), de arra, hogy „jelenleg melyikük viselkedése szolgálja jobban az ország stabilitását”, 40:39 arányban Gyurcsány felé billen a mérleg nyelve, a Fidesz tüntetéssorozatát pedig 58 százalék elutasítja. Ami a kis pártokat illeti: az MDF és az SZDSZ támogatottsága a Mediánnál 3-4 százalékos. A választási adatok szerint egyébként Budapesten az SZDSZ erősebb, a fővárosi listán 12,88 százalékot kapott, szemben az MDF 4,56 százalékával, a főpolgármestert a szabad demokraták adják. A megyei jogú városokban is jobban szerepelt az SZDSZ: minden képviselő-testületben helyet kaptak, míg az MDF a 23- ból öt helyen nem tudott tagot juttatni a testületbe. Az SZDSZ-es polgármesterjelöltek ugyanebben az összehasonlításban hétszer annyi szavazatot kaptak, mint az MDF- esek. (Más kérdés, hogy ez nem jelentett polgármesteri széket.) Az SZDSZ jön ki jobban a nem megyei jogú városok polgármestereinek összehasonlításából is (25-11), ugyanakkor az MDF több megyei közgyűlésben van jelen (11-9), képviselői számukat tekintve is vezetnek. Végül az SZDSZ számításai szerint az összesített eredményük jobb, mint az MDF-é. A pártok és társadalmi szervezetek által szerzett összes szavazatból 8,53 százalék az SZDSZ részesedése, míg az MDF-é 3,8 százalék. A népszerűségi lista vezetői százalék változás Sólyom László 59 (+4) Dávid Ibolya 51 (-6) Orbán Viktor 48 (-1) Szili Katalin 47 (-9) Pokorni Zoltán 47 (0) „Ne húzzuk az időt” A szakszervezetek újratárgyalnák a Gyurcsánnyal kötött megállapodást A szakszervezetek és a miniszterelnök között a választások előtt kötött megállapodás újratárgyalását kezdeményezi a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete. Kun J. Erzsébet A választási kampányban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttel kötött megállapodás újratárgyalását javasolta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) fórumán tegnap Sáling József elnök. Az érdekvédő szerint új helyzet van, az egyezségben megfogalmazottakkal ellentétes irányú intézkedésekről döntött a kormány. Sáling kijelentette: a szakszervezetek nem támogathatnak olyan politikát, amely elsősorban a munkavállalók reáljövedelmének csökkentésére irányul, helyzetük általános romlásához vezet. Sáling azt mondta: „Ne húzzuk az időt, kezdjük meg a tárgyalásokat a munkabérről.” Kiss Péter munkaügyi miniszter rögtön jelezte is, hogy október 20-ától indulhat az egyeztetés a bérekről az OÉT bizottságaiban. Hozzátette: a kormány szerint a körülmények változása ellenére sem indokolt a stabilitást biztosító hároméves minimálbér-megállapodás újratárgyalása, erről azonban a szakszervezeteknek és a munkaadóknak kell dűlőre jutniuk. A szaktárca vezetője láthatóan készült arra, hogy a szakszervezetek felvetik a Gyurcsány Ferenccel kötött megállapodás újratárgyalását, mert azt mondta: november első hetét tartja alkalmas időpontnak arra, hogy a kormányfővel együtt áttekintsék és újratárgyalják az egyezséget. Azt azonban elmondta: előzetes összegzésük szerint a kormány képes arra, hogy a cikluson belül a vállalások több mint 80 százalékát teljesítse. T Antifasiszta liga a szélsőjobb erők ellen Különböző színű szerveződések összefogásaként vasárnap Magyar Antifasiszta Liga néven új tömörülés jön létre. A magukat baloldali humanistának tartó főszervezők a formáció megalakítását lapunknak azzal indokolták: az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy Magyarországon megjelent a politikailag szervezett szélsőjobboldal „a maga neonáci és új nyilasforma változataival”. A jelenséget azért tartják veszélyesnek, mert szerintük a parlamenti jobboldal „bizonyos csoportjai instrukciókkal látják el a szélsőjobboldal vezetőit”. A liga egyik szervezője lapunknak elmondta: alapvető céljuk, hogy a szélsőjobboldal mozgását, működését figyelemmel kísérjék, feltárják, s tiltakozásul akciókat szervezzenek. Az akciókkal a társadalmat szeretnék ráébreszteni arra, hogy baj van, mert „újfasizmussal terhes a világ és az ország, s a kiszabadult szellemet vissza kell szorítani a palackba”. Arra a kérdésre, hogy ki áll a szerveződés élére, azt az információt kaptuk, hogy a ligához csatlakozó szervezetek mindegyike delegál képviselőt a vezető testületbe, de elnököt nem választanak. Mindazonáltal világnézettől függetlenül mindenki beléphet az antifasiszta ligába, aki ellenzi a fasizmust. (K. J. E.) K * l