Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-13 / 241. szám

2 • 2006. OKTÓBER 13., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Munkatársainktól Az SZDSZ egyeztetést javasol azokban a kérdésekben, ahol korábban „a Fidesz ellenkezése miatt” nem sikerült a reformo­kat elindítani - közölte a liberá­lis párt tegnap az MTI-vel. Köz­leményükben úgy fogalmaznak: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Varga Mihály, a Fidesz alelnöke nyilatkozataikban új álláspon­tot, a reformok szükségességét elfogadó konzervatív politikát hirdettek meg. Ágh Péter, a Fi­desz képviselője minderre úgy reagált: „ismét tévedésben van a budapesti középpárttá silá­­nyodott SZDSZ, ugyanis a Fi­desz továbbra is adócsökken­tésben látja a kiutat”. Az mindenesetre tény, hogy a Fidesz elnöke a szerinte is szükséges reformok végrehaj­tásához egy reformalapot hoz­na létre. Az viszont eddig ho­mályban volt, hogy ezt miből töltené föl. Matolcsy Görgy, Or­bán egykori gazdasági minisz­tere most a Heti Válasznak azt nyilatkozta: „A meglévő forrá­sok átcsoportosításán túl pél­dául az uniós pénzek tíz száza­lékával. Míg ugyanis a Brüsszel­től érkező támogatások 90 szá­zalékát nem lehet az ellátó­­rendszerekre fordítani, a fenn­maradó rész is százmilliárd fo­rintos, hasznosítható tétel. Szó lehet a privatizációs bevételek­Matolcsi György: Az uniós pénzek tíz szá­zalékát a re­M ár* formalap feltöl­tésére lehetne­­ fordítani. ről, a bányajáradék, a jövedéki adó, a tranzitforgalom adójának és az árfolyamnyereség-adó egy­­ részéről, de számítunk a gazda­ság szereplőinek hozzájárulásá­ra is.” A Matolcsy György által vá­zolt elképzelések több ponton is aggályosnak tűnnek. Kezdve a legegyszerűbbel: a privatizá­ciós bevételeket - az uniós el­számolási rend szerint - csak az államadósság csökkentésére le­het felhasználni, vagyis a refor­mok során adódó folyó kiadá­sokra nem. A bányajáradékból ma - szintén jogszabályi előírás alapján - a gázkompenzációs alapot finanszírozza a kormány, így ha ezt az éves szinten 70-80 milliárdos tételt beemelnék egy elkülönített pénzügyi alapba, akkor vagy más fő forrást kelle­ne találni a gázártámogatásra, vagy azt be kellene emelni a re­formalapból finanszírozandó feladatok közé. Annak, hogy egyes adóne­mekből származó bevételeket egy ilyen alapba átirányítsanak, vélhetőleg nincs különösebb akadálya - a jövedéki adó pél­dául önmagában véve 670-680 milliárd forintot jelentene az 500-1000 milliárdos alapban, vagyis úgy tűnik, a reformalap meghatározó részét a költség­­vetés, vagyis az adófizetők ad­nák össze. Más kérdés: hogyan lesz többletbevétel abból, ha már meglévő bevételeket irá­nyítanak át máshová. A Fidesz vezető gazdaság­­politikusa kitért az uniós tá­mogatásokra is, pontosabban ezek tíz százalékára, ami Matolcsy szerint jövőre száz­­milliárdos tétel lehet. Hogy ezt az összeget egy elkülönített alapban lehessen kezelni, ah­hoz viszont vélhetően jelentő­sen bele kellene nyúlni az Új Magyarország fejlesztési terv­hez (NFT2) kapcsolódó intéz­ményrendszerbe, ami már csak az időszűke és a szigorú uniós előírások miatt is aligha volna kivitelezhető. §T „Föltöltötte” a reformalapot Matolcsy Elhagyja az MSZP a Köztársaság teret Tavaszig Hiller István marad a szocialisták elnöke - Irodát bérelnek a pártvezetés részére Az MSZP jövő hét végi kongresszusán nem kerül szóba a miniszterelnöki és pártelnöki tiszt egyesítése. A tervek szerint a párt sza­kít a Köztársaság térrel, az év végéig leteszik egy új központ alapkövét. Nagy B. György Ha minden a tervek szerint ala­kul, a szocialisták október 21-i kongresszusán nem kerül szóba Gyurcsány Ferenc pártelnöksé­ge. Kérdés persze, hogy a kül­döttek igazodnak-e a „hivatalos vonalhoz”. A miniszterelnök, il­letve a kormány tevékenysége mindenképpen szóba kerül majd. Sokak szerint a sikeres bizalmi szavazás, illetve az, hogy a Gyurcsány-programnak jelenleg nincs alternatívája, nem mentesíti a miniszterelnö­köt a kompromisszumos kor­mányzás - azaz az ágazati, ér­dekvédelmi, politikai egyezte­tés - kötelezettsége alól. A „nagyok” - többek között Lendvai Ildikó frakcióvezető, a szociális és munkaügyi tárcát vezető Kiss Péter, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, a párt el­nökhelyettese - lojálisak a kor­mányfőhöz, de egységesek ab­ban is, hogy jóval „szélesebb bázisú” kormányzásra lenne szükség. A miniszterelnök egyelőre nem ambicionálja a párt mar­káns átformálását. A kongres­­­szusi küldöttek egy viszonylag rövid jegyzetből készülhetnek a kongresszusra. A Gyurcsány Fe­renc és Hiller István pártelnök szignálta írás „vázlatpontokat” tartalmaz. A javaslatok a pártba való belépés rendszerét, az alapszervezet-alapítás rendjét módosítanák, centralizálnák a párt országos szervezeteit és vezetését, s ezzel egyidejűleg bővítenék a megyei elnökök ha­táskörét. (A megyékben a szer­vezetek jelentős autonómiával rendelkező területi szövetség­ként működnek, így megesik, hogy a megyei elnök - például személyi kérdésekben - képte­len keresztülverni a pártköz­pont akaratát - erre volt példa legutóbb Nagykanizsán.) Az MSZP vezetői látványos változást is terveznek. Úgy tű­nik, a párt szép lassan elsza­kad a Köztársaság tértől. He­teken belül (de legkésőbb de­cember végére) a politikai ve­zetést egy modern irodaházba költöztetik át, ahol a párt csak bérlő lesz. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az év vé­gére egy, a Köztársaság térhez közeli foghíjtelken lerakja új központjának alapkövét az MSZP. Szintén látványos változás lehetne a Magyarországi Szoci­áldemokrata Párt és az MSZP már többször meglebegtetett egyesülése (esetleg névegyesí­téssel is), ám a jelek szerint ez a mostani kongresszuson nem kerül szóba. Terhes ingatlan­Fotó: Móricz Simon I V * M­élyponton a koalíció politikusai Az éleződő konfliktusok a Fidesz politikusain kívül valamennyi párt vezetői­nek népszerűségét koptat­ták. Még az MDF-eseket is büntetik a választók - ez derül ki a Mediánnak a HVG megbízásából készült hétvégi felméréséből. Haszán Zoltán A két nagy párt támogatottsága közötti különbségen nem vál­toztattak az elmúlt hetek ese­ményei, ez ugyanakkor a kor­mánypárti és az MDF-es politi­kusokról már nem mondható el. A HVG megbízásából a múlt hét végén készült­ Medián-fel­­mérés szerint a politikai válság­ban a szocialisták négy száza­lékkal növelni tudták a táboru­kat, vélhetően a korábban a pártban csalódottak egy része állt ismét az MSZP mögé. Ugyanakkor a szocialisták el­utasítottsága októberre minden más pártnál nagyobb lett, mi­ként az SZDSZ iránti ellen­szenv is most a legerősebb. A Fidesz a teljes népességben 13 százalékponttal, a választani tu­dó biztos szavazók körében 22 százalékponttal vezet, ez a kü­lönbség a Medián szerint már augusztus elején beállt. A politikusi húszas lista első helyén Sólyom László áll. A má­sodik helyezett Dávid Ibolya népszerűségét alaposan kikezd­ték az elmúlt hetek. Nagyobb, kilencszázalékos Szili Katalin vesztesége, aki a 48 százalékos Orbán Viktor mögé, a negyedik helyre szorult. Orbán Kuncze Gábort (-5 százalék) és a legna­gyobbat zuhanó Göncz Kinga (­13) külügyminisztert is meg­előzte. A listán lévő négy fideszes politikus egyike sem veszített népszerűségéből. Sőt Kövér László már Hiller István és Pe­tő­ Iván mellett van a 29 száza­lékos polcon. Nagy vesztes Lendvai Ildikó (-7), Lamperth Mónika (-6) és a lista utolsó helyére zuhanó Herényi Ká­roly (-7). Gyurcsány Ferenc népsze­rűsége tovább csökkent öt százalékkal. A mostani 33 szá­zalékos mutatónál kisebb nép­szerűséget kormányfő eseté­ben csak Horn Gyulánál mért a Medián még 1995 őszén (31 százalék), illetve Antall József­nél 1993 nyarán (27 százalék). Külön kérdés volt, hogy Gyurcsánynak le kell-e mon­dania: 39 százalék szerint ma­radjon, 56 százalék a távozása mellett áll. Orbán Viktort most többen tartják alkalmas­nak a miniszterelnöki posztra (45:37), de arra, hogy „jelenleg melyikük viselkedése szolgál­ja jobban az ország stabilitá­sát”, 40:39 arányban Gyur­csány felé billen a mérleg nyelve, a Fidesz tüntetéssoro­zatát pedig 58 százalék eluta­sítja. Ami a kis pártokat illeti: az MDF és az SZDSZ támogatott­sága a Mediánnál 3-4 százalé­kos. A választási adatok szerint egyébként Budapesten az SZDSZ erősebb, a fővárosi listán 12,88 százalékot kapott, szemben az MDF 4,56 százalé­kával, a főpolgármestert a sza­bad demokraták adják. A me­gyei jogú városokban is job­ban szerepelt az SZDSZ: min­den képviselő-testületben he­lyet kaptak, míg az MDF a 23- ból öt helyen nem tudott tagot juttatni a testületbe. Az SZDSZ-es polgármesterjelöl­tek ugyanebben az összeha­sonlításban hétszer annyi sza­vazatot kaptak, mint az MDF- esek. (Más kérdés, hogy ez nem jelentett polgármesteri széket.) Az SZDSZ jön ki jobban a nem megyei jogú városok pol­gármestereinek összehasonlí­tásából is (25-11), ugyanakkor az MDF több megyei közgyű­lésben van jelen (11-9), képvi­selői számukat tekintve is ve­zetnek. Végül az SZDSZ szá­mításai szerint az összesített eredményük jobb, mint az MDF-é. A pártok és társadalmi szervezetek által szerzett ös­­­szes szavazatból 8,53 százalék az SZDSZ részesedése, míg az MDF-é 3,8 százalék. A­ népszerűségi lista vezetői százalék változás Sólyom László 59 (+4) Dávid Ibolya 51 (-6) Orbán Viktor 48 (-1) Szili Katalin 47 (-9) Pokorni Zoltán 47 (0) „Ne húzzuk az időt” A szakszervezetek újratárgyalnák a Gyurcsánnyal kötött megállapodást A szakszervezetek és a mi­niszterelnök között a vá­lasztások előtt kötött meg­állapodás újratárgyalását kezdeményezi a Kereske­delmi Alkalmazottak Szak­­szervezete. Kun J. Erzsébet A választási kampányban Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök-jelölttel kötött megállapo­dás újratárgyalását javasolta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) fó­rumán tegnap Sáling József el­nök. Az érdekvédő szerint új helyzet van, az egyezségben megfogalmazottakkal ellenté­tes irányú intézkedésekről döntött a kormány. Sáling kije­lentette: a szakszervezetek nem támogathatnak olyan po­litikát, amely elsősorban a munkavállalók reáljövedelmé­nek csökkentésére irányul, helyzetük általános romlásá­hoz vezet. Sáling azt mondta: „Ne húzzuk az időt, kezdjük meg a tárgyalásokat a munka­bérről.” Kiss Péter munkaügyi mi­niszter rögtön jelezte is, hogy október 20-ától indulhat az egyeztetés a bérekről az OÉT bizottságaiban. Hozzátette: a kormány szerint a körülmé­nyek változása ellenére sem indokolt a stabilitást biztosító hároméves minimálbér-megál­lapodás újratárgyalása, erről azonban a szakszervezeteknek és a munkaadóknak kell dűlőre jutniuk. A szaktárca vezetője látható­an készült arra, hogy a szak­­szervezetek felvetik a Gyur­csány Ferenccel kötött megálla­podás újratárgyalását, mert azt mondta: november első hetét tartja alkalmas időpontnak arra, hogy a kormányfővel együtt át­tekintsék és újratárgyalják az egyezséget. Azt azonban el­mondta: előzetes összegzésük szerint a kormány képes arra, hogy a cikluson belül a vállalá­sok több mint 80 százalékát tel­jesítse. T Antifasiszta liga a szélsőjobb erők ellen Különböző színű szerveződé­sek összefogásaként vasárnap Magyar Antifasiszta Liga né­ven új tömörülés jön létre. A magukat baloldali huma­nistának tartó főszervezők a formáció megalakítását la­punknak azzal indokolták: az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy Magyarországon megjelent a politikailag szer­vezett szélsőjobboldal „a maga neonáci és új nyilasforma vál­tozataival”. A jelenséget azért tartják veszélyesnek, mert sze­rintük a parlamenti jobboldal „bizonyos csoportjai instruk­ciókkal látják el a szélsőjobb­­oldal vezetőit”. A liga egyik szervezője la­punknak elmondta: alapvető céljuk, hogy a szélsőjobboldal mozgását, működését figyelem­mel kísérjék, feltárják, s tiltako­zásul akciókat szervezzenek. Az akciókkal a társadalmat sze­retnék ráébreszteni arra, hogy baj van, mert „újfasizmussal terhes a világ és az ország, s a kiszabadult szellemet vissza kell szorítani a palackba”. Arra a kérdésre, hogy ki áll a szerveződés élére, azt az in­formációt kaptuk, hogy a ligá­hoz csatlakozó szervezetek mindegyike delegál képviselőt a vezető testületbe, de elnököt nem választanak. Mindazonál­tal világnézettől függetlenül mindenki beléphet az antifa­siszta ligába, aki ellenzi a fa­sizmust. (K. J. E.) K * l

Next