Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-21 / 248. szám

20 • 2006. OKTÓBER 21., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra­ Media HÍREK Alaptőke-emelés az ATV-nél Ismét alaptőkét emel az ATV-t fenntartó cég. A HVG beszámolója szerint a friss pénzt a két fő tulajdonos, a Hit Gyülekezetéhez köthető budapesti Broadcast Projekt Kft., illetve a panamai be­jegyzésű Woodham Enterprise Ltd. biztosítja.. Az ATV a jelek szerint sok­ban van a tulajdonosainak: az üzemeltető részvénytár­saság alaptőkéjét az 1998-as alapításától kezdve nyolcad­szor emelték, az utóbbi években rendre választási kampányidőszakokban - írja a HVG. Rekord mennyiségű spam Az égbe szökött, és expo­nenciálisan nő a kéretlen reklámlevelek száma a CleanPort, holland vírusir­tásra és spamfilter készíté­sére specializálódott cég statisztikái szerint. 2006 szeptemberében az összes e-mail 84 százaléka volt spam, és ez rekordmennyi­séget jelent. A cég úgy becs­li, hogy 2007 végére ez az arány eléri a 90 százalékot. (www.nu.nl) Fél évszázados a Bravo Ötvenedik születésnapját ünnepli a Bravo magazin. A „filmes és televíziós maga­zinként” induló lapból eddig 2,5 milliárdot adtak el. Ma­gyarországon 14 éve jelent meg a sztármagazin. (Munkatársunktól) A Kék fény legyőzte Freit Többen nézték az MTV bűnügyi magazinjának e heti adását, mint a TV 2-n Frei Tamást, de a Kék fény meg­előzte az RTL-en sugárzott Rés a pajzson című amerikai akciófilmet is - adta hírül az MTV. A köztévé készített egy felmérést is arról, hogy szeptember 11. és október 11. között főműsoridőben 130 ezerrel többen nézték az MTV, mint egy éve. Javított még a TV 2, Viasat3 és az m2 is, a nagy vesztes viszont az RTL Klub, negyedmillióval kevesebb nézővel. Esténként egyébként 3,6 millióan ülnek a képernyő előtt, három szá­zalékkal többen, mint egy éve. (Munkatársunktól) BRAVO Di« *»«• F*im vne Fernsehen A Bravo első címlapja Digitiális tévé a kertek alatt A Magyar Televízió 2009-től csak új technológiával lesz nézhető? Bár ennek még semmi jele, de jövőre elindulhat a digi­tális földfelszíni televízió­zás Magyarországon. Egy szakmai konzultációra bo­csátott javaslat szerint a Magyar Televízió műsorát például 2009-től a hagyo­mányos technikai felsze­reltséggel nem is lehet majd fogni. Haszán Zoltán Valami kiderült arról, hogy az állam milyen forgatókönyvet ír a földfelszíni digitális televízió­zásra történő átállásról. A Mi­niszterelnöki Hivatal szakmai konzultációra bocsátott ugyan­is egy stratégiai javaslatot. Ez szolgál némi meglepetéssel. De először egy rövid leltár a magyar földfelszíni digitális te­levíziózás jelenlegi állapotáról. Ami megvan: a szándék az Európai Unió és a magyar állam részéről, hogy a nézőnek jobb legyen, több csatornát kapjon jobb minőségben, és ehhez já­ruljon még számos extra szol­gáltatás, mint a képernyős mű­sorújság, az adás megállítása és újraindítása, filmletöltések. Mindezt egy antenna segítségé­vel. Ehhez a technikai feltételek is adottak. Ezenfelül vannak még ellen­érdekeltek is: lényegében a tel­jes televíziós piac és a kábelte­levíziósok. Van még szakmai, hatásköri vita is a különböző hatóságok között. És ott vannak még a közöm­bösek: éppen azok a nézők, aki­kért ez az egész digitalizáció el­indult, csakhogy erről semmit sem tudnak. Ami meglepetés őket érheti: ebben a kaotikusnak tűnő hely­zetben jövőre a jelenlegi három (mi, RTL Klub és TV 2) helyett tíz csatorna juthat el a lakások­ba digitális jelekbe csomagolva. Ezeknek a kibontásához szinte mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia. Felmérések szerint a magyar háztartásokban villogó készülékek közül csak minden ötödik alkalmas a digitális jelek vételére. A régieket sem kell ki­dobni, de szükség lesz egy jelát­alakítóra. Ennek legolcsóbb vál­tozata jelenleg 17100 forint, elő­rejelzések szerint évente 1-2 ezer forinttal csökkenhet az áruk. Hogy mindezt miért? A kancellária tervei szerint évi 350-500 millió forintot fordí­tanak majd a digitális televí­ziózás népszerűsítésére a következő hat évben. A technológiaváltás annyira nincs messze, mert nem úgy történik majd, hogy az EU által szabott 2012-es határidő utolsó napján lekapcsolják a mostani rendszert, és beüzemelik az újat. Az első lépés két frekven­ciacsomag jövő évi beindítása, amelyen legalább tíz csatornát továbbítanak majd. A rendszer kapacitása ennél jóval nagyobb, csakhogy ahhoz előbb fel kelle­ne szabadítani azt a három ana­lóg frekvenciát, amit most az m1, az RTL Klub és a TV 2 hasz­nál. A javaslat azzal számol, hogy az m1 esetében ezt fokoza­tosan, akár már 2009-ben is meg lehetne lépni. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy a köz­­szolgálati tévé adását alig több mint két év múlva már csak er­re alkalmas tévével vagy jelát­alakítóval lehetne fogni. Sőt az m2 műholdas sugárzását is megszüntetnék. Apró problé­ma, hogy a közszolgálati televí­ziónál a kiszámíthatatlan finan­szírozás miatt eddig egyáltalán nem folyt stratégiai gondolko­dás a digitális átállásról - isme­ri el a kancellária. Ugyanezt viszont nem lehet megtenni a két országos keres­kedelmi tévével. A médiaható­ság tavaly nyáron úgy hosszab­bította meg a szerződésüket ép­pen 2012-ig, hogy nem tette ér­dekeltté őket a digitális váltás­ban, és nem is írta elő számukra a költségek egy részének átvál­lalását. Márpedig szépen kérni kevés lesz. Az RTL és a TV 2 köti le a nézők hatvan százalé­kának figyelmét. Ezt pénzre is váltják: a hirdetési piac nyolc­van százalékát fölözik le. Azt nem is titkolják, hogy nem ér­dekük ezen - számukra - idilli állapot megszüntetése, utat nyitva új konkurenseknek. De van ezzel még egy probléma: a digitális televíziózás biztosan megbukik, ha éppen a két leg­nézettebb csatornát nem láthat­ják az új technológiára pénzt is áldozó nézők. Ezért a mostani tervek szerint az RTL és a TV 2 műsorát is eljuttatják digitáli­san a lakásokba, bár azt a két té­vé nem is kéri. Most azon megy az agyalás, hogy miként kérhet­nének ezért pénzt a csatornák­tól. (Egyelőre nincs megoldás.) Azt sem lehet mondani, hogy a több mint ötven magyar nyelvű csatorna ugrásra készen várja a digitális földfelszíni te­levíziózás elindulását. A kisebb tévék ugyanis a bevételük je­lentős részét a kábeltelevíziók­tól kapják az elkészített műso­raikért. Az új rendszerben vi­szont nemhogy pénzt kapná­nak, hanem fizetniük kellene a műsoruk továbbításáért. A mostani szereplők közül a Viasat3 érdeklődik komolyan aziránt, hogy országos kereske­delmi tévé legyen. Az analóg rendszer kikapcsolása Nyugat-Európában Lehet még tehát dolgozni azon, hogy valóban vonzó le­gyen a digitális földfelszíni tele­víziózás. Ráadásul egy olyan országban, ahol a lakások két­harmadában valamilyen formá­ban (kábel, műhold, internet) gondoskodtak arról, hogy sok tévécsatornát nézzenek. Szoba­vagy tetőantennán keresztül csak a háztartások egyharma­­dában fogják a mostani három csatornát. Fogadjuk el, hogy ők teljesen elégedettek ezzel a kí­nálattal, netán nem engedhet­ték meg maguknak a beruhá­zást, vagy egyszerűen nem ér­dekli őket a technológia. Éppen számukra jelentene komoly vál­tozást a digitális televíziózás. A tervek szerint a rászorulók akár állami támogatást is kapnának valamilyen formában jelátalakí­tók vásárlásához. De visszafo­gottabb becslések szerint 400 ezer háztartásban az utolsó pil­lanatig így is kivárnak a váltás­sal. Legfeljebb nem lesz köz­­szolgálati csatornájuk. Még nem kezdődött el a digitális jövő Fotó: Kovács Bence Forrás: Analyses Nagy-Britannia 2012 Svédország 2008 Spanyolország 2010 Finnország 2007 Hollandia 2007 Németország 2010 Olaszország 2010 Franciaország 2010 Svájc 2009 Belgium 2012­ Ausztria 2010 Norvégia 2010 Portugália 2010 Dánia 2009 Magyarország 2012 Műsort a netről Ahol nincs szükség állami beavatko­zásra, ott könnyebben megy a tech­nológiaváltás. Több egy időben futó teszt (Actel, Pántel, Tvnet) után a T-Online november 6-án élesben is elindítja az internet protocol (továb­biakban IPTV) alapú televíziós szol­gáltatását. Ez nem ugyanaz, mint amikor egy televízió a honlapján el­érhetővé teszi az élő adását. Sőt számítógép sem kell hozzá, csak egy telefonvonal és széles sávú inter­netkapcsolat (ebben az esetben mindkettő a T-csoporttól). És egy­előre némi szerencse, hogy abban a hat városban (Budapest, Nyíregyhá­za, Debrecen, Székesfehérvár, Pécs és Zalaegerszeg) lakjunk, ahol az el­ső lépésben elindul a szolgáltatás. Amennyiben a szolgáltató tech­nikusai szerint a kábelhálózat lehe­tővé teszi, eddigi tévékészülékünkön nézhetjük a műsort, ehhez adnak két jelátalakítót. És amit még ka­punk, a teljesség igénye nélkül: a fo­telből online elérhető videotéka, elektronikus műsorújság, megállít­ható, visszapörgethető adás, gye­rekzár, kép a képben rendszer és egyetlen gombnyomással üzembe helyezhető műsorfelvevő. Bár a rendszer internetalapú és telefonvo­nalat igényel, de alkalmas arra, hogy tévézés közben is netez­­hessünk vagy telefonáljunk. A szolgáltatás nem a legolcsóbb árkategóriába lett sorolva, 3490 fo­rint az alapcsomag, 4990 a családi. Van még egy egyszeri belépési díj, 7450 forint. A T-Online-t a tervek szerint több szolgáltató követi a jö­vőben. (Munkatársunktól) Milyen módon nézünk tévét a jövőben? (ezer háztartás) — Kábeltévé— Analóg földi­­ Fizetős Ingyenes műhold műhold — Digitális _**► Internetes tévé földfelszíni Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság/ Népszabadság-grafika Román újságírók lázadása Földrengés rázta meg a román médiapiacot miután a Ringier Románia tulajdonába tartozó legnagyobb példányszámú új­ság, a Libertatea című napilap 83 alkalmazottja közül az első jelentések szerint hetvenen mondtak fel. A felmondások so­rozatát elindító Adrian Halpert főszerkesztő szerint a Ringier Romania nem honorálta megfe­lelően a szerkesztők és az új­ságírók teljesítményét - jelen­tette szerdán az MTI. - Nem akarok találgatásokba bocsátkozni a távozások számát illetően, hiszen még folynak a tárgyalások - mondta lapunk­nak Thomas Landolt, a Ringier Publishing romániai ügyvezető igazgatója, aki egyelőre megkö­zelítőleg sem árulta el, hogy há­nyan távoznak a laptól. Hangsú­lyozta: a tárgyalások a jövő héten lezárulnak, addig is a lap folyamatosan működik, hiszen a távozó munkatársak helyére találnak más újságírókat. (Z. E.) A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu w MUSORAJANLOr Robin Hood legújabb kalandjai. Viasat3., október 22.16:35 Bárkay Tamás komisza­ ­ f. i Öv i

Next