Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-31 / 255. szám
2006. OKTÓBER 31., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország RÖVIDEN Az AB a Gyurcsánycsomagot tárgyalja Az Alkotmánybíróság a héten ismét tárgyalja a házipénztáradóról szóló törvény alkotmányellenességével kapcsolatos előterjesztést. A Gyurcsány-csomag részeként júliusban elfogadott törvény alkotmányellenessége ügyében készült előterjesztés már harmadszor kerül a teljes ülés napirendjére. (index) A Péterfy az ombudsmanra vár A Péterfy Sándor Utcai Kórház csak akkor adja ki az október 23-i zavargásokban megsérültek és náluk ellátottak adatait, ha az adatvédelmi biztos nem talál kivetnivalót az ezt kérő rendőrségi levélben - tájékoztatta a kórház főigazgatója, Budaházy Emil a Népszabadságot. Lapunkban szombaton számoltunk be arról, hogy a fővárosi kórházakat megkereste a rendőrség, és kérte az utcai összecsapásokban megsérültek adatait. Ám az első levelet formailag kifogásolta az ombudsman, ezért a kórházak megtagadták a kérés teljesítését. A rendőrség azóta pontosította a levél szövegét, a második változatban már a kórházak jogászai sem találtak kivetnivalót, de a szöveget még véleményeztetik az adatvédelmi biztossal. (Munkatársunktól : Nyárra újítják fel a MiG-29-eseket Jövő augusztusra kaphatja meg azt a két MiG-29-es vadászrepülőgépet a Magyar Honvédség, amelyet a 2005 májusában Kecskeméten, hajtómű-meghibásodás miatt lezuhant repülőgépért cserébe újít fel az orosz gyártó cég - közölte Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. (MTI) f Folytatódnak az akadémiai reformok Ünnepi előadások az ötvenéves forradalomról Munkatársainktól Az Országgyűlés tegnap 303 szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett megszavazta a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) szóló törvény módosítását. A mindössze egymondatos változtatás szerint a jövőben az Akadémia alapszabályának elfogadásához és módosításához a határozatképes közgyűlésen jelen lévő szavazásra jogosultak kétharmadának igen szavazata szükséges - ezzel megkönnyítik, illetve megteremtik az akadémiai reformfolyamat elindítását, így a korábbihoz képest kisebb létszámhoz kötik az alapszabály megváltoztatását. Az MTA tegnap estébe nyúló rendkívüli közgyűlésen tárgyalt a megindult reformokról. Felvezetésében Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke úgy vélekedett: jelenleg a tevékenységét folyamatosan megreformáló Akadémia a leghitelesebb társadalmi intézmény Magyarországon. Szerinte a testületre most kettős kihívás vár: úgy kell alkalmazkodnia a XXI. század és az új Európa kihívásaihoz, hogy közben az egyik legfőbb értéke, a törvényben is rögzített autonómia ne sérüljön. Az MTA elkészítette reformkoncepcióját, a közelmúltban azonban levelet kaptak a tervet elvben támogató gazdasági tárcától, s ebben egy alternatív, az Akadémiát egyesületi szintre „lefokozó” javaslat szerepelt. Az Akadémia reformtervét Pléh Csaba főtitkárhelyettes ismertette. A közgyűlésen felszólalt Hiller István oktatási és kulturális miniszter is, aki szerint az akadémiai kutatóhálózat megőrzendő érték, amelynek a működését azonban a verseny szellemében meg kell újítani. A vita végén a küldöttek elfogadták az MTA reformbizottsága által összeállított előterjesztést, amelyről a végső döntést az Akadémia jövőre összehívandó ügydöntő közgyűlése hozza meg. Az eseményt az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékező nyilvános ünnepi ülés előzte meg külföldi történészek részvételével. Előadásában Lee Congdon, a James Madison Egyetem tanára szerint számos nyugati kommunista számára fordulópontot jelentett a magyar forradalom, rávilágított az ellentmondásokra, amelyek a kommunista rendszer végső bukásához vezettek. Nagy Károly, a New Jersey-i Middlesex County-i főiskola oktatója a forradalommal kapcsolatban az 1956 és 1988 között dívó „tisztességtelen történetírás” gyakorlatát elemezte. Vitazárójában Vizi E. Szilveszter a magyar népet nevezte a forradalom erkölcsi győztesének, és George W. Bush amerikai elnök köszöntőjének szavait idézve úgy fogalmazott: a szabadságot lehet késleltetni, de megtagadni soha. Akadémiai közgyűlés: igen a reformfolyamatra Fotó: Kovács Bence Szakember viszi házhoz a kamara gyógyszereit Danó Anna Noha tavaly a Magyar Gyógyszerész Kamara élesen támadta az első hazai gyógyszerfutárszolgálatot, hétfőn a köztestület sajtótájékoztatón jelentette be: saját vállalkozásként januártól internetes gyógyszer-megrendelési szolgáltatást kínál a lakosságnak. A próbaüzem már novemberben megkezdődik. A sors fintora, hogy a kamara internetes szolgáltatását üzemeltető gazdasági társaságot éppen az a Potornai Lajos vezeti, aki annak idején még az egészségbiztosító főosztályvezetőjeként jogsértőnek ítélte a házhoz szállítást. A szakember úgy nyilatkozott: most sem gondolja másként, de a kamara vállalkozása más, mint az a vállalkozás, amit bírált. A www.gyogyszer.hu portálon az elképzelések szerint bárki feladhatja rendelését, a kért gyógyszereket pedig hazafelé menet a legközelebbi patikában is átveheti. Illetve - ha lesz rá igény - akár házhoz is szállítják a gyógyszereket, méghozzá nem is akármilyen futár, hanem szakember viszi majd el a megrendelőhöz, akitől - akár egy patikában - kérdezni, tanácsot kérni is lehet. További különbség a most működő, a gyógyszert házig vivő cégek és a kamara vállalkozása között, hogy az utóbbi szigorúan csak vény nélkül kapható termékeket forgalmaz a világháló segítségével. Jelenleg körülbelül három-négy cég foglalkozik gyógyszerek házhoz szállításával Magyarországon. Tavaly novemberben Somody Imre Gyógyszerfutár néven indította el az elsőt, s azóta többen is próbálkoznak, de a cégek egyelőre csak a fővárosban vállalnak házhoz szállítást. Lapunknak Dezső Antal, a Gyógyszerfutár vezetője elmondta: naponta 30-40 megrendelést teljesítenek, zömmel idősek, illetve kisgyermekes szülők kéréseit, de a piac napról napra bővül. Az MTV-konferencián nem kap szót a Duna Tévé Haszán Zoltán Nemcsak egy székházon, de a jelek szerint még egy konferencián sem hajlandó közösködni a két magyar közszolgálati televízió. Pénteken Budapesten rendez nemzetközi tanácskozást a Magyar Televízió (MTV) és az Európai Műsorszolgáltatók Egyesülete (EBU). A téma a közszolgálati médiumok helyzete. Az egész napos szakmai fórumon a magyar tévések közül csak az MTV munkatársai kapnak megszólalási lehetőséget, amit a Duna TV részéről az elnök, Cselényi László nem tart méltányosnak. Szerinte a Duna kétségbevonhatatlanul közszolgálati csatorna, így illő volna, ha megszólalhatna az elnöke a konferencián. Ezt Cselényi állítása szerint kezdeményezték is, de az MTV visszautasította. Az MTV-nél Rudi Zoltán elnök kérdésünkre jelezte: nem tud a Duna megkereséséről. A konferenciát az MTV és az EBU szervezte, természetes, hogy a két szervezet képviselői szólalnak fel. Emellett a külföldi előadókra - például az Európai Unió médiabiztosára - koncentrálnak, a program pedig olyan sűrű, hogy a szervező MTV elnökeként is csak egy tízperces vitaindítót mondhat el. „Amúgy pedig küldtünk meghívót a Duna TV-nek, hogy várjuk őket a konferencián” - mondta Rudi. Erről viszont Cselényi nem tudott. Később jelezte: tegnap délután ötkor megjött meghívó, amellyel nézőként a részt vehet a konferencián. Rudi Zoltán egy lapinterjúban a nyáron azt mondta, hogy bár a Duna kulturális csatornaként definiálja magát, a műsorstruktúrája nem különbözik egy gyenge kereskedelmi televízióétól, jelenlegi állapotában pedig nincs is szükség rá. Cselényi az MTV és a Duna TV esetleges összevonásának hírét pedig úgy kommentálta: egy fürge szemű mókust nem lehet nászra kényszeríteni egy oszladozó elefánttal. Utóbbi lenne az MTV. Az MTV még védelem alatt Fotó: Kovács Bence Magukban bíznak az emberek Sereghajtó a törvényhozó és a végrehajtó hatalom az egyházakkal együtt Másfél évtizeddel a rendszerváltás után a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselői a közbizalmi rangsor sereghajtói közé tartoznak, az egyházakkal együtt - derül ki a Medián friss felméréséből. Nyusztay Máté Az elmúlt 12 hónapban csökkent a politikai és társadalmi intézmények iránti bizalom, ám az átlag így is 51 pont. A legnépszerűbbek a kevesebbet szereplő és független intézmények, személyek: a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság. Jellemző, hogy február és augusztus között az államfő 13 pontot veszített a polgárok bizalmából, tehát éppen akkor, amikor belpolitikai témákban aktivizálta magát. A legkevesebb bizalmat a szakszervezetek, a politikai pártok, a kormány, a parlament és az egyházak iránt táplálják a magyarok. A Medián szerint a népesség hét százaléka „bízik vakon” az intézményi struktúrában, hat százalék teljesen elutasító. Minden tizedik ember csak a jogi szervezetek és a fegyveres testületek működésében bízik, ők a „rendpárti gyanakvók”. A rendszerváltás óta tapasztalható bizalomvesztés a túlzott elvárásokat, illetőleg a reális várakozások teljesülésének elmaradását jelzik - mondta lapunk kérdésére válaszolva Szoboszlai György politológus. Társadalmunkra amúgy is jellemző, hogy aktívan nem azonosul a rendszerrel és annak intézményeivel, de a „fogyasztás biztonságát” azért elvárja tőlük. „Abban bízunk tehát, aki a mi szekerünket tolja” - összegzett. Szoboszlai a felmérés egyik érdekességének tartja, hogy a többség negatívan értékeli a hagyományosan magas presztízsű államfő szerepének változását. Itt is tetten érhető a hagyományok megtörésétől való félelem. A változások felgyorsulása növelte a történelmi gyanakvást, tartós bizalmatlanságot okozott. Az emberek energiáit felemészti az állandó újraalkalmazkodás kényszere. E zsákutcából a politikai elitnek úgy kell kijutnia, hogy a leszakadó rétegek feszültségeit, s általában a politika és a népesség közötti „űrt” nem növeli tovább. Hiszen már most is látható, mennyire kiszámíthatatlanok a csalódott, gyökértelen és jól intézményesült közvetítésekkel nem rendelkező tömegek reakciói - mondta Szoboszlai. „Az intézmények iránti bizalom a pártállami időkben volt a legmagasabb, a rendszerváltás óta pedig lassan, de biztosan csökken, bár így is magasabb, mint Nyugat-Európában. Nem éretlenségről van tehát szó, ellenkezőleg: az index romlása az önállósodást jelzi: a többség immár nem akar intézményekre támaszkodni, s nem hiszi, hogy majd »az állam bácsi megoldja az életét« - magyarázza Tomka Miklós vallásszociológus, akit többek között az egyházakba vetett bizalom csökkenéséről kérdeztünk. Az egyházak időlegesen kivételt képeztek, folytatta, hiszen Kelet-Európában a rendszerváltás időszakának általános bizalomvesztése idején egyedül az egyházak presztízse növekedett - még a romakérdés megoldását is tőlük várták. Amikor az emberek rájöttek, hogy mégsem jött el a világvége, fogyni kezdett az egyházakba vetett bizalom is. Itt az egyéni felelősség áthárításáról is szó van: az egyházaktól például a többség elsősorban szociális segítséget, illetőleg magánéleti tanácsadást vár. A felelősség áthárításához pedig stabil intézmény kell. Ha összevetjük az egyházakét a köztársasági elnök intézményének vagy az erőszakszervezetek presztízsével, azt láthatjuk, hogy a közvélemény a stabilitást, a változatlanságot, a kiszámíthatóságot, a rendet értékeli - tette hozzá Tomka. Bizalmi index (2006 októberében, az érdemben válaszolók körében) Köztársasági 59 elnök Rendőrség 56 MTV 51 Egyházak 44 Országgyűlés 40 0 = egyáltalán nem bízik benne 100 , nagyon bízik benne 41> MEDIAN / Népszabadság-grafika t Nyugdíjrendszer: előrelátás és empátia Munkatársunktól Ha minden igaz, 2006 és 2007 költségvetési és gazdasági mutatói kedvezőbben alakulnak majd, mint amivel a kabinet számolt - mondta az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc, annak tulajdonítva ezt, hogy a kabinet négy hónap alatt levezényelte az egyensúlyteremtő intézkedéseket, illetve elindította a közigazgatás és a nagy ellátórendszerek reformját - közöttük a nyugdíjrendszerét. A mintegy 2200 milliárd forintból gazdálkodó nyugdíjkassza ugyanis súlyos hiánnyal küzd, noha jelenleg még tíz munkaképes személy „tart el” három nyugdíjast. De 2050-re már hat nyugdíjas „jut” majd tíz aktív keresőre. Gyurcsány szerint ezért kell változtatni. A nyugdíjkassza azért „lyukas”, mert jelenleg 100 emberből 94 a törvényben szabályozott 62 éves korhatár előtt fejezi be aktív éveit. A módosítások azonban a szerzett jogokat nem érintik, így nem csorbulhat a fegyveres testületeknél vagy a rendvédelmi szervezeteknél legalább húsz éven át szolgálók nyugdíjba vonulási joga sem. Nem módosítják a változások a nyugdíjkorrekciós programot sem, pusztán próbálnak rendet tenni a nyugdíj, a munkavégzés és a rokkantnyugdíj sokszor egymásnak ellentmondó szabályai között. Ezek a beavatkozások általában többéves „ráhagyással” lépnek majd életbe. Mert Gyurcsány szerint a nyugdíjrendszerhez csak kellő előrelátással, az alkalmazkodás lehetőségének megteremtésével és nagyfokú empátiával szabad hozzányúlni. Ezért a kormány folyamatos párbeszédet folytat az érdekképviseletekkel, s például az Országos Érdekegyeztető Tanács, az Idősügyi Tanács és az Országos Fogyatékosügyi Tanács is támogatja a kabinet elképzeléseit. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője minderre úgy reagált: a Gyurcsány-csomag következtében emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt a kabinet gyakorlatilag elveszi a 13. havi nyugdíjat, a tervezett intézkedések pedig lehetetlenné teszik a nyugdíjasok munkavállalását. 9