Népszabadság, 2006. október (64. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-05 / 234. szám
Hol legyen a kormánynegyed? Nyilvános ötletrohamot hirdetett a kincstár Hol legyen a kormányzati negyed? A Kincstári Vagyoni Igazgatóság elsősorban a kerületi önkormányzatoktól vár javaslatokat, de az ötletroham nyitott, abban bárki részt vehet. Lencsés Károly ötletpályázatot hirdetett Kincstári Vagyoni Igazgatósága (KVI) a tervezett fővárosi kormányzati negyed lehetséges helyének kiválasztására. A cél, hogy valamennyi minisztériumot egyetlen korszerű komplexumba költöztessék, amelytől a fenntartási költségek jelentős csökkenését remélik. Egy májusi kormányhatározat írja elő, hogy javaslatot kell tenni a „kisebb és hatékonyabban működő kormányzati apparátus költséghatékony új elhelyezésére, a jelenleg használt épületállomány hasznosítására, továbbá az egységes kormányzati létesítménygazdálkodás és -fenntartás kialakítására”. Igaz, mind ez ideig legfeljebb találgatások láttak napvilágot, hiszen a lehetséges helyszínek között emlegették már a Ferencvárost, Kelenföldet, a Csepel-szigetet, meg a Déli és a Nyugati pályaudvar területét is. A pályázattól most azt várják, hogy érdemben hozzájárul az amúgy késésben levő döntés megalapozásához, a kormányhatározat szerint ugyanis ennek határideje augusztus végén lejárt. A tucatnyi minisztérium ma körülbelül harminc állami tulajdonú létesítményben működik, és ezek hasznos alapterülete meghaladja a háromszázezer négyzetmétert, emellett 24 ezer négyzetméternyi irodát bérelnek is. A létesítmények színvonala meglehetősen változó - van közöttük teljesen felújított, és hivatali célokra szinte teljesen alkalmatlan ugyanakkor gondot jelent, hogy néhány tárcánál az embereket a város három-négy különböző pontján lehet csak elhelyezni. Ráadásul van olyan minisztérium, ahol egy főre húsz négyzetméternyi terület jut, míg másutt háromszor-négyszer ennyi. Például az igazságügyi tárca nem egészen tízezer, a nagyjából hasonló létszámú önkormányzati harmincezer négyzetméteren működik. A legnagyobb alapterülete az oktatási minisztériumnak van - a több mint negyvenkétezer négyzetmétert valószínűleg semmi nem indokolja. A ma használt 340 ezer négyzetméternyi területre a kormányzati negyed kapcsán eddig napvilágot látott elképzelések szerint sincs szükség. A központi igazgatás várhatóan hat-hat és fél ezer főre apadó apparátusát legfeljebb kétszázezer négyzetméteren is el lehet helyezni, s ebbe a tárgyalókat és más közös helyiségeket, a kiszolgáló létesítményeket, valamint a fedett parkolókat is beleszámítják. Ez azt jelenti, hogy egy emberre körülbelül 25 négyzetméternyi irodaterület jutna. A beruházás összköltségét így - kétszázezer forint körüli négyzetméterárral számítva - 40-45 milliárd forintra lehet becsülni. Kormányzati források úgy vélik, hogy az új épületkomplexumot pályázati úton kiválasztandó magánbefektetők bevonásával lenne célszerű megvalósítani, a létesítményeket az állam csak bérelné. A felszabaduló ingatlanokat értékesítenék, ami egyszeri nagyobb költségvetési bevételt jelentene. Egyelőre azonban a KVI csak a kormányzati negyed helyét keresi. Az ötleteket elsősorban a kerületi önkormányzatoktól várják, ám másokat sem zárnak ki, feltéve, hogy a benyújtott javaslatot az érintett helyhatósággal véleményeztették. Az egyik alapvető szempont, hogy a javasolt terület - amelynek nagysága legalább 10-15 hektár - legyen állami tulajdonban, vagyis a KVI kezelésében, vagy a MÁV birtokában. Emellett az sem közömbös, hogy az új létesítmény kocsival és tömegközlekedéssel jól megközelíthető legyen, s ne essen túl távol a belvárostól, a Parlamenttől, illetve a tervek szerint a földművelési tárca épületébe költöző kancelláriától. A javaslatokat október 27-ig lehet benyújtani, és azokat a főváros és az építészszakma képviselőinek bevonásával bírálják el - tájékoztatott Körözdi György, a KVI projektvezetője, hozzátéve: a grémiumban az építészek lesznek többségben. A legjobb ötleteket jutalomban részesítik, és erre a projektvezető közlése szerint összesen ötmillió forintot szánnak, de egy pályázónak legföljebb kétmillió adható. Ha valamelyik anyagban a kiíró számára is új elemek vannak, azokat megvásárolják, és a bírálóbizottság javaslatának elkészítése során felhasználják. Aki viszont nem nyer, költségtérítésre sem számíthat. Arra a kérdésünkre, hogy a javaslat előterjesztése után mi várható, Görözdi elmondta: a kiválasztott terület sajátosságai határozzák meg, hogy az építkezés előkészítése érdekében milyen állami és önkormányzati intézkedésekre van szükség. Ezután indítják el a közbeszerzési eljárást, vagyis kiválasztják a magánberuházókat. Dráguló gyógyászati segédeszközök Versenyeztetik a gyógyászati segédeszközök gyártóit. A közgyógyellátás terhére választható eszközök listáján csak a legolcsóbb termékek maradhatnak, a támogatás csökkentése miatt a többi cikk drágulni fog. Danó Anna Jelentősen drágulhatnak gyógyászati segédeszközök. Az egészségügyi tárca részben felülvizsgálja a közgyógyellátási listán szereplő termékek körét, csökkentené egyes eszközök támogatását. A változásokkal a betegek számára átláthatóbbá, a piac szereplőinek pedig kiszámíthatóbbá tennék a gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerét. Hamarosan a mostaninál jóval szűkebb termékskálából választhatnak a közgyógyellátás terhére gyógyászati segédeszközöket - például speciális kötszert, pelenkát, ortopédiai, illetve a mozgást segítő terméket - a betegek. A szaktárca felülvizsgálja a térítésmentes eszközök listáját, és terméktípusonként csak a legolcsóbbakat hagyja a 100 százalékban támogatott termékek között. Ez alaposan átalakíthatja a piacot, mert bár most több száz gyártó látja el a mintegy félmillió beteget, de közülük többen csak egy-egy méretet szállítanak. Az árverseny győztesének viszont várhatóan valamennyi méretet biztosítania kell. A tervezett változás az inkontinens termékek, a kötszerek, a nagyothalló-készülékek és az ortopédiai eszközök gyártóit érintheti. A tárca sajtóosztályától megtudtuk: a rászorulók a lista szűkítése mellett is hozzájutnak a számukra szükséges egyedi eszközökhöz. A jogszabály felhatalmazza a minisztert, hogy méltányossági alapon egyedi engedélyt adhasson a listáról lekerülő termékek térítésmentes hozzáféréséhez is. A közgyógyellátási rendszer átalakításával a piac átszabása nem ér véget. Úgy tudjuk: a tárca csökkentené a gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatást is. A két intézkedéstől még az idén mintegy 11 milliárd forintos megtakarítást remélnek. Az egészségbiztosító most átlagosan a 85 százalékát fizeti a termékek árának. Lapunk úgy tudja, az átlagos támogatás aránya hamarosan 70 százalékra mérséklődhet. Ez azt jelenti, hogy például egy lábszárfekélyes betegnek, aki eddig havonta 3000-4000 forintot hagyott a patikában a kötszeresért, a támogatáscsökkentés után 6000-8000 forintra nőhet a számlája. Cégér az újbudai Egészségközpontban Fotó: Teknős Miklós NÉPSZABADSÁG • 2006. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Magyarország • 5 A Titkosszolgálattól a közszolgálatig Ingyenes székházat kér a kormánytól az MTV A készülékhasználati díj visszaállítását és ingyenes székházat kér a kormánytól a Magyar Televízió. Ez volt leszűrhető abból a sajtótájékoztatóból, amit az MTV elnöke, Rudi Zoltán és az Európai Közszolgálati Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) televíziós részlegének igazgatója, Björn Erickson tartott tegnap Budapesten. Haszán Zoltán Björn Erickson és Rudi Zoltán azt jelentették be, hogy november 3-án közös, nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten a magyar közszolgálati televízió érdekében. Hogy miért is, azt pontosan nem sikerült megtudni, miként arra sem kaptunk választ, hogy miért a Titkosszolgálattól a közszolgálatig elnevezést kapta a konferencia. (Egy tévés illetékes szerint azért, mert ez így jól hangzik angolul.) Az európai tévés szervezet igazgatója azzal indokolta a konferencia megszervezését, hogy növekvő aggodalommal figyelik az MTV elmúlt két-három évi működését. Erickson megemlítette, hogy a kormány eltörölte a készülékhasználati díjat, ezzel függővé vált az államtól a köztévé, ami mára csődközeli helyzetben van. Európában példátlannak nevezte azt is, hogy felszólítanak egy műsorszolgáltatót arra, hogy távozzon a központjából, s teszik ezt anélkül, hogy új székházat ajánlottak volna fel a számára. Rákérdeztünk Björn Ericksonnál, hogy ezek közül mi vonatkozik az elmúlt két-három évre. A készülékhasználati díj állami átvállalását ugyanis még 2002-ben hagyta jóvá az Országgyűlés a kormány javaslatára. Az MTV a székházát még 1999-ben adta el, s azóta bérli az épületet, és nem szólította fel senki távozásra. Csődközeli helyzetről pedig azért nem lehet szó, mert tavaly az MTV üzemi eredménye 1,7 milliárd forintos nyereség volt, sőt az idei mérleg is pozitív egyenleggel számol. A kormány ráadásul most szeptemberben vállalta át az MTV- től egy négymilliárdos hitel visszafizetési garanciáját. Erickson helyett Rudi Zoltán tévéelnök válaszolt. Szerinte az MTV tíz éve tartó alulfinanszírozottsága mindenki előtt ismert, a pozitív eredmények pedig csak annak köszönhetők, hogy a nézőkön és a tévé munkatársain spóroltak. Az intézmény normatív finanszírozását - azaz a készülékhasználati díjat - vissza kell állítani, az új székház felépítését pedig szerződésben vállalta a kormány, amit azóta sem teljesített. A kész tervek alapján egyébként az új székház felépítése 20 milliárd forintba kerülne. Ezt valóban nem vállalta az állam. Ugyanakkor most van folyamatban egy pályázat, amelynek része lehet az új MTV-székház felépítése, magánpénzből. Erre két cég jelentkezett, eredményhirdetés később lesz. Az MTV azonban tegnap jelezte: nem megoldás, ha magánbefektető építi fel a székházat, mert akkor pénzt kér az épület használatáért. Ezért a kormány segítségét várják. Milliárdok kórház-átalakításra Csalódást okozott az ellenzéki képviselőknek a parlament egészségügyi bizottságában Molnár Lajos miniszter meghallgatása. A szakminiszter bejelentette: 6,5 milliárd forintra lehet pályázni kórház-átalakítás címén. Danó Anna Az egészségügyi miniszter meghallgatását az ellátás biztonsága miatt aggódó ellenzéki képviselők kezdeményezték, ám az ülésről többségük mégis távol maradt - csak négyen voltak kíváncsiak Molnár Lajos válaszaira. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy aggódva figyeli „a patikaliberalizációról, az országos intézetek megszüntetéséről, a kórházakat érintő megszorításokról, az egészségbiztosító zártkörű részvénytársasággá alakításáról, a háziorvosok gyámság alá vonásáról terjedő rémhíreket”. Csáky András (MDF) azt kérte, hogy a miniszter mondja meg: jövőre mennyi pénzt szán a kormány az egészségügyre. Molnár Lajos azonban nem adott választ ezekre a megjegyzésekre, illetve kérdésekre. Arról beszélt, hogy az egészségügy gondjai nem most, hanem sok-sok éve kezdődtek, viszont az ellenzékkel közösen szeretnék megtalálni a megoldást. Ennek érdekében egyeztetnek a szakma és a tulajdonosok képviselőivel az átalakítás irányairól. A kórházi ellátás szűkítésének részleteivel kapcsolatban pedig a tárca arra vár, hogy a tulajdonos döntse el, mely egészségügyi szolgáltatásra van helyben szüksége, s melyekre nincs. Az új önkormányzati testületek megalakulása után lehet jó választ adni arra, hogy mely kórházak fejleszthetők európai szintű ellátó központtá, s melyek jutnak más feladathoz. Addig is: a népegészségügyi feladatokat teljesítő onkológiai, sürgősségi, infarktusmegelőző központok 3,5 milliárd forintot kaptak a kormány tartalékalapjából, a kórházak átalakítására vállalkozó intézmények pedig 6,5 milliárd forintra pályázhatnak. A nyertesek még az idén megkapják az ágyszámcsökkentésre, telephelyösszevonásra elnyert összeget. - Semmire nem kaptunk választ - mondta Mikola István az ülés után. • • Ma egyeztet a gyógyszerészekkel a tárgyalások megkezdéséről az egészségügyi miniszter. Erről Molnár Lajos beszélt még a bizottsági meghallgatás előtt. A gyógyszerészek szerda délelőtt jelentették be: időleges zárva tartás helyett aláírásgyűjtéssel folytatják demonstrációjukat a kormány patikaliberalizációs tervei ellen. Az akciót előzetesen az adatvédelmi biztossal véleményeztetik.