Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-08 / 261. szám

2 • 2006. NOVEMBER 8., SZERDA • NÉPSZABADSÁG •Magyarország Jobbközépre új főszerkesztővel Leváltotta Szombathy Pált, a Magyar Hírlap főszer­kesztőjét a lap többségi tu­lajdonosa, Széles Gábor. A vállalkozó szerint üzleti megfontolások állnak a háttérben, de miután távo­zik az egyik főszerkesztő­helyettes, két vezető publi­cista is, a lap politikai irányváltása várható. Haszán Zoltán Karcsúsítás, más olvasat sze­rint a Magyar Hírlap erőteljes jobbra tolása kezdődött meg kedden. Az impresszumban szereplő munkatársak egy ré­sze elhagyta a napilapot. Több személyes konfliktus után a lap fő tulajdonosa, Szé­les Gábor és Szombathy Pál fő­­szerkesztő egy négyszemközti beszélgetéssel kezdte a tegna­pot, amelynek végén Szom­bathy közös megegyezéssel történő távozása mellett dön­töttek. Úgy tudjuk, a legfris­sebb konfliktus oka az volt, hogy a főszerkesztő nem volt hajlandó elküldeni a laptól Popovics Gizella főszerkesztő­helyettest és két főmunkatár­sat, R. Székely Júlia és Szále László publicistákat. Szom­bathy távozása után nekik is menniük kellett. Szolidaritás­ból felállt a lap kulturális rova­tának vezetője, F. Tóth Benedek is. A megbízott főszerkesztő Farkas György főszerkesztő­helyettes lett. Széles tavaly szeptember­ben vette át a korábban meg­szüntetett, majd újraélesztett, de a csőd határán billegő lapot. A vállalkozó annak idején a Heti Válasznak adott interjú­ban azt mondta: a korábban balra húzó Hírlapnak a közép­től picit jobbra álló, nemzeti li­berális újsággá alakítása a cél. Részben, de nemcsak emi­att több konfliktus előzte meg a végső szakítást. Ilyen volt a Mohamed-karikatúrák bemu­tatása, amelyek állítólag nem használtak Széles üzleti kap­csolatainak, majd a nyáron a lap elemzői által írt jelentés ar­ról, hogy a Hírlap a szakmai szabályokat megsértve, elvte­lenül a tulajdonos mellé állt egy Széles-Gyurcsány-vitá­­ban. Az írás végül nem jöhetett le, pedig a szerkesztőség a sze­rinte jogtalan bírálat ellenére is ragaszkodott volna a közlés­hez. Megkérdeztük az ügyről Szombathyt is, de ő nem élt a válaszadás lehetőségével. Széles amúgy mélyen a zse­bébe nyúl a Hírlap érdekében, amelynek vesztesége tavaly 140 millió forint volt. Az idén 50-60 milliót terveztek, de ennek a duplája várható. Hivatalos pél­dányszámadatok nem állnak rendelkezésre, mert azokat - vélhetően a kevéssé jó pozíciók miatt - nem auditáltatja a kiadó. belföld HAJTAI HÍRLAP : Kj'ip p-vaHí-m" Varga tich­yfo,e-inan­ vufftjerg­h.[- ■n?s>i»sh»ia;.-h'i EDOSZ: figyelemfelkeltő demonstrációk indulnak Ttwitege* és békés demonst­rá­cióba ke­ll .« Egységügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók IVmoknUiksts Swikszervezete ■, RDDSZ), IwiRy tilukivz<m­a kií­rnám' jogsértő kc­ vtffci­ msége «Ben Cser Ágnes, a szervezet eln­öke azt mondta, hogy az országi* nkomvinr­at alatt szóróid­* ikon kívánják a lakosságot tájékoztatni a ténén.Vé­ rzésixíl, vagyis artól, hogy társadalmi egyeztetés nélkül nyújtotta be a kormany a* si­gügy átalato­* ’ Az IDF bocsánatkérést vár Hegyi Gyulától Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) bocsánat­kérésre szólítja fel Hegyi Gyulát aue E­urópai Par­lament szocialista képviselőjét, az igán­os forradalmat gyalá­­m cikke miatt. Az IL>F Met­int a képviselő a­­»rít The Guardian vitau lapban megkérdőbelc­te istái» tisztaságát, fontosabb volt neki politikai elle­nf­elei lejáratá­­sa, ezért egyenlőségjelet tett az t­­rradalom mártírjai Taktikailag átgondolt lépések Tudatosan maradt háttérben no­vember negyedikén a rendőrség, a tüntetők elleni korábbi fellé­péseit azonban három testület is vizsgálja, Butinházy György ügyében egyelőre nincs nyomra­vezetői díj. MUNKÁCSY MÁRTON Tudatos, taktikailag átgondolt lépés a­ rendőrség részéről, hogy *a­­mi hagyta vonulni a iwwih­esetben oszlatták volna fel a Rákó­czi úton kormányellenes jelszava­kat skandáló csoportot, ha egyet­len tewtistráció sem lett volna bejelentve aznapra. Mivel azonban harmincegy megmozdulást vett tu­domásul a rendőrség, várható volt. Ingy a eszkort csatlakozik az egyik tüntetéshez. Három vizsgálat közben megalakult a wepfem­­l*er ok­tfiberi fővárosi denun­Mt-Ntván Pest megyei rendőrkapitány vezetésével az MTV-székház szep­temberi ostromát vizsgálja , ez­ a napokban zárun­k­ és folyik egy belső vizsgálat a Rebuznél is tíz ok-­tiber 23-i rendőri főlépével, en­­nek nincs határideje. Ajándék pajzs Úgy tudjuk, nem segítik kü­lönriseb­­ben a B­udaházy György kézre kerí­tését célzó nyomozást azok a paj­zsok, amelyeket a rendőrség által keresett Budaházy TASZ-kétség: lesz-e felelősségre vonás? Bár a hitek szerint elrendeltek egy­két vizsgálatot, félő, hogy nem lesz­nek kon­tki­zményei az október 21­-i rendőri m­ikímási­kn­ak - ind­ulta l»­Hmknnk ll«és Balázs, a Társa­ság a S­abat Vágá­sokért Egye­sület (TASZ) vezető«­. T­öbb bántalmazott foglalt segítségért az elmúlt hi­tvk­ Itén »jogvédő /wervezethw. Ök kép­viselik a szeptembe­ri tüntetés során irtatlanul őrizetbe vett ti­­n.itak-nilxri Széles Gábor: Nevekhez nem ragaszkodtam, de a vezetők számának csökkentéséhez igen - Miért váltott a Magyar Hírlap élén? - Egy éve vettem át a lapot, az évforduló pedig alkalmat adott arra, hogy Szombathy Pál főszerkesztővel áttekintsük a megállapodásunkat. Szom­­bathynak oroszlánrésze van abban, hogy a lap talpon ma­radt és növekedésbe kezdett, de úgy ítéltem meg, hogy a fej­lődés lehetne erőteljesebb. Eh­hez új vezetés kell. - Hogy áll most a lap? - A tavalyi vesztesége 140 millió forint volt, az idén 110 milliós mínusz vártható. A pél­dányszám tíz százalékkal nőtt, de jelentős tartalék van még. - A hírek szerint a fő konflik­tusforrás az volt, hogy Szom­bathy nem akarta végrehajtani az elbocsátásokat, amelyeket ön követelt. - Én ahhoz ragaszkodtam, hogy csökkenjen a lapnál a ve­zető munkatársak száma. Se­hol a világon nincs ilyen mére­tű lapnál ennyi vezető.­­ Konkrétan Popovics Gizel­la, R. Székely Júlia és Szálé László kapott felmondólevelet a múlt héten. (R. Székely és Szálé nem vezetőként dolgozott.) Ez azt jelenti, hogy a balliberális oldalhoz közelebb álló publicis­ták nem illenek abba a szándé­kába, hogy a lapból a középtől egy kicsit jobbra álló lap legyen? - Nem jelenti ezt. Neveket én nem mondtam, csak azt, hogy a vezető munkatársak számát felezzék meg. - Önnek korábban több vitá­ja volt Szombathy Pállal, példá­ul a Mohamed-karikatúrák utánközlése vagy egy, a tavaszi kampányban készült címlapfo­tó miatt, amely állítólag előny­telenül ábrázolta Orbán Viktort és Mikola Istvánt. Nem ezek miatt jutottak el a szakításig? - Valóban voltak vitáink, de ezek megoldódtak. A lapnak a további fejlődéséhez új veze­tésre van szüksége.­­ Egyelőre az egyik eddigi fő­szerkesztő-helyettes, Farkas György kapott a lap vezetésére megbízást. Ugyanakkor arról is hallani, hogy Fejes Gábort, a Blikk volt főszerkesztőjét látná szívesen a Magyar Hírlap élén. - Több ember elképzelé­seinek ismeretében döntünk. Márciusban újra kezdik­­ a Kossuth tér helyreállítását Csak a jövő tavaszra lesz olyan a Kossuth tér zöldje, mint amilyen a tüntetésso­rozat előtt volt. A helyreál­lítás költsége megegyezik egy kisebb játszótér árával. Bárkay Tamás Márciusig kell várnunk, hogy a Kossuth tér újra szép legyen - tudtuk meg a Fővárosi Kerté­szeti (Főkert) Zrt. vezérigazga­tójától. Kocsis László elmond­ta: sok mindent be tudnak fe­jezni még az ősszel, a gyepsző­nyegezéshez azonban már tavaszig nem fognak hozzá. A Főkert tíz napja állt neki a tüntetők, az árusok és a többi Kossuth téri szereplő által ala­posan lelakott, hatezer négy­zetméternyi zöldterület re­konstrukciójának. Először fel­ásták a szennyezett talajt, majd elszállították. Most az új, kom­­poszttal kevert termőtalaj szét­terítésével és elegyengetésével foglalatoskodnak, ez az etap - amelynek része lesz a tönkre­tett cserjék pótlása is - még egy hétig eltart. Ezzel a helyre­­állítás idei fázisa véget is ér. A kicserélt talajnak nem árt, ha rámennek, úgyis tömöröd­­nie kell. Az új gyepszőnyegnek HIRDETÉS viszont egy hét kíméletre van szüksége, ennyi idő kell ahhoz, hogy a fű megerősödjön, és el­viselje az esetleges mindenna­pos használatot. Erre a hétre körül kell keríteni a területet - különben pocsékba megy a munka. Kocsis szerint szinte kizárt, hogy a szőnyeg március 15-ére olyan állapotban lesz, hogy rá lehet menni. A helyreállítás hozzávető­leg 25 millió forintba kerül. Kö­rülbelül annyiba, mint egy ki­sebb, bár EU-konform játszó­tér megépítése - példa erre a Hild téri -, és nagyjából ennyi pénzt költ egy teljes év alatt összes zöldterületének fenn­tartására egy 10-15 ezres kisvá­ros. Érdeklődésünkre, hogy a veszteséget - amit a pillanat­nyi állás szerint a Főkert kény­telen viselni - hogyan kom­penzálják, a vezérigazgató dip­lomatikusan azt válaszolta: a főváros illetékeseivel együtt megvizsgálják, hogyan tudnák jogi úton visszaszerezni a pénzt azoktól, akik tönkretet­ték a zöldet, bár - tette hozzá - nem tudni, hogy az eljárás nem kerülne-e többe, mint amekko­ra a kár. Elegáns gesztusnak tartanák, ha a tüntetéssoroza­ton részt vevők - ki-ki a maga lehetősége szerint - beszállná­­nak a felújítás költségeibe. Munkagépekkel rendezik az Országház előtti teret Fotó: Kurucz Árpád Szakértők elemzik a zavargásokat Lencsés Károly Nem vizsgálóbizottságként kívánnak fellépni, inkább a budapesti rendzavarásokkal kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumok alapján fogalmaznak meg ajánlásokat nyilatkozta lapunknak Gönczöl Katalin igazságügyi és rendészeti miniszteri főta­nácsadó, a szeptemberi és ok­tóberi demonstrációkkal ös­­­szefüggő események elemzé­sére a kormány által felkért munkacsoport vezetője. Re­ményei szerint a grémium a­ jogalkotás és a politikai szfé­ra, illetve a kommunikációs szakemberek számára is hasz­nosítható szakmai következ­tetésekre jut. A testület tagjai­nak a miniszterelnök ma adja át a megbízólevelet. A bizottságnak hatvan nap­ja van arra, hogy elkészítse ajánlásait. Ehhez szeretnék felhasználni a zavargásokról készített felvételeket, a civil szervezetek által összegyűj­tött információkat, a rendvé­delmi szervek szakmai-vizs­gálati jelentéseit, az ügyészsé­gi nyomozások során szerzett tapasztalatokat és a nemzet­közi szervezetek normáit. A bizottság november végéig megkapja a rendvédelmi szer­vek jelentéseit és várja az ügyészség tájékoztatóját is. Arra azonban ügyelnek, hogy más szervek hatáskörét ne sértsék, így nem foglalkoznak egyedi panaszokkal és nem lesznek személyes meghallga­tások. Kérdésünkre Gönczöl le­szögezte: az események politi­kai összefüggéseivel nem fog­lalkoznak. Meggyőződése ugyanakkor, hogy a grémium képes lesz rámutatni a zavar­gások történeti hátterére, azok társadalmi-tömeglélek­­tani okaira. Emellett vizsgál­ják a hatósági beavatkozások jogszabályi hátterét, az intéz­kedések törvényességét, ará­nyosságát, az emberi jogok ér­vényesülését. • A munkacsoport tagjai: Gönczöl Katalin, az Országos Bűnmegelőzé­si Bizottság elnöke, Györgyi Kál­mán nyugalmazott legfőbb ügyész, miniszteri főtanácsadó, Bökönyi István nyugállományú altábornagy, rendőrségi csapatszolgálati szakér­tő, Kacziba Antal nyugállományú rendőr vezérőrnagy, Pataki Ferenc szociálpszichológus, Tóth Judit al­kotmányjogász, Halmai Gábor al­kotmányjogász, Csepeli György szociálpszichológus és Ormos Má­ria történész. Legyen tilos maszkban tüntetni? Az ellenzék és a jogvédő szer­vezetek is határozottan támad­ják a rendőrség vezetőit, mert a budapesti zavargások idején az utcákra vezényelt egyenru­hások többsége nem viselt azo­nosító jelvényt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ál­lamtitkára viszont ugyanen­­­nyire lényegesnek tartja, hogy a tüntetők is azonosíthatók le­gyenek. Kondorosi Ferenc la­punknak elmondta: a rendőrt jogszabály kötelezi az azonosí­tó jelvény viselésére, a tünte­tők esetében viszont semmi nem tiltja, hogy valaki álarcban vagy csuklyában vonuljon ki az utcára, márpedig, ha valaki ál­arc mögé bújik, gyakorlatilag azonosíthatatlan, így még a várható jogkövetkezmények sem riasztják el őt bűncselek­mények elkövetésétől. Ebből kiindulva több államban is tilt­ják, hogy a tüntetések résztve­vői maszkot viseljenek, vagy magukat más módon tegyék felismerhetetlenné. Németor­szágban, Ausztriában, vala­mint egyes svájci kantonokban például a demonstrációk részt­vevői nem is vihetnek olyan tárgyat magukkal, amely alkal­mas lehet az arc eltakarására. Az államtitkár úgy véli, a gyü­lekezési törvény tervezett mó­dosítása során ezekre a szem­pontokra is érdemes lesz fi­gyelni.

Next