Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-29 / 279. szám
2006. NOVEMBER 29., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Belátják: lépni kell Közös sztrájkbizottsági ülést tartottak a közszolgálati szakszervezetek Egységes fellépést sürgetnek a közszférát tömörítő szakszervezetek. Válltömés és szorongás a Benczúr Hotelben. Nyusztay Máté „Mi talán csak vakargatjuk lebegő, vagy statikus alkatrészeinket?” E költői kérdést Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülésének alelnöke tette fel a közszolgálati szakszervezetek tegnapi, közös sztrájkbizottsági ülésén. A kérdésbe bújtatott állítást a Benczúr Hotelben összegyűlt, százötven fősre becsülhető társaság, illetve az előadók láttán-hallatán nem igazán tudtuk cáfolni. Az „egységben az erő” típusú agitációk ugyan némileg fellelkesítették a bérük befagyasztását és a munkahelyeiket féltő közalkalmazottakat, köztisztviselőket, de a háttérben, a sajtos pogácsa és a langyos kávé körül ólálkodó „sztrájktörők” puffogásából inkább az tűnt ki: sokan megunták már a költségvetési csatákat a kormánnyal, a legszívesebben rögvest megetetnék könyökvédőjüket az iratmegsemmisítővel. Számtalan területről érkeztek küldöttek: postások, tűzoltók, tanárok, rendvédelmisek. A retikülszorongatós, válltömés-igazítós hangulatban némi vigaszt jelenthettek a „ne engedjük el egymás kezét” szólamok - már akinek. Egy pogácsamorzsákkal tűzdelt bajszú úr például egyszerűen lemúmiázta az érdek-képviseleti vezetőket, körbemutatva munkatársunknak a teremben: hol vannak a fiatalok, hol az utánpótlás? Ki mer itt lépni? Ki fog oktatni? Mi lesz velünk, gyerekek? A jövő forog kockán! - sorolják a szféra égető kérdéseit a szónokok olyan hatásosan, hogy már halljuk is a fűnyírót bőgni Gyurcsány Ferenc bőrkesztyűs kezében. A gyűlésen felhívást fogadtak el, amelyben egy egységes közszolgálati sztrájkbizottság létrehozását támogatják. A kormánnyal tárgyalni akarnak, a bérek reálértékének megőrzését, a munkahelyek megtartását követelik, mert különben... - Gyerekek, nincs mese, ha most nem fogunk össze, hát a büdös életben sose! - így foglalta össze a kétórás gyűlést egy idősebb úr, immár a ruhatár előtti sorban. - Azért arról nem volt szó, hogy a ruhatárosok kezdik a sztrájkot! - ironizál egy kollégája a sor elejét kémlelve. Végül győztesen távozott. Bérük befagyasztása ellen, a munkahelyek védelmében sztrájkolhatnak a közszolgák Fotó: Móricz Simon HIRDETÉS • Sztrájkolnak a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) munkavállalói a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (KANYH) budapesti, Róna utcai központi géptermében. A hétfő este hét órakor kezdődött sztrájk ideje alatt 16 köztisztviselő váltott műszakban tiltakozik, a dolgozók leülnek ugyan a számítógépek mellé, de a beérkező adatokat nem frissítik. Akciójukkal a több mint 50 százalékos létszámleépítés ellen tiltakoznak. A központi adatfeldolgozó hivatal végzi az egész országra kiterjedően az adatszolgáltatást, a személyi igazolványok, a lakcímek, az útlevelek, a hatósági erkölcsi bizonyítványok, a gépjárművezetői engedélyek és büntetőpontok nyilvántartását. Emellett a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és más, a törvényben meghatározott szervek számára szolgáltat adatokat a nap 24 órájában. (MTI) NÉPSZABADSÁG Danubius @gsUuj TV 2 Blikk.hu ■i4 Ötfokozatú skálán a köztisztviselők A központi közigazgatásból hatezren távoznak Januártól a kormány bevezeti új teljesítményértékelő rendszerét, szeptembertől kötelező lesz a pályáztatás a vezetői állásokra, 2007 második felétől pedig egységes képzési rendszert is bevezetnek - jelentette be Szetey Gábor. Gréczy Zsolt Az új, 2007 januárjától bevezetendő kormányzati értékelő rendszer lényege, hogy kapcsolatot teremtsen a munka minősége, mennyisége és a jutalomként kifizetett összegek között. A struktúra azt a célt is szolgálja, hogy főnök és beosztott között kötelező legyen a visszacsatolás. A köztisztviselők értékeléséhez egy ötfokozatú skálát alkalmaznak, a legjobbak közé mintegy tíz százalék férhet be. A kiválóan teljesítők mögött egy huszonöt százaléknyi, magas minőségű munkát végző derékhad következhet. Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy számol, hogy több mint ötven százalékuk tartozik majd az elvárható szinten teljesítőkhöz, a gyengék pedig az alsó tíz-egynéhány százalékot teszik ki. Hogy a közigazgatás javuló színvonalú legyen, új kiválasztási rendszert honosítanak meg. A kancellária államtitkára azt mondta: olyan átlátható és esélyteremtő rendszert fogadnak majd el, amelynek segítségével - a szakmai kompetenciák figyelembevételével - valóban a megfelelő ember kerülhet a megfelelő helyre - minden vezetői posztra kötelező lesz pályázatot kiírni. A harmadik újdonság az egységes képzési rendszer bevezetése. A jövő év második felétől ennek keretében már figyelembe vennék a teljesítmény-ellenőrző mechanizmus tapasztalatait. Kiderülhet az is, hol van szükség erősítésre, s az alkalmas tudású szakembereket ebben az irányba segíthetnék az előrelépésben. Szetey szerint érdemes lesz hatékonyan dolgozni, a legjobbak ugyanis 4,5-7 havi fizetésüket is megkaphatják jutalomként. Szetey Gábor A cél, hogy főnök és beosztott között kötelező legyen a visszacsatolás. A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központ (KSZSZK) már 2007 januárjától működni kezd, feladata szerint egyszerre vezeti majd az adminisztrációt és egy új nyilvántartást. Jövőre KSZSZK 80 millió forintos a költségvetéssel kezd, az európai uniós pályázatok önrészéből pedig fejlesztésekre további 250 milliót kaphat, s a következő években átveheti a tárcák személyügyi adminisztrációját. A központi közigazgatásban hamarosan lezárul az elbocsátási hullám, amely információink szerint összesen 6300 embert érint. Kórházi jövőképek, megszűnő intézetek Folytatás az 1. oldalról A tárca lehetséges megoldásként kezeli az Amerikai úti idegsebészet és a pszichiátriai intézet összeköltöztetését is a budai MÁV-kórház 320 ágyas épületében. Az agyi infarktusos betegek rehabilitációját pedig az Országos Orvosi és Rehabilitációs Intézet venné át a pszichiátriai intézettől. (Lapunk úgy értesült, hogy a lipótmezei ingatlan hasznosítása iránt Somody Imre érdeklődött.) Az idegsebészeti traumás eseteket pedig az Országos a Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) látná el. Ez a jövőben ugyan kilencvennel kevesebb ágyon gyógyíthatna, de az már biztos, hogy megmenekül. Az OBSI esetében - az idegsebészeti feladatok mellett - szóba jöhet még a Semmelweis Egyetem két tanszékének (trauma és ortopédia) befogadása is. Az Országos Reumatológia Intézetnek négy lehetőséget kínál a tárca: ezek között szerepel az ágyszámcsökkentés, a teljes vagy részleges beolvadás a rehabilitációs intézetbe, illetve az, hogy a működtetést átadják a Budai Irgalmas Rendnek. Az eddiginél jóval kisebb lesz a Korányi tüdőgyógyintézet, több szakterülete (például a belgyógyászat vagy az urológia) megszűnik. Alternatív lehetőség, hogy a budai MÁV- kórház területére költözik a megmaradó feladataival. Az egészségügyi tárca három szanatóriumát - a sopronit, a Kékestetőn lévő mátrait, valamint a balatonfüredi szívkórházat átadná az önkormányzatoknak. (Van olyan elképzelés is, hogy a balatonfüredi kórház mégis állami tulajdonban maradna.) A parádfürdői állami kórház közfinanszírozását viszont egyértelműen megszüntetnék. A tárca által összeállított terv része a közép-magyarországi régió gyermekellátásának átalakítása is. E szerint a legnagyobb gyermekellátó centrumok a Semmelweis Egyetem klinikáin működnének, így például a gyermeksebészeti, az onkológiai, a pszichiátriai és a transzplantációs kezeléseket is ide koncentrálnák. Az egyetem mellett a régió gyermekkórházai közül jelentősebb feladata csak a Heim Pál és a budai gyermekkórháznak maradna. A tervezet szerint a fővárosi kórházak gyermekosztályai lényegében megszűnnének. A balatonfüredi szívkórház új hemodinamikai műtője még bizonytalan az intézet sorsa Fotó: MTI - Nagy Lajos * * f