Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-04 / 258. szám

Tisztelt Előfizetőnk! A Népszabadság előfizetési díja - a napilapok között egyedülálló módon - immár két éve változat­lan. A jelentősen megemelkedett előállítási és egyéb költségek mi­att azonban 2006. december 1-jé­­től emelni kényszerülünk árunkat: az egyhavi előfizetési díj 2190 forintra, a negyedéves 6570 forintra, a féléves 13140 forintra, az egyéves pedig 26 280 forintra változik. A díjemelést a megszokott széles körű, hiteles tájékoztatás, magas szakmai színvonal és változatos tematikájú mellékleteink mellett a következő hetekben hűséges előfi­zetőink számára meglepetésaján­dékokkal is szeretnénk elviselhe­tőbbé tenni. Mindent megteszünk azért, hogy lapunk a továbbiakban is elnyerje tetszését és a jövőben is olvasóink között tisztelhessük. (A Kiadó) Körözött rendzavarók A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság a fővárosban október 23-án lezajlott eseményekkel kapcsolatban a közszolgálati és kereskedelmi televíziók által rögzített felvételekből több sze­mély fotóját másoltatta ki. Az alábbi képeken azok láthatók, akiknek a személyazonosságát eddig nem tudták megállapítani. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság a lakosság segítségét kéri. Azok jelentkezését vár­ják, akik a képeken látható sze­mélyeket felismerik, tartózko­dási helyükkel kapcsolatban érdemi információval rendel­keznek. Bejelentést az ingye­nesen hívható 06-80-201-343 zöldszámon, vagy a 107, 112 központi segélyhívó telefon­számok valamelyikén lehet tenni, illetve bármelyik rend­őrnél. 1 NÉPSZABADSÁG • 2006. NOVEMBER 4., SZOMBAT • 19 Mozaik Jubiláló hódtelepítők A WWF Magyarország hód-visszatelepítési prog­ramjának idei, immár tize­dik évében újabb példá­nyokat engedtek szabadon. Tegnap az Alsó-Tisza tér­ségébe, a Mártélyi Tájvé­delmi Körzetbe és a Horto­bágyi Nemzeti Park terüle­tére érkezett 15 eurázsiai hód Németországból. Amíg az utolsó hódot is el nem pusztították, azaz 1854-ig, gya­korta találkozhattak a korabeli természetjárók az ártéri erdők­ben Európa legnagyobb rág­csálójának rágásnyomaival. Túlzott mértékű vadászata és élőhelyének megváltoztatása miatt több mint egy évszázad­ra eltűnt hazánk élővilágából ez a lény. Vadászták prémjéért, pézsmájáért, húsáért, amely böjt idején is fogyasztható volt, mivel tévesen halnak minősí­tették. A visszatelepítési program 1996-os indulása óta a Fer­­tő-Hanság Nemzeti Parkban, a Felső-Tisza és a Közép-Tisza vidékén, Gemencen és most az Alsó-Tiszán talált otthonra im­már több mint 200, Németor­szágból származó hód. A tele­pítés helyszíneit az illetékes nemzeti park szakembereivel határozza meg a WWF. Meg­vizsgálják, hogy az állatok hol találnak majd elegendő táplá­lékot, illetve megfelelően ma­gas partfalat kotorék készítésé­hez. Fontos szempont a víz­mélység és a vízszintingadozás is, hiszen a hódvár bejáratának mindig a víz alatt kell marad­nia. Kiengedés előtt az állatok­ba egy apró csipet ültetnek, így a későbbiekben ha elhul­lott állatot találnak, vagy be­fognak egyet, azonosítható lesz, hogy a WWF telepítésé­ből származik-e, illetve ponto­san hol és mikor engedték sza­badon. Idén először a visszate­lepítendő hódok szőréből mintát vettek, amelyet az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete DNS-vizsgálat alá vetett, így eggyel több módszer állt a természetvédők rendelkezésére ahhoz, hogy megbizonyosodjanak róla, hazánkba valóban őshonos eurázsiai hódok érkeztek. A WWF Magyarország a visszatelepített hódok mozgá­sát folyamatosan nyomon kö­veti. Jelenleg körülbelül 500 hód él hazánkban, de ez a lét­szám nemcsak a hazai telepí­téseknek köszönhető, hanem annak is, hogy a környező or­szágokba párhuzamosan tele­pített állatok egy része átván­dorolt hozzánk. A hazai hód­­szaporulat új területeket is el­foglal. Tiszaalpár környékén idén először figyeltek meg rágásnyomokat. Feltételezhe­tően a korábbi években mint­egy 30 km-rel északabbra te­lepített példányok vagy utó­daik vándoroltak erre a terü­letre. (Ö. Z.) WWF Fotó - Bagosi Zoltán > Borkincsek Jacques pincéjéből A „kincsek” éveken keresztül érintetlenül sorakoztak a dí­szes párizsi városháza pincéi­nek mélyén, míg most kalapács alá kerültek, s több mint 960 ezer eurót, több mint 240 mil­lió forintot hoztak az önkor­mányzati büdzsének. Az ér­tékes tárgyak olyan borok, amelyeket még Jacques Chirac Párizs főpolgármestereként (1977-1995), majd kevésbé dicső utódja, Jean Tiberi (1995-2001) vásároltatott össze az adófizetők pénzéből. A konzervatív politikusok 2001-ben megválasztott szocia­lista utódja azonban nem kért a majd’ ötezer darabot számláló, bordeaux-i és burgundi külön­legességeket felvonultató kol­lekcióból. - Nem érzem szükségét, hogy ezereurós borokat igyak - nyilatkozta Bernard Delanoe, aki - miután piaci szakértőktől arról értesült, hogy a gyűjte­mény értéke alaposan megug­rott az elmúlt időszakban­­ a „Jacques pincéjének” is neve­zett készlet elárvereztetése mellett döntött. Nos, a nedűk átlagosan 195 euróért találtak gazdára, egy 1986-os, burgundi­­ai Romance Conti pincészetből származó bor palackjáért nem kevesebb mint ötezer eurót fi­zettek. Chiracról köztudott, hogy párizsi főpolgármesterségét a köztársasági elnöki poszthoz vezető ugródeszkának tekintet­te. A luxust azonban már a vá­rosházán sem vetette meg, a francia sajtó élvezettel csám­csogott el a fényűző fogadások és étkezések számláin. Delanoe megválasztása után egy ideig azt fontolgatta, hogy közjavak felelőtlen és pazarló kezelésé­ért büntetőfeljelentést tesz az államfő ellen, ebből a béraukció után biztosan semmi sem lesz. Azért sem, mert „Jacques pin­céje” végül a városgazdálkodás számára jövedelmező beruhá­zásnak bizonyult. (D. A.) Nápoly rendőrgyűrűben Sárközy Júlia Róma Tizenkét halott az elmúlt tíz nap alatt, ez a tragikus mérlege a Nápolyban újból erőre kapott bűnözésnek. Az év eleje óta már 75 áldozata van az erőszak­­hullámnak, a közbiztonsági helyzet tarthatatlan. Az ismert „Nápolyt látni és meghalni” mondást a város la­kói a „Nápolyban élni és meg­­halni”-ra változtatták a minden­napossá vált gyilkosságok mi­att. Már nem csak a helyi szer­vezett bűnözéshez tartozó 66 klán küzd egymás ellen (a camorrának a hivatalos adatok szerint 6500 embere van, de a „családtagok” száma összesen 55 ezer). A camorra mindig is hozzátartozott a városképhez, de régebben a családok közötti leszámolás diszkréten a külvá­rosban zajlott. Ma a bűnözés fé­nyes nappal a városközpontban szedi áldozatait. Az eluralkodó erőszak azon­nali hatósági beavatkozást sür­get: csütörtökön a miniszterel­nök Romano Prodi, pénteken a belügyminiszter látogatott el Nápolyba és azonnali lépés­ként 1300 fővel növelte a csendőrök és rendőrök létszá­mát. A város különböző pontja­in videokamerákat szereltek fel az utcák 24 órás ellenőrzésére. Ha ez sem elég, a kormány kész a hadsereget is Nápolyba vezé­nyelni. A város érseke, Crescenzio Sepe és a szakszervezetek is „lá­zadásra” szólították fel Nápoly becsületes lakóit a bűnözés el­len. A camorra üzleti forgalmát évi 18 milliárd euróra becsülik. A városban 160 ezer kereskedő fizet védelmi pénzt, és 50 ezer nápolyi tartozik az uzsorának. HÍREK • Eltemették Gregor Józse­fet­ Örök nyugalomra helyez­ték Gregor József operaénekest pénteken Szegeden, a belváro­si temetőben, római katolikus szertartás szerint; a család és a rokonok mellett több mint ezer tisztelője kísérte el utolsó útjára. Hiller István oktatási és kulturális miniszter után Botka László szegedi polgármester búcsúztatta a művészt. Gregor József 66 éves korában, októ­ber 27-én hunyt el. (MTI) • • Elhunyt Littay Gyula ope­raénekes - közölte a belváros­lipótvárosi önkormányzat pén­teken az MTI-vel. A művészt 92 éves korában, október 29-én érte a halál. Littay Gyulát az V. kerületi önkormányzat saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az énekes 1952-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, a kö­vetkező évben Miskolcon csat­lakozott a színház operatagoza­tához. 1957-ben a Magyar Álla­mi Operaház tagja lett. Több mint ötven évig Budapest bel­városában élt. Tavaly tavasszal Belváros-Lipótváros Önkor­mányzata átadta a művésznek a Pro Civibus Díjat, amely azoknak adományozható, akik a kerület és a köz érdekében kiemelkedő tevékenységet vé­geztek. (MTI) • Balesetet okozott a félpá­lyás útlezárás Kópházánál. A félpályás útlezárás miatt fel­torlódott kocsisorba belero­hant egy terepjáró pénteken Kópházánál a 85-ös főúton: egy ember súlyosan, többen kön­­­nyebben megsérültek. Négy ál­ló autót érintett az ütközés. Kópházánál öt személyautó zárta le a félpályát a Győrt Sopronnal összekötő főúton. A demonstrálók a miniszterel­nök lemondását követelték. (MTI) • Dobozban oldott kereket a rab. Lámpaoszlopok szállítá­sára készült műanyag­doboz­ban szökött meg a dél-ausztri­ai Graz-Karlau börtönéből egy boszniai származású, rablásért ülő férfi. A 36 éves, rablásért hétévi és öt hónapi börtönre ítélt MuradisH­ egy olyan cso­magban távozott kamionon a büntetés-végrehajtó intéz­ményből, amelybe az ott a ra­bok által készített lámpaoszlo­pokat szokták elhelyezni. Bár a távozó kamionokat rendsze­resen ellenőrzik, a kandelá­ber-készítésre beosztott rabot nem fedezték fel a műanyag burkolatban. Amikor a kamion a frissen elkészült áruval elhagyta a börtönt, Muradis egy hegyes tárggyal kilyukasz­totta a dobozt, kimászott be­lőle, majd eltűnt Graz városá­ban. (MTI) • Két halottat találtak egy budapesti házban. Egy kö­zépkorú férfit és egy nőt talál­tak holtan egy a XXII. kerületi Alkotmány úti kertes családi házban péntek délután. A ház­ban tűz volt, mielőtt megtalál­ták volna az elhunytakat. A tűz nem okozott hatalmas károkat, így feltételezhető, hogy a szerencsétlenül járt emberek füstmérgezésben hunytak el. (MTI) • Gumicsónakkal szöktek Magyarországra. Gumicsó­nakkal, a Tiszán át szökött Magyarországra egy hétfős csoport, amelyet később a zá­honyi vasútállomáson fogtak el a külföldieket ellenőrző ha­tárőrök. A hét határsértő kö­zül hatan egy örmény család tagjai voltak: apa, anya és lá­nyuk, az anya húga, s annak férje, akik magukkal hozták az igen veszélyes vízi útra tíz hónapos kisgyermeküket is. A hetedik határsértő egy orosz állampolgár, aki a tiltott határ­­átlépést szervezte. Az ügyben folytatódik a vizsgálat, s a ha­társértőket feltehetően kito­loncolják Magyarország terü­letéről. (MTI) • Pusztulnak a szumátrai elefántok­ Aggasztóan csök­ken a szumátrai elefántok szá­ma - kongatta meg pénteken a vészharangot a WWF termé­szetvédelmi világszervezet. Az év eleje óta legalább 21 vadon élő elefánt lelte halálát az in­donéziai szigeten. Tizenöttel golyó vagy méreg végzett, hat másik ormányos pedig akkor pusztult el, amikor az erdőir­tás miatt egy másik térségbe próbálták áttelepíteni őket. A megölt elefántok agyarát le­metszették gyilkosaik, ami ar­ra utal, hogy elefántcsonttal kereskedő vadorzók végeztek velük. Gyakori az is, hogy fa­lusiak ölik meg az ormányoso­kat, amikor azok élelmet ke­resve kijönnek az egyre szűkü­lő erdőből és feldúlják a ter­mőterületeket, veszélyeztetve az emberek megélhetését. (MTI) • Rozsda Endre rajzaiból nyí­lik ma este 18 órakor a buda­pesti Centrális Galériában (Arany János utca 32.) kiállítás. Az 1956-os magyar forradalom­ra emlékező időszaki tárlatot Kende Péter történész nyitja meg. (Népszabadság) Konspiráció - Tőlem nem fog az állam luxusadót behajtani az tuti! A Ferrarimat már beleoperáltam ebbe a Trabant-kaszniba. t V

Next