Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-11 / 264. szám

16 • 2006. NOVEMBER 11., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG 4 Eitra/Aflédia Csökken a televíziós függés Megszűntek a csodafegyver tévéműsorok - A hatvan év felettiek még hat órát áldoznak a képernyőre Haszán Zoltán A magyarok mentális állapotá­ért aggódók számára egy hír: ke­vesebbet tévézünk, mint az el­múlt években. Némi visszaesés már tavaly megkezdődött, idén ez még fokozottabban érvényes. Az AGB Nielsen lapunk kérésé­re készített adatsora szerint a hatvan évnél fiatalabbakat ke­vésbé ejtette rabul a képernyő, mint tavaly (lásd a grafikont). Az összesített adat csak azért nem mutat még nagyobb kü­lönbséget a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest, mert az időseb­beket már napi hat óra köti a te­levízióhoz. (Holott a hirdetők és így a tévék célközönsége is a 18-49 éves korosztály.) Ami pár éve még megszo­kott volt, hogy egy-egy produk­ció az összes tévénéző több mint felét leköti, az ma már a nagy csatornák programigazga­tóinak az álma. Igaz, nincs átütő újdonság sem, a valóságshow-k első szériája óta semmi nem bo­rította fel a nézettségi listákat, az azokon szereplő állandó mű­sorok nem nagyon változnak. Ugyanakkor az arányokat is­merve az volt a meglepő eddig, hogy a két nagy kereskedelmi tévé elvitte a nézők kétharma­dát, miközben több mint ötven magyar nyelvű televízió harcol a figyelemért. A két országos tévé programigazgatójától azt kérdeztük: szerinte mi az oka a televíziózás általános csökke­nésének, illetve a kicsik meg­erősödésének. Az RTL-es Kolo­si Péter szerint nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az olcsó DVD-lejátszók és filmek egyre több embert vonnak el a televízióktól. Biztosan közreját­szott a tévézés visszaesésében az október végéig tartó jó idő is. Ami pedig a kisebb tévék meg­erősödését illeti: hosszú távon természetes folyamat a világ más tájain is a piac elaprózódá­sa, ami az idén Kolosi szerint kétségtelenül felerősödött. Az őszi belpolitikai események is olyan tévékhez vonzották a né­zőket, amelyek kifejezetten hí­rekkel, közéleti témákkal fog­lalkoznak, ebből profitált vala­melyest az MTV is. Ami vi­szont Kolosit megnyugtatja, hogy a két nagy televízió között az arányok nem változtak, to­vábbra is az RTL vezet. Poich Lóránt, a TV 2 prog­ramigazgatója szerint a 2004-es csúcs óta valóban csökkent Ma­gyarországon a tévénézésre fordított idő, de az még így is messze az európai átlag fölött van. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a nagy tévék bizonyosan megtartják majd nézőik jelen­tős részét, hiszen az igényes, nagy költségvetésű műsorok fi­nanszírozására vagy a legjobb sorozatok megvételére nekik van elegendő forrásuk. Azért ne sajnáljuk a nagy té­véket. Már léptek ugyanis. A két nagy egyedi szerződések alapján értékesíti a kis tévék reklámidejét is. Ezzel becslések szerint a teljes televíziós rek­lámpiac több mint kilencven százalékát kontrollálják. Novemberi toplisták, 2003,2006 Az idősek szórakoztatásában továbbra is a televízió a legfontosabb. A fiatalabbaknál kopik a varázs Fotó: Fejér Gábor Napi tévénézési idő (január-október közötti átlag, perc) 0­50 100 150 200 250 300 350 400 Teljes népesség Kábel+AD+UPC 4-17 évesek 18-29 évesek 30-39 évesek 40-49 évesek 50-59 évesek 60 évnél Idősebbek Férfiak Nők Forrás: AGB Nielsen / Népszabadság-grafika Forrás: AGB Nielsen 2003. november 3-9. 2006. október 30.-november 5.1. legyen Ön is milliomos (RTL) 2 712 653 Barátok közt(RTL) 1937 672 2. Napló (TV 2) 2 488 940 Tények (TV 2) 1922 691 3. Esti showder (RTL) 2 365 040 Cobra 11(RTL) 1905 968 4. Barátok közt (RTL) 2 273 998 Szeszélyes (RTL) 1 881 401 5. Tények (TV 2) 2 059 294 Fókusz(RTL) 1 838 211 6. Activity (TV 2) 1914 590 Híradó (RTL) 1697 806 7. Fókusz(RTL) 1 897 148 Győzike (RTL) 1685 151 8. Híradó (RTL) 1776 731 Jóban-rosszban (TV 2) 1 642 854 9. Mónika (RTL) 1773 032 Áll az alku (TV 2) 1614 558 10. Halálos fegyver 4. (TV 2) 1772 253 Rejtelmes sziget (RTL) 1 614 207 Der Standard: három győzelem Strasbourgban Szászi Júlia Bécs Valami baj van az osztrák mé­diatörvénnyel, avagy annak gyakorlati alkalmazásával­­ csóválják a fejüket az ausztriai jogászok, akik szerint megérett az idő a módosításra. Az embe­ri jogok európai bírósága a mi­nap három esetben is felülbírált ausztriai sajtóperekben hozott ítéleteket. Mindhárom ügy a Der Standard című napilapot érinti, amely a sajtószabadság erősítéseként ünnepli a számá­ra kedvező strasbourgi döntést. A lap három kifogásolt kom­mentárjának főszereplője két osztrák jobboldali politikus volt (egyikük maga Jörg Haider), a harmadik pedig egy linzi bíró, aki egyik ítéletének indoklásá­ban párhuzamot vont a homo­szexualitás és az állatvilág kö­zött. Mindhárman becsületsér­tés, a jó hírnevüket és jövőbeli érvényesülésüket veszélyeztető vélemény kialakulása miatt in­dítottak pert, és a bécsi tarto­mányi bíróság - évekkel ezelőtt - mindhárom esetben elma­rasztalta a Der Standardot. Az ítéleteket egyébként az a bíró hozta, aki civil tagként Jörg Haider Szabadságpártját képvi­selte az osztrák közszolgálati televízió kuratóriumában. A napilap az emberi jogok európai bíróságához fordult, amely több év elteltével döntött úgy, hogy a vádban foglalt cse­lekmények egyike sem indokol­ta a durva beavatkozást a sajtó­­szabadságba. Mindhárom kom­mentár tényeken alapuló véle­ményalkotásnak minősül, s mint ilyen, megengedhető. Az Osztrák Köztársaság az ítéletek nyomán 73 ezer euró kártérítést köteles fizetni a lapnak. Nem ez az első hasonló el­marasztaló ítélet ausztriai saj­tóperek felülvizsgálatában, de a korábbi strasbourgi döntések­nek mindeddig nem volt kö­vetkezményük a törvénykezés­re nézve, s ezt két évvel ezelőtt az Európai Tanács is felrótta. Az igazságügyi minisztérium azóta tanfolyamokat szervez a témában. Rádiós műsorletöltés - korlátozva A Magyar Rádió megszün­tette azt a lehetőséget, hogy a honlapján lévő hangtárban fél évre vis­­­szamenően bárki szabadon letölthesse a műsorait. Munkatársunktól Kabarét és zeneműveket. Eze­ket töltötték le leggyakrabban interneten a Magyar Rádió adá­sai közül, amíg lehetett. No­vembertől ugyanis radikálisan korlátozta a közrádió az online hangtár szolgáltatását. Lemen­teni már nem lehet műsorokat, csak meghallgatni, a korábbi fél év helyett pedig csak a legutób­bi két hét adásait rakják fel az intézmény honlapjára. A letöltésnek megvolt az az előnye, hogy ha valaki nem tud­ta meghallgatni a kedvenc mű­sorát, azt utóbb pótolhatta, rá­adásul az adásba tetszőlegesen bele lehetett gyorsítani, vagy akár vissza is lehetett tekerni. Az időeltolódás áthidalására is jó megoldás volt ez. A Kanadá­ban élő Varga Zsuzsanna sze­rint a Magyar Rádió a világ él­vonalában volt ezzel a szolgál­tatással, mert még a BBC-ről is csak nagyon kevés adást lehet letölteni, miként az amerikai rá­diókról se nagyon. Úgy látja, hogy egy közszolgálati rádió­nak éppen annak kellene egyik céljának lennie, hogy minél szé­lesebb réteghez szóljon. Azt a szolgáltatást szintén hiányoló ifjabb Gőz József is el­ismeri, hogy a szolgáltatást használók száma korlátozott volt, de a hangtár szerinte még­is nagyszerű fegyver volt arra, hogy a sokszor maradinak titu­lált közrádió felvegye a ver­senyt a modernség mázával le­öntött „egyszer használatos, el­dobható” médiaszeméttel. Such György rádióelnök sze­rint a mostani helyzet átmeneti. Élőben most is hallgatható a műsor. Letölteni pedig biztosan lehet majd újra műsorokat, ám arra kevés esélyt ad, hogy fél évre visszamenőleg teljesen szabadon hozzáférhetővé te­gyék a hangtárat. Úgy tudjuk, hogy egy minimális - nagyjából egy tévéműsorba küldött SMS árának megfelelő - díj beveze­tését fontolgatják arra az esetre, ha valaki mondjuk Ligeti Requiemjét töltené le a rádió archívumából. Such szerint a rendszer jogi, műszaki és pénz­ügyi újragondolása még tart, így addig korai lenne erről nyi­latkozni. Ugyanakkor megje­gyezte: a közrádió elsősorban tartalom-előállításra és annak analóg módon való terjesztésé­re kapja egyelőre az adófizetők pénzét. Minden más terjesztés­nek többletköltsége van. Mint meséli, vannak, akik magánar­chívumot hoztak létre. Egy hallgató például azzal támasz­totta alá a panaszát, hogy szíve­sen mellékeli az általa letöltött anyagok listáját. Ez ezer tétel­ből áll. Fizetős lehet a közrádió hangtárának használata Fotó: Reviczky Zsolt MŰSORAJÁNLÓ Éjszakai csevej. Civil Rádió péntek este, 20.00-21.00 Bárkay Tamás komisza 4 A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu

Next