Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-25 / 276. szám

18 • 2006. NOVEMBER 25., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Extra/hi ■ ia RÖVIDEN Új nevet keres a Budapest Rádió Pályázaton keres új nevet a Budapest Rádió. „Már nem csak Budapesten és környé­kén, hanem az ország egy­­harmadában hallhatók va­gyunk a Yo! Rádióval létre­jött együttműködésnek kö­szönhetően, ezért úgy gon­doltuk, ideje nevet váltani - mondta Rónai Egon ügyve­zető igazgató. A javaslatokat december 8-ig várják, az adó január 1o-én már az új néven jelentkezik. (Munka­társunktól) TV 2: távozik a kreatív igazgató Közös megegyezéssel távo­zik a TV 2-től Barna György kreatív igazgató. Miután a TV 2 őszi húzóműsorai, a Megatánc és a Rém rendes család Budapesten a várako­zások alatt teljesít, a csator­na saját gyártású produkciói pedig Barna Györgyhöz tar­toztak, könnyen összekap­csolható a távozása a szeré­nyebb nézettséggel. Kereszty Gábor, a TV vezér­­igazgatója szerint azonban ez nincs így, átszervezések miatt szűnik meg a Barna György által vezetett rész­leg. A volt igazgató önálló produkciós céget alapít. (Munkatársunktól) Életfogytiglan pornóhálózatért Életfogytiglani börtönbün­tetéssel sújtotta a bíróság a legnagyobb kínai internetes pornóhálózat megszervező­jét és nyolc társát is rövi­­debb-hosszabb elzárásra ítélte. A tajjüani bíróság a 28 éves Cseh Hujt emellett 12 500 jüan (mintegy 2,5 mil­lió forint) vagyonelkobzásra ítélte, a többi vádlott 13 hó­naptól 10 évig terjedő bör­tönbüntetést kapott. Csen 2004-ben hozta létre a „Por­nó nyár” című honlapot, amelyre 25 és 33 dollár köz­ti regisztrálási díjat kellett fizetni - amit mintegy 600 ezer érdeklődő át is utalt cégének. A kínai internet­rendőrség eddig inkább a politikai (ellenzéki) tartal­makra vadászott, mint a pornográfiára - jegyezte meg a Reuters. (MTI­­Panoráma) A Gazprom tovább építi médiabirodalmát Az állami ellenőrzés alatt álló Gazprom orosz gázkon­szern tovább bővíti média­­birodalmát a népszerű Kreml-barát bulvárlap, a Komszomolszkaja Pravda felvásárlásával. A lap jövőre kerül át a Vlagyimir Potanyin oligarcha üzletbi­rodalmából a Gazprom tu­lajdonába. Potanyin tavaly már eladta a Gazprom mé­diaholdingjának a patinás Izvesztyija napilapot, amelynek liberális szellemi­sége ezután szigorúan a kor­mányzati politikát követő irányvonalat vett. (Figyelőnet) Megszűnő és induló női lapok A nemzetközi Marie Claire magyar mutációjával újabb női brandmagazint indít a Sanoma. Ezzel egyidőben megszűnik a Beau Monde, negyedéves kiadású lesz az eddig havonta megjelenő Nők Lapja Évszakok. Továb­bi változás, hogy a Sanoma és a Magyar Vöröskereszt közös kiadásban megjelenő Családi Lapot az egészség­­ügyi szervezet gondozza to­vább. (Munkatársunktól) < ✓ < A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Ez a Jóska, ez a Gyurka, ez meg itt a véres hurka Varga Zoltán A reklámszempontból boldog paradicsomi időkben még a „Cipőt a cipőboltból” szlogen­nel ijesztgették a reménybeli vásárlót. Fogyasztóról akkor még szó sem volt, persze cipő­ről se nagyon, konkurenciáról meg végképp nem beszélhe­tünk. Ellenkezett a szocializ­mus eszméivel. Mint ahogy az öntudatos dolgozó megtévesz­tése is, így hát maradt az egy­értelmű ajánlás így felszólító módban, akár a többi propa­gandaszöveg. A „Világ proletárjai egyesül­jetek” vagy „Gyűjtsd a vasat és a fémet, evvel is a békét vé­­ded”, esetleg „Arccal a vasút felé” szlogenek után, némi könnyebbséget jelentett egye­nes ági leszármazottjuk a „Ci­pőt a cipőboltból” felszólítás, még ha nem is nyújtott tág te­ret a kísérletező kedvűeknek. Persze ezt még az agitációs előnevet akkoriban elhagyó, eszmét népszerűsítő propa­gandisták ötlötték ki amúgy melléktermékként, természe­tesen hírből sem ismerve a styl­listákat és a marketing­­menedzsmenteket, ugyanúgy ahogy a tömegkommunikációt, a marketingkommunikációt és a társtudományágakat sem. Bár a gerillamarketingnek már akkor hagyománya volt, csak képviselőit még rémhírterjesz­tőknek hívták, akik állítólag sötétben bujkáltak ezért hiva­talból üldözték őket. Ezt a korképet idézi fel - ők tudják, miért - a „Reklámzabá­­lók Éjszakája”-projekt hivata­los stílus­környezete, kinyúj­tott karú proletáröntudattal próbálva elérni a lehetséges érdekelteket a tv-képernyőről, és a sajtó munkatársait az ötvenes évek szocreál plaká­tokkal öleli honlapjukon. Valószínűleg a tévéreklám szempontjából tökéletes idők után nosztalgiáznak, mivel a tévékészülék még csak ezután terjedtek el. Számuk növeke­désével persze, folyamatosan durvult a helyzet, lehetőséget adva evvel a korabeli propa­ganda-szakemberek életművei­nek kiteljesedéséhez, manap­ság pedig a boldog reklám bé­. Egy átlagos magyar néző napon­ta húsz percnyi reklámot lát a tévé­ben. Ez darabra mennyi? Az AGB Nielsen adatai szerint október vé­géig fejenként 15 ezer reklámot lá­tunk. Volt miből meríteni: 18 ma­gyar csatornán több mint 1,1 millió reklám győzködte a fogyasztót. Változatos formában, hiszen 6551 különböző film futott. Egy reklám­film átlagosan 170-szer került kép­ernyőre, a csúcstartó viszont 9 678-szor, kezdők felett értett nosztalgiá­hoz. Úgy tűnik retró őrület ho­­zadékaként komoly rajongó tá­bora alakult ki a korabeli tele­víziós hirdetéseknek a békebe­li ’70-es ’80-as években, ami­kor a reklám érdemben a kép­ernyőkre került. Retroklubokban és az inter­neten is szívesen idézik fel az „Itt a Jóska, ott a Gyurka, amott meg a véres hurka" vezérmotí­vummal szignált kedvcsináló böllérajánlót, ami a disznóto­rost volt hivatva népszerűsí­teni. Vagy ellenpárját a (h)őskori rajzfilmfigurát, aki meggondo­latlanul egy mamuttal állított haza, ezért asszonya egy bun­kóval ütlegelte a fejét azt üvöl­tözve: „megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál, meg­mondtam hogy bontott csirkét hozzál”. A sokkoló figyelem­­felhívás iskola­példáját fedezik fel ebben a reklámban a szak­emberek, amely a vörös húsok fogyasztásnak veszélyeire pró­bálta rádöbbenteni a nagyér­deműt. Sokak kedvence a szexuális kétértelműséggel operáló kis­­film, egy padon ülő szerelmes­párral, akik egy fúrómárkát ajánlottak ekképp: „Jó munká­hoz jó szerszám kell.” Többek szerint nem vélet­len, hogy a fiatalok ez idő tájt leginkább, az akkoriban elter­jedő videodiszkókban töltöt­ték az idejük, vadászva a szü­netekben lejátszott nyugati reklámokra. Akkor még nem sejtette a kóla- és sportszer­reklámokon csüngő közönség, hogy Nyugaton már mozgalom indult a reklámok ellen, és egy­szer még nekik is csömörük le­het. A többségnek azonban, manapság sem a külföldi fil­mekkel van baja. A reklám középkorának sö­tétjét ma már, „A reklámzabá­­lók éjszakája” világosítja meg. Ha valaki úgy gondolja, hosszú órákat tölthet el ezen a rendez­vényen habzsolva az élvezetet, vagy szörnyű gyomorrontást kapva, ki-ki beállítottsága sze­rint. Mert a reklámoknak ma már nem csak létjogosultsága, hanem komoly rajongó tábora is van. Lelkesedésük töretlen, aminek külön fórumokon ad­nak hangot az interneten és leginkább a magyar alkotások­ról mondanak véleményt. Feltehetőleg itt is mindent megszépít az idő, mert leg­többjüknek régebbi reklámok a kedvencei. Az újabbak közül, a 245-tel száguldó Bobónak már külön fanklubja van, de sokak kedvence a nyuszómászós kis­­krapek, aki a kanapén figyel, vagy a sajtos kislány, akit apu­ka nem tud kiénekelni a zárt aj­tó mögül. Az ellentábor azonban né­pesebb, vagy csak szorgalma­sabb, mindenesetre kritikáik­kal sokkal gyakrabban talál­kozhatunk. Úgy tűnik, hiába nyert a reklám, mint komoly disz­ciplínákkal operáló egzakt tu­domány hazánkban is létjogo­sultságot, mégsem értik a tilta­kozók közül, miért kell neki vacsoraidőben, körömrágó gombákat, bélproblémákkal küzdő családanyákat, menstruá­ló táncoslányokat, és teletesz­telt pelenka után fényesre krémezett csecsemőpopsikat nézni. Sokaknál indítja be a táv­kapcsoló iránti igényét „gyantaszűz” feltűnése a kép­a­ernyőn, de hasonló hatást vált ki a „minitampon kezdőknek is”. Van, akit a „hagyományos­­csipszes” nagypapával lehet ki­kergetni, van, akit az „anyuha­­mos” dizájnnal. Sokan szavaz­nak a „síppaldobbal-óvoda” be­mutatóra is, bár úgy tűnik nem mindenkit ez idegesít a legjob­ban, mert valaki ezt írja az egyik fórumon­: „aki kitalálta a mosóporos liberós, ásókagom­­bás, tököskapszulás, pöttyös­­rudis, áfonyapólós világot, még a mentőben is ütném.” A legtöbb kritikus reklám­­zabáló nem gondolja ennyire durvának a helyzet. Azt taná­csolják, ha valakinél mégis el­szakadna a cérna a tévé előtt, az csináljon úgy, mint a bankos hölgy. Fogja be a fülét és tettes­se hülyének magát. Life’s too short for the wrong job! jobs intown de i­hat Ihre Meining? Túl rövid az élet a rossz melóhoz. Látom a jövőt. Két díjazott reklám. Egy német munkaközvetítő és egy osztrák lap hirdetése Reklámzabálás kipukkadásig Az éjszakai hirdetésparti szervezője szerint a magyar filmek többsége jellegtelen A jó reklámot szeretjük, de a jelenlegi hazai felhozatal­ban kevés ilyen van - véli Borsos Sándor, a szomba­ton hatodik alkalommal jelentkező Reklámzabálók Éjszakájának szervezője. A világ legeredetibb rek­lámjai hat órán keresztül peregnek majd, a korábbi telt házas előadások miatt immár délután is. Haszán Zoltán - Mi veszi rá az embereket, hogy saját akaratukból egész éj­szaka reklámokat nézzenek? - Nem a kereskedelmi olda­lát látják, hanem azt, hogy ez egy rendkívül pörgős, szóra­koztató vagy meghökkentő műfaj, amely esetenként szem­kápráztató technikát alkalmaz. Több mint hatszázat mutatunk be ezekből a Budapest Kong­resszusi Központban, a világ minden tájáról. -Mi a válogatási alap? - Ez nagyon szubjektív, hi­szen Jean Marie Boursicot sze­lektál. ízlésében megbízha­tunk, hiszen az ő gyűjtőszenve­délyéből nőtt ki a nemzetközi Reklámzabálók-turné. Archi­válni kezdte ugyanis a tévés hirdetéseket, hogy megőrizze a legjobbakat. Miután ez na­gyon költséges, kitalálta, hogy egy éjszakai bulival, koncer­tekkel egybekötött reklám­filmvetítést szervez. Bejött. A programot világszerte 12 mil­lióan látták. - Bekerült már magyar film is a nemzetközi válogatásba? - Persze. Macskássy Gyulá­nak a 30-as években készült szí­nes animációi nagyon megtet­szettek Jean Marie-nak, ami nem csoda, hiszen messze meg­előzte a korát. Az új filmek kö­zött azonban rendkívül alulrep­rezentáltak vagyunk. Boursicot ugyanis jellegtelennek tartja a mostani magyar reklámok többségét. Annyira meg aka­runk felelni a globális elvárá­soknak, hogy elveszítjük a sajá­tosságainkat. A románok pél­dául vállalják magukat, nagyon mulatságosak a reklámjaik, több mint tucatnyi lesz látható. - Azért idén is lesz magyar blokk? - Természetesen. A nemzet­közi gyűjtés most a sztárok, politikusok a reklámokban motívum köré szerveződik. Ehhez igazodunk a magyar vá­logatással is, olyan kuriózu­mokkal, mint például az a nyolcvanas években készült reklám, amelyben Puskás Fe­renc látható a Skála-kópé figu­rával és Sas István rendező is merít a túrából. A nézők ter­mészetesen idén is szavazhat­nak a kedvenc reklámjukra. ik nagyétkűek kedvencei Hurka-nóta, Cascót akarok kötni, Bemegyek-kijövök Skála-kópé, Ági van sorozat, City Grill, Derbi-dezo­dor, Mert ez műanyag, Pécsi kesz­tyű, Traubit akarunk, Sárvári nyug­díjas olimpia, Kezitcsókolom- Fabulissiomo, Egy csésze forró tea és Macskássy Gyula Nikotex, I­nicum és Tungsram reklámjai.

Next